Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-14 / 267. szám

1995. november 14., kedd VILÁGTÜKÖR Közép- és Kelet-Európa ag­rárminiszterei kezdtek tanács­kozást hétfőn Prágában. A kon­ferencia célja a mezőgazdasági együttműködés lehetőségeinek föltárása. A szakmai fórumon a régió 15 országa képviselteti magát. Hazánkból Lakos László, földművelésügyi mi­niszter van jelen. Egész Románia gyászolja Comeliu Coposut, az ellenzéki Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szombaton elhunyt vezetőjét. A KDNP székházá­ban felállított ravatalánál va­sárnap és hétfőre virradó éj­szaka tisztelőinek tízezrei vo­nultak el. Bukarest polgármes­tere hétfőn javaslatot terjesztett a városi tanács elé, amelyben kezdeményezte, hogy nevezze­nek el utcát és teret az elhunyt politikusról. Nem magyar szabotázs, ha­nem a felhasznált acél rossz minősége okozta a bősi zsilip­kapu tavalyi összeroppanását - írta hétfői jegyzetében a Novy Cas című, nagy példányszámú szlovák napilap. Az újság sze­rint Július Binder beruházási igazgató alaptalanul próbált na­cionalista ügyet fabrikálni a zsi­lipkapu akkori balesetéből. Lopott személygépkocsikat szállító kamionokat tartóztattak föl a vámosok vasárnapra vir­radóra a Vysné Nemecké-i szlovák-ukrán határátkelőn. A Szlovákiában ellopott és Uk­rajnába irányított autók összér­téke meghaladja a tizenkétmil­lió szlovák koronát. Simon Peresz izraeli ügyve­zető kormányfő hétfőn jeruzsá- lemi irodájában fogadta Ben­jamin Netanjahut, a jobboldali ellenzék legnagyobb pártja, a Likud vezérét. Megbeszélésü­kön megállapodtak abban, hogy mindkét párt hangnemet változ­tat. Rabin halála után sokan a Likud uszító propagandáját vá­dolták a történtekért. Egyedi embargós intézkedés lehetőségét vetette föl az új-zé- landi nemzetközösségi csúcsról hazaérkezett brit kormányfő, midőn kilátásba helyezte, hogy leállíttatja a Shell brit-holland olajipari óriás egy jelentős ni­gériai beruházását. Nagy-Bri- tannia - válaszul kilenc ellen­zéki személy kivégzésére - már visszahívta lagosi nagykövetét, és fegyverszállítási embargót jelentett be az afrikai országgal szemben. Halálbüntetés kiszabását kérte hétfőn Marinko Magdára a szabadkai közvádló. A május 15-én kezdődött per során a bí­róság az 1993 októbere és 1994 januárja között elkövetett ki­lenc gyilkosság és többrendbeli rablás ügyét vizsgálta ki. ítélet- hirdetés keddre várható. Parasztgazdák tüntettek a Ringen. Csaknem 15 ezer mezőgazdasági termelő lepte el hétfőn a bécsi körutat, hogy a megmozdulással kikényszerítse az agrárágazatnak nyújtandó költségvetési támogatás növelését. fotó: feb/reuter A magyarok örülnek a megállapodásnak, de félnek a bosszútól Máris menekülnek a bűnösök A nemzetközi közvélemény örömmel fogadta a Kelet-Szla­vónia és Baranya békés visszacsatolásáról szóló szerb-horvát megállapodás hírét. A szerződés aláírásának másnapján a Vajdaság nyugati körzeteiben máris megjelentek az újabb krajinai menekültek. A magyarok lakta Gombosból és Bezdánból érkezett hírek szerint eddig csupán néhány szerb család költözött át Kis- Jugoszláviába. A két falu lakossága riadtan figyeli a fejleményeket, mert alig egy hónappal ezelőtt a fa­luban állomásozó katonák az­zal fenyegették meg őket, hogy ha Szlavóniát és Bara­nyát visszacsatolják Horvátor­szághoz, háború lesz, s mind­két település lakosságát kila­koltatják. Tatai János csúzái képvi­selő telefonon elmondta: a la­kosság örömmel fogadta az egyezmény hírét, mert ezzel felcsillant annak a reménye, hogy elmenekült hozzátartozó­ikat, ismerőseiket hamarosan viszontlátják, ám egyben fél­nek is a szerbek bosszújától. A Vajdasági Magyar Szö­vetség elnöke, Csubela Ferenc lapunknak kijelentette: reméli, hogy a polgárok valóban visz- szatérhetnek otthonaikba, s örömmel nyugtázta azt a hírt is, miszerint a térséget rövid időn belül demilitarizálják.- Az egyetlen dolog, amitől félek, hogy a vidékünkről so­kan a Vajdaságba menekül­nek, mert bűneik olyan súlyo­sak, hogy nem maradhatnak ott. Ezeket a „vendégeket” mi már jól ismerjük, s az újabbak érkezése nagy riadalmat okozhat. A vasárnap aláírt megálla­podás értelmében a helyható­sági választásokig hivatalban lévő átmeneti kormányzat minden menekült számára le­hetővé teszi a hazatérést. A békét és a nyugalmat nemzet­közi békefenntartó erő bizto­sítja, s az ENSZ Biztonsági Tanácsa állítja föl az átmeneti kormányt, amelynek mandá­tuma egy évre szól. Németh Zoltán, (Újvidék) Milyen pénzzel fizetnek a szovjet utódállamokban? Ahol még a rubel is keményvaluta A Szovjetunió megszűntével a pénzrendszer is összeomlott a birodalomban. Oroszországban maradt a rubel, bár mind kevesebbet ér. Áprilisban jutott el eddigi mélypontjára: egy dollárért 5130-at kértek. Az orosz kormányzat és a nemzeti bank rendszabályai következtében azóta javult a helyzet: jelenleg 4500 rubelért váltják az amerikai fizetőesz­közt. A jobbára még sivárabb gazdasági és pénzügyi körül­mények között vergődő többi utódállamban szívesen váltják át a rubelt, mivel náluk ke­ményvalutának számít, leg­alábbis az új nemzeti pénzne­mekkel szemben, amelyek kö­zül soknak talán még a nevét sem ismeri a világ. Örményor­szágban 1993 óta drammal fi­zetnek. Az új pénzből a beve­zetéskor alig öt ért egy dollárt, azóta az arány 1:438. Azerbajdzsánban 1994-ben született meg a manat, amely­nek árfolyamát a rubeléhez kapcsolták, így közvetve a konvertibilis valutákéhoz is. A tavaly több mint 2800 száza­lékos azérbajdzsáni infláció magasan felülmúlta az orosz- országit: a gazdasági hanyat­lás gyors ütemben folytatódik. Grúziában, a lari váltotta fel a korábban kibocsátott kupo­nokat. Pillanatnyilag körülbe­lül egy német márkát ér, de aligha sokáig: a tavalyi inflá­ció ugyanis több mint 7300 százalékos volt. A nemzeti össztermék 32 százalékkal csökkent, ami csúcs az egész egykori szocialista táborban. Kirgizföldön az 1993-ban bevezetett som, amelyből 11- 12 ér egy dollárt, azóta is tartja árfolyamát. Hasonló stabilitás jellemzi Moldovát, ahol szin­tén két éve vezettek be új pénznemet. Neve ugyanaz, mint a szomszédos országban, Romániában: lejnek hívják. Egy dollárért négy moldáv lejt adnak. Ténykép Önállósodó katonai szervezet „Az európai védelmi azonosság fejlesztése és erősítése a NATO-n belül" - ezzel a kissé ködös megfogalmazással szokták összefog­lalni a szakértők, milyen feladatokat tűzött maga elé a londoni székhelyű Nyugat-Európai Unió, amikor a nyolcvanas évek elején tevékenysége felélesztéséről döntött. A napjainkra már 27 tagúra bővült NyEU újraindításával erősíteni akarták Nyugat-Európa ál­lamai közt a védelmi együttműködést, kimondva azt az alapelvet is, hogy az egységesülési folyamat nem válhat teljessé, míg a gazda­ság mellett ki nem terjed a biztonságpolitikára is. Van, aki mindezt - némi leegyszerűsítéssel - úgy fogalmazza meg, hogy a NyEU voltaképp az Európai Unió katonai vetülete. A tisztánlátást némileg még nehezíti, hogy az elmúlt években - ha­zánkat is beleérne - kilenc kelet- és közép-európai országgal tár­sult partneri kapcsolatot építettek ki. A mostani mddridi külügy- és védelmi miniszteri tanácsülés - me­lyen Kovács László és Keleti György is részt vesz - az európai bizton­ság napirenden lévő kérdései mellett az EU jövő évi kormányközi ta­nácskozásával is foglalkozik. Fontos téma persze a délszláv válság is: a NyEU eddig az Adrián és a Dunán vett részt a gazdasági zárlat be­tartásának ellenőrzésében. Ha a Belgrád elleni büntető rendelkezése­ket felfüggesztik, akkor e tevékenység befejeződik. Szegő Gábor Iliescu válasza Tőkésnek Hazugsággal vádolják a püspököt Ion Iliescu államfő megbízá­sából Traian Chebeleu elnöki szóvivő írásban válaszolt Tő­kés László október 31-ei nyílt levelére, amelyben a reformá­tus püspök a román-magyar megbékélés modelljéül a dél- tiroli német kisebbség helyze­tét rendező osztrák-olasz mintát javasolta. A hétfőn nyilvánosságra hozott válaszlevél szerint történelmi­leg téves osztrák-olasz megbé­kélést emlegetni, mivel Dél-Ti- rol ügyében - az államelnökség szerint - nem volt konfliktus a két ország között. A román szóvivő a levélben újólag hangsúlyozza: a romá­niai magyar kisebbség számára biztosított jogok jelentősen meghaladják az európai és nemzetközi normákat. Azt, hogy az RMDSZ tiszteletbe­li elnökének felvetése szerint a román-magyar történelmi megbékélés egyedüli útja az au­tonómia, az egyéni és kollektív jogok biztosítása a romániai magyar közösség számára, Chebeleu levele olyan szélső­séges nézetnek minősíti, amely az elkülönítést szorgalmazza. Az elnöki szóvivő úgy véli, hogy ez a koncepció hitlerista és sztálinista forrásból táplál­kozik. A válaszlevél szerint a ro­mánok és a romániai magyar közösség közötti kapcsolatok a lehető legjobbak voltak és lesz­nek ezután is mindaddig, amíg „kicsinyes politikai érdekek nem uszítanak gyűlölködésre”. Végül Chebeleu azzal vá­dolja Tőkés Lászlót, hogy ha­zugságokat terjeszt a romániai magyar kisebbség helyzetéről nyugat-európai látogatásai és a jelenleg is tartó amerikai uta­zása során. Csaltak a félretájékoztatás bajnokai Felesleges volt a háború Atvyn Snyder, aki Reagan el­nöksége idején az amerikai tájékoztatási hivatal televí­ziós részlegét vezette, A félre­tájékoztatás élharcosai cím­mel könyvet írt a grenadai háborúról. Az Egyesült Államok invázió­jának 1983-ban az volt a már akkor hevesen vitatott indítéka, hogy kimentsenek ötszáz ame­rikai orvostanhallgatót a pol­gárháborúba sodródott sziget- országból. Snyder most bebi­zonyítja, hogy a grenadai kor­mány már napokkal korábban felajánlotta Washingtonnak: el­szállíthatja a diákokat. Reagan azonban ezt figyelmen kívül hagyta, mert a vietnami háború kudarca után szükségét érezte igazolni, hogy az amerikai fegyveres erők képesek végre­hajtani egy katonai akciót. Snyder arra is fényt derített, hogy az amerikai hivatalnokok meghamisították azt a beszélge­tést, amelyet a szovjet földi megfigyelés folytatott 1983 szeptemberében azzal a koreai utasszállító géppel, amelyet az­után lelőttek. Ä manipulációval azt akarták bizonyítani, hogy a szovjetek tudták: polgári gépre lőnek. Mindezt a reagani elv igazolására: lám, a Gonosz Bi­rodalmától minden kitelik. Szertefoszlott a felboncolt földönkívüliről szóló legenda Eredeti ufóhamisítvány Nemrég az év szenzációjának harangozták be azt az állítólag 48 éven át rejtegetett filmfelvételt, amely egy földönkívüli lény boncolásáról készült egy amerikai légitámaszponton. Ray Santilli brit filmproducer bejelentette: 150 ezer dollárért vásárolta a 16 milliméteres, fe­kete-fehér filmszalagot. Állító­lag a támaszpont operatőre, a most 82 esztendős Jack Barnet készítette a felvételeket. Az öregúr Santillin kívül senkivel sem állt szóba. A har­madik típusú találkozások hí­vőinek sok tízmilliós tábora kénytelen volt beérni a másod­kézből származó információk­kal, s várni a film bemutatását. Csakhogy az eredetiről időköz­ben kiderült: hamisítvány. A boncteremnek kinevezett helyi­ség bal sarkában ugyanis egy olyan fali telefonkészülék la­pul, amelyet csak évekkel ké­sőbb, 1956-ban tervezett meg az amerikai AT and T telefon- társaság mérnöke. A mezítelen, nem nélküli, jobb combján nyílt sebből vérző lény sebészei azonosítha­tatlanok, ám tevékenykedésük bármely boncolóorvosnak el­árulja, hogy nem szakmabeliek. Ez már az első mozdulataikból kiderül, ahogy elkezdik a furcsa lény koponyájának a felnyitá­sát. Egy amerikai magánrepülő­gép pilótája 1947 nyarán azt ál­lította: sarló formájú repülő tes­teket látott. Az amerikai felderí­tés először új, szovjet szuperre­pülőgépre gyanakodott, a tá­maszpont sajtótisztje azonban megerősítette: egy ufó szenve­dett balesetet. Később a hadse­reg cáfolatot adott ki, eszerint felderítő léggömb maradvá­nyairól van szó. Az amerikaiak ugyanis ilyenekkel akarták ki­kémlelni: robbantanak-e atom­bombát az oroszok. Egy helyi újság ennek elle­nére 3000 dollár jutalmat tűzött ki .annak, aki bizonyítékot pro­dukál a földönkívüliek látoga­tásáról. Jelentkezett is egy far­mer, Mac Brazel, aki 1947. jú­lius 6-án „ismeretlen repülő tárgy” maradványaira bukkant, így keletkezett a legenda. De hogyan készült a film? K. L. Robbantottak az Öböl Tigrisei. Az eddig ismeretlen szervezet vállalta magára a ri- jádi amerikai katonai misszió épülete ellen hétfőn végrehajtott robbantásos merényletet. Négy amerikai állampolgár életét vesztette, tízen megsebesültek. fotó: feb/reuter

Next

/
Oldalképek
Tartalom