Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-09-10 / 289. szám

Rázga József Weiner-díjas A Weiner Leó Zenei Alapítvány díját kapta kimagasló tevékenységéért Rázga József Erkel-díjas karnagy. (5. oldal) Új sportág Békéscsabán?--------------- ----------------------------- --------__ Lelkes fiatalok augusztusban megalakították a baseballklubot, Békéscsabai Villámok néven. 7-12. oldal Az ütőket az USA-ból kapták. (16. oldal) 1995. DECEMBER 9-10., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) L. ÉVFOLYAM 289. SZÁM Alapítványi Mikulás. Orosházán a Székács József Családsegítő Alapítvány 1991. decembere óta rendez ünnepséget azoknak a gyerekeknek, akik nehéz anyagi körülmények között élnek. Az idén közel félszáz támogató jóvoltából érkezett meg 200 gyermek közé a Mikulás, ugyanis a Petőfi Művelődési Központba pénteken hívták meg egy kis házi ünneplés­re a 7 orosházi iskolából a legrászorultabbakat. A közös éneklés után a puttonyból sok édesség, ajándék játék került aboldog diákok kezébe. Az ünnepségen megjelent dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter is FOtó: lehoczky Péter Jövőre elkezdik a gyulai határátkelő teljes átépítését Rendőrök, határőrök, vámosok: együtt (is) lépnek Délkelet-Magyarország rendőrségi, határőr és vámos vezetői tanácskoztak tegnap Békéscsabán, a megyei rendőr-főka­pitányságon, ahol értékelték az idei együttműködést, és meg­határozták a jövő évi feladatokat. Markó Béla a magyar­román megbékélésről A magyar—román megbékélés az erdélyi magyarságnak jelen­tené a legtöbbet, mert nekik különösen fontos, hogy Magyar- ország és Románia viszonya felhőtlen legyen. Ehhez azonban a kisebbségi kérdés, a romániai magyarság helyzetének rende­zése szükséges. Amíg ez megoldatlan, a két ország felhőtlen viszonyáról sem beszélhetünk — mondta pénteken Békéscsa­bán a „Merre, Magyarország?” Alapítványnak a kisgazda székházban szervezett rendezvényéhez kapcsolódó sajtótájé­koztatón Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hírek Falugyűlés Kötegyónban. A kötegyáni képviselőket decem­ber lí-én délután tájékoztatja a határőrség és a rendőrség a térség közbiztonságáról. Ezt követően Bujdosó Lajos polgármester és a község elöljárói közmeghallgatá­son tájékoztatják a lakosságot a jövő évi költségvetési elképze­lésekről. Rekordkísérlet. Páratlan rekordkísérletet tervez a Szeghal­mi Mezőgazdasági Ipari Szak­munkásképző és Szakközépisko­la IV/A osztálya — tájékoztatta lapunkat dr. Bérkéné dr. Sajti Ilo­na, az oktatási intézmény igazga­tója. Az említett osztály tanulói arra kérték a tantestületet, hogy az órarend szerinti egyheti óráikat másfél nap alatt tartsák meg a tanárok. A nonstop (tehát éjjel tizenkettőkor, vagy éppen hajna­li ötkor, ugyanolyan komoly tanóra folyik majd mint máskor délelőtt szokott) tanításra febru­ár 24-én és 25-én kerül majd sor. Ezzel a szeghalmiak szeretné­nek bekerülni a Guinness rekor­dok könyvébe. Aljegyzőre várnak. Mezőkovácsházán az aljegyzői állás még még betöltetlen, mert a beadott pályázat határidőn kívül érkezett. A testület döntése: Me- zőkovácsháza város új pályázatot írt ki az aljegyzői posztra, amely­nek beadási határideje 1996. feb­ruár 29. Ács Hajnalka, a tokiói szépségversenyre készül. (3. oldal) A megbeszélésen többek kö­zött részt vett dr. Gál László ezredes, Békés megyei rend­őrfőkapitány, Dankó