Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-04-05 / 259. szám

O l 995. november 4-5., szombat-vasárnap — HAZAI TÜKÖR Éles viták az érdekegyeztetés fórumain Kéznél a végső fegyver A gazdasag működőképessé­gét és a munkavállalók hely­zetének alakulását súlyosan veszélyeztetné egy esetleges sztrájkhullám. A Magyar Munkaadói Szövetség ügyve­zető elnökségét a megkezdett és folyamatban levő érdek- egyeztetések tapasztalatai késztették ennek leszögezé- sére. Az érdekképviseletek és a kormányzat közötti tárgya­lásokon ugyanis egyelőre még kompromisszumok körvona­lai sem rajzolódtak ki. A szövetség pénteken közzétett dokumentuma szerint a mun­kaügyi összeütközések meg­előzésében és a sztrájkok keze­lésében mindhárom érintett fél­nek - a kormánynak, a szak- szervezeteknek és a munka­adóknak egyaránt - felelősebb, szerepükben felkészültebb ma­gatartást kell tanúsítania. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szak- szervezete szeretné, ha az Ér­dekegyeztető Tanács novem­ber 6-i,vagy azt követő ülésén megszületne a megállapodás a béremelésről, az illetményalap és az illetménykiegészítés mértékéről. Ha a kormány nem tesz új javaslatot, elkerülhetetlen lesz az egységes közalkalmazotti sztrájk - közölte tegnap Fehér József ügyvezető elnök. Hozzá­tette: támogatják az egészség- ügyi dolgozók, a pedagógusok és a kultúra területén dolgozók bérköveteléseit. Véleményük szerint a kor­mány 15 százalékos ígérete he­lyett 25 százalékos közalkal­mazotti béremelésre van szük­ség, a bértábla Ä/1-es alapszor­zóját pedig 8500-ról 10 500 fo­rintra kell emelni. A Népjóléti Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén elhang­zott: a kormány jövőre 2 száza­lékkal kívánja emelni a munka- vállalói nyugdíjjárulékot. Az egészségügyi intézmé­nyek finanszírozására a minisz­térium 215 milliárd forintot szán; ebből megoldható a 20 százalékos béremelés és az in­tézmények dologi kiadásainak 10 százalékos növelése. Szakszervezeti vélemény szerint viszont legalább 223 milliárd kell a kormány által ígért bérfejlesztéshez. Az egészségügyiek 35 százalékos bérköveteléséhez és az intéz­mények 10 százalékos plusz- támogatásához viszont 235-240 milliárd szükséges. Gyermek egyedül, beteg ellátatlanul nem maradhat Beleszól az önkormányzat is Az egészségügyben - a mi­niszterelnökkel csütörtökön folytatott tárgyalás után is - változatlanul nagy a távolság az igények és a lehetőségek között. Ezért jövő szombaton a mintegy 250 ezer munkavál­lalót foglalkoztató ágazat szakszervezetei demonstrá­ciót tartanak - kilátásba he­lyezve a későbbi országos sztrájkot is. A pedagógusok november 15-re terveznek tüntető felvonulást, s a Peda­gógus Szakszervezet meg­kezdte a helyi sztrájkbizott­ságok szervezését. Milyen szolgáltatásra számítha­tunk az esetleges munkabe­szüntetés idején - kérdeztük a szakszervezetek illetékeseit. A folyamatos, megfelelő szintű ellátás biztosítása a ren­delőkben, kórházakban, más egészségügyi intézményekben dolgozók alapvető kötelessége és egyben érdeke - hangsúlyoz­ták az Egészségügyben Dolgo­zók Demokratikus Szakszerve­zetének vezetői. Az intézmények mindenütt a betegellátás helyi körülmé­nyeinek figyelembevételével jelölik ki azokat a munkakörö­ket és szervezeti egységeket, amelyekben az esetleges sztrájk időtartama alatt sem csorbulhat az ellátás. Olyan színvonalon biztosítják az egészségügyi szolgáltatásokat, hogy a bete­gek hátrányt ne szenvedjenek. Ezért minden