Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-25-26 / 277. szám
Bibliamondó verseny. Ma délelőtt Gyulán, a Magvető Általános Iskolában rendezik meg az országos bibliamondó verseny területi döntőjét, melyen a tiszántúli gyerekek életkoruktól függően négy kategóriában indulhatnak. A zsűri tagjai: dr. Havassy Péter muzeológus, dr. Pocsay Gábor képviselő, dr. Kása Ferenc környezetvédelmi szakember és dr. Virágosi Kiss Katalin orvos. Orosz klub a könyvtárban. Hétfőn a megyei könyvtárban, Békéscsabán 17 órakor találkoznak az orosz klub tagjai. Kovács Vera előadását hallhatják ezúttal neves orosz előadóművészekről és kötetlen beszélgetésre, teázásra lesz mód. Emberséggel az állatokért! Ma délután 3 órakor Gyulán az Agro Hotelban találkoznak a Gyulai Állatvédő Liga tagjai, támogatói. Szeretnék elérni, hogy Jánoszugban felépülhessen egy állatvédő otthon, szeretnének táborokat szervezni, ahol felnőttek, gyerekek együtt barátkozhatnának az állatokkal. Hangverseny. A Magyar Orvosi Kamara Békés megyei szervezetének fogorvosi tagozata és a Kereszténydemokrata Néppárt Brankovics Alapítványa a megye fogorvosai részére több előadásból álló sorozatot szervezett a privatizációról. A záróprogramra ma délután 14 óra 30 perces kezdettel kerül sor az újkígyósi római katolikus templomban, ahol szegedi előadóművészek hangversenyt adnak. Műsorukat főleg barokk zenéből állították össze. Fellépnek: Bottkáné Égető Mária orgona, Rozs Ildikó ének, Szegedi Király König Péter Zeneiskola fúvósötöse, Szegedi Bartók Béla Kamarakórus. A belépés díjtalan. Árokba hajtott. Orosháza és Kardoskút között tegnap délután árokba hajtott egy személy- gépkocsi, melynek vezetője könnyebben megsérült. Csanád- apáca belterületén tegnap délután egy személyautó gyalogost ütött el, aki könnyű sérülést szenvedett. Elfogták. A Békés Megyei Rendó'rfőkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya büntető- eljárást folytat csalás és más bűn- cselekmények alapos gyanúja miatt I. A. orosházi lakos ellen, akinek a kézrekerítése érdekében korábban a rendőrség a lakosság segítségét kérte. A férfi ugyanis 1995 áprilisa óta ismeretlen helyen tartózkodott. Most november 22-én a szentesi rendőrkapitányság munkatársai tetten érték egy bűncselekményen, elfogták, és a Békéscsabai Városi Bíróság a tegnapi napon előzetes letartóztatásba helyezte. MEGYEIKÖRKÉP 1995. november 25-26., szombat-vasárnap Honvédségi elismerések A katonai pályára irányítás területén huzamosabb ideje kifejtett kiemelkedő, példamutató tevékenységükért hivatásos katonákat, pedagógusokat, művelődési és pályaválasztási szakembereket, újságírókat részesítettek elismerésben tegnap Budapesten, a Magyar Honvédség Művelődési Házában. Keleti György honvédelmi miniszternek, dr. Fodor Istvánnak, a HM politikai államtitkárának határozatai, valamint Deák János vezérezredesnek, a Magyar Honvédség parancsnokának és Németh Sándor altábor- nagynak, a honvédség vezérkari főnökének parancsai alapján 81 -en vehették át a kitüntetéseket, dicséreteket Borsits Lászlótól, a HM helyettes államtitkárától és Gil- licz János vezérőrnagytól, a honvédség főcsoport-humán- főnökétől. Megyénkből — képünkön balról jobbra —Nagy Zoltán százados, a megyei hadkiegészítő parancsnokság pályára irányító főtisztje, Blahó János, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Nyem- csok László, lapunk munkatársa és Éliás György őrnagy, a hadkiegészítő parancsnokság mozgósítási osztályvezetője részesült elismerésben fotó: Dömötör László Diákok 1100 év építőművészetéről Nagy kihívás elé néznek azok a gimnazisták, akik elindulnak Gyulán az Erkel Ferenc Művelődési Ház által szervezett vetélkedőn, melyet „1100 