István alezredes, az Orosházi Határ­őr-igazgatóság igazgatóhe­lyettese, Bakos Gyula őrnagy, a Csongrád és Békés Megyei Vám- és Pénzügyőrség pa­rancsnoka, dr. Tóth Lajos ez­redes, a Csongrád megyei rendőrfőkapitány közbizton­sági helyettese és dr. Ambrus Vencel alezredes, a Hajdú­Bihar megyei rendőrfőka­pitány bűnügyi helyettese. Gál László elmondta, hogy 1995-ben nagy figyelmet fordí­tottak a feketegazdaság vissza­szorítására, az ilyen ügyek fel­derítésére, a közös ellenőrző ak­ciókra, a határforgalom zavarta­lanságának biztosítására, a szélesedő nemzetközi bűnözés — ember-, fegyver-, kábítószer­csempészet, autólopások — ki­szűrésére, a jövedéki termékek­kel való visszaélések feltárásá­ra. Konkrét ügyekben is jól mű­ködött a különböző szervek kö­zötti információcsere. Bakos Gyula beszámolt arról, hogy a vám- és pénzügyőrség jövőre — Phare-támogatás és kormányzati pénz segítségével — megkezdi a gyulai határ- átkelőhely teljes rekonstrukció­ját, kamionterminál kialakítását. Jelenleg a kivitelező kiválasztá­sát végzik pályázat útján. Jelen­tős összeggel járulnak hozzá a Gyula várost elkerülő út meg­építéséhez, valamint tervezik a nagylaki határátkelő átépítésé­nek befejezését is 1996 közepére. (Folytatás a 3. oldalon) A romániai magyar politikus új­ságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy Iliescu elnök megbékélési javaslatának nem reális a kiindulópontja, mert ezeknek a dokumentumoknak hozzá kellene járulniuk az erdé­lyi magyarság helyzetének a ja­vulásához. A román elnök több­ször megkísérelte már elhitetni, hogy az erdélyi magyarság jogi lehetőségei megfelelnek az eu­rópai normának, sőt, meghalad­ják az európai mércét, ezzel szemben az RMDSZ úgy véli, számos európai ország példáját alkalmazni lehetne Romániában — magyarázta Markó Béla. A Módosította a helyi adórendele­tet a békéscsabai közgyűlés csü­törtöki ülésén, a késő éjszakai órákban—hangzott el az önkor­mányzat vezetőinek, Pap János polgármester, Sisák Péter és Végh László alpolgármester saj­tótájékoztatóján. A módosítás értelmében az építményadó a központi városrészen 300 forint, egyéb belterületen 150 forint, külterületen 50 forint négyzet- méterenként. A helyi iparűzési adó mértéke a bankok, a biztosí­tók, az italkimérések, a szeren­csejátékkal foglalkozók számá­ra 1 százalék, a többiek 8 ezrelé­ket fizetnek, míg a 2 millió forint feletti bevételt produkáló mező- gazdasági alapvetékenység után 4 ezrelék. magyar kormány Iliescu megbé­kélési kezdeményezésére most készülő válaszáról az RMDSZ elnöke azt elmondotta, arra szá­mítanak, hangsúlyosan megfo­galmazódik benne az az igény, hogy a kisebbségek jogainak szabályozására van szükség. A jövő évi romániai választá­sok esélyeiről és lehetőségeiről az erdélyi magyarság vezető po­litikusa elmondta, hogy a Romá­niai Magyar Demokrata Szövet­ség számára rendkívül fontos lesz mind a tavaszi önkormány­zati, mind az őszi parlamenti vá­lasztás. Az önkormányzatok je- (Folytatás a 3. oldalon) A témával kapcsolatban Pap János elmondta, hogy szeretné­nek alakítani egy klubot a leg­magasabb összegű helyi adót fizető 20.vállalkozás vezetőjé­nek, akiknek tanácsadó, ellen­őrző feladatuk lenne. Hosszú évek óta tartó, a város és a megye közötti ingatlancsere — Sisák Péter pontosítása sze­rint egyezség —- ügyében kellett volna a testületnek döntenie, de a kialakult vita nem járt ered­ménnyel. Az elképzelések sze­rint a város az ifjúsági tábor in­gatlanát adná át a megyei önkor­mányzatnak. Ennek fejében megkapná a Trefort utcai diák­otthont a megyei önkormány­zattól. (Folytatás a 3. oldalon) Tovább folytatódik a veszekedés a megyével? Miniszteri adomány Orosháza térségének polgár- mesterei szinte minden hónap­ban találkoznak országgyűlési képviselőjükkel, dr. Vastagh Pállal. Az időszerű fórumot teg­nap tartották Pusztaföldváron, ahol rendhagyó eseménnyel kezdődött a település vezetői­nek összejövetele. Az igazság­ügy-miniszter a nehéz helyzet­ben élő földvári családoknak nyújtott át Caola-csomagokat, majd kezdődhetett az érdemi munka. Ezúttal vendégeket is köszönthettek a résztvevők: a minisztert elkísérte Kovács Ibo­lya, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője. O az 1996. évi megváltozott szociálpoliti­kai kérdésekről tájékoztatta az érintetteket, majd Nemcsók Já­nos miniszterelnöki államtitkár a településfejlesztésről, a környezetvédelemről fejtette ki álláspontját. Robbanékony lexikon A napilapok némi kajánsággal számoltak be arról, hogy ki­szálltak a tűzszerészek Hor­váth Adám tévéelnök lakására. Felesége, a Szomszédok című szappanoperából ismert Csű­rös Karola szokatlan csomagot vett át egy kézbesítőtől, s mind­járt arra gondolt, hogy valaki föl akarja robbantani. Kihívták a rendőrséget, szakemberek vizsgálgatták a dobozt, aztán lefújták a vaklármát. Azokban a napokban én is kaptam ha­sonló csomagot, de az még csak véletlenül sem ötlött fel, hogy bárki is veszélyeztetné az életem. Mostanában ugyanis semmiről sem mondtam le, legkevésbé a tévéelnökségről. Úgy látszik, a csalódás, az ül- dözöttség pszichózisa kell ah­hoz, hogy bárki is erőszakos cselekményre gyanakodjon, ha vaskos csomagot hoz a kül­dönc. Horváth Ádám, a lemon­dott tévéelnök, aki 22 sort ka­pott a legújabb Ki kicsodában, idegességében nemcsak a rob­bantási szakembereket ugrasz­tottá, hanem jókora reklámot is csinált a többnyire küldönccel kézbesített lexikonnak. A Ki kicsoda ’96 egyébként rendkívül hasznos kézikönyv, ráadásul országszemléletünk jellegzetes bizonyítéka. A kö­rülbelül nyolcezer életrajzi cikk kétharmada fővárosi ille­tőségű híresség adatait foglalja jól áttekinthető rendszerbe. Akárhogy is nézzük, igazság­talan arány ez. De hasonló ügyekben oly sokszor sértette igazságérzetünket a főváros­vidék aránytalanság, hogy már nem is érdemes füstölögni az ilyesmin. Jártam a főszerkesz­tő lakásán, láttam a háromszor három négyzetméteres cseléd­szobába zsúfolódott adathal­mazt, s biztos vagyok benne, hogy az említett aránytalanság nem tudatosan alakult ki. Sok­kal inkább azért, mert a lexikon felülről lefelé épült, holott for­dítva is lehetett volna. Úgy például, hogy egy hatvan­nyolcvanezer lakosú városban megcsinálják a helyi Ki kicso­dát. S mert azonos alapelvek szerint készül, mint a szom­szédos városban, a legjelen­tősebb szócikkeket érdemes átemelni a központi kiad­ványba. Olyan lexikonszer­kesztőség lebeg a szemem előtt, amely behálózza az egész országot, s a sok kis helyi kiadványból lesz két­évenként a nagy Ki kicsoda. Aztán felébredtem, és kéz­be vettem a karácsonyra meg­jelent, vaskos kötetet... Zöldi László Ma ingyenes falinaptár-melléklet, Munkácsy Mihály Honfoglalás című képével

Next

/
Oldalképek
Tartalom