Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-04-05 / 259. szám

# BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 1995. november 4-5., szombat-vasárnap Ha vámos vagy, védd magad! Halálos fenyegetések a csempészektől Szeged egyik lakótelepén panelházban található Bakos Gyulafa Csongrád és Békés megyei pénzügyó'rség parancsnokának lakása. Telefonja nincs, így az otthonához vezető nyomok nem olvashatók ki a telefonkönyvből. A magánéletére vonatkozó adatokat szigorúan kezelik hivatalában. Ismeretlen tettesek mégis megtalálták az utat otthonához. Megrongálták ajtaját, szolgálati gépkocsijának kerekét kiszúrták és munkahelyén telefonon megfenyegették. Bakos őrnagy reggelente, amikor dolgozni megy, kínosan ügyel arra, hogy szolgálati fegyverét felcsatolja. Még nagyobb gondot fordít a felesége és gyermeke biztonságára. Váratlanul támadtak — Nem tudom, hogy mivel érdemeltem ki a kicsi­nyes bosszút, amit figyelmeztetésnek szántak. Ta­lán a szigorú intézkedésekkel. Egy biztos, ha meg­támadnak, használom a fegyveremet. Végül is nem magamat, hanem a családomat féltem — mondja az őrnagy, és szomorúan hozzáteszi: — Ami velem történt, hétköznapi eset. Sajnos, az utóbbi időben nemcsak gyakran zaklatják beosz­tottjaimat, hanem olykor életveszélyesen is meg­fenyegetik. Nem véletlen, hogy 1992 óta a pénzügyőröknek kötelező a fegyvertartás. A nyo­mozóhivatal munkatársainak pedig golyóálló mellényt osztottunk ki. Bakos úr arra kér, a fináncok zaklatásáról szóló riport alanyai maradjanák a névtelenségben. Ezál­tal is a biztonságukat védeném. A nem mindennapi és olykor az amerikai akciófilmekbe illő történe­tek a déli határszakaszon, Csongrád és Békés megye átkelőhelyein játszódnak. Első hallásra hi­hetetlennek tűnnek, de amint megtelik jegyzetfü­zetem, elborzadok. Az alacsony, keménykötésű vámtiszt egészen közel hajol hozzám. Arcát mutatja, hogy jól lát­hassam sebhelyét. — Ide ütöttek, észrevettem, hogy nagy mennyi­ségű benzint akarnak Jugoszláviába átvinni. Ép­pen azon morfondíroztam, hogy előállítom a csempészeket, amikor a gépkocsi tulajdonosa odalépett hozzám. Nem szólt semmit, csak az arcomba fejelt. Utasa pedig a társamat kezdte verni. A meglepetéstől fel sem tudtam ocsúdni, hiszen az ilyen agresszív magatartáshoz korábban nem voltam hozzászokva. Szerencsére, a bajtár­sak gyorsan a segítségemre siettek, legyűrték a támadókat. Ilyen támadások Röszkén gyakran előfordu­lnak. Két szeszcsempész, amikor tetten érték, megragadta a szolgálatot teljesítő pénzügyőrt és feldobta gépkocsijának tetejére. Végül is bilincsbe verve vitték el a rendőrök a dühöngő sefteseket, de mégis elgondolkodtató, mennyire engednek utat az indulatoknak. Sokkal kisebb figyelmeztetésért is olykor dühbe gurulnak az utasok. Amikor az egyik kamionsofőrt behívták az irodába, mert áru­készlete embargós volt, hadonászni kezdett. Annyira mérges lett, hogy a vámtisztet is megütöt­te a vállán. Nagylak parancsnoka hosszan tudna mesélni arról, milyen pokoli heteket élt át. Először telefo­non fenyegették, majd családjának mozgását fi­gyelték. Aztán őt is követték gépkocsin, sőt kéz- és lábtörést ígértek, ha nem enyhít a szigorúnak tar­tott intézkedésein. A Törökországba járó farmer­csempészek próbálták megfélemlíteni a vámtisz­tet. Kilétüket is felfedték, napokig ültek egy gép­kocsiban a parancsnok lakása előtt. Amikor látták, hogy a lelki terror nem tudja megtömi a pénzügyőrt, a tettek mezejére léptek. Kromofág- gal leöntötték a parancsnok gépkocsijának ka­rosszériáját, beverték téglával az ablakát, az autót belülről is megrongálták, majd végül rátámadtak, megverték, aminek következtében egyik kezét na­pokig felkötve hordta. De szigorából nem enge­dett. Gyulán az intézkedő vámos hölgy csak a gyor­saságának és karatetudásának köszönhette, hogy