Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-18 / 296. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1995. december 18., hétfő ka Mécsesek fényénél. Jóté­kony célú hangversenyt rendezett a Liszt Ferenc Zeneiskola vasár­nap délután az orosházi katolikus templomban. Az adományokat az orosházi hajléktalanokat segítő intézmény javára ajánlot­ták fel. Közreműködtek: az iskola tanárai, jelenlegi és volt növendé­kei, Józsa Mihály előadóművész, Pömeki Anikó magánénekes, az Orosházi Madrigálkórus és a he­lyi kamarazenekar. A hangver­seny után a résztvevők a templom kertjében feldíszített élő fenyőnél (az idén nem engedélyezték a ha­gyományos fenyőállítást a város­háza előtt), gyertyák és mécsesek fényénél emlékeztek azokra a szeretteikre, akik már nem ünne­pelhetik velük az idei karácsonyt. Szeretetünnep. A ma­gyarbánhegyesi képviselő-testü­let december 23-án 16 órától, a művelődési házban „Szeretet ün­nepére” címmel rendezvényt tart a lakosság részére. Közreműkö­dik az iskolások ATT klubja ver­sekkel, vidám jelenetekkel, az új­jáalakult citerazenekar Prekopp Nándor vezetésével. A műsort követően tombolasorsolás lesz, amelyhez a nyereménytárgyakat a helyi Egyetértés Mgsz, a vállal­kozók és a takarékszövetkezet biztosítja. Testületi ülés. Tótkomlós képviselő-testülete ma 15 órakor tartja ülését, ahol napirendre ke­rül a Tótkomlósi Evangélikus Egyházi Óvoda működéséről szóló beszámoló, az egyes termé­szeti területek és értékek védetté nyilvánításáról szóló rendelet, egyes intézmények alapító okira­tainak módosítása. Lakossági fórum. Az orosházi polgármesteri hivatal la­kossági fórumot tart ma 17 órai kezdettel a városháza nagytermé­ben. A téma: a város általános rendezési terve külterületi szabá­lyozási tervének programfelvéte­le. A külterületről készített javas­lat megtekinthető a városháza földszintjén. ApagyillMMság. Megrázó csa­ládi tragédia színhelye volt pénte­ken Gerendás. Este 8 körül — előzetes szóváltást követó'en —, ittas állapotban szembe került egymással apa és fia. A 61 éves T. János (gerendási közös lakásukban) össze­szólalkozott 84 éves édesapjával. Dulakodni kezdtek, majd késsel egymásra támadtak. T. János több­ször is nyakon szúrta apját, aki ki­vérzés következtében, a helyszínen életét vesztette. Az emberöléssel ala­posan gyanúsítható T. Jánost a rendó'rség ó'rizetbe vette. Az ügyben a Békés Megyei Rendó'r-fó'kapi- tányság Vizsgálati Osztálya folytat­ja a nyomozást. A Lottó Unió Kft. tájékoztatása sze­rint az 50. heti Ausztrialottó nyerőszámai a következők: 5,6,12,14,16,27. A pótszám: 41. A Joker nyerőszámai: 695719. Dobozon tegnap együtt ünnepelt a kisebbség és a többség A helyi Kékszem együttes — Mező Kitti szólótáncával —fergeteges sikert aratott FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Szájról szájra terjedt a híre Dobozon, hogy vasárnap ebéd után a kultúrházban gyü­lekezzenek a gyerekek és a felnőttek. A szeretet ünnepé­hez közeledve, illetve a ki­sebbségek napja alkalmából zsúfolásig megtelt a nagyte­rem, s nemcsak a cigányok jöttek el, hanem a „többség­hez tartozók” is. — Mindannyian tudjuk, mit jelent a kisebbség, hogy együtt élünk a mássággal, a többséggel — kezdte beszé­dét Zsigmond Károly, a falu kisebbségi önkormányzatá­nak elnöke. — Fordulópont volt az életünkben 1994. de­cember 11 -e, amikor megala­kultak a kisebbségi önkor­mányzatok, amelyek szerepe sokkal tartalmasabb, mint a társadalom civil szervezeteié — mondotta az elnök, majd felsorolta, mit végzett Doboz kisebbségi önkormányzata az eltelt egy év alatt. Mozgósíta­ni tudták a cigány lakosság nagyrészét a cigány majálisra, a megyei kulturális, illetve a megyei sportnapra. Örömmel szólt arról, hogy a cigányság korábban 4 hektáron gazdál­kodhatott, most újabb 8 hek­tárt kaptak földművelésre, háztáji termelésre. Az orszá­gos kisebbségi önkormány­zattól 200 ezer forintot kap­tak, hogy járdát építhessenek a Kun Béla utcában. A vendégeket ezután Szat­mári János, a település pol­gármestere köszöntötte, hangsúlyozva, hogy a jó együttműködésre nem csak az elmúlt évi munka után lehet­nek büszkék, a cigányok és a többség hosszú ideje békében él egymás mellett a faluban. A rendezvényt megtisztelte He­vesi József, a megyei nemzeti és etnikai kisebbségi bizott­ság titkára, s reményét fejezte ki, hogy méltóan ünnepük, és töltik meg tartalommal a ki­sebbségek napját. Emlékezte­tett arra, hogy az együttélés megyénkben nagy hagyomá­nyokra tekinthet vissza, hi­szen évszázadokkal ezelőtt az ideérkezők telepítették újjá a térséget, és teremtették meg a gazdasági alapokat. A köszöntők után Atyimov Mariann mondott verset, majd a helyi aerobic-csopor- tok — közöttük az apróságok és a felnőttek — műsorát lát­hatta a közönség, őket a Kék­szem együttes követte. Mező Tünde és Kitti nagy sikert ara­tott szólótáncával, míg végül betoppant a nagyterembe a Mikulás. L. E. Kiállítás és folklórbemutató A nagyközség önkormányzata, a helyi német, román, cigány ki­sebbségek önkormányzatai, a Reibel Mihály Művelődési Ház és Könyvtár szombaton este ren­dezte a kisebbségek napját Ele­ken, a művelődési házban. Kiál­lítás nyílt a nemzetiségek textíli­áiból, viseletéiből, edényekből, használati eszközökből, a művé­szeti csoportok kitüntetéseiből, tárgyjutalmaiból. A házakból összehordott kincsekkel megtelt a terem. Mint a kisebbségek képviselőinek segítségével a ki­állítást rendező Topa Sándorné, a ház népművelője elmondta, míg el nem készülnek a tájhá­zak, a gyűjteményeket az ottho­nok őrzik tovább. Érdekes volt látni Eleken széki, kalotaszegi és más erdélyi motívumokat be­mutató hímzéseket, fafaragáso­kat — ezek alkotói a helyi szak­munkásképzőben tanuló erdélyi fiatalok. Közel négyórás volt a folk­lórbemutató: fellépett az Eleki Román Hagyományőrző Együttes, s az ifjúsági csoport, amely Sarkadi Ferenc vezeté­sével benevezett a Ki mit tud?- ra. A helyi németek három csoporttal is bemutakoztak: az Eleki Németek Egyesülete művészeti csoportja, az ifjúsá­gi és a gyermekegyüttes. A ci­gányság együttese most lépett fel először: főként a gyerekeké volt a színpad. Érdekes volt hallani e kisebbség előadá­sában a Cigány himnuszt... A 35 műsorszám között volt egy magyar folklórkincs is, Czene Ildikó mutatta be az üveges­táncot, nagy tetszést aratva. Il­dikó a román ifjúsági csoport tagja, s mint pályázatnyertes, majdan delegációtagként Kí­nába utazhat. A nap táncház­zal zárult éjfél tájban, mely­nek az adventi időszakban a németség csak nézője volt. A testvértelepülés, Borossebes polgármestere elismeréssel nyilatkozott a látottakról — náluk még nem volt kisebbsé­gi nap, tapasztalatszerzésre érkezett. Az eleki művelődési ház már nem fogad az idén. A pol­gármester és helyettese hiva­talosan is bejelentették nagy eseményként az esten, hogy a héten megkezdődhet a ház fel­újítása. A rekonstrukció sza­kaszos lesz, a nagyteremmel kezdenek. Aranykapuban... (Folytatás az 1. oldalról) A bérleti díjat hozzászámít­va jó, ha nem fizet rá. Azoknak éri meg, akik zoknit árulnak — teszi hozzá. A büfések, ham­burgeresek forgalmát is fő­ként az árusok adják, hiszen egész nap itt fáznak. Nem hi­szi, hogy közvetlenül kará­csony előtt jobb lesz a helyzet, talán ez az utolsó Aranykapu — fogalmazza meg. A békéscsabai Metaker Plusz Kft. Tolnai utcai üzletében elé­gedettek az aranyvasárnapi for­galommal. Érdemes volt kinyit­ni, számításuk bejött, az Arany­kapu nem vette el a vevőket. A gyulai M Modell üzletből nagy forgalomról tájékoztattak, nem bánták meg a félnapos nyitva tartást. A városban egy órakor néptelenné válik az utca, tovább nincs értelme maradni... A szar­vasi PC Shop is kinyitott, mint több butik a belvárosban. Meg­érte, vásároltak a szaküzletben, gépet is rendeltek. Mezőko- vácsházán a Mozaik Kereske­delmi Rt. áruházában ugyancsak megérte kinyitni: sok játék fo­gyott és élelmiszer, a műszaki cikkeket nemigen vitték, a ruhá­kat még kevésbé... Szerveződő telefonkártya-gyűjtők Mezőkovácsházán megkezdődött a választási kampány Jönnek-mennek szombaton dél­előtt a békéscsabai ifjúsági ház látogatói. Az előtérben azonban jónéhányan megragadnak: érde­kes gyűjtemények ejtik rabul a tekintetet... A ház népművelője, Ko­váé sné Füredi Enikő telefonkár­tya-börzét szervezett. Onnan az ötlet, hogy manapság egyre töb­ben — gyerekek és felnőttek — gyűjtik a telefonkártyát. A ki­merített kártyák például a pia­con cserélnek gazdát, sokszor komoly összegekért, attól füg­gően, hogy mikor adták ki és milyen példány számban. A gyűjtőket ismerkedésre, cserére, adásvételre a novemberi próbál­kozás után ezúttal másodjára kí­sérelte meg összehozni. Jóval többen is érkeztek, meglehe­tősen különböző gyűjtemé­nyekkel. Van, akinek szépen rendszerezett, nagyszámú anya­ga van, gondosan csomagolva, míg mások — főként a gyerekek — zsebből veszik ki, a kártya zsírozódik, karcolódik... Az igé­nyeket tekintve a „műfajnak” helye van az ifiházban. Tudo­mást szereztek arról, hogy Bu­dapesten létezik már a tele­fonkártyagyűjtők társasága, az itteniek közül többen be is lép­tek. Katalógust küldenek a meg­jelent kártyákról, a kiadás előtt állókról. Az alkalmi összejövete­lek után talán létrejön a klub — fogalmazta meg a népművelő. A gyulaiHargittai Zoltán és a békéscsabai Dávid István el­mondása szerint napokat lehet­ne beszélni a témáról. Bár a fővárosban, a Nyugatiban nagy pénzekért cserélnek gazdát a kártyák — vannak, akik a felvá­sárlásból élnek —, felénk in­kább olyan ez a gyűjtőszen­vedély, mint a kutya vacsorája. Nekik tetszenek a kártyák, gyűj­tésük hobbi, sőt életformává vá­lik. Magyarországon 1991-ben adták ki az első két telefonkár­tyát, csak a Balaton mellett volt. Mára ebben az évben csak a pos­tai forgalomban 38-féle volt, a magánkiadásokról nem is be­szélve. A kártyák értékét nem az adja, hogy mennyit lehet velük telefonálni, hanem az, mennyire számítanak ritkaságnak. A gyűjtői ár magasabb, van olyan 20 egységes kártya, melynek ki­bocsátási ára is 5 ezer forint. A megjelenési tendencia alapján a gyűjtők előbb-utóbb szakosod­nak majd, ezért is lenne jó, ha körré szerveződhetnének... Mezőkovácsházán az FKGP, az MDF, a KDNP városi alapszer­vezete, valamint a Refor- mátuskovácsházáért Baráti Kör az időszakos polgármester­választás érdekében szombaton este fórumra hívták össze a la­kosságot. Itt mutatkozott be a három párt támogatásával Ba­kos István vállalkozó, aki füg­getlen jelöltként indul a januári választáson. Mint hallottuk, a pártok képviselői ajelölt szemé­lyében egyezséget alakítottak ki és hangsúlyozták: az eddigi vi­szálykodást félretéve egy mene­dzser szemléletű, stabil vezetőt szeretnének a jelenlegi testület élére. Bakos István beszédében elmondta, hogy Mezőkovács­házán csak az érdekek és pártok fölé emelkedő gondolkodással, a város érdekeiért kiálló politi­zálással lehet a jelenlegi helyze­ten változtatni. — Nem azért vállalom a je­löltséget, mert a hatalom vonz, hanem mert szeretném a kap­csolatrendszereim, ismeretségi köröm gazdasági oldalon is a város érdekébe állítani. Az elért egyéni sikereket a vállalkozói élet felélénkítésével, valamint a közélet „felrázásával” szeret­ném a település egészére érvé­nyesíteni — mondta a jelölt —, hisz egy-egy rossz döntés esetén is tudomásul kell venni: a testü­letnek és a polgármesternek kö­zös a felelőssége. H. M. Cuki Mikulás Muri A „Cukorbeteg Gyermekekért” Alapítvány és a Békés Megyei Cukorbeteg Gyermekek Klubja tegnap e címmel rendezett ösz- szejövetelt Békéscsabán, a Fiu­me dísztermében. Jöttek is a gyerekek tucatszámra—s velük családtagjaik — a megye min­den részéből. Hevesi Imre adott műsort, tiszteletre méltó önzet­lenséggel. Hasonló sikert aratott a háromemeletes, diabetikus torta is, mely ráadásul mini tűzi­játékot is produkált. A gyerekek kis ajándékcsomagokat vehet­tek át, bennük diétás csoki és sok más földi jó lapult. A meghívot­tak még órákkal a program hiva­talos része után is egymás társa­ságában töltötték az estét. A cukorbeteg gyermekek rendez­vényét a békéscsabai polgármesteri hivatal, az OTP megyei igazgatósá­ga, a Macosz Békés Megyei Szerve­zete, a Lilly Hungária Kft., a Fiume Szálloda és Étterem, valamint a Csabaép Kft. támogatta. Hungária: Micsoda buli! állítás még inkább vonatkozik három olyan egyéniségre, mint Fenyő Miki, Szikora Robi és Újra együtt a három nagy: Fenyő, Dolly és Robi fotó. such tamás Dolly. Az egykori Hungária együttes nagyjai rock and roll stílusú dalaikkal berobbantak a magyar könnyűzene élvonalá­ba, majd hirtelen szétváltak, és mindenki a maga útján haladt tovább, mígnem a közelmúltban ismét együtt léptek színpadra. A főváros után vidék következett. Pénteken a békéscsabai sport­csarnokban léptek fel a Viharsa­rok rock and roll imádóinak leg­nagyobb örömére. A közönség kicsit „átpofozva” hallhatta a régi Hungária-számokat, a dísz­let és a jelmezek is gazdagabbak voltak, mint a hajdani indulás­kor, ám a fogadtatás mit sem változott. Tinik és „veteránok” egyaránt táncra perdültek, mi­közben óriási hangerővel szólt a rock and roll... —ria Másfél évtized után Orosházán Póztalan, természetes, meleg­szívű alkotónak ismerem Rajki László szobrászművészt, akit őszinte és folyamatos kapcsolat- tartás jellemez családi, baráti és művészeti téren egyaránt — e szavakkal kezdte a méltatást dr. Szabó Ferenc megyei múzeum­igazgató az orosházi múzeum­ban, ahol másfél évtized után ismét kiállítása nyílt Rajki Lászlónak. Az orosházi születé­sű, ma Szentendrén élő alkotó­val kapcsolatban számtalan sze­mélyes élménye elevenedett meg a barátnak, dr. Szabó Fe­rencnek, hiszen majdhogynem utcabeliként nőtt fel a kisiparos család gyermekével. —Technikában, anyagban és műfajban is sokoldalú művész alkotásait közérthetőségük mi­att kedvelik oly sokan. Ezért is kap nagyon sok helyről felkérést barátunk. Az ország szinte min­den szegletében van szobra, pla­kettje, emlékérme. Orosházán is számos parkot, intézményt dí­szít figurális köztéri szobra. (A Békés Megyei Hírlap társalgója a 80-as évek végén Sinka István szobrával gazdagodott.) Rajki László sokat tett azért, hogy szülővárosában az utcák, terek szürkeségét alkotásai jóvoltából megtörje — mondta dr. Szabó Ferenc. A Szántó Kovács János Múzeumban 1996. március 31- éig tekinthető meg a kiállítás. cs. i. „AZ EMBER NEM LEHET SZENT, HA NAPI TIZEN­HAT ÓRÁT DOLGOZIK.” (Sartre) Két dudás nem fér meg egy csár­dában — tartja a régi magyar mondás. S ha ez igaz, akkor az

Next

/
Oldalképek
Tartalom