kórházban, rendelőintézetben, a háziorvosi, a védőnői, a bölcsődei hálózat­ban, a szociális otthonokban, a sürgősségi ellátásért felelős in­tézményekben egyenként és té­telesen határozzák meg a zavar­talan működés feltételeit. Munkabeszüntetésekre óvo­dákban, iskolákban sok évti­zedre visszamenően nem volt példa, sztrájkkészülődés azon­ban volt, így a még elégséges szolgáltatást illetően rendel­keznek bizonyos ismeretekkel. Mint Árok Antal, a Pedagó­gusok Szakszervezetének iro­daigazgatója elmondotta: ko­rábban a művelődési tárcával már egyeztettek, s ennek nyo­mán ajánlásokat dolgoztak ki. Lényege, hogy kisgyermek el­látatlanul, felügyelet nélkül munkabeszüntetés esetén sem maradhat. Az óvodákban, a napközikben, az ápolásra, gon­dozásra szoruló gyermekek is­koláiban, otthonaiban minde­nütt tartanak ügyeletet. A még elégséges szolgáltatás tartalmáról, megszervezéséről egyébként a helyi önkormány­zattal állapodnak meg a peda­gógusok. be-de Tisztelet a mártírok emlékének. A Kerepesi temető 21. parcellájában az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak emlékművét koszorúzták meg az ország vezető testületéinek képviselői a tegnapi gyászünnepségen. fotó: feb/hajdű andeás Fogyatkozó munkahelyi garanciák Kevesebb a bejegyzett munkanélküli és a bérmegállapodás A legutóbbi három hónapban körülbelül 25 ezerrel csökkent hazánkban a regisztrált munkanélküliek száma. így tíz szá­zalékra mérséklődött a munkanélküliségi mutató. Október végén 479 100 állásra várót tartottak nyilván a munkaügyi központok, 12 300-zal kevesebbet, mint szeptember végén - jelentették be az Országos Munkaügyi Központban. A tájékoztatón a középszintű és a vállalati bérmegállapo­dásokról szólva elmondták: egyre ritkábban kötnek ilyet a munkaadók a dolgozók képviselőivel. Az Országos Munkaügyi Központ 1992 óta gyűjt ada­tokat az egyezségekről, ame­lyek többnyire az átlagkere­set- és alapbér-növekedés, il­letve a minimálbér vagy a bértarifák mértékének meg­határozására szolgálnak. Jelentősen csökkent az ága­zati szintű bérmegállapodások száma. 1992-ben 875 ezer dolgozót érintően kötöttek ilyet, a következő évben már csak 247 ezer, 1994-ben pedig alig több mint 200 ezer dolgo­zóra terjedtek ki a megállapo­dások. Idén mindössze 35 ezer dolgozóval maradt fenn kö­zépszintű béregyezség a ko­rábbi években kötöttek közül. A szeptember 30-ig aláírt új megállapodások mindössze 32 ezer alkalmazottra terjednek ki. A nagyarányú csökkenés­nek főként az az oka, hogy a többségi állami tulajdonban lévő vállalatoknál központilag határozták meg a béremelési mértékeket. Alsó szinten, vállalati kör­ben, 786 bérmegállapodásról tudnak. Ezek csaknem 478 ezer dolgozót érintenek, ami az ötven személynél többet foglalkoztató munkahelyek 20 százaléka. Az idén kötött 447 új egyezség 314 ezer dolgozó átlagkeresetének emeléséről rendelkezik. A kikötött kere­setnövelés átlaga 15 százalék. Az országostól eltérő mi­nimálbérről 253 vállalati bér­megállapodást írtak alá. Bejelentési kötelezettség a frekvenciák adásvételekor Ne alakuljon ki helyi médiahatalom Nem érinti a parlament elé kerülő médiatörvény-tervezet a már kiadott, illetve a még pályáztatásra váró országos és he­lyi frekvenciákat - tudtuk meg a javaslat egyik kidolgozójá­tól, az SZDSZ ügyvivőjétől, Magyar Bálinttól. A vidéki rádió- és tévéstúdiók közül a Magyar Rádió és az MTV fennhatósága alatt lévők működési formájáról az elnö­kök döntenek. Az önkormány­zati és