Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-14 / 293. szám
A RÓSZ jót akar Mintegy tízezer tagot számlál a körülbelül egy hónapja bejegyzett Részvényesek Országos Szervezete. Az új szövetség a kisrészvényesek érdekképviseletét igyekszik majd ellátni. A RÓSZ külföldi, elsősorban nyugat-európai példák nyomán jött létre - mondotta feladataikat ismertetve a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján Appel György elnök. Célja, hogy tagjai részére rendszeres tájékoztatást adjon a részvényekkel és a részvényesi jogokkal összefüggő időszerű kérdésekről. A szervezet tagjai a részvénytulajdonnal kapcsolatban díjtalan jogi tanácsadást is igénybe vehetnek. A RÓSZ tagja lehet bármely magyar állampolgár, aki egyetért a szervezet céljaival, és legalább egy, hazánkban bejegyzett részvénytársaság papírjával rendelkezik. Az alapító közgyűlésen már elfogadták az alapszabályt: a szervezet egyesületi formában tevékenykedik, s a munkáját két ismert brókercég is segíti. E két cég a szövetség tagjainak az ügyleti díjból engedményt ad, ha részvényeiket el akarják adni, vagy új papírokat kívánnak vásárolni. A RÓSZ kiadványt jelentet meg a közeljövőben a brókercégek támogatásával, amely részletesen ismerteti a részvényesek jogait. Az alapító közgyűlés utáni első tanácskozást a tervek szerint jövő márciusában tartják. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 96,32 Osztrák schilling 13,69 USA-dollár 138,16 ECU (Európai Unió). 176,75 Nagyobb bizalom a gazdaságban, nagyobb devizakészlet a trezorban Havi 100 millió dollár tőke érkezik Rekordszintre emelkedtek hazánk devizatartalékai, már meghaladják a nyolc és fél milliárd dollárt. A készletek az év eleje óta folyamatosan és egyenletesen nőnek; a gyarapodás januártól novemberig elérte a másfél milliárd dollárt. Nem akármilyen teljesítmény ez - véli Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, s hozzáteszi: a tartalékok ilyen mérvű növekedése kedvező gazdasági folyamatokat igazol vissza. A hosszúra nyúlt krízisből kivezető utat jelzi például az ország külgazdasági egyensúlyának és kereskedelmi mérlegénekjavulása, vagy a privatizáció megélénkülése, s ennek nyomán az állami bevételek növekedése.-A devizatartalékok növekedése azt is bizonyítja, hogy a piac jól fogadta a forint előre meghirdetett, úgynevezett csúszó leértékelési rendszerét - mondja a jegybank elnöke. - Pozitív értékítéletnek tekinthető, hogy változatlanul jó ütemben áramlik hazánkba a külföldi működő tőke: összege havi átlagban eléri a százmillió dollárt. Surányi a jó irányú változások lényeges tényezőjének tekinti, hogy érzékelhetően erősödött a vállalatok, a vállalkozók bizalma pénzrendszerünk iránt. A komolyabb cégek az utóbbi időben már általában hazahozzák külföldi bevételeiket, s üzleti érdekeiknek megfelelően használják, tartják, illetve forgatják itthon - devizában vagy éppen forintban kamatoztatják.- Korábban ezek a pénzek többnyire külföldön maradtak. Ilyesmi bizonyára még ma is előfordul, de nem ez a jellemző, ami feltétlenül kedvező a forint konvertibilissá válása szempontjából is. Felelősségteljes feladata a Nemzeti Banknak, hogy a felhalmozódott tartalékokat észszerűen, a nemzetgazdaság gondjainak enyhítésére használja fel.- Amennyire lehetséges, igyekszünk a külső adósságok kamatterhét mérsékelni - mondja a bankelnök. - Ennek megfelelően a közeli lejáratú adósságokat, vagy azokat, amelyeknek feltételei kedvezőtlenek, a Magyar Nemzeti A devizatartalékok állományának alakulása 1995 Millió US dollár január 6961 február 6957 március 6784 április 6471 május 6700 június 7569 július 8286 augusztus 8083 szeptember 8546 október 9138 november 8587 Forrás: MNB Bank megpróbálja lecserélni, visszafizetni, kamatait törleszteni, előtörleszteni.- Ha ez a törekvésünk, mint eddig, ezután is sikerrel jár, akkor javulni fognak a költségvetés pozíciói, és ennek kedvező hatását előbb-utóbb az állampolgárok is érzékelhetik majd. Meggyőződésem, hogy a csúcsszintet elért devizatartalékokkal ilyen módon sáfárkodhatunk legjobban. Deregán Gábor Az 1995. dec. 7-13. között érvényes szabadpiaci árak (Ft/kg, ill. db) forrás: fm-akii Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Burgonya 35- 45 30- 45 40- 45 40- 50 30- 45 35- 45 Kelkáposzta 25- 40 30- 40 36- 57 52- 70 40- 55 35- 50 Karfiol 50- 70 55- 85 40- 50 80- 86 55- 80 55- 80 Tojás 12- 13 10- 12 10- 12 10- 13 11- 13 11- 14 Vöröshagyma 20- 50 30- 40 30- 35 36- 50 25- 60 60- 90 Paradicsom 60-200 80-150 200-220 140-160 120-200 110-160 Gomba 100-260 160-280 220-260 180-240 200-300 120-250 Csemegeszőlő 200-300 60-160 70-160 100-280 150-300 140-230 Mák 190-260 200-250 200-230 260-300 190-270 190-250 Dióbél 550-750 700-800 600-650 600-650 600-650 550-700 Baklövés lesz az orwadászat Az élhet jogával, akié a tulajdon A tulajdonviszonyok megváltozása, a magántulajdon visz- szatérése nehezen áttekinthető helyzetet teremtett a vadgazdálkodásban. A közelmúltban azonban elkészült a vadak védelméről, a vad- gazdálkodásról és a vadászatról szóló törvényjavaslat, amely várhatóan véget vet az elmúlt években kialakult sokféle jogi, értelmezési és egyéb vitának. Vajai Lászlónak, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetőjének tájékoztatása szerint a kormány által már jóváhagyott jogszabálytervezet egyértelműen intézkedik arról, hogy a vadászati jog a vadász- terület földtulajdonjogának elválaszthatatlan része. Megszűnik tehát az állam vadászati joga azokon a földterületeken, amelyek már nincsenek a tulajdonában. A vadászati joggal újonnan felruházott földtulajdonosok maguk dönthetnek arról, hogy területükön milyen módon élnek e jogukkal. Folytathatnak vadgazdálkodást, vagy bérleti díjért bérlőknek engedhetik át a gazdálkodási jogot. A törvényjavaslat egyebek között rögzíti: a vadászoknak vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel kell rendelkezniük. A jegy a magyar állami vadászvizsgával rendelkezőket, az engedély a bérvadászati szerződést kötött külföldi személyeket hatalmazza fel a vadászatra. A vadkárról - vagyis az állatok által okozott kárról - szóló paragrafusok a kártérítés megfizetését a vadászatra jogosultak kötelezettségévé teszik. Új eleme a jogszabálynak a vadászati kár fogalma, amely a vadászaton részt vevő személyek által okozott kárt jelenti. Az új szabályozás életbelépését követően vadgazdálkodási bírságot kell majd fizetniük az orvvadászoknak; a büntetés mértéke elérheti az 1 millió forintot. Jelentős összegű bírsággal kell számolniuk azoknak is, akik tiltott módon, engedély nélkül lőnek ki vadat. (újvári) Belkereskedelem - másképp Felülvizsgálják a belkereskedelmi jogszabályokat az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. Jelenleg még az 1978. évi belkereskedelmi törvény érvényes, holott a szabályozásnak követnie kellene az azóta végbement változásokat. Jövőre várhatóan szigorítják az üzletek működéséről szóló jogszabályokat. Cél, hogy a jelenleginél tisztább profilú boltok működjenek a műszaki, a ruházati és a cukrászati termékek kereskedelmében. Továbbra sem lesz akadálya vegyes üzletek működtetésének, ám ehhez szakhatósági engedélyeket kell majd beszerezni. Ügyancsak célszerű lenne ilyen engedély beszerzése új boltok nyitásához. Az IKM szorgalmazza szakképzett eladók alkalmazását az üzletekben. Változatlanul helyi, önkormányzati hatáskör marad a boltok és a vendéglátóhelyek nyitva tartásának szabályozása.
