Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-01 / 256. szám
Békéscsaba város címere Az oldalt szerkesztette: László Erzsébet. Szerzők: Antal Gyöngyi, B. Takács Marianna, Kiss A. János, László Erzsébet, Nyem- csok László. Fotó: Lehocz- ky Péter. Várjuk olvasóink leveleit, véleményét: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66)450-450. Hírek lakodalmas bemutatók. A Vasutas Művelődési Ház és a Csabai Szlovák Szervezet meghívására pénteken este 6 órakor találkoznak a megyében élő lakodalmas zenekarok és násznagyok. A környékbeli lakodalmas dalok, a rövid násznagyi köszöntők rigmusai bizonyára sokaknak már csak emlékeikben él: a lánykérés, búcsúztatás percei a szervezők reményei szerint magyarul és szlovákul hangzanak majd el. A „munka” után pedig a jól megérdemelt pihenés: egy szerény vacsora következik. Rendhagyó óra. „Sokszínű hagyományaink” — A Békés megyei nemzetiségek népviselete és néptánca címmel Kolarovszki Mária népviseletkészítő és Mlinár Pál koreográfus tart rendhagyó órát a békéscsabai általános iskolák 3—4. osztályos tanulóinak Békéscsabán, a megyei könyvtárban november 9-én, csütörtökön 10 órakor. Újabb pályázatok. A békéscsabai egészségügyi gyermekotthonban a szakmai megújulást segítő Phare-pályázat továbbfejlesztésének korlátja az intézmény befogadó képességének hiánya. Ezt a helyzetet újabb pályázatok segítségével kívánják megszüntetni; atetőte- ret szeretnék rendbehozni — derül ki a megyei önkormányzat intézményfelügyeleti osztályának közelmúltbeli összegzéséből. CSABAI NAPLÓ 1995. november 1., szerda Divatba jött a hófehér, gömbölyű, csiszolt fejkő, a kiemelkedő bronz betű A sírköves a műhelyébe készülAz utolsó simítások. Bartolák Mihály rövidesen elhagyja a temetőt, s a téli munkákra a műhelyébe vonul November elején fájdalmas kötelezettségünknek teszünk eleget, szeretteinkre, halotta- inkra gondolunk, meghajtunk sírjaik előtt. Az elmúlt hét végén ismét megélénkült a temetők forgalma, koszorút, virágot, mécsest helyeztünk a nyughelyekre, emlékeztünk. Akad azonban olyan ember, aki a szürke hétköznapokon is kimegy a temetőbe, dolgozni. Bartolák Mihály csabai sírköves — bár munka közben zavartuk meg — a Ligeti temetőben szívesen beszélgetett velünk: — A szakma az utóbbi egy évtizedben is sokat fejlődött. A robbanómotoros betonkeverőgép, az aggregátor, a csiszológépek tisztításánál a nagynyomású vízsugár (gőzborotva) mindmind a sírkövesek munkáját segítik. Az idősebb mesterek még kézi- vagy lovaskocsival vitték ki a sírkőelemeket a temetőbe, de a mai maszek sírkövesek már utánfutóval oldják meg ezeket a feladatokat, s a fuvarjaikat is egyedül végzik. Annak ellenére, hogy a hajladozástól és a mázsás kövek emelgetésétől derékfájósak lehetünk — igaz, segédekkel dolgozunk, ők segítenek a cipekedésben —, s a csiszoláskor keletkezett por belégzésétől szilikózist kaphatunk, szeretjük a szakmánkat. Fontos a jó kapcsolatteremtő készség, a talpraesettség. Az anyagbeszerzéshez is érteni kell. A nyáron megkeresett jövedelmünk egy bizonyos részét a jövő évi anyagok megvásárlására fordítjuk — télen ugyanis nem jutunk bevételhez —, de az infláció még így sem védhető ki teljesen. — Minden kornak megvan a saját stílus- irányzata művészetben, építészetben egyaránt. Hogyan alakul ez napjainkban a sírkőkészítésnél? — Egyre népszerűbb lesz az olasz fehér cementtel, fekete kőzúzalékkal készült sírkő, tért hódít a hófehér, gömbölyű, csiszolt fejkő, divatba jön az olasz, kiemelkedő bronz betű is. — Manapság a hozzátartozók milyen síremléket csináltatnak halottaik- nak? — A húsz centiméter magas sírkerettől kezdve a több százezer forintot érő síremlékig nagyon sok mindent készíttetnek az anyagiaktól függően, de fel-* tétlenül áldoznak erre a célra. Sokan több helyről is árkalkulációt kémek, ennek alapján döntenek a minőség mellett, tehát az elfogadható árat is keresik. — Ilyenkor, halottak napja táján még több a tennivaló a temetőben... — A tulajdonosok megtisztítják, rendbe teszik az elhanyagolt sírokat, betű-, illetve évszámfestést kémek tőlünk. A síremlékek nem érdektelenségből, inkább időhiány miatt elhanyagoltak. Sokan azért is kémek lefedést, mert nem tudják rendben tartani a sírokat. —Lassan véget érnek a kinti feladatok. Jut-e most egy kis idő a regenerálódásra vagy kezdődnek a