egyéb tulajdonú stú­diók szabadon dönthetnek az adáskészítés szervezeti kere­teiről. A törvénytervezet bejelen­tési kötelezettséget ír elő a frekvenciák adásvételekor. Ugyanis ezen a területen ko­rábban visszaélések fordultak elő: a kiadott frekvenciáknak csak mintegy harmadát mű­ködtetik, az is előfordult, hogy a pályázatot elnyerő céget egészében, frekvenciástól megvásárolta valaki. Bejelentési kötelezettség hí­ján ezek az ügyletek homály­ban maradtak. Az új törvény az átláthatósággal szeretné megakadályozni, hogy egy kézben jelentősebb médiahata­lom összpontosuljon. Újdonság, hogy a frekven­ciákért fizetett díjak nem a költségvetésbe, hanem egy műsorszolgáltató alapba foly­nak majd be, s közhasznú mű­sorok készítésére visszaoszt­hatok. Csodaszámba megy, hogy a hat parlamenti párt végre közös nevezőre jutott. Valószínű, hogy ezt a töré­keny békét féltette az SZDSZ ügyvivője, amikor nem árult el részleteket arról: ki miben en­gedett. Azt viszont elmondta: a hatpárti megállapodás jog­szabályi formába öntése no­vember 9-ére fejeződik be, majd pártegyeztetések után a kormány újratárgyalja a mé­diatörvény tervezetét, melyet december végéig kellene a parlamentnek elfogadnia. Takács Mariann Ötnapos lesz az Országgyűlés jövő heti programja, s összesen 50 órát szánnak a tanácskozá­sokra. A képviselők megkezdik az 1996. évi költségvetés és az adótörvényt módosító vala­mennyi javaslat tárgyalását. Adómentesek maradnak a nyugdíjak, ha a parlament jó­váhagyja a személyi jövede­lemadó beterjesztett tervezetét - adta hírül a Pénzügyminiszté­rium tegnapi közleménye. A tárca vezetői határozottan meg­erősítették: az adószabályok tervezett változtatása a nyugdí­jak adókötelezettségét nem érinti. Aki tehát nyugdíja mel­lett olyan jövedelmet is kap, amely adóköteles, akkor nyug­díjának adóját változatlanul le­vonhatja. Szerdán hazatérhet ottho­nába Paskái László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, aki jelenleg szanatóri­umban lábadozik. A magyar ka­tolikus egyházfő a tervek sze­rint november 19-én, a buda­pesti Szent István-bazilika fel­szentelésének 90. évfordulóján celebrál először nyilvánosan szentmisét. Megkezdődött a Magyar Szo­cialista Párt másfél napos mun­kaértekezlete. A budapesti ta­nácskozás részvevői összegzik a kongresszus előkészítésének eddigi tapasztalatait, meghatá­rozzák a további teendőket és áttekintik a kongresszusra ké­szülő vitaanyagokat is. Hétfőn kezdi meg az Alkot­mánybíróság azoknak az indít­ványoknak a vizsgálatát, ame­lyek szerint a gazdasági stabili­zációs törvénycsomag része­ként alkotmányellenesen emel­ték meg a lakáscélú kölcsönök kamatát. Jubileumi programsorozat kezdődik ma a Független Kis­gazdapárt országos nagygyűlé­sével és nagyválasztmányi ülé­sével. Az FKGP ötven évvel ezelőtti választási győzelméről emlékeznek meg a többi között azzal, hogy a párt megyei köz­pontjaiban kitüntetik azt a több mint ezer párttagot, akinek a tagsági viszonya ötven évnél régebbi keletű. Az eseményso­rozat a párt gazdasági program­jának meghirdetésével zárul. Két új programot finanszí­roznak az egészségügy fejlesz­tését szolgáló, összesen 132 millió dollárt kitevő világbanki hitelből, illetve az ahhoz kap­csolódó kormányzati hozzájá­rulásból. Az egyik a passzív dohányzás elleni küzdelem módszertanának kimunkálását tűzte ki célul. A másik tudomá­nyos szimpózium keretében a közlekedési balesetek fő okai­nak és a megelőzés lehetősé­geinek elemzésére vállalkozik. Levél a Nobel-díj Bizottságtól Címzett: Nemere István magyar író A napokban Stockholmból kézbesített levelet a posta Esz­tergomba, Nemere Istvánnak, a sci-fi irodalom ismert és népszerű művelőjének. Feladója a Svéd Tudományos Aka­démia Nobel-díj bizottsága volt. A levélben a patinás testü­let arra kérte föl az írót, hogy vegyen részt a jövő évi iro­dalmi Nobel-díjas kijelölésében. A címzettel a nem min­dennapi megbízatásról beszélgettünk.