Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-18-19 / 271. szám
8 1995. november 18-19., szombat-vasárnap Valódi csodát lát, aki november 23-ától ellátogat a budapesti Mednyánszky Galériába (V. kerület, Tanács krt. 26.), ahol csütörtökön 17 órakor nyílik a Csuta György—Zajácz Tamás—Várkonyi János alkotócsoport bó'rfestményeiból kiállítás. Az országos premier egyben európai ősbemutató, mivel olyan egyedülálló művészet tárul a közönség elé, amelyre a középkor óta nem volt példa. A művészekkel az ötlettől a remekmű megszületéséig vezető izgalmas és tanulságos útról, az alkotás és a barátság erejéről beszélgettünk. Ilyen a középkor óta nem volt! $ őrfestmények ősbemutatója — Úgy kezdődött, hogy nekem megtetszett ’90-ben Várkonyi János Karácsonyi szerelem című képe a békéscsabai Képcsarnok Galériában — emlékezik a tiszaújvárosi Zajácz Tamás bőrműves iparművész. — Én abba úgy beleszerettem, hogy rögtön meg is vettem. Az épülő házunk nappalijába szántam, a kép köré épült a ház. Meghívtam Jánost a házavatóra, összebarátkoztunk, és utána többször találkoztunk. — Amikor láttam, hogy a farostlemez durva hátlapjára fest, az jutott eszembe, hogy a bőrnek is van hasonló recés felülete, talán még jobb is, mint a gyári lemez. Miért nem festesz bőrre? Csuta György: Ikon —kérdeztem Jánostól. A bőr természetes barkarétege, finom ráncolata sokkal izgalmasabb felület, mint a gyári műlemez! Egyéni festői világodhoz, témáidhoz tudom illeszteni a bőr alapformáját, színét, gyűrődéseit. Ilyesmit a középkorban csináltak utoljára... Először csodálkozott, majd nyitottságára jellemző, hogy belevágott. A természetes anyag őt is hamar elbűvölte. Lelkesedésével aztán Csuta Gyurit is megkereste. Zajácz Tamás a békési Csuta Györgyöt korábban csak névről és munkáiról ismerte. Nagyon boldog volt, amikor a két festőművész együtt jelentkezett a mintadarabokkal. — János festészete zárt romantikus világ, Gyurié más, modernebb, különleges, avantgarde. így hoztuk létre mi hárman alkotó- közösségünket. S ma már szigorú szerződés szabályozza az együttműködésünket: én nem készíthetek másnak bőrreliefet, ők meg nem festhetnek más bőrére. Ennek a technikának nagy az újdonságereje, mivel nemigen található ilyen sehol. Fontos volt számunkra, hogy keressünk egy ügyvédi irodát, amely a szabadalmat megoldja, így találtunk rá a budapesti Interinno Szabadalmi Irodára, a képviselőnk nemzetközi szaktekintély, nagy név és szereti a képeinket... A bőrfestmények valóban csodaszépek. Külön élvezet hallgatni a művészeket, olyan szeretettel, odaadással beszélnek a munkájukról, meglepően felkészültek a szakirodalomból, kultúrtörténetből, valamint tájékozottak a korszerű piaci viszonyokról, nagy gondot fordítanak a korrekt üzleti eljárásokra. Mesélik, hogy tulajdonképpen egy középkori technikát keltettek ismét életre. A spanyol kisvárosban, Cordovában ugyanis nagy mesterségbeli tudásról tettek tanúbizonyságot egykoron a vékony bőrök mesterei, onnan ered a meghatározás: kordo- ványozás. A középkori Magyarországon is divat volt nemesi családok házaiban a belső falak díszítése domborított, festett bőrrel. — Nagyon szeretnénk igazi míves alkotásokat, műremekeket létrehozni. Ez nem darabáru, biztos, hogy kevés bőrfestményt készítünk majd, hiszen rettentő munkaigényes és költséges — mondja Várkonyi János. — Ahány anyag, annyi izgalom; minden felület más kihívás. A vászonban vagy a farostlemezben már gyakorlottak vagyunk, és a rutinos dolgoktól az ember nem ijed meg. De ez most egészen más! Ilyen még nem történt velem: úgy készültem, hogy egyik reggel fogok hozzá a bőrhöz, de éjjel már nem tudtam aludni, annyira foglalkoztatott. Zajácz Tamás, Várkonyi János és Csuta György együttműködését a barátság és a szerződés szentesíti — Óriási a felelősség, amikor ott van az a marhabőr, ami rengeteg pénzbe kerül, s erre nekem festeni kell — veszi át a szót Csuta György. — Amit odafestek, az ott marad. Örült nagy élmény csinálni, kéjes érzés, furcsa belső feszültség, mivel élő anyag. Olyan a mi munkánk, az együttműködésünk, mint a zongorában a négykezes. Sőt, ott egyszer elhangzik a dallam, s ha az egyik nem figyelt a másikra, tévedett, az akkor szól és utána elmúlik. De a kép ott marad a falon, egy picit sem szabad hibázni. VárkonyiJános: Vadászház Zajácz Tamás mindig is újdonságra törekedett, meggyőződése, hogy a mai világban nem lehet például a keleti kézművesek remekeivel vetekedni; olyasmit kell kitalálni, ami még nincs, és abból a maximumot nyújtani. Éppen az újszerűségtől, az eredetiségtől reméli a bőrfestészet sikerét. Egyedi bőrmeg- ihunkálási eljárására az Országos Találmányi Hivatal szabadalmi oltalmat adott; 1980 óta rendszeresen kiállít bőrképeket itthon és külföldön. Újabban szállít bőröket a két festőművész barátnak és rájuk bízza a nagy értéket, amiben benne rejlik már saját munkája, művészete. Más-más stílus, de közös a gondolkodás. S ez az, ami ugyancsak nagy kincs manapság: alkotótársak egymásra lelnek, megértik, kedvelik, segítik, inspirálják egymást — nem lebecsülendő a mai zűrzavaros, szétszabdalt, hatalmi csatározásoktól harsány világban. Persze Csuta és Várkonyi már korábban is képes volt baráti hangulatot, értékközpontú légkört teremteni maga körül. A négyek csoportja (Ludvig Zoltánnal és Kalcsó Józseffel) a ’93-ban Csuta által Békésen létrehozott nemzetközi művésztelepből jött létre, példaértékűen együttműködik, a rivalizálás, a kényérféltés számukra ismeretlen fogalom. Tisztelt publikum, jól tessék figyelni! Ami Zajácz—Várkonyi—Csuta munkáját dicséri, az rangos művészet, és nemcsak magyar, hanem európai (talán világszínvonalú) kultúrtörténeti esemény! Niedzielsky Katalin A Magyar Könyvklub újdonsága: Ahol a Menny összeér a Földdel... így szólt az Úr Mózeshez a Sínai-he- gyen: „Oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, amelyen állasz, szent föld.” Hasonlóan szentként tisztelt helyek sokfelé voltak és vannak a világon, ám szentségük eredete bizonytalan. Nem tudhatni, vajon léteznek-e valóságos, megfogható indítékok vagy a szemlélők érzületéből fakad-e a szentség légköre. Könyvünk, a Megszentelt tájakon azokra a helyekre viszi el az olvasót, ahol a Menny összeér a Földdel -— a görög jósdaszentélybe, Delphoi-ba, az amritszári Aranytemplomba; Mekkába, Mohamed próféta nyomdokán; az írországi Iona szigetre, ahol Szűz Mária jelent meg egy francia parasztlány látomásaiban —és még sok más szent helyre. Könyvünk több mint harminc példát tesz vizsgálat tárgyává, mondák, legendák, műalkotások segítségével. A Megszentelt tájakon a nagy sikerű Mítoszok földjén és Legendák földjén című köteteink folytatása, éppolyan MEGSZENTELT TÁJAKON AHOL A MENNY ÖSSZEÉR A FÖI-DMt\ igényesen és mégis közérthetően megírt, általános kultúrtörténeti ismereteket is közlő szöveggel, és hasonlóan látványos, művészi fotókkal. Skóciai tájképfotók Újabb időszaki kiállítás nyílt tegnap Kecskeméten, a Magyar Fotográfiai Múzeumban. Az érdeklődők ezúttal a XIX. századból származó skóciai tájképeket láthatnak december 23-ig. A bemutatott nyolcvan felvételt ismeretlen fotográfusok készítették, megörökítve a skót városok", kikötők, hegyek, tavak legkülönbözőbb évszakokban nyújtott látványát. A skót tájképeket — még korábban — egy francia műgyűjtő adományozta az intézménynek. A kecskeméti székhelyű Magyar Fotográfiai Múzeum idei időszaki kiállításainak sorában a mostani az utolsó, ám nem az egyetlen, amely a korábbiakhoz hasonlóan nagyszámú külföldi érdeklődőt vonz. Az alapítványi fenntartású múzeumnak ebben az esztendőben már eddig csaknem tízezer látogatója volt. Közülük nem kevesen kifejezetten azért utaztak Magyarországra—mint az intézmény munkatársainak elmondták, illetve a vendégkönyv tanúsítja —, hogy megtekintsék az itt felvonultatott, saját hazájukban egyáltalán nem vagy csak szerényebb kínálatban látható fotótörténeti, fotóművészeti ritkaságokat. Tűzzománcok Cs. Uhrin Tibor Debrecenben élő és alkotó festőművész alkotásaiból rendeztek egy hétig nyitva tartó kiállítást Bolognában. Az olasz város történelmi központjában lévő patinás Corona D’Oro szálló kiállítóterében a művész 41 tűzzománcképét tekinthették meg a látogatók. Mostani olaszországi bemutatkozását a Bolognában működő Olasz—Magyar Kulturális Szövetség szervezte az Euroduna nevű olasz cég anyagi támogatásával. Mit olvas? Boros Ibolya 1987 óta a Sarkadi 1-es Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese. A pedagóguspályát még régebben (1972-ben) kezdte. Ettől kezdve járatta és gyűjtötte a Tanító című folyóiratot. Mint mondta, számára nagyon sokat jelent ez a lap, hiszen még a legrégebbi példányokban is talál olyan ötleteket, amelyeknek ma is hasznát veheti. A szakmai folyóiratok közül az utóbbi időben az Új Pedagógiai Szemlét olvassa szívesen. Mint igazgatóhelyettes nemcsak az önképzést tartja fontosnak az olvasás által, hanem azt is, hogy az új vagy hasznos információkat megossza kollégáival. Ezért gyakran előfordul, hogy egy-egy valami miatt tanulságos írást többszöröst!, és átadja pedagógus társainak. Arra a kérdésre, hogy mit olvas, mint magánember, a .következőketválaszolta: — Azzal kezdem, hogy én nem akkor olvasok, amikor „időm van”. Általában akkor veszek könyvet a kezembe, amikor úgy érzem, szükségem van rá, mert szórakozásra vágyom vagy megnyugvásra. Amikor ilyen érzésem támad, akkor kiválasztom a könyvet, és olvasni kezdek... Nem szeretem azokat a regényeket, amelyekről már a fülszövegben kiderül, hogy rémisztő események közepébe fogok kerülni. Szívesen olvasok viszont olyasmit, ami asszonyok, nők életével, történeteivel foglalkozik. Sok tanulsága van ezeknek. Együtt tudok érezni a szereplőkkel, ha életük válságba került, és együtt tudok örülni velük, ha felülkerekedtek a problémáikon. Úgy tíz éve Boros Ibolya kedvenc időtöltése az aforizmák és az idézetek gyűjtése. Boros Ibolya a folyóiratok és szakkönyvek olvasása mellett a tanulságos idézeteket gyűjti szívesen FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET — Általuk közelebb kerülök önmagamhoz és másokhoz — mondta. — Élőfordul, hogy a bennem felmerülő kérdésekre is választ kapok egy-egy ilyen bölcsesség kapcsán. Befejezésül „gyűjteményének” két kedvenc darabjával ismertet meg bennünket. Az egyik egy Eötvös József- idézet: „Akár a gazdaság, akár a politika elsőbbségét vallja valaki, az oktatás fejlesztése mindkét út alapja”. A másik egy aforizma: „A csemete is fa, csak még kisebb a teherbírása és sebezhetőbb a kérge”. —ria Könyvsikerek: 1. Josef Heller: Záróra 2. Adventtői karácsonyig 3. John Updike: Brazília 4. Földrajzi világatlasz 5. Szatmári Jenő István: Majdnem halott újságíró nem hazudik (A békéscsabai Radnóti Könyvesbolt kínálatából) Videoslágerek 1. Csillagkapu (sci-fi) 2. Zaklatás (erotikus thriller) 3. A parazita (sci-fi) 4. A maszk (vígjáték) 5. Porcelán hold (thriller) (Az információt Makai István- nétól, a Plus Videotéka vezetőjétől kaptuk).