műhelymunkák? — Az egész évi nagy hajtás után némi leállás következik, ilyenkor pihenésképpen uszodába, szaunába járok, esetleg a garázsban súlyzózom. Azután jönnek a műhelymunkák, hiszen az elemek egy részét itt kell elkészíteni. Amióta nincs körzeti megbízott, rossz a közbiztonság Mezőmegyeren A polgárőrség fiatalítani akar Lapunkban több mezőmegyeri szervezetről is írtunk már, de az itt működő polgárőrségről még nem esett szó. Az 1991 februárjában megalakult csapat elsődleges céljának, feladatának a lakosság nyugalmának, közbiztonságának megóvását, megvédését, a bűnmegelőzést, továbbá az őrszolgálatot tekinti. — Kerületünk közbiztonsága az átlagos megyei helyzethez képest — főleg amióta körzeti megbízottunk nincs — nem jó. Az elmúlt időszakban például sok betörés történt nálunk — kezdi a nem éppen kellemes tények ismertetését Galbács József, a hetedik kerületi polgárőrség vezetője. — Segíti-e a városi rendőr- kapitányság az önök munkáját? — A polgárőrség olyan ön- szerveződés, amely hatósági jogkörrel nem rendelkezik, csak megfigyelhet, de nem intézkedhet, éppen ezért szoros együttműködésben állunk a rendőrséggel, bár a technikai felszereltség hiánya miatt igen nehéz a kapcsolattartás a városiakkal. Amikor a szolgálatos polgárőrök bajt észlelnek, lehetőségeikhez mérten azonnal jelentik a rendőrségnek. —Kik a tagok? Hogyan gazdálkodnak? — Szervezetünket inkább idős emberek alkotják, ezért szívesen várjuk a fiatalok jelentkezését is. Fennállásunk alatt csak nagyon kis összegű önkormányzati támogatást kaptunk, tagdíjat fizetünk, így próbálunk gazdálkodni. Létezik egy olyan országos alap is, amelyből, ha a polgárőr súlyosabb sérülést szenved, esetleg több napra keresőképtelenné válik, segélyben részesülhet. Beszélgetésünkön Tímár Imre önkormányzati képviselő is részt vett, aki így jellemezte a mostani állapotot: — A gazdasági helyzet itt is behatároló tényező, mindemellett fontos feladat a lakók nyugalmának, biztonságának megvédése. Véleményem szerint szükség lenne minden évben oly an any ági támogatást biztosítani, amiből technikai eszközök vásárolhatók, hiszen a lakosság védelme nem csak anyagi, hanem erkölcsi feladat is. Államilag finanszírozni kellene a polgárőrcsoportok működését, mert így még hatékonyabbá válhatna a rendőrség és a szervezet kapcsolata. A mezőmegyeri polgárőrség a jövőben is szeretne megbízható, becsületes munkát végezni, minél több tagot a soraiban tudni. Állampolgárrá válásunk ünnepe Hírét vettük a minap egy békéscsabai névadó ünnepségnek. Korábban az ilyesmi—ha a családnak komoly ünnepe is volt —, a tágabb közösség szemében megszokott eseménynek számított. Amiért felkaptuk a fejünket: azt hihetné az ember—rendszerváltási rossz beidegződöttséggel —, hogy ezt az aktust is elsodorta a történelem vihara. Annál is inkább, mert újabban sokan meggyőződésük szerint, sokan talán divatból inkább az egyházak keresztelési szertartásait választják. — Ugyanúgy, ugyanolyan színvonalas módon, mint korábban, ma is rendezünk névadó ünnepségeket, sőt egyre növekszik irántuk az érdeklődés — tudtuk meg Bodáné Bakó Mártától, a Békéscsabai Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda vezetőjétől. — Akadnak, akik nálunk névadót, s valamelyik egyháznál keresztelőt is tartanak. Bajnak inkább azt tartom, hogy sokaknak egyikre sem nyílik lehetőségük. Ennek egyértelműen anyagi okai vannak: nagyon meg kell nézniük az embereknek, hogy mire adnak ki pénzt. — Milyen idős gyerekeket visznek névadóra ? — A nemrég születettől a több éves korúig mindenfélét. Megfigyelhető, hogy családok —barátok, rokonok— azonos időpontban kölcsönösen vállalnak névadó szülői szerepet. Ezzel költségeket takarítanak meg. A gyerekeket ez alkalommal fogadjuk ünnepélyesen is állampolgárrá. —Kik szánják rá magukat a névadóra? — Főként Békéscsabáról és vonzáskörzetéből jönnek. De megkerestek már bennünket budapesti, győri fiatalok is: ott Bodáné Bakó Márta, a békéscsabai TÜSZSZI vezetője családi ünnepeink egyikeként említi a névadót élnek ugyan, de rokonságuk erre található, ezért célszerűbbnek látták itt megejteni a szertartást. — Vannak-e még , futószalagos’’ névadók? — A szakszervezetek ma már nincsenek olyan helyzetben, hogy támogassák a nagy névadókat, így e „műfaj” el is halt. Meg hát — tizennégy éves tapasztalattal a hátam mögött — úgy gondolom, hogy a névadó ünnepség a legbensőségesebb családi eseményeink egyike, igazi családi ünnep. Gyerekek szavalataiból, aláfestő zenéből kis műsort szolgáltatunk ilyen alkalmakkor, s módot találunk arra is, hogy az adott családoknak személyre szóló gondolatokat közvetítsünk. A gyerekeknek oklevéllel kis emlékkönyvet nyújtunk át, a névadó szülők pedig a Szózat hangjaira ünnepélyes fogadalmat tesznek. —Szokás-e még ilyenkor az ajándékozás? — Az ajándékozási szokások nem nagyon változtak, tehát ki-ki lehetőségei szerint kedveskedik valamivel. A családok második szülőknek tekintik a névadókat. Tudunk olyan esetről is, amikor az elhunyt szülők helyébe a névadó szülők léptek. Az éneklés az összetartozás jele A vártnál kevesebb közreműködővel, ám annál nagyobb közönség előtt rendezték az elmúlt napokban a békéscsabai adventista egyházban az adventista kórusok találkozóját. (A többes szám ezúttal nem éppen helyénvaló, ugyanis az énekkarok sorra lemondták a meghívást, nem jelentek meg a rendezvényen.) A szép egyházi dalok elhangzása után Fekete István, a Hetednapi Adventista Egyház zenei osztályának vezetője tartott ünnepi beszédet. A délelőtti speciális istentisztelet az adventista fiatalok műsorával zárult. Az ebédszünetben Hrabovszkiné Nagy Kornélia, a Bartók Béla zeneiskola hegedűtanára, kórusvezető, valamint Gyetvainé Gerlai Krisztina beszélt munkájukról, feladataikról. — Gyülekezetünk a század elején, énekkarunk pedig két évvel ezelőtt alakult újjá. Az istentiszteletek fontos része az éneklés, mert összetartozást jelent. A fiatalok szívesen jelentkeznek az énekkarunkba. Meghívásokra az ország több városában fellépünk. Jártunk már Szegeden, a közeljövőben Orosházára, valamint Romániába utazunk vendégszereplésre. Vízvezetékcsere A Békés Megyei Vízművek Rt. évente 300 millió forintot fordít rekonstrukcióra. E munkálatok keretében október 16-ától Békéscsabán, az Andrássy úton folyamatosan végzik a régi, ’60-as évek végén lefektetett acélvezetékek cseréjét korszerű, műanyag vízvezetékekre. A munkát a tervek szerint november közepére fejezik be. A részvénytársaság szakemberei korábban a Bartók Béla út— Vécsey út—Temető sor által körülhatárolt területen cserélték ki a régi vezetékeket újakra, jelenleg a Penza lakótelepen dolgoznak, jövőre pedig a Bánszky utca és a József Attila-lakótelep közötti városrészen látnak munkához. Amennyiben a pénzügyi lehetőségek yngedik, még az idén az Andrássy úton a vasútállomáshoz közelebbi szakaszon folytatódik a vezetékcsere. Korszerű műanyag vezeték kerül a régi, elavult helyébe PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Gyula Város Önkormányzatának Képviseló'-testülete pályázatot hirdet a szociális foglalkoztató vezetői álláshelyére. A megbízás feltétele: — felsőfokú oktatási intézményben szerzett oklevél — szakmai gyakorlat — büntetlen előélet. A pályázathoz csatolni kell: — a pályázó szakmai életrajzát — az iskolai végzettséget igazoló okmány másolatát — erkölcsi bizonyítványt — az intézmény vezetésére vonatkozó elképzeléseket, különös tekintettel az esetleg más formában történő működtetésre. A pályázat benyújtásának határideje: a Népjóléti Közlönyben történt megjelenéstől számított 30 nap. Az elbírálás határideje: 1995. december 31. Az állás betölthető: 1996. január 1-jétol. Bér, juttatás megegyezés szerint, illetve a működési formától függően a vonatkozó jogszabályok alapján. A szociális foglalkoztató jelenleg önkormányzati költségvetési intézményként működik, mely a 8/1983. (VI. 29.) EüM—PM együttes rendeletben szabályozott módon a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról gondoskodik. A fenntartó e tevékenység megtartása mellett — megfelelő ajánlat esetén — lehetőséget biztosít az intézmény más szervezeti formában történő működtetésére (pl. bérlet, vállalkozás, kft., bt., stb.). Ez esetben a konkrét elképzelést és annak működtetési költségvetését is kérjük a pályázathoz mellékelni. A közalkalmazottakra vonatkozó képesítési és illetményi feltételek a szervezeti formától függően változhatnak. A pályázatokat Lebenszky Attila polgármester címére kérjük benyújtani (5700 Gyula, Petőfi tér 3.). A pályázat iránt érdeklődők számára felvilágosítást nyújt Gyula Maros Polgármesteri Hivatalának népjóléti osztálya. Telefon: (66) 362-155. (5974)