életben maradt. Amikor le akarta foglalni egy török állampolgár ámját, az isztambuli férfi kocsi­ja ülése alól hosszú tőrt rántott elő, és a nő felé szúrt. Szerencsére, az ügyes hölgy nemcsak kivéd­te a támadást, hanem le is tudta fegyverezni a törököt. Különböző fokozatai alakultak ki a zakla­tásnak. A legsúlyosabb esetek a kábítószer-csem­pészéssel függnek össze. — Az idén 400 kilogramm heroint foglaltunk le — mondja az egyik vámos, akinek élete hosszú ideig veszélyben forgott az egyik nagy fogás után. — Valójában a heroint 1989 óta próbálják átszállí­tani Magyarországon. A balkáni háború óta pedig hazánk a tranzitforgalom fő közlekedési útja lett. Különleges ellenőrzési módszereket találtunk ki, s vezettünk be. Valahonnan a csempészek megtud­ták a lakáscímemet, és telefonon kezdtek velem szórakozni. Amikor már a családomnak is torok­metszést ígértek, főnökeim komolyan vették a fenyegetést. Elköltöztettek bennünket egy bizo­nyos időre az ország másik részére. Személyi védelmet is kaptam, soha nem hittem, hogy ilyen megtörténhet Magyarországon. Aztán visszajöt­tem... Bakos Gyula szerint ez a vámos ma is a legkiválóbbak közé tartozik. Bravúrosan buktatja le a heroincsempé­szeket, nem tudták megfélemlíteni. Igaz, személye biztonsága érdekében különleges intézkedéseket is hoztak. Bakos úr láthatóan komolyan veszi, hogy a testület képes legyen magát megvédeni. — Felvettük a kapcsolatot a rendőrséggel. A legjobb embereik készítik fel pénzügyőreinket. Egyebek mellett megtanítottak bennünket arra, hogyan menjünk be úgy egy lakásba, hogy hátulról ne tudjanak orvul megtámadni. Elsajátítottuk az önvédelem összes fortélyát. Növekvő agresszivitás —Akkor a vámos meg tudja védeni magát? — Természetesen, hiszen szüksége is van erre. —Mióta jegyzik az önök egykori békés szakmá­ját az életveszélyes foglalkozások között? — Három vagy négy éve. Amióta az élményszerző turizmust /elváltotta a csencselő turizmus, amióta egyetlen úton milliókat lehet keresni vagy bukni. A rendszerváltás előtt néhány tucat külkereskedelmi vállalat intézte áz exportot, importot. Ma ezzel a joggal több száz magánsze­mély is rendelkezik. Nagy a tét. —Mekkora? — Tavaly 430 milliárd forintot szedett be a pénzügyőrség. Ez az importhoz kötődő költségve­tési bevétel. Az ebből származó összeg az idén Békés és Csongrád megyében elérte a 11 milliárd forintot. Nyitott országgá váltunk, gazdaságilag is átjárhatók a határok. — Úgy érzi, felértékelődött a munkájuk? — Ezt határozottan állíthatom. Egyre nagyobb összegtől, sokszor millióktól tudjuk percek alatt megfosztani a feketézőket, csempészeket, kereskedőket. Nyilvánvaló, hogy a határozott ellenőrzésnek nem mindenki örül. Aki pedig a közreműködésünk által milliókat veszít, soha nem tud megbocsátani nekünk. Haragja a finánc ellen fordul, amit most már lépten-nyomon érzünk is. — A félelem, a veszélyeztetettség miatt sokan elhagyják a pályát? —A fenyegetés miatt eddig senki sem vetette le az egyenruhát. Elmennek más miatt, hogy ala­csony a fizetés, hogy romlik az életszínvonal. Hogy a család elégedetlen azzal a pénzzel, amit egy-egy munkatársunk hazavisz. — Mit gondol, a jövőben növekednek vagy csökkennek a zaklatások? — Csak növekednek. —Miért számít erre ? — Nyugat-Európában tett tanulmányutamon felkészítettek arra a külföldi kollégák, hogy szá­molni lehet azzal, a zaklatások átcsapnak fizikai támadásokba. Külföldön is ez a forgatókönyv jött be. Mit gondol, hogyan spekulálnak azok a kábító­szercsempészek, akiket elkapunk? —Fogalmam sincs. — Aki lebukik, az életével játszik. Ugyanis a társak attól tartanak, hogy őket is beköpik. Min­denki félti az életét. És ezért mindenre képes, hogy a finánc ne kapja el. Növekszik az agresszivitás. A bűnözők ma már addig is elmerészkednek, hogy az országos parancsnokot is megfenyegetik. Ko­csiját megrongálták. —Hogyan büntetik a pénzügyőrök támadóit? — A hatályos törvények szerint mi megtesszük a feljelentést, de arról már visszajelzést nem ka­punk, ki hány évet kap. Minden előfordulhat —Technikailag miképp készülnekfel a védelemre? Cigarettájából nagyot szív Bakos Gyula, látha­tóan hosszasan töpreng a válaszon. — Ez a legnehezebb kérdés. Nem rendelke­zünk frekvenciahasználati engedéllyel. URH-nk nem lehet. Jó lenne, ha bizonyítani is tudnánk a telefonos fenyegetéseket, ha képesek lennénk megállapítani, honnan jön a hívás. Remélem, a költségvetésből biztosítják majd azt az összeget, ami lehetővé teszi, hogy különböző technikai esz­közökkel erősítsük a testület védelmét. —Mire számít, mire lenne szükség? — Például mobiltelefont vagy URH-rádióké- szüléket tudjak adni annak a pénzügyőrnek, aki az olajsavazók után kutat a tanyavilágban, ők aztán igazán életveszélyben dolgoznak. A savazók, az olajügyletek főszereplői nem­csak a gyalogfináncot, hanem a hivatalokat is fenyegetik. Azt üzenték, bombát helyeznek a pa­rancsnokságokra, és mindenkit likvidálnak. Sze­geden és Békéscsabán a vámközpontban bombari­adót tartottak. Sietett a rendőrség, szerencsére, bombát nem talált. Ma még csak fenyegetőznek, de nem elképzelhetetlen az alattomos támadás sem. Olykor, amikor egy olajos tanyát bekeríte­nek, a tulajdonos testőreivel, géppisztolyaival áll­nak szemben. Eddig még nem dördült el a lövés. Ám látható jelei egyre inkább megmutatkoznak, hogy a Dél-Magyarország feketegazdaságában évente megforgatott hatmilliárd forintért mind többen aggódnak a rossz fiúk közül a másik olda­lon. Hatmilliárdból mindenre „ki”-telik... Halász Miklós Amikor az egyik kamionsofőrt behívták az irodába, mert árukészlete embargós volt, hado­nászni kezdett. Annyira mérges lett, hogy a vámtisztet is megütötte a vállán. archív fotó Matekosoknak Az ábra üres négyzeteibe olyan számokat kell beírnotok, melyekkel az előre meghatá­rozott eredmények igazak lesznek. A megfejtés után az ábrát vágjátok ki és küldjétek be. *** A megfejtéseket legkésőbb szerdán adjátok postára. Cí­münk: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írjátok rá: Gye­rekrejtvény és azt, hogy hány évesek vagytok. A helyes megfejtők között öt játékot sorsolunk ki. A nyertesek név­sorátjövő szombaton közöljük. A múlt heti rejtvény megfejtése: ház; rab; hír; zab. Nyertesek: Forgács Attila, Békéscsaba, Gazsó Tamás, Kondoros, Kuczián Mária, Békéscsaba, Takács Attila, Vésztő, Zsigmond Pityu, Gyulavári. Október havi nyertesek: Csongrádi Zolika, Medgyesegyháza, Hibácskay Gábor, Békéscsaba, Katona Nóra, Csanádapáca, Kovács Tí­mea, Murony, Ökrös Endre, Okány, Petrás Gergő', Gyula, Rozgonyi Béla, Kevermes,Tisza Liliké,Békéscsaba, Varga Zita, Vésztő, Veselicz Mónika, Kunágota. A nyereményeket postán küldjük ki. A békéscsabaiak nyereményeiket személyesen vehetik át a szerkesztőségben hétköznap 9 és 16 óra között. Kávészünet Beküldendő: a vastag nyíllal je­lölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1995. november 13. Cím: Békés Me­gyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai leve­lezőlapon fogadjuk el. A helyes megfejtők között 5 darab „Az elsősegély kézikönyve” című könyvet sorsolunk ki, amit pos­tán elküldünk. Ez a könyv hasz­nos segítője lehet mindenkinek otthon, munkában, szabadidő­ben. Az előszóban Őfelsége Er­zsébet anyakirálynő ajánlását ol­vashatják. Az 1995. október 21—23-ai rejtvény megfejtése: „Most is állítja, hogy semmi illata a húsle­vesünknek?” Nyertesek: Balogh Zoltán­ná, Gyula, Bezzegh Mártonná, Mezőberény, Nagy Lászlóné, Qedúza, Nagy Valéria, Kötegyán, Róta Ildikó, Békés­csaba.-—■ KATÓNAK FIZET. 5ÉGE .wTank. EHE KLÓ IZÓCSKA MEGKÖT .AUTkjE^ ÉLETÚT GÖRÖG LENGYEL VAROS ÉJFÉL*

Next

/
Oldalképek
Tartalom