Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-14 / 293. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1995. december 14., csütörtök A köszönet jele. Ebben az évben, december 12-ig a Szar­vas és környékén szervezett har­mincnégy véradásról összesen hétszázhatvan liter vért szállí­tottak be a Békéscsabai Véradó Állomásra. Hagyomány, hogy év végén a Vöröskereszt szarva­si szervezete bensőséges ünnep­ségre és vacsorára invitálja leg­hűségesebbvéradóit. Ma 14 órá­ra százhúszan kaptak meghívást a Korona étterembe. A meghí­vottakat Priskin János, a Magyar Vöröskereszt Békés Megyei Szervezetének titkára köszönti. Egy csésze tea mellett... A Gyulai Arany János Művelő­dési Egyesület és a Mogyoróssy Könyvtár csütörtök délután 5 órára meghívja tagjait és minden érdeklődőt egy csésze tea mel­letti baráti beszélgetésre, egy rö­vid műsorra, melyben fellép Já­nos Hajnalka és tanítványai a Karácsonyi János Általános Is­kolából, Lipták Dániel a Kará­csonyi János Gimnáziumból, valamint a Pfeff und Pfeff együttes. Nemzetiségiek. Elek nagyközség önkormányzata, a német, a román és a cigány ki­sebbségi önkormányzat, vala­mint a Reibel Mihály Művelő­dési Ház és Könyvtár szombat este 6 órától a „kisebbségek nap­ja” alkalmából kiállítással egy­bekötött műsoros estet rendez, melyen mindhárom nemzetiség népművészetével, néptáncaival megismerkedhetnek a résztvevők. A költségvetésről. Ge­rendáson a napokban tartotta ülését a képviselő-testület, ahol napirendre került a település 1996. évi költségvetése. Várha­tóan 1 millió forintos forráshi­ánnyal kezdik az évet. A téma kapcsán a vitát az váltotta ki, hogy kevés pénz jut az ÁMK részére. Éppen ezért a testület nem fogadta el a koncepciót. Közvilágítás. Mezőko- vácsházán az utcai közvilágítás karbantartására az 1995. január 1-től július végéig számított időszakra 717 ezer forintot kell kifizetni a DÉMÁSZ Rt.-nek. Az önkormányzatok tiltakozá­sára augusztus 1-től visszaállí­tották az eredeti rendet, amely szerint ezt a költséget az áramdíj tartalmazza. Elütötte a busz. Egy tízéves kisfiú figyelmetlenül akart átszalad­ni az úttesten Békésen, a Táncsics— Lengyel utca kereszteződésében teg­nap 6 óra 45 perckor, s emiatt az arra közlekedő autóbusz elütötte. A gyereket súlyos sérülésekkel szállí­tották kórházba. Vésztő és Békés között tegnap 14 óra körül egy Wartburg személy- gépkocsi fának ütközött. A jármű utasa könnyebben megsérült. Erdőspuszta lelkét féltik Egy elmaradt bélmegyeri földárverés háttere Elmaradt egy földárverés Bélmegyeren. Az Új Barázda Mgtsz használatában lévő termőföldterületből a magyar állam által kijelölt földrészre december 5-ére tűzték ki a szóban forgó árverést, amely a Körös—Maros-vidéki Ter­mészetvédelmi Igazgatóság kérésére elmaradt. A tényről annak rendje s módja szerint időben tájékoztatták is a nyilvánosságot. De vajon miért fordult ilyen kéréssel a kár- rendezési hivatalhoz a természetvédelmi igazgatóság? Ezt kérdeztük meg tegnap Tirjak László igazgatótól. —- A Bélmegyeri Erdőspuszta természetvédelmi terület, ha­zánk egyik legértékesebb erdőssztyepp-jellegű védett területe—kezdte a szakember —, Békés megyében pedig a maga nemében páratlan, hi­szen ez a terület négyezer éve erdős térség, mely olyan bota­nikai ritkaságokat őriz máig, mint például a sziki lórum. Erdőspuszta „lelke” a fás­pusztai rész. — Hogyan kapcsolódik eh­hez aföldárverés ügye? — Egy jogszabály, és az Alkotmánybíróság határo­zata révén. Ezek ugyanis lehetővé teszik, hogy a szö­vetkezet állami tartalékföld­területének egy részét a vé­dett terület középpontjába helyezze. Jelenleg Fáspusz­ta legértékesebb része a szö­vetkezet kezelésében lévő terület, míg az állami tarta­lékföld nem esik a termé­szetvédelmi területbe. Igaz­gatóságunk azt kezdemé­nyezte a szövetkezet felszá­molójánál — és