- Mit érzett, amikor a borítékon meglátta, hogy a feladó a No- bel-bizottság?- Hát, bizony vegyes érzel­meim voltak. Azt tudtam, hogy az irodalmi Nobel-díjat már ki­adták, és különben sem ily mó­don szokták értesíteni a díjazot­tat. De akkor mi lehet benne? A levelet négy nyelven is elküld­ték, de csak a svéd változatot írta alá a bizottság elnöke, tit­kára és három tagja. Nagyon örültem a felkérésnek, és még egy ideig örülni is fogok.- Csak egy ideig? Meddig?- Amíg komolyan el nem kezdek gondolkodni a vála­szon. Nem lesz könnyű. De, szerencsére a választ február elsejéig várják tőlem.- Magyar írót javasol majd?- Mint írták, több személyt is javasolhatok. Nekik csak a név, vagy a nevek fontosak. Bizo­nyára minden információt be tudnak szerezni bármelyik kol­légáról, bárhol éljen a világon. Hogy magyart javasolok-e? Visszakérdezek: tud olyat, aki rászolgált a Nobel-díjra?- Van például egy igen ter­mékeny írónk, több mint 170 könyve jelent már meg, 1944. november 8-án született...-No nem! Önmagamat nem javasolhatom, és különben sem szolgáltam rá. Még nem. De arra gondoltam, hogy minden­képpen kis nép íróját kellene javasolni, vagy olyan írót, aki nem világnyelven ír. Mert az ilyennek amúgyis csekély az esélye, hogy a világ tudomást szerezzen a létezéséről, művei­ről.-Ezzel viszont azt kockáz­tatja, hogy a javaslata nem kelt majd kellő figyelmet. Előfor­dulhat, hogy csak ön ajánlja az illetőt, és így aligha kaphatja meg a díjat.- Nem baj. Valakinek el kell kezdenie a folyamatot. Csöppet sem tartom szerencsésnek, hogy eddig a bizottság vagy po­litikai meggondolások alapján döntött, vagy aszerint, hogy ki­nek a műveit ismerhette meg valamelyik világnyelven, első­sorban angolul. Ennek kapcsán azt szoktam mondani, hogy ha az Iliászt albánul írták volna, a világ valószínűleg ma sem tudna a létezéséről. De az Ili­ászt be lehetne helyettesíteni akár Az ember tragédiájával is.- Mit gondol, miért ön kapta ezt a kétségkívül megtisztelő felkérést?- Bizonyára nem azért, mert Stockholmban olvasták a könyveimet, és el voltak ragad­tatva tőlük. Inkább az lehet az oka, hogy néhány éve elnöke vagyok a PEN Intemational- nak, a nemzetközi írószövetség egyik csoportjának, és e csoport tett már egyet s mást, amiről megismerhettek bennünket. Többek közt tevékenyen részt vállaltunk a kis népek irodal­mának fordítási akciójában, a kis népek és nyelvek antoló­giáinak kiadásában.- Ha mégsem az ön jelöltjei közül választják ki a jövő évi dí­jazottat, csalódott vagy szo­morú lesz?- Sem egyik, sem másik. A szomorúság különben is a pesszimisták előjoga, én pedig optimista vagyok. Bízom benne, hogy ha nem sikerül most, akkor sikerül majd két év múlva, vagy 2011-ben, esetleg még később. Az ember sosem adhatja fel az álmait, vágyait, és még kevésbé az optimizmusát. (wanatka) CcriZZ tynHxnmuiMt CKÍ*.N SjOWRANl) mWMIItí tetem***-f "|VV$ LABái A felkérést a bizottság elnöke, titkára és tagjai írták alá

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom