Békés Megyei Hírlap, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-09 / 263. szám
1995. november 9., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Az íriszdiagnosztika csodái Az árulkodó szem A betegnek mindössze annyi a dolga, hogy nyitott szemmel üljön egy speciális műszer előtt Lapunkban már többször olvashattak arról, hogy Békéscsabán rendel dr. Szergej Kajumov, az Európai Iriszdi- agnoszták Egyesületének állandó előadója. A közelmúltban mi is felkerestük az orvost, akit tapasztalatairól kérdeztünk. — Milyen panaszokkal keresik fel a leggyakrabban? —A legkülönbözőbb tüneti jelenségekkel: görcsös fejfájással, szédüléssel, menstruációs problémákkal, gyomor- és epebán talmakkal, légzési és allergiás zavarokkal, meddőséggel, impotenciával. Ezek többsége emésztési és bélrendszeri, szív- és érrendszeri betegségekre, valamint légzőszervi, vizeletkivá- lasztó-rendszerbeli, nőgyógyászati és hormonális panaszokra vezethetők vissza. —Mi az ön által alkalmazott diagnosztikai módszer lényege? — Amit az önök honfitársa, Péczely Ignác orvostudós évtizedekkel ezelőtt felfedezett: az ember íriszén szinte tökéletesen diagnosztizálhatok az adott személy múltbeli, jelenlegi és a jövőben várható esetleges megbetegedései, illetve azokra való hajlama. Meghatározható a szervezet általános ellenálló képessége, öregedési üteme, az egyes műtétek utáni szövetregeneráció. A szem elárulja a szervezet salakanyagokkal (sugárzás, kipufogógázok, ételek, italok, dohányzás mellékterméke) való telítettségének fokát is, és — ami a betegségek megelőzése szempontjából a legfontosabb —jelzi az adott pillanatban veszélyeztetett szerveket. — Ón csak diagnosztizál vagy gyógyít is? — Mindenekelőtt az írisz, valamint az R. VOLL-féle elektrodiagnosztika segítségével meghatározom a vizsgált személy állapotát. Amennyiben valamilyen rendellenességet tapasztalok, úgynevezett homeopátiás készítményekkel orvosoljuk a problémát. Természetesen az is előfordul, hogy egyéb kezelést javaslok az illetőnek. — Mennyi ideig tart és mennyire kellemetlen a vizsgálat? — A diagnózis megállapítása tizenöt-húsz percig tart, de van úgy, hogy tovább. A vizsgált személynek mindössze annyi a dolga, hogy nyitott szemmel üljön egy speciális műszer előtt és várja meg a diagnózis végét. A módszer fájdalommentes, ugyanakkor rendkívül nagy biztonsággal megállapítható az illető egészségi állapota. —Békéscsabai tapasztalatai alapján milyennek látja az itt élők egészségi állapotát? — Azt mondhatom, hogy olyan az egészségi állapotuk, mint a magyar embereké általában. Meglátszik rajtuk, hogy szeretik az igazi magyaros ételeket, fűszereket. Mind többeknél tapasztalható a fokozott stressz, a mozgásszegény életmód és az elhízás, amelyen ha nem segítünk időben, később komoly problémákat okozhat. O. S. Van még járhatatlan út • • Önkormányzatok, települések a vasútért Földink volt. Ezen a napon született 1816-ban Szeghalmon Kovács János tanár, zoológus. Tanulmányait a debreceni kollégiumban, majd a berlini egyetemen végezte, ahol főleg természettudományokkal foglalkozott. 1846-56 között a Tisza család nevelője. Mint ilyen beutazta Egyiptomot, és az ott gyűjtött értékes állat-, növény- és ásványkó'zet-gyűjte- ményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. 1856-tól a debreceni kollégium tanára nyugalomba vonulásáig. Módszertan tanároknak. A szegedi Mozaik Oktatási Stúdió országszerte hat alkalommal rendezi meg hagyományos módszertani továbbképzéseit pedagógusok számára. A továbbképzések keddi napokon, a következő időpontokban lesznek: 1995. november 21., Szeged; 1995. november 28., Budapest; 1995. december 5., Miskolc; 1995. december 12. Győr; 1996. január 9, Pécs; 1996. január 16. Budapest, 10—16 óráig. Ezen a rendezvényen módszertani előadások keretében ismerkedhetnek meg a kiadó legújabb tankönyvcsaládjaival, melyek a Hungarodidact ’95. nemzetközi kiállításon tankönyvi kategóriában elnyerték a Magyar Taneszközgyártók, Forgalmazók és Felhasználók Szövetségének arany (A Föld, amelyen élünk), ezüst (ABC-Ház), bronz (Magyar irodalom 7., 8.) díját. Az előadások négy szekcióban zajlanak: alsó tagozat, matematika— fizika, magyar nyelv és irodalom, földrajz. Jelentkezésüket 1995. november 15-éig a Mozaik Oktatási Stúdió címén 6701 Szeged, pf.: 301 vagy a (62) 312-988-as ' telefonszámon várják. Csatoraaltotrás. A hirtelen beállt hideg és a hó sem akadályozza meg a KÖVIZIG Biztonsági üzemének dolgozóit abban, hogy az Élővíz-csatorna békéscsabai szakaszának kotrását még ebben az évben elvégezzék. A csőrendszer egy részét már összeszerelték, átvezették a Lencsési út alatt, és a munkát a hideg elmúltával, ha kell éjjel-nappal folytatják. A befejezési határidő változatlanul december 20. Laurinyecz Pál kamut polgár- mestere és Földesi István, a helyi Béke TSz elnöke tegnap nem volt rózsás kedvében: igaz, a falu egy irányból már megközelíthető volt, de a Kondoros-Békés út 8-9 kilométernyi szakasza viszont még délután járhatatlannak bizonyult. — Néztük a televízió híradóját, mely arról tudósított, hogy minden út járható. Kicsit mosolyogtunk azon, hogy a fővárosban néhány hópehely miatt rendkívüli helyzet alakult ki — kezdi a szövetkezet elnöke, s máris folytatja: — Akik hétfőn este nézték a Ferencvá- ros-BVSC labdarúgó mérkőzést láthatták, hogy a hónak nyoma sem volt. — Itt viszont ádáz küzdelem folyt azért, hogy legalább kenyérhez jussunk—veszi át a szót a polgármester, majd lakonikusan megtoldja: — Este hat órára, kerülőkkel, a járhatatlan utakon traktorok segítségével meg is érkezett a kenyér... Tegnap délután a belterület főútja járható volt, de a falutól néhány száz méteree a fentebb említett úton néhol 1-2 méteres hófalak magasodtak. A falubeliek saját erejükből „szabadították” ki magukat: a szövetkezet, az önkormányzat és egy magánvállakozó gépei szinte megállás nékül dolgoztak. — Az elmúlt években megszűnt az a szervezettség, ami a korábbi időszakot jellemezte. Tudtuk: ha esik a hó, akkor a gépeket indítanunk kell, mert erre volt megálmodásunk az akkori KPM—mel. Most viszont nem tudjuk, hogy kinek küldjük a számlát... — tárja szét karjait Földesi István. „Segíts magadon, s akkor az Isten is megsegít” — tartja a mondás. Nos, a kamutiak igyekeztek segíteni magukon. Kénytelenek voltak, ugyanis távol esnek a főúttól, s róluk, a bekötőutak végén lévő kis falvakról, az itt élőkről elfeledkeztek. S mint mondták, főváros és a városok után harmadrendű állampolgárnak érzik magukat e hazában. —sz— Az utóbbi hónapokban egyre több településről érkezett hír arról, hogy a helyi önkormányzatok konkrét anyagi áldozatokkal járó terhek felvállalásával teszik szebbé, vonzóbbá vasútállomásaikat, megállóhelyeiket és azok környékét, Teszik ezt annak ellenére, hogy az anyagi lehetőségeik rendkívül korlátozottak. A hírek nyomán két Békés megyei településen személyesen is meggyőződtünk a változásokról. Mezőhegyesen Kassai Béla polgármester elöljáróban elmondotta, hogy az év elején egy küldöttséggel Ausztriában járt, ahol a GYSEV vonalán megcsodálta az ottani viszonyokat, a szép állomásokat és környezetüket. Ezért is szorgalmazza már régóta a vasútállomás épületének teljes felújítását. Igaz, a tervek már elkészültek, de a MÁV anyagi helyzete nem teszi lehetővé annak megvalósítását. Az állomásépület rendbetételére más lehetőséget kerestek és találtak. Perlaki János állomásfőnök és Roczkov Frigyes városgazdálkodási vezető közreműködésével megszervezték az épület külső festését. A vasút vállalta az anyagok beszerzését, míg az ön- kormányzat festőt és kőművest irányított az állomásra. A közel félmillió forint értékű munkát agusztusban elvégezték. Novemberben hasonló összefogással kifestik a várótermeket, az utascsarnokot és a WC-ket. Kassai Béla az együttműködés más példáit is említette. Az elmúlt napokban a MÁV üzletigazgatóság vezetőivel megegyeztek, hogy hasonló összefogással a városközpontban lévő sorompó környékét is rendbe teszik: kijavítják és lefestik a vágányok melletti kerítést. Az újrafestett épület megóvása érdekében az állomás város felöli oldalán padokat helyeznek el, ezzel is mentesítik a várótermeket. Békés megye vasúti mellékvonalainak megmentéséért az elmúlt hónapokban nagyon sokat tett a vésztői önkormányzat és annak vezetője, Kaszai János polgármester. Az elmúlt év végi ismert kormányhatározat megvalósítása ellen az elsők között tiltakoztak és a vasút megmaradása mellett aláírásokat gyűjtöttek, minden lehetséges fórumon szót emeltek. Vésztő volt a tiltakozás egyik központja. A .vasút iránti elkötelezettségüket végül is siker koronázta, hiszen e térségben is megmaradt a vasút és október 1-jétől mint a MÁV Rt. egyik regionális üzletvezetősége működik tovább. Kaszai János kérdésünkre elmondta: — A vasút megmaradása újabb erőt adhat az ön- kormányzatoknak, könynyeb- ben tudunk tárgyalni arról, hogyan segíthetjük mi is az üzletvezetőséget. Vésztő vonatkozásában már korábban kinyilvánítottuk, hogy engedélyezzük a gázbevezetést és nem kell utána közműfejlesztési hozzájárulást fizetni, ennek nagysága meghaladja a kétmillió forintot. Tehát jelentős kedvezményről van szó. — Régi gondja Vésztőnek a település szerkezete, hogy a 7 kilométer hosszú község egyik végén van a vasút, s ide kell eljuttatni az utasokat. Én már korábban felvetettem, hogy célszerű lenne a vasútnak üzemeltetni azt a buszt, amelyet mi most a Volánnal közösen üzemeltetünk, s amelyhez évente jelentős támogatást adunk. Ha ezt a MÁV-val meg tudnánk oldani, akkor jól járna a MÁV és Vésztő lakossága is, erről viszont még tárgyalnunk kell. A polgármester egy másik gondot is említett, amelyben szintén lehetőség van az együttműködésre: e térség igazgatási centruma Szeghalom, amelynek középiskolájába nagyon sok vésztői gyerek is jár. Szeghalomba autóbusz és vonatösszeköttetés van. Többen az autóbuszt veszik igénybe, annak ellenére, hogy az túlzsúfolt, nem egyszer utasok maradnak le róla. Ezért célszerű lenne Szeghalom központjához közel eső részen, például a Berettyó-híd partján egy megállót létesíteni, mert akkor a gimnázium gyalogos közlekedéssel 3—4 perc alatt elérhető. Valószínű többen utaznának vonattal. Ennek megvalósítása egyaránt érdeke a szeghalmi és vésztői ön- kormányzatoknak és a MÁV- nak is. Gellért József Medgyesbodzáson egyeztető közgyűlésre várnak „A vezetők vállalkozásokba mentették a vagyont” A mezőgazdasági szövetkezetek átalakulása, úgy tűnik, nem valósulhat meg a tagság és a vezetők összeütközése nélkül. így történt ez Medgyesbodzáson is, ahol az Egyetértés Mező- gazdasági Szövetkezet a csőd szélére került. Nehéz ezt tudomásul venni, hisz a 614 fős taglétszám mellett 1990-ben még 200 millió forintos vagyonuk volt. A tsz évtizedeken keresztül a környék egyik legjobban fizető munkahelyének számított, ahol plusz juttatásokat is kaptak a dolgozók. Most a felszámolásra várnak. A tagok úgy érzik: a vezetőség kisemmizte őket és saját hasznára átmentette a vagyont. A szövetkezeti tagok nevében Krucsai József és Baráth László foglalta össze az eseményeket, véleményeket: — Öt éve a szövetkezetnek 46 millió forint adóssága és ugyanannyi kintlévősége volt. Ekkor választottuk az akkori brigádvezetőt, Faragó Kálmánt elnöknek. Az adósságállomány tisztázására 1992-ben létrehoztunk egy vagyonkezelő holdingot, majd egy pusztaottlakai és egy helyi Bodzavirág nevű kisszövetkezetet. Ezeknek az 1500 forint tagi befizetéseken kívül vagyona nem volt, sőt a törvényes bejegyezésük sem történt meg. A közben 200 millióra nőtt adósság máraz egész vagyont érintette. Nem is szóltunk volna, ha az idén áprilisban egy zűrös közgyűlésen nem derül ki: a vezetők a gépeket, ingatlanokat az általuk alakított négy kft.