Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-04-05 / 259. szám
a 1995. november 4-5., szombat-vasárnap KÖRKÉP/HIRDETÉS »HORTSEED« Nyerje meg jövő évi termését! Tippeljen és nyerjen! A Békés Megyei Hírlap és a mezőkovácsházi Hortseed Magszaporító és Szolgáltató Kft. közös játéka. A szelvényt kivágvaés összegyűjtve 1995. december 2- áig egyszerre kell beküldeni az alábbi címre: Hortseed Kft. 5800 Mezőkovácsháza, Árpád u. 176. A fődíjak a kft. által felajánlott nagy értékű vetőmagok, amelyet (ha a fajta nem felel meg) a nyertesek egyedi igénye szerint válthatnak át a cég fajtaajánlatából. I. díj: 50 000 Ft, II. díj: 25 000 Ft, III. díj: 10 000 Ft, IV. díj: 7500 Ft, V. díj: 5000 Ft, VI. díj 2500 Ft értékű vetőmag. VII—XX. díj: egy konyhakertre elegendő vetőmag-mintakollekció. AGRÁRTOTÓ 1. Mi a bolondszekér? a) -Bolondballagásra használt szekér b) Szalmás termények szállítására használatos négykerekű, igásállat-vontatású eszköz c) Eltérő nyomtávú ma is használatos eszköz 2. Ki volt a világhírű bánkúti búzafajták nemesítője? a) Bereczki Máté b) Baross László c) Kállay Kornél 3. Mi a szijács? a) A fatest külső, még működőképes sejteket tartalmazó része b) Bőrszerű anyagokat „megmunkáló” mester c) Szíjhajtás-kapcsolat 4. Leghíresebb hidrológusunk (vízmérnök), akinek nevéhez fűződik nagy folyóink szabályozása. Ki ő? a) Vedres István b) Vásárhelyi Pál c) Wesselényi Miklós 5. Mi jut eszébe a „Hedelfingeni óriás” szó hallatán? a) MagVaváló cseresznyefajta b) Óriás méretű ősember (leletek alapján rekonstruálva) c) Téli káposztafajta 6. Ki a rizs meghonosításának egyik úttörője hazánkban, aki mellesleg bányamérnök? a) Vásárhelyi Pál b) Bodola Lajos c) Bodor Pál 7. Hogyan kötődik Bereczki Máté Békés megyéhez? a) Szegény Békés megyei családból származott b) 1862-ben Mezőkovácsházára költözött, mint bujdosásra kényszerült szabadságharcos honvédtiszt c) Felesége nagykamarási lány volt 8. Mi az akona? a) Olasz labdarúgócsapat b) Az ászokhordó lezárására szolgáló hosszú dugó c) Tölgyfasíp 9. Mi a csicseribab? a) Régiesen tehénborsó, valójában babféle (Vigna), pillangós növény b) A közismert csicseriborsó téves elnevezése c) Ázsiai eredetű, hazánkban ismeretlen növény 10. Ki volt a Békés megyei Zöldségvetőmag Termelési Modelltársulás első igazgatója? a) Dr. Csiszár János b) Lestyán Mihály c) Bíró Vilmos 11. Milyen növény jut eszükbe a Csurgói fajtanév hallatán? a) Kitűnő zamatú direkt termő szőlő b) Híres burgonyafajta c) Fejes káposzta 12. Mire mondjuk a porhajas jelzőszót? a) Böjti szelek okozta „fejtetőre” b) Porbujtás a szőlészetben c) Ritka hajú emberre mondjuk 13. Mi a neve a XVIII. század végén kialakult, immár klasszikus vetésforgónak? a) Rosztovi hatos b) Óvári négyes c) Norfolki négyes 13 + 1. Hol található a zöldségvetőmag-termelés központja megyénkben? a) Gyulán b) Mezőkovácsházán c) Szarvason Visszhang Bingóföldrajz és telefonhátrány A Telebingó igazán nagy nyereményeihez nem kell telefon, de még tévékészülék sem A Békés Megyei Hírlap Hétvégi Hírlap-magazinjában (1995. október 28—29-én) Arpási Zoltán Bingómagyarország címmel a Telebingó televíziós adásának két fogyatékosságán háborodik fel, s szemére véti a játék szervezőinek, hogy más Magyarországot látnak, mintami van. „Gazdagabbat, szebbet, telefonosat. Jó nekik.” Békéscsabáról, Szabadkígyósról — ahol a háromezres falunak harminc telefonja van — és Békésről több levelet kaptunk. Mind megerősítik Arpási Zoltán értelmezését, azt, hogy nem hozhatja hátrányos helyzetbe a sorsjegyért 150 forintot fizető játékost a szociális(?), kommunikációs!?), hálózatszer\’ezési(?) tény, hogy nincs telefonja. Ez a hátrány valószínűleg nem kizárólag az ötszáz forintot érő bingótalálat továbbjátszhatatlansága miatt képez indulatot a telefon nélküli játékosban, hanem előzményei voltak. Nem tudott azonnal orvost, mentőt, rendőrt és önkormányzati ügyintézőt hívni, most pedig pénzen vett játékában rejlő esélyét rontja le a készülék puszta hiánya. A játék szervezői eredetileg is ügyeltek erre a körülményre és pontosan tudták, hogy a svéd játék licence nem teremt automatikusan svéd telefon-ellátottságot Magyarországon. A játékban ezért olyan sok a vigaszág a telefon nélkülieknek, s az sem elhanyagolható szempont, hogy a telefonnal rendelkezők hívását is gép keveri be a játékba, tehát nem minden telefontulajdonos lesz nyertes azzal, hogy Telebingó-adás köbén keze ügyében van a telefonkészülék. A helyes válasz szorongásainkra úgy szól, hogy a Telebingó igazi nagy nyereményeihez, az autókhoz, a több millió forintot hozó Jackpot-játékhoz nem kell telefon. Még televíziós készülék sem kell. Csak a Népszava keddi száma vagy a megyei lapé, ha közli a megyei nyereményeket. Telebingó-sorsjegy kell mindössze. S hogy érdeklődjünk legalább annál, akinél vettük. A játék tehát egyenlő esélyt igyekszik teremteni mindenkinek. Osztjuk azonban azt a véleményt — az egész országból kaptunk leveleket, s ezek is Arpási Zoltánt erősítik meg —, hogy a televíziós nyilvánosságban nem szabad hanyagsággal vádolni azt, aki nem írt szelvényére telefonszámot, pusztán azért, mert nincs telefonja. Érzékeny pont tehát a telefon, s a Telebingó kiújította ezt a fájdalmat. És át is sugárzik más területekre, például földrajzi helyzetünkre, illetve arra, hogy a televíziós műsorvezető miért nem tudta, hogy Berettyóújfalu Hajdú-Bihar megyében van. Nos, tudta, hogy Hajdú-Bihar megyében van. Viszont a képernyős „kitalálósdi”—ezt hittük mi, játékszervezők — alkalmasabb a topográfiai bevésésre, mint a kapásból adott válasz. (Vácról nem jött levél, pedig ott is bizonytalankodott, vajon Pest megyében van-e?) At kell gondolnunk, milyen érzékenységeket kelt a Telebingó, ezért is köszönjük Arpási Zoltán írását. De azt is át kell gondolnunk, hogy milyen indulatok vihetők át a Telebingóra, s ebből is kaptunk ízelítőt. Országképünk azonban nem illúzió. Az esélyegyenlőség elvét sem mondtuk fel ezzel a különös szerencsejátékkal, amelynek játékszelvényére lehet keresztet, ikszet, szöveges megfejtést tenni, lehet telefonálni a televíziós adásba egy-egy térség, helység adottságai szerint. Bár ha a telefonos házaknál is összejönnének... Ha nem is vagyunk gazdagabb, szebb, telefonos(abb) ország, azért mi Magyarországon azok sem vagyunk, akik csak arra képesek, hogy egy sorsjátékban analfabéta módjára róják föl a keresztet, hátha Fortuna ujja is éppen oda bök. És még kis magyarföldrajzot is tanítunk. Módszertani hibákkal, de tanítunk. Gelencsér Ildikó, PR és kommunikációs igazgató, Bingólottó Kft., Budapest Magyar Államkötvény 1997/Y1 1997/Y2 Mindig voltak nagy pillanatok A jelen nagy pillanataiban Ön is részt vehet így megteremtheti saját életének jelentős pillanatait. Például egy jó befektetési döntéssel. Figyelembe vesszük igényeit: 1995. november 15-én újra kibocsát- juk a többféle igényt kielégítő, nagy sikerű 1997/Y1 és 1997/Y2 jelű Magyar Államkötvényeket. Magyar Államkötvény 1997/Y1 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. Kamatfizetés fél évenként. A kifizetendő kamat mértéke az adott évre megállapított éves kamat időarányos része, amely a kamatfizetési időpontok között ténylegesen eltelt naptári napok és a 365 napos év alapján kerül meghatározásra. Magyar Államkötvény 1997/Y2 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. A kamatfizetésre és a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. A kamatok a futamidő alatt félévente tőkésítésre kerülnek, így ezzel a kötvénnyel nagyon magas hozam érhető el. A kamatos kamat kifizetésére a futamidő végén kerül sor. Jegyzés: 1995. okt. 30. - nov. 10. Az államkötvény fizikai kikéréséért a Kibocsátó a névérték 2%-át, az értékpapír kiszállításáért a forgalmazó az üzletszabályzatában meghatározott díjat számítja fel. Jegyzési árfolyam: 1995. október 30-tól november 3-ig 102,00%, 1995. november 6-tól november 10-ig 102,5%. Befektetése mindig biztonságos A Magyar Államkötvény visszafizetéseire és kamataira az állam teljes körű, soha el nem évülő garanciát vállal, így pénze tökéletes biztonságban van. Pénze mindig elérhető A Magyar Államkötvény 1997/Y1 és 1997/Y2 - mint az eddig kibocsátott államkötvények többsége - a jegyzést követően másodlagos forgalomba kerül. Ez azt jelenti, hogy futamidő alatt is napi árfolyamon adható és vehető. Ön eladhatja a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgalmazóknál. Megvásárlása pedig a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban, valamint az értékpapír forgalmazóknál lehetséges. További aktuális információk: 266-6044 Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Békés Megyei Igazgatósága Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. • OTP Bank Rt. 5601 Békéscsaba, Szent István tér 3., Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény (1995. október 30-tól november 9-ig) • Magyar Hitel Bank Rt. 6606 Békéscsaba, József A. u. 2-4., Szarvas A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
