Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-29 / 280. szám
Cégfotó Az Orosházi Mezőgép Vállalat 1992-ig állami vállalatként dolgozott. Az idén privatizálták, ekkor került a Linamar Machine Limited Canada Rt. 87 százalékos és a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank 13 százalékos tulajdonába. A társaság tevékenységi köre mezőgazdasági gépgyártás és autóalkatrész-, autószerelvény- gyártás. A Mezőgép Rt. két telephelyen működik, a központi telep Orosházán, a másik pedig Békéscsabán található. A részvénytársaság orosházi részlegében működik a legnagyobb termelői egység, ahol a társaság a legnagyobb múlttal rendelkező tevékenységi körét folytatja. Itt 290 fizikai és 130 szellemi foglalkozású dolgozó végzi munkáját. Ezen a helyen működik a vákkumpumpa-egy- ség is, ami az autóipari szerelvényt állítja össze (ezt 1993-ban indították). Békéscsaba 1994- ben csatlakozott a társasághoz, ott a mezőgazdasági gépgyártó egységhez hasonló tevékenységet végez 160 fizikai és 60 szellemi dolgozó. A dolgozók száma or“hi" Í290 ■13° .160 Békéscsaba |o r fizikai dóig. B szellemi dóig Piacaikat tekintve a kukoricabetakarító adapterek 85 százaléka Nyugat-Európába és Észak- Amerikába kerül, a kombájnrészegységeket pedig kanadai megrendelésre gyártják. cs. i. f Érdekegyeztetés - helyi hatáskörben Szűkmarkúan bánnak a költségvetés jövő évi előirányzatai a helyi önigazgatásokkal. Ezért az önkormányzatok bevételeik növelésére kényszerülnek, ami mind a munkaadók, mind a munkavállalók érdekeit sérti. Érdekegyeztetés azonban jelenleg csak országos szinten létezik, a kormány, a munka- vállalók és a munkaadók csupán nemzetgazdasági ügyeket tárgyalnak. A Hajdú-Bihar Megyei Iparszövetség éppen a helyi ügyek elintézése érdekében kezdeményezte az érdekelt munkaadói szervezetek összefogását. Olyan megyei érdek-képviseleti szövetség létrehozását határozták el, amelyben az Ipar- szövetség, a mezőgazdasági szövetkezetek, az áfészek, a VOSZ és az Ipartestületek Szövetsége, a KISOSZ egyesítik erőiket, hogy hatékonyabban tudjanak beavatkozni a vala- mennyiüket érintő ügyek alakulásába. A kezdeményezést egyetértéssel fogadták a különböző munkaadói szervezetek, s úgy tűnik, Hajdú-Biharban egységes arculatot kap a munkaadói érdekképviselet. Ily módon lehetővé válik, hogy az önkormányzatok fejlesztési elképzelései és a vállalkozók érdekei ne keresztezzék egymást. W. I. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 95,23 Osztrák schilling 13,54 USA-dollár 136,88 ECU (Európai Unió) 176,59 GAZDASÁG 1995. november 29., szerda Dél-Alföldi Közgazdasági Napok Három előadó Békés megyéből A Dél-Alföldi Közgazdasági Napok novemberi szegedi rendezvénye két szempontból is újdonságot tartalmazott: főiskolások, egyetemisták vettek részt ezen a szakmai fórumon, igen népes számban. Békéscsabáról a Fiatal Közgazdászok Klubja 25 fővel képviseltette magát. Újszerű volt az is, hogy hét végén volt a program, az eddig megszokott csütörtök—péntek helyett. Szervesére ez a változtatás nem volt érezhető a szombati nap folyamán, köszönhetően a megfelelően összeállított programnak. A Phare elmúlt évi teljesítményének mérlegét megvonva jelentős eredményekről számolhattak be. 1994-ben a Phare 963,3 millió ECU-t (164 milliárd forintnak megfelelő összeget) bocsátott a tizenegy partnerország rendelkezésére. Az 1994-ben kötött szerződések értéke elérte a 660 millió ECU-t; ez az előző évhez képest 15 százalékos növekedést jelent. A program 1994-ben 721 millió ECU-t folyósított, ami 38 százalékkal több, mint 1993-ban. Ezzel a Phare-program által elosztott segélyek összege működésének ötödik évében immár 4248,5 millió ECU-t tesz ki. Az 1994-es esztendő a Phare életében, 1989-es megszületése óta talán a legfontosabb év volt: az 1994 decemberi, esseni konferencián elfogadott stratégia szerint a Phare-programra döntő szeA rendezvényen mintegy 120 fő vett részt, ebből Békés megyeiek, a fiatalokkal együtt, 35-en. A Közgazdasági Társaság Békés Megyei Szervezete három előadót kért fel, hogy a meghirdetett cím alapján tartson beszámolót. így dr. Simon Imre, Békés megye képviselő-testületének elnöke az Alföld felzárkózási esélyeit taglalta. Balog Miklós, a Kner Nyomda vezérigazgatója a nyomda sikersztoriját mutatta be, képekkel, számokkal igazolva azt. Csuhaj V. Imre, a MBFB Rt. igazgatója a bank regionális fejA Magyarországnak 1994- ben odaítélt pénzeszközök (85 millió ECU) ágazatonkénti bontásban rep vár a közép- és kelet-európai országok EU-csatlakozásának előkészítésében. Ki kellett tehát alakítani—ez volt 1994 kihívása —egy olyan rendszert, amelynek révén a Phare hatékonyan tudja segíteni a partnerországokat az Európai Unió-beli tagság gazdasági és politikai feltételeinek megteremtését. lesztési politikáját ismertette. Az első nap levezető elnöki tisztét Dobrocsi Nándor, a Közgazdasági Társaság Békés Megyei Szervezetének elnöke látta el. A „hallgatóság” nemcsak hallgatott, hanem igencsak aktív volt. Sok-sok kérdést tett fel az előadóknak, akik örömmel válaszoltak ezekre. Összegezve: a kétnapos rendezvény sikeresnek mondható, és a cím alapján egyáltalán nem borúlátó a szakma. Igenis van esély a felzárkózásra, ezért azonban tenni is kell. A Phare továbbra is a partnerországokban zajló változások támogatását tekinti feladatának, összhangban az egyes országok saját politikájával, és messzemenő tekintettel a speciális helyi igényekre. A közép- és kelet-európai reformfolyamat előrehaladtával, 1994-re két terület vált különösen fontossá a Phare, illetve partnerországai számára: a reformok konszolidálása és az EU-integráció kiszélesítése. A reformok konszolidációjának jegyében a Phare a piacorientált gazdasági és társadalmi rendszer minél hatékonyabb működtetéséhez nyújt segítséget. Az integrációt a Phare mindenekelőtt az EU és a partnerországok közötti konkrét, „fizikai” kötődések feltételeinek javításával segítheti elő. Ennek érdekében — transzeurópai hálózatok léptékében gondolkodva — fokozza az infrastrukturális fejlesztések támogatását, és segítséget nyújt a kulcsfontosságú határátkelőhelyek szűk keresztmetszetének kiküszöbölésében. A Phare nemcsak a legnagyobb segélyprogram a maga nemében, hanem egyszersmind az Európai Unió legtöbb eszköze is a közép- és kelet-európai országok EU-csatlakozását előkészítő' munkában. Az 1989-ben, gyorssegélyként létrehozott program jellege idővel megváltozott: 1994 végén már az integrációs folyamat fontos eszköze. Phare — nem csupán segély Bizalmatlan befektető EiinámmlkMi jcDcS»^iionuivZQMNi Europa Bran Ország Lakott területen belül kívül Autópólyán Ország Lakott területen belül kívül Autópályán Svájc 50 80 120 HoHanOia 50 00 120 Belgium 50 90 120 L1--2 — n orvégra 50 00 90 Bulgária 60 80 120 Ausztria 50 100 130 Dánia 50 80 110 Lengyelország 60 90 110 Németország 50 100 130 Portugálra 50 90 120 Finnország 50 80 120 Románia 60 70 70 Franciaország 50 90 130 Svédország 50 70 90 Görögország 50 90 120 Szlovákia 50 90 110 Nogy-Britonnia 60 96 112 Szlovénia 60 80 120 Írország 48 96 Sponyolorszóg 50 90 120 Olaszország 50 90 130 Cseh Köztársaság 60 90 110 Luxemburg 1 50 90 120 Törökország 50 90 A szociálpolitikai célokat külön kell választani az agrárpolitikától EU-csatlakozás elhalasztva? Az Európai Uniónak jelenlegi agrárpolitikája, támogatási rendszere miatt nagyon sokba kerülne a kelet-közép-európai országok csatlakozása, ezért szeretnék azt későbbi időpontra halasztani. Az EU-n belüli liberalizáció viszont - amelyet leginkább Nagy-Britannia és Svédország képvisel - most megkönnyítené az unió bővítését. Ez is kiderül Arne Larsen agrárközgazdásznak, a koppenhágai Agrár-gazdaságtani Kutató Intézet munkatársának tanulmányából. Az EU agrárpolitikája a XXL században címet viselő értekezés szerint a közösségnek meg kellene határoznia távlati gazdaságpolitikáját, mert e nélkül nem alakítható ki a magyar agrárpolitika. A tanulmány szerzője arra is felhívja a figyelmet, hogy a szociálpolitikai (jövedelemtámogatási, környezetvédelmi) célokat külön kell választani az agrárpolitikától. A belső piac, a verseny, a kereskedelem ugyanis a gazdaság szférájába tartozik, míg a támogatás a szociálpolitikához. A kettő szétválasztása nyilvánvalóvá tenné a kvótarendszer és az ártámogatás hibás voltát. Az unióban nincs napirenden, és belátható időn belül nem is tervezik a közös agrárpolitika radikális reformját. A közösség most azzal van elfoglalva, hogyan teljesítse a GATT egyezményben vállalt kötelezettségét, nevezetesen, hogy hét-tíz év alatt folyamatosan csökkenti, illetve megszünteti a támogatásokat. Ha az agrártámogatások megszűnnek, akkor már nem jelent majd gondot az EU kibővítése. A tanulmány szerzői a torz gazdasági viszonyok miatt óva intik Magyarországot a felesleges beruházásoktól, és az EU magas (támogatott)' árszintjének átvételétől. A kelet-közép-európai országok csatlakozásának vannak lelkes és kevésbé lelkes támogatói. Ez utóbbiakhoz tartozik Portugália, Spanyolország és Görögország, amelyek megszerzettjogaik elvesztésétől tartanak. Feleslegesen. Hiszen mint azt már többször hangsúlyoztuk: Magyarország úgy kíván az európai közösség tagországává válni, hogy azzal senki érdekeit ne sértse. (újvári) Elkésett vagyonadó A szocialisták miskolci kongresszusukon felmelegítették a vagyonadó és a vagyonnyilatkozat gondolatát. Ez lényegében egy olyan ingatlanadó, amely a fejlett országok adórendszerében is jelen van, de normális viszonyok között kiegészítő szerepet játszik. Hiszen a vagyon adózott jövedelmekből, továbbá illetékkel vagy forgalmi adóval terhelt átruházásból keletkezett, tehát kétszeresen is megadóztatott. Ezért olyankor használják, amikor kétes eredetű, az adózás alól egyébként kisiklott vagyonok keletkeztek vagy szaporodtak. Ez az adóforma a jövedelmek eltitkolása elleni kormányzati erőfeszítések szegénységi bizonyítványa, esetenként pedig az egyenlösdi-dema- gógia eszköze. Nálunk most valószínűleg egyszerre mindkettőről szó van, miközben Bokros Lajos pénzügyminiszter újabb érvvel is szolgált. Bevezetésével - úgymond - a termelő vagyont részesítenék előnyben a holt tökeként felhalmozott vagyonnal szemben. A kormány tehát nem is reméli, hogy a közeljövőben javítani képes a jövedelemadó-bevallás ellenőrzésének minőségén. Ma nálunk a vagyonszaporulati adónak volna erkölcsi jogcíme. Az elmúlt esztendőkben, amióta a társasági, illetve az állami vállalatok átalakításáról szóló törvény életbe lépett, valóban sokan alaptalanul meggazdagodtak, pénzüket részben ingatlanokba fektették be. Csakhogy a vagyonadó, illetve a vagyonszaporulati adó bevezetéséhez elengedhetetlen nyilatkozat - a hírek szerint - ezeket a javakat már kiinduló állapotként fogja kezelni. S ahogy Amerikában szokták mondani, csak az első egymillió dollár eredetét nem illik firtatni... Mindez hová vezet? A késedelem, az intézkedés felemás volta miatt együtt adózik majd a becsületes erőfeszítéssel és a tisztességtelenül felhalmozott vagyon. Bácskai Tamás A VILÁG GAZDASÁGA - A GAZDASÁG VILÁGA Emelik a dobozos italok árát Németorszagban. Januártól vezetik be ezt a speciális áremelést, azzal a nem titkolt céllal, hogy megállítsák e csomagolási mód terjedését. A 10 pfenniges ártöbbletből alapot képeznek, ebből támogatják majd a fémdoboz terjedése elleni kampányt. Egyrészt szeretnék begyűjteni a természetben szanaszét heverő dobozokat, másrészt felhívják a lakosság figyelmét a környezetszennyezés e fajtájának veszélyeire. A fémdobozok persze nagyon jól újrahasznosíthatok lennének, ha a fogyasztók a szemétgyűjtőbe dobnák, ahelyett, hogy úton-útfélen elhajigálják. Negyedik napja sztrájkolnak a francia vasutasok. A kormány hétfőn jelentős engedményt tett, a szakszervezeti vezetők ennek ellenére a munkabeszüntetés folytatására szólítottak fel. A sztrájk egyik oka a társadalombiztosítási rendszer tervezett reformja s ennek keretében az addig élvezett nyugdíjkedvezmények elvesztése volt. A közlekedésügyi minisztérium hétfő este kiszivárogtatta, hogy a vasutasok megőrizhetik majd szerzett jogaik között „a különleges nyugdíjrendszert”, s így az ok nem ok többé. A sztrájk valójában azonban azért folytatódik, mert a kormányzat a vasúttársaság hatalmas adósságainak részleges elengedése fejében jelentős költségcsökkentést követel a cég vezetésétől, s a vasutasok attól tartanak, ennek a lépésnek is ők lesznek majd a kárvallottjai. Privatizációs kuponok értékesítése. Az akció a múlt héten kezdődött meg Lengyelországban. Három nap alatt 150 ezer lengyel állampolgár vásárolt már a 20 zlotyért kínált privatizációs jegyből - közölte az AP-DJ. A 22 millió lengyel állampolgár 1-1 kupont vehet, amit később becserélhet részvényre a 15 nemzeti befektetési alap egyikében. A jegyeket egy évig árusítják. A privatizációs program első szakaszában 514 közepes lengyel vállalat részvényeinek 60 százaléka került elhelyezésre a 15 befektetési alap valamelyikében. További 15 százaléknyit munkavállalói részvények formájában osztanak majd ki, s 25 százalék állami kézben marad. A Nissan eladja magyarországi vállalatát. A japán autóipari vállalat átadja a gépkocsik importjával foglalkozó magyarországi leányvállalatát a Sumitomo kereskedőháznak - jelentette be a vállalat kedden Tokióban. A Sumitomo a megállapodás értelmében létrehozta a Summit Motors Hungary nevű, 100 százalékos tulajdonában lévő leányvállalatát, amely ezentúl Magyarországon a Nissan kocsik egyedüli forgalmazója lesz. A Nissan eredetileg egy magyar céggel társult, de mert rendszertelenül fizetett, fel kellett számolniuk azt. A Nemzetközi Valutaalap hitele Oroszországnak. December végéig jóvá akarnak hagyni egy három évre szóló, 9 milliárd dolláros hitelt Oroszországnak - közölte az IMF egyik vezető tisztségviselője Washingtonban. Ez az összeg egyébként a fele annak, amekkorára Oroszország, kvótája alapján, az IMF- től jogosult lenne.