év magyar építőművészete a Kárpát-medencében” címmel hirdettek meg a napokban. A verseny célja, hogy lehetőséget teremtsen az anyaországi és határontúli fiatalok találkozására, népszerűsítse műemlékeinket, reflektorfénybe állítsa a magyar építőművészetet. A vetélkedő három ordulós: 1996 első negyedévében írásbeli feladatokat kell megoldani, a második és harmadik negyedévben területi döntőket szerveznek a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, a Vajdaságban, Horvátországban, és Burgen- landban, majd a kétnapos országos döntő színhelye Gyulán lesz jövő ősszel. Az eredményes szerepléshez szükséges a művészet, az építészet szeretete, a kreativitás. Nem a lexikális tudás a meghatározó, hanem városaink ismerete. Elengedhetetlen egy lelkiismeretes felkészítő tanár, és ami a legfontosabb, a fődíj: egy római kirándulás. A szakmai zsűri elnöke Finta József Ybl- és Államidíjas építész. Jelentkezni az Erei Ferenc Művelődési Házban lehet a szervező intézmény vezetőjénél, Bagyinszky Zoltánnál. A.Gy. A tiszt- és tiszthelyettesképzésről Jövő szeptembertől három katonai főiskolán — a budapesti Bolyai János Katonai Műszaki höiskolán, a szolnoki Kepüló- *tiszti Föiskdfán és a szentendrei KCTSsüffi Lajos Katonai Főiskolán —, intézményenként Több szakon indít a honvédség tisztképzést. Nagy Zoltán századost, a Békés Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság pályára irányító főtisztjét a részletekről kérdeztük. — A jelentkezés feltételei: középiskolai érettségi (vagy annak a folyó tanévben való megszerzése), magyar állam- polgárság, 17—23 év közötti életkor, büntetlen előélet, egészségügyi alkalmasság — kezdte. — Akik a követelményeknek megfelelnek, majd felsőfokú tanulmányaikat eredményesen befejezik, katonai és polgári szakképesítést egyaránt igazoló főiskolai diplomát kapnak. A tisztképzés egyes, meghatározott technikai és gazdálkodó profilú szakjaira lányok is jelentkezhetnek. — A tiszthelyettesképzésre jelentkezőknek milyen feltételeknek kell eleget tenniük, és hol indítanak ilyen képzéseket? — Középiskolai érettségivel rendelkezők jelentkezhetnek a szaktól függően egy- vagy kétéves tiszthelyettesképzésre. A szakmunkás-bizonyítvánnyal bírók az úgynevezett 1+1 éves tiszthelyetteselőképzésre nyújthatják be jelentkezésüket. Itt első évben intenzív tanfolyam után érettségi vizsgát tesznek a tanulók, majd valamelyik katonai szakképző iskola hallgatójaként folytatják tanulmányaikat. Egyébként a tiszthelyet- tesképzéseket a katonaHőis- kolák és. a-honvéd-szakközép- áskolák bázisain működő tanintézetekben végzik. — Milyen juttatások illetik meg afelvetteket? — A tiszt- és tiszthelyettesképzés hallgatói részére tandíj- mentességet, pénzbeni juttatásokat, teljes és ingyenes ellátást, gépjárművezetői engedély megszerzésének lehetőségét és diákigazolványt, a tiszthelyettes-előképzés növendékeinek pedig tanulmányi pótlékot, részben ingyenes, részben kedvezményes ellátást biztosítanak. — A pályázatok meddig nyújthatók be, és hol szerezhetnek az érdeklődők bővebb információkat? — A tiszthelyettes-előképzésre 1996. január 15-éig, a tiszt- és tiszthelyettesképzésre pedig február 1-jéig kell benyújtani a jelentkezéseket. Bővebb tájékoztatást a katonai pályát választók Békéscsabán, a megyei hadkiegészítő parancsnokságon (Andrássy út 67—69., tel.: 447-566) kaphatnak. Ny. L. Embargó után: várakozás, tájékozódás, remények A vállalkozó ugrani készül... (Folytatás az 1. oldalról) Fiath Miklós, az Agrimill Rt. termelési és kereskedelmi vezérigazgató-helyettese: — Az embargó feloldásának pillanatnyilag még nem látjuk hasznát, a volt Jugoszlávia területéje irányuló exportunk nincs. Később esetleg a szállításainkhoz a Bari kikötőt vesszük igénybe, hiszen az közelebb esik, mint ahol most átrakodunk. Ugyanakkor el tudjuk képzelni, hogy a háborús területek ellátásába bekapcsolódhatunk, de konkrét üzletünk nincs. Dr. Orosz István,aKörns Volán Autóbuszközlekedési Rt. vezérigazgatója: — Nekünk eddig is menet- rendszerű járataink közlekedtek Szabadkára. Éppen a héten volt Gyulán menetrendegyeztető tárgyalásunk Kisjugoszláviá- val. A megbeszélésen több megye érdekelt cége is részt vett, itt volt a Baja Volán, a Jászkun, az Alba, a Balaton, a Kunság, a Tisza Volán képviselője. Igen jó hangulatú találkozó volt, a vendégek, megköszönve a meghívást, úgy fogalmaztak, hogy ilyen barátii fogadtatásban még nem volt részük. Természetesen szóba került az új helyzet, beszéltünk arról, hogy ha rendeződnek a dolgok, akkor nem Szlovénián, hanem Kisjugoszlávián keresztül közlekednek a járataink a tengerpartra. Tóth Ibolya Lassan már több füle lesz a magyarnak, mint foga... Sarkadon az elmúlt héten a jövő évi költségvetés koncepciójáról tárgyaltak az önkormányzat bizottságai. Tóth Imrét, a város polgármesterét arról kérdeztük, milyen eredménnyel zárták ezt az első körű megbeszélést. Mint kifejtette, a legnagyobb problémájuk az, hogy a sok törvény- módosítás miatt nem látják, miből, mikorra és mennyi bevételt tudnak tervezni jövőre. Mivel országos szinten minden képlékeny, nyilvánvaló, hogy mindez a településekre is „begyűrűzik”. Néhány példát is mondott ennek megvilágítására: — A helyi adók növelésének lehetősége jelentős forrásbővítést jelenthet az önkormányzatoknak, de ha ezzel párhuzamosan nőnek a központi adóterhek is, akkor hogyan legyen lelkiismeretünk növelnia helyi terheket? Vagy: akár a többszörösére is emelhetjük a gépjárműadót — mondja a tervezet. A döntésünk politikai súlyát persze nekünk kell viselni, ám az anyagi előnyből már csak 50 százalék illet bennünket. Emelkednek az oktatásra fordítható normatívák, de ha az egész költségvetés az 1995-ös szinten marad, csak belső átcsoportosítással teljesíthető az emelkedés kifizetése. Nyilvánvaló, hogy ez . esetben más területekről kell elvonnunk forrásokat. Sokat spórolunk azzal a lehetőséggel, hogy a jövedelempótlósainkat közhasznú munkásként foglalkoztatjuk, ám ha utánuk kötelező üzemorvost alkalmazni, az erre fordított pénz elviszi a megtakarításokat. A településnek nem kötelező fenntartani szociális otthont vagy a középiskolákat. Átadhatjuk a megyének. De hol marad akkor az önkormányzatiság? Három fogorvosi körzetünk van, amelyek havonta 70-80 ezer forintos hiányt termelnek. Csökkentsük a fogorvosok számát vagy emeljük a fogászati díjakat? Lassan már több füle lesz a magyarnak, mint foga. Mivel teszünk jobbat? Mint Tóth Imre elmondta, az önkormányzatok jórészénél a folyó bevétel nem nyújt fedezetet a folyó kiadásokra. Sok településen nincs eladható ingatlan a törzsvagyonon felül, így a bevételi oldal ezzel nem pótolható, és hitelhez is nehezebben jutnak. Nem minden önkormányzatnak sikerült kiügyeskednie saját földterületet sem, amivel gazdálkodhatna. Az önkormányzatoknak ígért bizonyos vagyontestek sem kerültek a településekhez, így ezzel sem számolhatnak. Sarkad viszonylag szerencsés helyzetben van, hiszen volt és még ma is van eladható ingatlanja, és egy kis földet is sikerült kiügyeskednie, amely pluszbevételt jelent. Persze itt is kérdés, hogy meddig ez a szerencsés „széljárás”. A nagypolitika alól ők sem vonhatják ki magukat. A legnagyobb gond az — vélte —, hogy a tervezett jogszabályok nemcsak a kormányzatot állítják szembe az önkormányzatokkal, hanem az önkormányzatokat is az intézményeikkel és a lakossággal. —ria „A TERMÉSZET ERŐS BOSSZÚÁLLÓ, KI MAGÁT MEGCSÚFOLNI NEM ENGEDI.” (jókai Mór) Sarkad „tanár ászai” — döntöttek a diákok A vállalkozásfejlesztési alapítvány ajánlati felhívása Hol terem a jó cukorrépavetőmag? Minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle — tartja a közmondás is. A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány működésének első esztendejében az angol CARGILL TS céggel, mint tendernyertessel, elkészíttette a megyei mezőgazdasági fejlesztés stratégiai tervét, amely több ajánlást is tartalmaz azok végrehajtására. Az alapítvány ez évi akciótervébe is foglalta a mezőgazdasági terv végrehajtását önálló projektként. Élve a térség lehetőségeivel, a projekten belül három alprojektet indítottak. Ezek egyike a cukorrépa- vetőmag-termeltetés. Az elképzelésről és arról, hol tart a kivitelezés, Árgyelán György mezőgazdasági projektmenedzser adott tájékoztatást: — Kiváló talaj- és klímaviszonyokkal rendelkezik Békés megye ahhoz, hogy az ilyen értékes és kényes vetőmagtermesztéssel is foglalkozzon. Az alapítvány megállapodott a belga érdekeltségű SES-BETA Kft.-vel cukorrépavetőmag-termeltetés megszervezésében. A termesztés indirekt (kétlépcsős) módszerrel történik, azaz első évben csak dugványtermesztés folyik, melyet ősszel kiszednek a talajból és prizmában teleltetik, majd a második évben a dugványok elültetésével nyerhető az értékes magtermés. A termeltető külön-külön köt szerződést dugványtermesztésre és magtermesztésre olyan tapasztalattal is rendelkező termelőkkel, akik több kritériumnak is megfelelnek, mint: a termőföld minősége 30 ak/ha feletti; adott az öntözési lehetőség; rizomá- nia-mentes a talaj; visszamenőleg 6 éven keresztül az adott területen cukorrépa-termesztés nem volt. A termesztés egyik kulcskérdése a dugványrépa elvetése, melyet a termeltető magára vállal, lévén igen magas ára a vetőmagnak ahhoz, hogy esetleg ne sikerüljön. A vetőmaggal a szerződés teljesítésekor számol el a termelő. Az alapítvány ajánlati felhívására 8 pályázat érkezett, melyek közül 4 pályázó elégíti ki a követelményeket maradéktalanul, akikkel a sikeres helyszíni szemlék után megköthetők a szerződések. További két pályázó 1997-től fog megfelelni a magas követelményeknek, mivel a rendelkezésre álló területen az ez évi elővetemény nem alkalmas a korábbi indításnak. Tudni kell ugyanis, hogy a cukorrépa- vetőmag-termesztéshez legjobb elővetemény a kalászos gabona. A sarkadi Ady Endre középiskolában 1980 óta tartanak Ady- napokat. Ennek elnevezése 1987-től Ady-hétre változott. Az idei rendezvénysorozat hétfőn az iskola előtti Ady-szobor megkoszorúzásával kezdődött, és tegnap az ünnepélyes eredményhirdetéssel ért véget, mert hogy számos versenyszámban mérhették össze tudásukat, képességeiket az intézmény diákjai. Tegnap derült ki például, hogy a legfinomabb süteményt Hatvani Anikó süti az iskolában, hogy Adyról a 2. B osztályosok tudnak a legtöbbet vagy hogy a középiskola legideálisabb párja Posza Judit és Krajcsik Tamás. Kézilabdában a 3. C-s lányok voltak verhetetlenek, az amőbázásban Bozsányi János jeleskedett, s a férfi, aki az „Adysok- nak” tetszett. Varga Sándor lett. Az Ady születésnapja tiszteletére rendezett szavalóversenyre első ízben általános iskolásokat is hívtak, így két kategóriában született díjazás. Az általános iskolások közül a sarkadi l-esbe járó Bondár Katinka vitte el a pálmát, míg az „Adysok” közül Posza Juditot találták a legjobbnak. A több középiskolát is megmozgató röplabda-versenyen ismét a helybeliek kapták meg az Ady vándorkupát. Á Tanár Ász díjat Nagy Edit és Lukács István pedagógusok nyerték, míg a tanári kar az idén Kiss Mónikának ítélte az 1985-ben alapított Ady- díjat.