a megálla­podás is létrejött közöttünk —, hogy leegyszerűsítve a témát cseréljen helyet az ál­lami tartalék és a szövetke­zet használatában lévő termőfölddarab. Tehát ez utóbbi, a szövetkezet hasz­nálatában lévő természetvé­delmi oltalom alatt álló terü­let nyilváníttassák állami tartalékfölddé. —Ennek mi a jelentősége? — Amennyiben a fáspusz­tai legelőrész mint állami tar­talék szerepelhet, akkor később nem kell ezt a területet tulajdonjogilag rendezni, hi­szen állami tartalékként, mint a magyar állam tulajdona, ré­sze maradhat a természetvé­delmi területnek. Felparcel­lázni nyilvánvalóan célsze­rűtlen, hiszen tönkremenne, ami törvénybe ütköző. Ez a lépés tehát egy későbbi bo­nyodalmas rendezésnek ve­hetné elejét, véglegesen ren­dezve a tulajdoni helyzetet. — Milyen lépéseket tettek az ügyben? — A kérést benyújtottuk Suchman T amás privatizációs miniszterhez, várjuk a vá- íaszt. Tóth Ibo,ya Bélmegyer, Fáspuszta. Hazánk egyik legjelentősebb er­dőssztyepp-jellegű temészetvédelmi területe FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Ünneplő nyugdíjasok Orosházán Az Orosházi Nyugdíjasok Egyesülete és Városi Klubja tegnap délután tartotta a karácsonyi ünnep­séget a Petőfi Művelődési Központban, ahol dr. Násztor Sándor köszöntötte a több száz résztvevőt. Fetser János polgármester volt a vendége a rendezvénynek. Elmondta: az önkormányzat 3 éves stratégiai terve elkészült. A legégetőbb fel­adat a város infrastruktúrájának fejlesztése, a gyopárosi vízminőségjavító program folytatása. A középületek felújítása terén még van mit pótolni, ám a József Attila Általános Iskola már szép példá­ja ennek a szándéknak is. Az előkészítés alatt lévő beruházások közül a város vezetője megemlítette a 47. számú főközlekedési út elkerülő szakaszának megkezdett építését, a kórházi rekonstrukciót, a volt MHSZ mellett épülő benzinkutat. A képviselő-testület munkájáról szólva Fetser úr ki­emelte, hogy látványos villongások nem jellemzik azt. A városi televízió és a város hetilapja kapcsán — Orosházi Napló — megjegyezte: pénzügyi oka lesz annak, ha valamelyiket a közeli jövőben meg­szünteti az önkormányzat. Az ünnepség a József Attila Általános Iskola növendékeinek produkciójával és az Orosházi Fú­vószenekari Egyesület fellépésével ért véget. Csete Ilona Szívműtét két iskola összefogásával A mai fiatalokban is él az egymás iránti szolidaritás érzése. Ha valamelyik társuk bajba kerül, a tizenéve­sekben is felülkerekedik a humánus megnyilvánu­lás, s készséggel megpróbálnak segíteni. A napokban Szeghalmon tapasztaltunk hason­lót: a város két középiskolája fogott össze egy nemes és dicséretes cél érdekében. A Szeghalmi Mezőgazdasági, Ipari Szakközép- és Szakmun­kásképző Iskola egyik negyedik osztályos tanulója súlyos szívműtétre várt, melynek sikeres végrehaj­tásához rengeteg vérre volt szükség. A fiatal isko­latársai és ismerősei önként vállalták a véradást. — Az akcióba nem csak a mi iskolánk, hanem a Péter András Gimnázium diákjai is bekapcsolód­tak, sőt a két középiskola tantestülete és az odajáró tanulók szülei is csatlakoztak a kezdeményezéshez — mondta találkozásunkkor dr. Bérkéné dr. Sajti Ilona, a szakközép- és szakmunkásképző iskola igazgatója. A nemes próbálkozást siker koronázta: hatvan önkéntes véradó jelentkezett. Összesen 25 liter vér gyűlt össze az akció során. Ez a mennyiség lénye­gesen több, mint amennyire a szeghalmi szakkö­zépiskolás műtétjénél (hisz a sikeres operációt már el is végezték) szükség volt. (Magyari) Pénteken szünetel a tanítás Megszületett a megállapodás a békéscsabai Pedagógusok Szak- szervezete városi sztrájkbizott­sága és a Békéscsaba megyei jogú város polgármestere által kijelölt városi tárgyaló bizottság között folytatott egyeztetés eredményeképpen — a sztrájk napján nyújtandó — még elég­séges szolgáltatás mértékéről. Az előzetes felmérés szerint a sztrájkban részt vevő dolgozók magas aránya miatt az önkor­mányzat által fenntartott oktatá­si-nevelési intézményekben 1995. december 15-én, pénte­ken a tanítás szünetel (kivéve a Bartók Béla Zeneiskola és Zene- művészeti Szakközépiskolát). A megállapodás értelmében azon szülők számára, akik a sztrájk napján gyermekük ellá­tását másképp megoldani nem tudják (és az iskola felmérésére ezt jelezték) minden óvoda és általános iskola felügyeletet és étkezést biztosít. Kollégiumok esetében az ügyelet biztosított, középiskolák, szakmunkás- képzők és szakiskolák a sztrájk napján nem fogadnak tanulókat. A megkötött megállapodás nem érinti a más fenntartók (egyhá­zak, alapítványok, megyei ön- kormányzat) által működtetett intézményeket. Békéscsaba vá­ros tárgyaló bizottsága nevében kérjük a tisztelt szülők megérté­sét és együttműködését. Pénteken Gyulán is sztrájkol­nak a pedagógusok. Tegnapi tárgyalásaik szerint a város­ban kizárólag a Hajnal utcai óvoda és az 1. számú általános iskola fogadja ügyeleti jelleg­gel a gyerekeket, a napközis konyhák is csak ezt a két intéz­ményt és a szociális otthono­kat látják el a városban. Az első éjszaka is adóköteles Január elsejétől az első vendég- éjszakától kezdve naponta száz forint idegenforgalmi adót szed­nek Szarvason — ekképpen ha­tározott tegnapi ülésén a város képviselő-testülete. Elfogadták továbbá a város külterületi szabályozási tervét és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló rendeletet. Kisebb vita csak a gépjárműadó mértékének eme­lése körül alakult ki. A javasolt összeg ötszáz forint volt, ami tizenötmillió forint bevételt ígért a városnak. Elhangzott, en­nek egyharmadát útépítésre és útfenntartásra fordítanák. Az ellenzők az alsó adóhatárt je­lentő négyszáz forint mellett kardoskodtak. — Szarvason mintegy hat­száz vállalkozás van, ezek jó ré­sze több teherautóval dolgozik. E járműveknél a raksúlytól függően még nagyobb teher a gépjárműadó. Ha a vállalkozók utóbbi időben sokszorosára nőtt kiadásait még ezzel is tetézzük, félő, elveszítjük őket. A telephe­lyüket egyszerűen átteszik egy kisebb településre — érvelt az egyik képviselő. A jelenlévők többsége a mér­sékeltebb adótétel mellé állt, így a testület a négyszáz forintos gépjárműadó bevezetése mellett döntött. Cs. R. Népművelők Luca-napi randevúja A Magyar Népművelők Egye­sületének Békés Megyei Terüle­ti Szervezete hagyományos év végi, Luca-napi összejövetelét tartotta tegnap Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központ­ban. Schusztek Tibor né pénzügyi témájú előadása után több, az intézményeket érintő kérdést tárgyaltak meg. Többek között megvitatták, hogyan lehetne a művelődési otthonok tevékeny­ségét láthatóvá tenni az önkor­mányzatok számára, hiszen ha­marosan szükségessé válhat, hogy a vezetők pontosan ki tud­ják számítani, egy-egy csoport mennyibe kerül az intézmé­nyeknek. Pál Miklósné egy országos felmérés adataiból tallózva el­mondta: — Békés megyében több és nagyobb létszámú amatőr mű­vészeti csoport van az orszá­gos átlagnál, viszont viszony­lag kevesebb alkalmi rendez­vényt szervezünk, mint más megyékben. Lényegesen ke­vesebb állami támogatást kap­nak intézményeink, és lénye­gesért kevesebb az egy főre jutó bérünk is. A hivatalos program után a gyulai népművelők jóvoltából tréfás játékok, Luca-napi bo­londságok és tánc zárta nép­művelőink évzáróját. A.Gy. „AKI AZ ÖRDÖGGEL KEZET SZORÍT, NE RES- TELLJE, HOGY KORMOS LESZ A TENYERE.” (Jókai) A mezőgazdaságban újabb munkanélküliek Emberközelibb módszerek a munkaügyi központokban Ne induljanak útnak! Ez a felszólítás többször is el- hagzott tegnap délelőtt a Rádió 500. Orosháza műsorában. A fi­gyelmeztetés nem volt véletlen: a városban szerda 1 órakor kezdődött havazás következté­ben az élet éppen nem állt meg, de fejtörést okozott a látvány minden utazni vágyónak. Mint azt a Városgazdálkodá­si Kft. munkatársaitól megtud­tuk, reggel 4 órától dolgozott 4 IFA teherautójuk tolólapokkal és két járdatisztító gépük. Ennek ellenére — a folyamatos hava­zás miatt — nem sok látszata volt az erőfeszítéseknek. A reg­geli órákra a Békéscsabai Köz­úti Igazgatóság Orosházi Üzem­mérnöksége 50 tonna sót szórt ki a területén. Minden gépük dol­gozott megállás nélkül. Az ál­datlan állapotokon a havazás gyengülése is segített. Cs. I. Az ország 480 ezer munkanél­külije közül Békés megyében 22 ezer 84 él. Általános az emelke­dés, országosan 5500, me­gyénkben pedig 660. A Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, dr. Nagy Ágnes is­mertette tegnap hivatalában a legfrissebb adatokat és a mun­kaügyi szervezet működésével kapcsolatos országos felmérés tanulságait. Elsősorban a mező- gazdaságból kerültek ki ismét munkanélküliek, az egyébként is hátrányos helyzetű szeghalmi térség egyik mezőgazdasági szövetkezetéből például 250 embert küldtek el. A közhasznú munka is általában szezonális jellegű, de még így is 3500 em­ber dolgozik jelenleg ezen a te­rületen megyénkben. Országos felmérést készítet­tek a munkaügyi központok helyzetéről és a stratégiai célok megfogalmazásáról. A rend­szerváltást követően 1991 óta ti­zennégyszer több a munkanél­küli, mint az átalakuló gazdaság kezdetén. Az, hogy van egy or­szágosan működő intézményhá­lózat a munkanélküliség kezelé­sére, szükséges, kapcsolata a munkavállalókkal, a munka­adókkal, az önkormányzatokkal és civil szervezetekkel jó, erős önfejlesztő képesség jellemzi a szervezetet. A pozitívumok mellett gyenge pontja, hogy sok a formalitás az ügyfelekkel való kapcsolatban, kevéssé épül a bi­zalomra. Rengeteg energiát el­pazarol • mindkét részről a kötelező jelentkezés rendszere, amely remélhetően a jövőben át­alakul. Az egy ügyfél egy ügy- intézős rendszerben hatható­sabb és eredményesebb kapcso­lat alakulhat ki a személyes felelősség jegyében. A szakmai irányítás nem egységesen erős az ország különböző pontjain, a szolgáltatások eltérő színvona­lúak. A legfontosabb aktív esz­köz lehetne a munkaerő­közvetítés, ez azonban nem ka­pott megfelelő hagsúlyt a más jellegű ténykedések mellett. Ta­nulság, hogy szolgáltatásorien­tált, ügyfélcentrikus szervezet legyen minden munkaügyi hiva­tal, bárhol él is az országban a munkanélküli. A munkanélküli­vé válás megelőzésében, a dol­gozni akaró és alkalmas ember álláshoz juttatásában, a munka­adói kapcsolattartásban kell na­gyobb szerepet vállalniuk. A halmozottan hátrányos helyze­tűek és a pályakezdők munka­erőpiaci esélyeit szükséges nö­velniük. A legális foglalkoztatás érdekében hatékony, szigorú ellenőrző hálózatot kell működ­tetni. Fontos a nyilvánosság állan­dó tájékoztatása tevékenysé­gükről. A munkaügyi közpon­tok önmagukban a munkanélkü­liség gondját nem tudják megol­dani, összkormányzati feladat­ként egységes nemzeti foglal­koztatáspolitika érvényesítése lehet eredményes. Bede Zsóka Támogatás tüzelőolajra A háztartási tüzelőolaj támoga­tásának mértéke a Népjóléti Mi­nisztérium rendelete szerint az I. ütemhez képest növekedett. Mezőkovácsházán a korábbi hozzájárulás 1,9 millió forint volt, amelynek felosztási elvéről novemberben döntött a kép­viselő-testület. Eszerint ezt a pénzt csak fűtéskorszerűsítésre és az olajjal tüzelők támogatásá­ra fordítja az önkormányzat, a hozzájárulásra közel 300-an ad­tak be igényt. Ez az összeg a II. ütemben 1,6 millió forinttal egészült ki, amelynek felosztása az előzőhöz hasonlóan történik. A rászorultság arányában, szo­ciális alapon járó támogatások kiosztását a napokban kezdik meg a mezőkovácsházi polgár- mesteri hivatalban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom