Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-16-17 / 295. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1995. december 16-17., szombat-vasárnap o Megkérdeztük olvasóinkat • t Ongyilkosság-e a dohányzás? Sinket Sándor, 63 éves, monori nyugdíjas: — Évtizedekig én szabályo­san ettem a cigit, nem is szívtam. Annyira a szenvedélyemmé vált, hogy már undorodtam ma­gamtól. A napi 4 doboz is kevés volt nekem. Sokba került, az uj- jaim besárgultak, a közérzetem teljesen megromlott, ezért elha­tároztam, vége! Belenyúltam a zsebembe és eltéptem a cigis do­bozt, azóta nem dohányzom. A feleségem viszont rászokott. O tudja, mit csinál, én nem szólok bele! Priskin Gábor, 55 éves, geren- dási alkalmi munkás: — A téma aktuális, hiszen dohányos ember vagyok én is, mint olyan sokan mások. Napjá­ban egy dobozzal szívok el a legolcsóbb fajtából. Tudom, il­letve érzem, hogy a Toldit is el kellene dobnom, de nem megy. Mindenütt azt hallom, mennyire káros meg egészségtelen, de hi­ába. Ha valahova betérek és ott sokan cigarettáznak, akkor az nagyon ingerel. Ilyenkoraiig vá­rom, hogy rágyújtsak. A baráta­im se különbek. Ifjú Vígh Sándor, 33 éves, csanádapácai munkanélküli: — Ahogy a legtöbb fiatal, is­kolásként én is kipróbáltam a cigizést, de egyáltalán nem esett jól. A dolgot nem tudtam volna a sporttal sem összeegyeztetni, ezért nem izgatott a dohányzás kérdése. Egyébként se divatos a mi családunkban a füstölgés. Ilyen előzmények után bátran ál­lítom, a dohányos emberek ön­pusztítók és sokszor önzők is. Eszükbe nem jut megkérdezni mások társaságában, vajon rá- gyújthatnak-e. Baksa Sándorné, 41 éves, szeg­halmi nyugdíjas: —Szenvedélyével minden do­hányos saját egészségét kockáz­tatja, s természetesen korábban is hal meg, mint egy nem dohányzó személy. Én egykor—főleg ami­kor még tiltották, azaz gimnazista koromban — öt évig dohányoz­tam, majd egyik pillanatról a má­sikra le tudtam mondani róla. Meggyőződésem, hogy csupán erős akaraterő kérdése az egész. Nagyon zavart a köhögésem, s úgy gondoltam, egészségemet nem érdemes feláldozni. Megerősítették a „régieket” Néhány megyei intézmény élére kiírt pályázatok sorsáról döntött tegnap délelőtt Békés Megye Képviselő-testületének művelő­dési, ifjúsági és sportbizottsága. Mielőtt a pályamunkákról dön­töttek, Szilágyi Menyhért bizott­sági elnök elmondta, hogy azok mellett ismertek a szakértői véle­mények, a szakszervezetek és a Közalkalmazotti Tanács állás- foglalása, tehát az elbírálással kapcsolatban rninden jogszabályi kötelezettségnek eleget tettek. A megyei művelődési központ élére egyetlen pályázat érkezett, a jelenlegi igazgató, dr. Pap István munkája. A bizottság egyhangú szavazással kinevezésre javasolta a pályázót, a döntés a megyei köz­gyűlés a jövő pénteki -ülésén vár­ható. Ugyancsak egyszerű dolga volt a bizottságnak a megyei könyvtár vezetésére beérkezett pályázat értékelésével kapcsolat­ban. Az igazgatói teendőket most is ellátó dr. Ambrus Zoltán elkép­zeléseit, koncepcióját a bizottsági tagok egyöntetűen elismerték, és kinevezésre javasolták a pályázót. A megyei levéltárélére is a jelenle­gi igazgató, dr. Erdmann Gyula nyújtott be pályázatot, akit a szakértő, az érdekképviseleti szer­vek és a bizottság egyhangúlag kinevezésre ajánlott. Izgalmasabbnak ígérkezett a Jókai színház igazgató-főrendezői állására beadott pályázatok érté­kelése, hiszen a mostani vezető, Konter László mellett Gergely László és Szóké István is benyúj­totta pályamunkáját. Mielőtt az egyenkénti meghallgatás elkez­dődött volna, Szilágyi Menyhért tájékoztatta a bizottságot, hogy az egyik pályázó, Szőke István a ki­írásban szereplő 3 éves vezetői gyakorlattal nem rendelkezik, a szakértői vélemény is utal e tény­re, nem javasolva egyben a pályá­zó kinevezését. A bizottság osztot­ta ezt az álláspontot. Kiderült, hogy Gergely László 3 éves vezetői gyakorlatából hiányzik 3 hónap. Mivel azonban ezt a felté­telt a megyegyűlés határozta meg, a szakértő indítványozta, hogy a pályázatot terjesszék a testület elé, és mérlegelve a „hiányosságot”, döntsön a kinevezés kérdésében. Némi vita után a bizottság 5:4 arányban elfogadta a szakértői ja­vaslatot. Ezután hallgatták meg a pályázókat, s a bizottsági tagok — csatlakozva a színészkamara, a szakértő és az érdekképviseleti szervek véleményéhez — egyön­tetűen Konter László kinevezését ajánlották a közgyűlésnek. L. E. Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve előfizetői lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb színes írásokat közlünk. A mi szerkesztőségi műhelyünk Csaknem húszezer kép Fotóarchívum nélkül egy szerkesztőség félkarú óriás. Bár­mennyire fájdalmas bevallani, a mi műhelyünk 1993 áprilisá­ig ilyen félkarú óriásként működött. A képek borítékokban gyűltek itt a szerkesztőségben és lenn a nyomdában. E mellett minden munkatársunknak—köztük a fotóriportereknek is— saját archívuma volt, ahol ki-ki gyűjtögette a számára fontos képeket. Végül is emlékezetből elő lehetett „bányászni” felvételeket, ha nem, hát ott volt háttérnek az MTI, ahonnan bármikor bármit „lekérhettünk”. Csak hát az se gyors, se modem, se olcsó nem volt. Jó két évvel ezelőtt aztán fordulat következett be. Varga Gáborné, Ilike vállalkozott a lehetetlenre: felépíteni egy kor­szerűen működő képarchívumot. Sokéves könyvtári tapaszta­lattal a háta mögött—átvéve a megyei könyvtár nyilvántartá­si rendszerét:—, szívós munkával számítógépre „vitte” az összegyűjtött képeket, majd folyamatosan archiválta a lapban megjelenő fotókat. Egyidejűleg beszereztünk olyan felvétele­ket, portrékat, eseményfotókat MTI-től, máshonnan, amelyek nem hiányozhatnak egy szerkesztőségből. Kolléganőnk lel­kiismeretes munkával az ország legkorszerűbb nyilvántartási rendszerrel működő szerkesztőségi archívumát teremtette meg. A tételszámokra is büszkék lehetünk: 19 031 felvételt őriznek a lemezszekrények, amelyekből a számítógép segít­ségével másodpercek alatt előkereshető a keresett kép. Érdemes tallózni az archívumban. A közel 20 ezer felvételből még nem jelent meg a lapban 7965. A fotók több, mint egyharmada — 7519 kép — személyt ábrázol, a legtöbb Gyulay Endre megyéspüspökről, összesen 46. A további „sorrend”: Göncz Árpád (45), Simon Imre megyei közgyűlés elnöke (38), Clinton és neje (36), Pap János csabai polgármes­ter (33), Surján László (29), Diana hercegnő (28), Vastagh Pál (25), Horn Gyula (24), Zsíros Géza (23), Lukovics Éva (22), Torgyán József 22), Boross Péter (21), Csurka István (21), II. János Pál pápa (21). Az egyéb képek megoszlása témák szerint: oktatás 1300, műalkotás reprodukciója 1200, épületek 1184, zene 1000, színházművészet 997, kereskedelem 797, egészségügy 742, vallás 739, mezőgazdaság 619, jármű, járműtechnika 582, irodalom 502, kiállítás 487, állat 408, építkezés, útépítés 296, élelmiszeripar 190, hitel-, pénzügy 172, vasút 164. A fotók mellett régi képeslapokat is őriz archívumunk, összesen 699- et. Valamennyit a megye településeiről készítették 50-100 évvel ezelőtt. Arpási Zoltán „Amikor az igazságot keressük, nem lehetünk elfogultak” Nyugdíjban az év közlekedési rendőre Igazából csak futólag ismer­tük Kékegyi Istvánt, aki a me­gyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának csen­des, szorgalmas dolgozója volt. „Háttérmunkás” volt a javából, a legnagyobb ügyek­ben sem került reflektorfény­be, bár nélküle sokkal nehe­zebben boldogultak volna a kollégák. Ritka alkalomból ve­zetett hozzá az utunk tegnap. Kékegyi István immár őrnagyként, 32 évi rendőri szolgálat után letette az egyen­ruhát, nyugállományba vo­nult. Most még nemigen érez változást az életében. Minden reggel betoppan fél 8-kor az irodába, megissza a kávéját, társalog a munkatársaival. Talán soha olyan nehéz feladat előtt nem állt még, mint de­cember 1-je után: el kell sza­kadnia a számára legszebb pá­lyától... — Megbüntették-e a kollégái szabálytalanság miatt, amióta autót vezet? — a kérdés kicsit ünneprontó, de Kékegyi István erre is mosolyogva válaszol. — Nem, mindig nagyon szi­gorú voltam magamhoz. Ha egyszer-egyszer utólag rájöt­tem, hogy elnéztem valamit, so­káig bűnbánatot éreztem miatta. Sajnos a közlekedésben a két nagyszerű fiammal is sokszor a kelleténél is keményebben bán­tam, azt hiszem, ez szakmai árta­lom. — A „szakmai ártalom” a rendőrségi eljárásban résztve­vőket hogyan érintette? —Határozott voltam, de nem igazságtalan. A 32 év alatt egyetlen haragosom sem akadt, pedig emlékszem olyan ügyre Kékegyi István 32 esztendőn át viselt egyenruhát a közle­kedési rendőrök között FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET is, amelynek végén a vádlott 8 évet kapott. O sem neheztelt rám, mert emberséggel vizsgál­tam az esetét. — Hogyan tudta megőrizni az emberségét olyan esetekben, amikor valakinek a hanyagsá­ga, a felelőtlensége miatt élet veszett el az úton? — Azt kellett látnom és tud­nom, hogy ezekben a halálos balesetekben mindkét fél, a sér­tett — illetve családtagjai — és az elkövető is bajba jutott. Mindahányszor egyetlen cél állt előttünk: az igazság kiderítése. S ha ennek érdekében dolgo­zunk, nem lehetünk elfogultak. A legsúlyosabban mulasztó mellett is fel kell mutatnunk az enyhítő, mentő körülményeket. —A 32 év során mikor kezdte érezni, hogy megvan az a bizo­nyos szakmai gyakorlat, amivel már könnyebb a helyszíni szem­le, a vizsgálat, s egy balesethez kiérkezve azonnal tudja, merre kell indulnia? —Nehéz a kérdésre válaszol­ni, hiszen nincs két egyforma baleset. Valamennyi helyszínen rendkívül körültekintően kellett eljárni, eldönteni, melyek a fon­tos tények, adatok, amelyek később bizonyítékként értékel­hetők. Nem voltam soha elbiza­kodott. Sokat tanultam a kollé­gáimtól, később pedig szívesen segítettem a fiataloknak, és ők is gyakran fordultak hozzám taná­csért. Nagyon tisztelem mind- anny iukat, az egész megyében, a kapitányságokon szorgalmas, igyekvő társaság