Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-04-05 / 259. szám
Megkérdeztük olvasóinkat Miavéleményükapedagógusok elbocsátásáról?—erről kérdeztük többek között a dombegyházi Fülöp Sándomét. (5. oldal) 7-12. oldal 12 gyanúsított, 84 bűncselekmény Szervezett tolvajmaffiát lepleztek le a szeghalmi rendőrök—hangzott el többek között a tegnapi tájékoztatón. (3. oldal) 1995. NOVEMBER 4-5., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) L. ÉVFOLYAM 259. SZÁM Halálának 60. évfordulóján állítottak emléktáblát id. Réthy Béla gyógyszerésznek fotó: kovács Erzsébet Hírnév a pemetefűcukortól A Sanopharma Gyógyszerkereskedelmi Vállalat és a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület a békéscsabai Sas Gyógyszertár falán emléktáblát helyezett el tegnap délben az 1862-től 1935-ig élő gyógyszerész, id. Réthy Béla emlékére. Sokan talán nem is tudják, amikor az egyre ritkábban kapható, de hatásos köhögéscsillapító cukorkát, a gyógypemetefűből készültet szopogatják, hogy a recept feltalálóját is benne tisztelhetik. Szarvason született és tizenegy testvérével együtt igen nehéz körülmények között iskoláztatták szülei. Varságh Béla békéscsabai patikusnál dolgozott, aki tanulmányaiban anyagilag is segítette. Okleveles gyógyszerészként 1884-től 1888-ig dolgozott a Sas-hoz címzett gyógyszertárban, majd 1892-ben kibérelte, laboratóriumát gyárrá fejlesztette. A város neves közéleti személyisége, patikájával a település fejlesztő egyénisége volt. Az emléktábla-avatáson verset mondott Dariday Róbert színművész, részt vettek a Sanopharma nyugdíjas gyógyszerészei is. Ünnepi beszéddel Bozó Ferenc, a megyei gyógyszerészkamara titkára emlékezett és köszöntötte a Réthy család megjelent tagjait. A délelőtti nyugdíjastalálkozón a Sanopharma igazgatója, Dariday Róbertné beszélt a vállalat életéről. Gratuláltak a napokban kitüntetett Csiki Zoltánnénak, aki az orosházi 14/52-es gyógyszertár vezetőjeként megy nyug- díjba. A népjóléti miniszter díszoklevelét kapta negyedmagával az országban. B. Zs. Hírek A Vár fürdőről. Hétfőn délután 5 órakor Gyulán, a Várfürdő Kft. fehér termében tartja a Várfürdő Baráti Köre novemberi összejövetelét, ahol Budavári Albert, a fürdő műszaki vezetője beszámol az elmúlt év eseményeiről, illetve a jövő évre tervezett munkákról. Méhkerék megszólíttatott. A honatyák december 18-át a nemzetiségiek napjává nyilvánították. Az ez alkalomból rendezett központi ünnepség gálaműsorában a magyarországi románság képviseletére a méhkeréki Nyisztor György Hagyományőrző Néptánccsoportot kérték fel. Népfőiskola. A mező- gazdasági termékek hazai és külföldi értékesítési lehetőségeiről tart előadást dr. Major István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára Battonyán, a József Attila Művelődési Központban november 6-án (hétfőn) délelőtt 11 órai kezdettel. A politikust a népfőiskolái mozgalom helyi vezetői hívták meg Battonyára. Negyvenkét év a gáton. Pauló András csatomaőr nyugdíjba vonulása alkalmából házi ünnep volt a KÖVIZIG-nél. (3. oldal) Agro-M Rt.: mostantól maguknak dolgoznak Befejeződött az orosházi AGRO-M Rt. privatizációja, dolgozói tulajdonba kerülése — ebből az apropóból sajtótájékoztatóra invitálta a részvény- társaság igazgatósága és az MRP szervezete az újságírókat tegnap délután. Mint azt Rozsnyai Sándor vezérigazgatótól megtudtuk, cége 1991-ben — az országban elsőként — alakult át 533 milliósjegyzett tőkével rt.-vé. Akkor 600 embert foglalkoztattak és folytatták addigi tevékenységeiket. Ma a kiegészítő ágazatok közül a legjelentősebb ^vendéglátás a Tópart panzió jóvoltából. — A sikeres gazdálkodás mellett bennünket is sújtottak a természeti csapások, ennek ellenére az idén is nyereséggel zárjuk az évet —tájékoztatta a sajtó képviselőit a vezérigazgató, majd felidézte azokat a nehéz hónapokat, amikor a bürokrácia útvesztőiben kellett megtalálniuk a privatizáció lezárásához vezető legrövidebb utat. — A város vezetésétől és Vastagh Pál igazságügy-minisztertől, térségünk országgyűlési képviselőjétől komoly segítséget kaptunk, így 2 hónap alatt az ÁPV Rt. igazgató tanácsa elfogadta vételi ajánlatunkat (az AGRO-M Rt. esetében nem volt pályáztatás, mert a jogszabály értelmében 2 sikertelen versenyeztetés után ettől el lehet tekinteni). A folyamatból már csak az van hátra, hogy a részvényeket hazaszállítsuk Budapestről. Ezzel a privatizáció megvalósult, 375 dolgozó szerzett tulajdont. Mostantól magunknak dolgozunk. Az elhangzottakból az is kiderült, hogy 1997. december 31 -éig a jelenlegi dolgozói létszámmal kívánnak tevékenykedni, ám minőségi cserék nem kizártak. A korábban biztosított juttatások ezután is megmaradnak (például illetményföld). (Csete) A Tihanyi Travel Münchenben felejtette utasait Díszvendégből hajléktalanok Igencsak balul sikerült a Magyar Origami Kör tizenkét tagjának egyhetes müncheni utazása. A tizenkét boszorkányos kézügyességű origamista, a papírhajtogatás magyar művészei egy nemzetközi bemutató foglalkozásra utaztak a bajor fővárosba. A delegációnak egy megyénkben is tagja volt, Fábin Zsolt mezííberényi origamista személyében. Valamennyiőjük megtiszteltetésnek érezte, hogy részt vehettek Akiro Yoshizawa papírhajtogató nagymester kurzusán, s nagy örömmel készültek az utazásra, ami nem volt izgalmaktól mentes... A magyar csapat utazását a Tihanyi Travel Utazási Iroda vállalta, természetesen a megfelelő díjazás ellenében. A kifelé történő utazás feszített tempóban történt, a tervezettnél több órával korábban érkeztek Münchenbe. A kellemes, élményekben gazdag egy hét alatt rengeteget tanultak „hőseink” a japán nagymestertől, s bemutathatták tudásukat is. A hazaindulás előestéjén a papírhajtogatás művészeinek tiszteletére a szervezők hatalmas fogadást, partit adtak, aki számított, az megjelent az estélyen. Volt ott minden, ami szem-szájnak ingere, az asztalokon garmadában álltak a különleges étkek, hidegtálak, megszámlálhatatlan fajta pezsgővel koccintottak a japán nagykövet és München polgármesterének társaságában hazánk fiai. A magyar társaság nem maradt sokáig, mert, mint mondták, a busz már vár rájuk. Nos, ez egy fatális tévedés volt részükről. A megbeszélt helyen magyar busz nem várt senkit, mi több, ekkor még el sem indult értük Magyarországról! Hőseink a müncheni főpályaudvar előtt várakoztak csomagjaikkal, s egyre csak reménykedtek, hogy perceken belül biztosan megérkezik majd az autóbusz. Pénzüket elköltötték, így aztán üres zsebbel csak álldogáltak, fagyoskodtak a hideg éjszakában. Néhány óra múlva összeszedték maradék krajcárjaikat, s megpróbáltak kapcsolatba lépni a magyar utazási irodával. Próbálkozásuk hiábavalónak bizonyult, mert senki sem emelte fel a készüléket. A több órás kétségbeesett várakozás körülményein igyekezett enyhíteni a közeli katolikus misszió hajléktalan-menhelye: az ott szolgáló szerzetes megszánta és beinvitálta a csoport egy részét, ahol teával kínálta őket, miközben honfitársaik reménykedtek „hátha megérkezik az a jármű”. Két napig élvezték a misz- szió vendégszeretetét, mígnem egyszer csak felvették Pesten a telefont. Az ügyintéző a telefon túlsó végén hangosan ka- carászott a történteken; azon, hogy ott felejtették utasaikat. Nevetve közölte: várjanak türelemmel, hamarosan indul értük a busz. A történtekért ki a hibás? Állítólag a számítógép, ugyanis ,,csak" rosszul programozták be a masinát... __sz__ N incs megállapodás Tegnap találkozott a gyulai városházán Gyula és Arad város küldöttsége. Feladatuk az 1996- os éves program kidolgozása és a „Kézfogások” jövőjének eldöntése. A megbeszélés eredményeiről kérdeztük Lebenszky Attila polgármestert:-— Pontos megállapodást még nem sikerült kötnünk egyik ügyben sem. Az aradi fél szeretné, ha a „Kézfogásokat” minden évben megrendeznénk, ennek viszont nincs meg az anyagi fedezete. Mi kész tervezettel vártuk a küldöttséget, őket ez azonban úgy tűnik, váratlanul érte. Elsősorban kulturális programokat, művészeti együttesek cseréjét ajánlottuk, meghívtunk aradi művészeket nyári művésztelepeinkre. Az aradiak szeretnék, ha a Várszínház produkciói legalább egy-egy előadásra áttelepülnének Aradra. A. Gy. Szóvivők — szerepzavarban? A politika nem érdekli, az újságíráshoz nem ért — kiváló szóvivő lehet belőle. További erényei, hogy nő, mutatós, óraadó is volt egyetemen és..., nincs és. így mutatták be az országnak a kormányszóvivői poszt várományosát. A szőke szépség valószínűleg lenyűgözte a férfiszemeket, egy-két „mellőzhető”, másképpen szakmai fenntartásnak mégsem restelltek egyesek hangot adni. Feltették például a kérdést: mivel a jelölt még soha egyetlen lapnál sem dolgozott, .vajon elegendő lesz-e számára két hét az újságírói szakmai és a kormányszó- • vivői megbízatás fortélyainak elsajátítására? A válasz magabiztosan, mondhatni lehengerlőén hangzott: nem rajta múlik, csakis azon, hogy megfelelő és elegendő információt kapjon, egyébként meg nem is szeretne szóvivő lenni... A nagy csapat igyekezett erre megnyugtatni mindenkit: a kiválasztottnak jogában áll nemet mondani, és akkor legfejlebb be kell érnünk a kevésbé attraktív megoldással. Hogy egy rádiós cím2étes államtitkárrá lép elő, magánügy; lelke rajta, ő tudja, mire szerződik. Ha sajtóiroda címszó alatt, állami pénzen összeszed egy fiatal, névtelen és nem szakértő csoportot, hogy a szakmát a politikai döntésekről, a politikusokat meg a média és a társadalom várható reagálásáról informálja, a törvényalkotásban akar részt venni(?!), az a szakma, a politika és a társadalom arculcsa- pása egyszerre, a feladat megcsúfolása — nem csak a sajtó belügye. Itt most több pofon is elcsattant. Egy kormány, ha ad magára, nem mond le a szóvivői intézményről, a nyilvánosság kontrolijáról, a politika és a sajtó, a kormányzat és a közvélemény kapcsolatát kezelő, az ország és vezetőinek megítélését befolyásoló, alakító, felelősségteljes hatalomról. Ez a kormány sajnos jó ideje le tudott mondani. Aztán rájött, hogy hiba volt? Már-már bizakodtunk. Valószínű, hogy sem a magyar sajtó, és főleg az ország nem ilyen lovat akar. Na és a kormány? Niedzielsky Katalin Húszéves a gyulai „Erkel”. Gyulán, a Béke sugárúton két évtizede szolgálja ez az épület a kultúrát, a művészetet. (Cikkünk a 3. oldalon) fotó- kov ács Erzsébet