-be mentették át. A tagság tudta nélkül alakultak a kff.-k, értéktelenné váltak a vagyonjegyek, a tagoktól bérelt földekről „eltűnt” a termény — sorolták. Kijátszották az embereket, végkielégítés nélkül mindenkit munkanélkülire küldtek. Csak azt a pár embert alkalmazzák, akik a telepeken dolgoznak. Mindent maguk között intéztek. Természetes, hogy nem szavaztuk meg a vagyonátvitelt a kff.-nek. Hozzájárulásunk nélkül mégis 500 ezer forinttal segítették a vállalkozásokat. A felszámolás mellett döntöttünk. , Megjegyezzük, a közgyűlésen is furcsa dolgok történtek. Felvetődött, hogy szüntessük meg a holdingot, számoltassuk el és váltsuk le a vezetőket; Állítólag nem voltunk határozatképesek. De nem hagytuk annyiban, először a cégbírósághoz, majd az ügyészséghez fordultunk jogorvoslatért. Egyébként született egy beadványunk is, amelyben száz körüli aláírással kértük a csoportos kiválást, amelyre azt állítják: hamisítvány. Szerintünk a közös tulajdont előbb meg kell hirdetni, ha ki akarják adni. Rosszul bánnak a vagyonnal, saját földjeiket a tsz (olcsón átvett) gépeivel művelik és a legdrágábban szolgáltatnak. A tagság azt szeretné, ha az egyeztetés érdekében még a szövetkezet felszámolása előtt összehívnák a közgyűlést. Vajon miért halogatják? ♦ A témában megkérdeztük a szövetkezet (volt) elnökét, Faragó Kálmánt, valamint Szűcs Margit főkönyvelőt is. Elmondásuk szerint a társasági törvény nem írja elő a tagok hozzájárulását a kft. alakításához. A gépek, ingatlanok bérleti szerződéssel kerültek a vállalkozókhoz. A vagyoni hozzájárulás eldöntése — amelyeket egyébként apportként adtak át — az alapszabály értelmében az igazgatóság hatásköre. Minden törvényesen zajlott, a kisszövetkezeteknek a cégbíróság a befogadó-nyilatkozat alapján engedélyezte a működést. Jelenleg az Egyetértés Mgsz tartozása fejében a tb végrehajtási jogot jegyeztetett be a vagyonra, illetve korábban kezdeményezés történt a felszámolásra. — A gépeket — hat kivételével —nem adtuk el, csak átadtuk a kft.-nek, azok a későbbi árverezés részeit képezik — mondta az elnök. — Nem tudom kiket akarnak elszámoltatni, hisz jelenleg csak egy 6 fős holding működik, a közgyűlésen magam is lemondtam, most tiszteletdíjasként látom el a feladatokat. A csődöt 1992-ben jelentettük be, amikor 75 millió forintos kintlévőségünk volt olyan cégeknél, akik közben megszűntek. Próbálkoztunk egyezséggel, de fokozatosan romlott a helyzet. Akkor és azóta se jött senki jobb megoldással. A csoportos kiváláshoz kétharmados többség kell, ami nem biztosított. A szétváláskor az adósságot is vinni kellene és ezt senki nem akarja. Jelenleg 80 főt foglalkoztatunk, a telepeink működnek, nem kótyavetyéltünk el semmit. A tagok továbbra is kimérethetik a földjeiket, gazdálkodhatnak vagy vállalkozhatnak. Egyébként árverezéskor a bérleményeket illetően a kft.-k is gondban lesznek. Sajnos az „Egyetértés” gazdálkodása befejeztetett, nincs választásunk. Az ügyészség állásfoglalására várunk és arra, hogy mikor kezdődik a felszámolás. A tervek szerint még tartunk egy igazgatósági ülést, ha ragaszkodnak hozzá egy közgyűlést is, de a gyakorlatban ennek nincs értelme. A szövetkezet tönkrement, a vagyonnal a továbbiakban a felszámoló rendelkezik. Halasi Mária