dolgozik a közlekedés vonalán. — Hogyan értékeli a mostani körülményeket, amelyekben a közlekedési rendőrök dolgoz­nak? — Egyre bonyolultabbak a közlekedési balesetek, nehéz a bizonyítás. Az elkövetők, ha le­het, még furfangosabban véde­keznek. Az az igazság, hogy a jogszabályok és a védelem hely­zetét erősítik, s ezáltal lekötik a rendőrök kezét. Ez ellen nincs más megoldás, mint az állandó, folyamatos szakmai képzés, fejlődés. Kékegyi István a pályája so­rán számtalan elismerésben ré­szesült. Most is hordja az arany­gyűrűt, amit az 50. születésnap­jára kapott. A Közbiztonsági Érem bronz fokozatával 1969- ben, a Haza Szolgálatáért Ér­demrend ezüst fokozatával 1978-ban, Kiváló Rendőr jel­vénnyel 1986-ban köszönték meg a munkáját. S köszönhetjük mi, közlekedők is. Gondtalan nyugdíjas éveket, jó egészséget, Kékegyi István! L. E. A Toyota vezetett nyomra Nyugdíjas-közgyűlés A Sarkad és vonzáskörzetéhez tartozó nyugdíjas egyesületek a napokban tartják év végi közgyű­léseiket. A több mint kilencezer nyugdíjas közül 3100-an Sarka­don élnek. Közülük is több mint kétezren tagjai valamelyik nyug­díjas egyesületnek. Ezeket a Sar­kad Városi Egyesület igyekszik összefogni, és a lehetőségeihez képest segíteni. Többek között ezért is szerveztek a sarkadi családsegítő központban heti egy alkalommal (szerdánként) foga­dóórát a nyugdíjasok számára. A tanácsadáson túl kulturális prog­ramok szervezésével próbálják színesíteni az egyesületi tagok életét. A sarkadi szervezet a köz­gyűléseken elhangzó javaslatok alapján készíti el a következő évi programtervet. Békéscsabán, a Széna utcai ga­rázssoron hét garázsról feszítet­ték le a lakatot — akkor még ismeretlen tettesek — csütör­tökre virradóra. Balszerencsé­jükre hat garázst külön kulccsal is zártak, így csak a hetedikbe, a Bészer Kft. raktárként használt épületébe tudtak behatolni. In­nen mosdókagylókat, vízme­legítőket, vécékagylókat és más építkezési kellékeket tulajdoní­tottak el. A rendőrség forró nyo­mon eredt az elkövetők után, és ennek során egy éjszaka gyanú­san közlekedő, Toyota gépkocsi került a képbe, amelynek rend­számtöredékét is megtudták. így bukkantak a három békéscsabai elkövetőre, akik közül az egyik fiatalkorú —16 éves —, a másik kettő is alig több 18 évesnél. A házkutatás során az ello­pott tárgyakon kívül nagyobb mennyiségben autó-rádiósmag- nókat, különböző gépkocsi­okmányokat és egyéb cikkeket is találtak a rendőrök. A kihall­gatásokon eddig 30 rendbeli bűncselekmény elkövetését val­lották be a gyanúsítottak, zöm­mel bolti betörésekét, kerékpár­lopásokét, gépkocsifeltö­résekét. A nyomozás során raj­tuk kívül egy orgazda is a rendőrség látókörébe került. A három fiatal ellen egyéb­ként őrizetbe vétel mellett folyik a büntetőeljárás. Ny. L. CSAK az Ericsson GH 198 mobiltelefon kapható ilyen hihetetlen árkedvezménnyel. CSAK nettó 39.900 forintért. A WESTEL 900. a Weste! Rádiótelefon Kft., a kijelölt OFOTÉRT, FOTEX , és a KERAVILL üzletekben, valamint az üzletkötőknél *0j WESTEL 900 előfizetés esetén. CSAK amíg a készlet tart: WESTEL Rádiótelefon Kft.: Békéscsaba, Gyóni Géza u. 21. tel: 66/447-111 Ofotért: Békéscsaba. Andrássy üt 10. tel: 66/325-385 WESTEL 900 üzletkötő: Máté László tel: 30/384 010

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom