Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-14 / 267. szám
1995. november 14., kedd VILÁGTÜKÖR Közép- és Kelet-Európa agrárminiszterei kezdtek tanácskozást hétfőn Prágában. A konferencia célja a mezőgazdasági együttműködés lehetőségeinek föltárása. A szakmai fórumon a régió 15 országa képviselteti magát. Hazánkból Lakos László, földművelésügyi miniszter van jelen. Egész Románia gyászolja Comeliu Coposut, az ellenzéki Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szombaton elhunyt vezetőjét. A KDNP székházában felállított ravatalánál vasárnap és hétfőre virradó éjszaka tisztelőinek tízezrei vonultak el. Bukarest polgármestere hétfőn javaslatot terjesztett a városi tanács elé, amelyben kezdeményezte, hogy nevezzenek el utcát és teret az elhunyt politikusról. Nem magyar szabotázs, hanem a felhasznált acél rossz minősége okozta a bősi zsilipkapu tavalyi összeroppanását - írta hétfői jegyzetében a Novy Cas című, nagy példányszámú szlovák napilap. Az újság szerint Július Binder beruházási igazgató alaptalanul próbált nacionalista ügyet fabrikálni a zsilipkapu akkori balesetéből. Lopott személygépkocsikat szállító kamionokat tartóztattak föl a vámosok vasárnapra virradóra a Vysné Nemecké-i szlovák-ukrán határátkelőn. A Szlovákiában ellopott és Ukrajnába irányított autók összértéke meghaladja a tizenkétmillió szlovák koronát. Simon Peresz izraeli ügyvezető kormányfő hétfőn jeruzsá- lemi irodájában fogadta Benjamin Netanjahut, a jobboldali ellenzék legnagyobb pártja, a Likud vezérét. Megbeszélésükön megállapodtak abban, hogy mindkét párt hangnemet változtat. Rabin halála után sokan a Likud uszító propagandáját vádolták a történtekért. Egyedi embargós intézkedés lehetőségét vetette föl az új-zé- landi nemzetközösségi csúcsról hazaérkezett brit kormányfő, midőn kilátásba helyezte, hogy leállíttatja a Shell brit-holland olajipari óriás egy jelentős nigériai beruházását. Nagy-Bri- tannia - válaszul kilenc ellenzéki személy kivégzésére - már visszahívta lagosi nagykövetét, és fegyverszállítási embargót jelentett be az afrikai országgal szemben. Halálbüntetés kiszabását kérte hétfőn Marinko Magdára a szabadkai közvádló. A május 15-én kezdődött per során a bíróság az 1993 októbere és 1994 januárja között elkövetett kilenc gyilkosság és többrendbeli rablás ügyét vizsgálta ki. ítélet- hirdetés keddre várható. Parasztgazdák tüntettek a Ringen. Csaknem 15 ezer mezőgazdasági termelő lepte el hétfőn a bécsi körutat, hogy a megmozdulással kikényszerítse az agrárágazatnak nyújtandó költségvetési támogatás növelését. fotó: feb/reuter A magyarok örülnek a megállapodásnak, de félnek a bosszútól Máris menekülnek a bűnösök A nemzetközi közvélemény örömmel fogadta a Kelet-Szlavónia és Baranya békés visszacsatolásáról szóló szerb-horvát megállapodás hírét. A szerződés aláírásának másnapján a Vajdaság nyugati körzeteiben máris megjelentek az újabb krajinai menekültek. A magyarok lakta Gombosból és Bezdánból érkezett hírek szerint eddig csupán néhány szerb család költözött át Kis- Jugoszláviába. A két falu lakossága riadtan figyeli a fejleményeket, mert alig egy hónappal ezelőtt a faluban állomásozó katonák azzal fenyegették meg őket, hogy ha Szlavóniát és Baranyát visszacsatolják Horvátországhoz, háború lesz, s mindkét település lakosságát kilakoltatják. Tatai János csúzái képviselő telefonon elmondta: a lakosság örömmel fogadta az egyezmény hírét, mert ezzel felcsillant annak a reménye, hogy elmenekült hozzátartozóikat, ismerőseiket hamarosan viszontlátják, ám egyben félnek is a szerbek bosszújától. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Csubela Ferenc lapunknak kijelentette: reméli, hogy a polgárok valóban visz- szatérhetnek otthonaikba, s örömmel nyugtázta azt a hírt is, miszerint a térséget rövid időn belül demilitarizálják.- Az egyetlen dolog, amitől félek, hogy a vidékünkről sokan a Vajdaságba menekülnek, mert bűneik olyan súlyosak, hogy nem maradhatnak ott. Ezeket a „vendégeket” mi már jól ismerjük, s az újabbak érkezése nagy riadalmat okozhat. A vasárnap aláírt megállapodás értelmében a helyhatósági választásokig hivatalban lévő átmeneti kormányzat minden menekült számára lehetővé teszi a hazatérést. A békét és a nyugalmat nemzetközi békefenntartó erő biztosítja, s az ENSZ Biztonsági Tanácsa állítja föl az átmeneti kormányt, amelynek mandátuma egy évre szól. Németh Zoltán, (Újvidék) Milyen pénzzel fizetnek a szovjet utódállamokban? Ahol még a rubel is keményvaluta A Szovjetunió megszűntével a pénzrendszer is összeomlott a birodalomban. Oroszországban maradt a rubel, bár mind kevesebbet ér. Áprilisban jutott el eddigi mélypontjára: egy dollárért 5130-at kértek. Az orosz kormányzat és a nemzeti bank rendszabályai következtében azóta javult a helyzet: jelenleg 4500 rubelért váltják az amerikai fizetőeszközt. A jobbára még sivárabb gazdasági és pénzügyi körülmények között vergődő többi utódállamban szívesen váltják át a rubelt, mivel náluk keményvalutának számít, legalábbis az új nemzeti pénznemekkel szemben, amelyek közül soknak talán még a nevét sem ismeri a világ. Örményországban 1993 óta drammal fizetnek. Az új pénzből a bevezetéskor alig öt ért egy dollárt, azóta az arány 1:438. Azerbajdzsánban 1994-ben született meg a manat, amelynek árfolyamát a rubeléhez kapcsolták, így közvetve a konvertibilis valutákéhoz is. A tavaly több mint 2800 százalékos azérbajdzsáni infláció magasan felülmúlta az orosz- országit: a gazdasági hanyatlás gyors ütemben folytatódik. Grúziában, a lari váltotta fel a korábban kibocsátott kuponokat. Pillanatnyilag körülbelül egy német márkát ér, de aligha sokáig: a tavalyi infláció ugyanis több mint 7300 százalékos volt. A nemzeti össztermék 32 százalékkal csökkent, ami csúcs az egész egykori szocialista táborban. Kirgizföldön az 1993-ban bevezetett som, amelyből 11- 12 ér egy dollárt, azóta is tartja árfolyamát. Hasonló stabilitás jellemzi Moldovát, ahol szintén két éve vezettek be új pénznemet. Neve ugyanaz, mint a szomszédos országban, Romániában: lejnek hívják. Egy dollárért négy moldáv lejt adnak. Ténykép Önállósodó katonai szervezet „Az európai védelmi azonosság fejlesztése és erősítése a NATO-n belül" - ezzel a kissé ködös megfogalmazással szokták összefoglalni a szakértők, milyen feladatokat tűzött maga elé a londoni székhelyű Nyugat-Európai Unió, amikor a nyolcvanas évek elején tevékenysége felélesztéséről döntött. A napjainkra már 27 tagúra bővült NyEU újraindításával erősíteni akarták Nyugat-Európa államai közt a védelmi együttműködést, kimondva azt az alapelvet is, hogy az egységesülési folyamat nem válhat teljessé, míg a gazdaság mellett ki nem terjed a biztonságpolitikára is. Van, aki mindezt - némi leegyszerűsítéssel - úgy fogalmazza meg, hogy a NyEU voltaképp az Európai Unió katonai vetülete. A tisztánlátást némileg még nehezíti, hogy az elmúlt években - hazánkat is beleérne - kilenc kelet- és közép-európai országgal társult partneri kapcsolatot építettek ki. A mostani mddridi külügy- és védelmi miniszteri tanácsülés - melyen Kovács László és Keleti György is részt vesz - az európai biztonság napirenden lévő kérdései mellett az EU jövő évi kormányközi tanácskozásával is foglalkozik. Fontos téma persze a délszláv válság is: a NyEU eddig az Adrián és a Dunán vett részt a gazdasági zárlat betartásának ellenőrzésében. Ha a Belgrád elleni büntető rendelkezéseket felfüggesztik, akkor e tevékenység befejeződik. Szegő Gábor Iliescu válasza Tőkésnek Hazugsággal vádolják a püspököt Ion Iliescu államfő megbízásából Traian Chebeleu elnöki szóvivő írásban válaszolt Tőkés László október 31-ei nyílt levelére, amelyben a református püspök a román-magyar megbékélés modelljéül a dél- tiroli német kisebbség helyzetét rendező osztrák-olasz mintát javasolta. A hétfőn nyilvánosságra hozott válaszlevél szerint történelmileg téves osztrák-olasz megbékélést emlegetni, mivel Dél-Ti- rol ügyében - az államelnökség szerint - nem volt konfliktus a két ország között. A román szóvivő a levélben újólag hangsúlyozza: a romániai magyar kisebbség számára biztosított jogok jelentősen meghaladják az európai és nemzetközi normákat. Azt, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnökének felvetése szerint a román-magyar történelmi megbékélés egyedüli útja az autonómia, az egyéni és kollektív jogok biztosítása a romániai magyar közösség számára, Chebeleu levele olyan szélsőséges nézetnek minősíti, amely az elkülönítést szorgalmazza. Az elnöki szóvivő úgy véli, hogy ez a koncepció hitlerista és sztálinista forrásból táplálkozik. A válaszlevél szerint a románok és a romániai magyar közösség közötti kapcsolatok a lehető legjobbak voltak és lesznek ezután is mindaddig, amíg „kicsinyes politikai érdekek nem uszítanak gyűlölködésre”. Végül Chebeleu azzal vádolja Tőkés Lászlót, hogy hazugságokat terjeszt a romániai magyar kisebbség helyzetéről nyugat-európai látogatásai és a jelenleg is tartó amerikai utazása során. Csaltak a félretájékoztatás bajnokai Felesleges volt a háború Atvyn Snyder, aki Reagan elnöksége idején az amerikai tájékoztatási hivatal televíziós részlegét vezette, A félretájékoztatás élharcosai címmel könyvet írt a grenadai háborúról. Az Egyesült Államok inváziójának 1983-ban az volt a már akkor hevesen vitatott indítéka, hogy kimentsenek ötszáz amerikai orvostanhallgatót a polgárháborúba sodródott sziget- országból. Snyder most bebizonyítja, hogy a grenadai kormány már napokkal korábban felajánlotta Washingtonnak: elszállíthatja a diákokat. Reagan azonban ezt figyelmen kívül hagyta, mert a vietnami háború kudarca után szükségét érezte igazolni, hogy az amerikai fegyveres erők képesek végrehajtani egy katonai akciót. Snyder arra is fényt derített, hogy az amerikai hivatalnokok meghamisították azt a beszélgetést, amelyet a szovjet földi megfigyelés folytatott 1983 szeptemberében azzal a koreai utasszállító géppel, amelyet azután lelőttek. Ä manipulációval azt akarták bizonyítani, hogy a szovjetek tudták: polgári gépre lőnek. Mindezt a reagani elv igazolására: lám, a Gonosz Birodalmától minden kitelik. Szertefoszlott a felboncolt földönkívüliről szóló legenda Eredeti ufóhamisítvány Nemrég az év szenzációjának harangozták be azt az állítólag 48 éven át rejtegetett filmfelvételt, amely egy földönkívüli lény boncolásáról készült egy amerikai légitámaszponton. Ray Santilli brit filmproducer bejelentette: 150 ezer dollárért vásárolta a 16 milliméteres, fekete-fehér filmszalagot. Állítólag a támaszpont operatőre, a most 82 esztendős Jack Barnet készítette a felvételeket. Az öregúr Santillin kívül senkivel sem állt szóba. A harmadik típusú találkozások hívőinek sok tízmilliós tábora kénytelen volt beérni a másodkézből származó információkkal, s várni a film bemutatását. Csakhogy az eredetiről időközben kiderült: hamisítvány. A boncteremnek kinevezett helyiség bal sarkában ugyanis egy olyan fali telefonkészülék lapul, amelyet csak évekkel később, 1956-ban tervezett meg az amerikai AT and T telefon- társaság mérnöke. A mezítelen, nem nélküli, jobb combján nyílt sebből vérző lény sebészei azonosíthatatlanok, ám tevékenykedésük bármely boncolóorvosnak elárulja, hogy nem szakmabeliek. Ez már az első mozdulataikból kiderül, ahogy elkezdik a furcsa lény koponyájának a felnyitását. Egy amerikai magánrepülőgép pilótája 1947 nyarán azt állította: sarló formájú repülő testeket látott. Az amerikai felderítés először új, szovjet szuperrepülőgépre gyanakodott, a támaszpont sajtótisztje azonban megerősítette: egy ufó szenvedett balesetet. Később a hadsereg cáfolatot adott ki, eszerint felderítő léggömb maradványairól van szó. Az amerikaiak ugyanis ilyenekkel akarták kikémlelni: robbantanak-e atombombát az oroszok. Egy helyi újság ennek ellenére 3000 dollár jutalmat tűzött ki .annak, aki bizonyítékot produkál a földönkívüliek látogatásáról. Jelentkezett is egy farmer, Mac Brazel, aki 1947. július 6-án „ismeretlen repülő tárgy” maradványaira bukkant, így keletkezett a legenda. De hogyan készült a film? K. L. Robbantottak az Öböl Tigrisei. Az eddig ismeretlen szervezet vállalta magára a ri- jádi amerikai katonai misszió épülete ellen hétfőn végrehajtott robbantásos merényletet. Négy amerikai állampolgár életét vesztette, tízen megsebesültek. fotó: feb/reuter