Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-21-23 / 248. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1995. október 21-23., szombat-hétfo Kalks A franciák is tanulhatnak tőlünk Le Marisban járt a békéscsabai főiskola küldöttsége Kelet-Európa jelenléte Fran­ciaországban pillanatnyilag a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolában testesül meg, a Párizstól nyugatra fekvő területen, Nantes térsé­gében. Erről győződött meg nemrégiben a csabai főiskola küldöttsége—dr. Köteles La­jos főigazgató, és a művészeti tanszék két adjunktusa, Lindenbergemé Kardos Er­zsébet és Gyenge Enikő —, amikor nemrégiben a franciák meghívására a régió egyik vá­rosába, Le Mansba utazott. A cél kapcsolatépítés volt egy pedagógusképzéssel foglal­kozó regionális főiskolával, amelynek öt nagyvárosban működik oktatási intézmé­nye. A tartalmas és sikeres láto­gatás előzménye volt, hogy a Gyulán lektorként tanító Yvés Renevot korábban felvetette az ajánlatot: Franciaország eme térségének nincs kelet­európai kapcsolata. A Le Mans-i tanárképző főiskola két pedagógusa ezután idén májusban tett eleget a békés­csabaiak meghívásának, a vi­szontlátogatásra pedig októ­ber 9—14. között került sor. A kapcsolatfelvétel érde­kességeként említette Köteles Lajos, hogy már most jó- néhány konkrét megállapodás született a két intézmény kö­zött. Ily’ módon 1996 szeptemberétől megkísérlik beindítani a francia műveltsé­gi területi képzést a békéscsa­bai főiskolán, amelyhez a franciák biztosítják a lektort. A tervek szerint közösen nyújtanak be egy Tempus-pá- lyázatot a művészeti nevelés témájában. (A Tempus egy kelet-nyugati felsőoktatási együttműködést szorgalmazó pénzalapítvány.) A pályáza­tot a csabaiak, a franciák és a velük testvérkapcsolatban álló német pedagóguskar ké­szíti el. E három nemzet szak­emberei — közös munkacso­portot alkotva — a jövő nyá­ron a művészeti nevelés egy­ségesítésének kidolgozásán fáradoznak. Francia diákok ’96 áprilisában látogatnak Bé­késcsabára. Elkészült a prog­ramja egy közös tudományos kutatásnak, melynek témája: a művészeti nevelés összeha­sonlításának vizsgálata a fran­cia—magyar képzésben. A jövő nyári Körös Akadémián pedig két francia művészeti tanárt fogadnak Békéscsabán. — Láthatóan igyekszünk integrálódni Európába, bár a franciák csodálattal állapítot­ták meg, hogy van mit tanulni­uk tőlünk — összegezte ta­pasztalatait a főigazgató. — Vendéglátóink többször is ki­fejezték, hogy nagy becsben tartják az itteni képzést. Fran­ciaország tulajdonképpen most ébredt rá, hogy Kelet- Európát elveszíti az érdek­köréből, ha nem fordít rá kellő figyelmet. Magunk igyek­szünk átvenni a franciák mód­szertanilag erősebb, akti­vizáló oktatását, ők ugyanis mindennek a gyakorlati értel­mét keresik. Nálunk viszont a technikai formák színeseb­bek. Az együttműködés jóval több lehetőséget kínál, mint ami eredetileg megfogalma­zódott bennünk, ráadásul új perspektívát nyújt a hozzánk jövő tanulóknak, tanároknak. László Erzsébet Kétszázötven éves a csabai evangélikus kistemplom Szilárd hitük jelképe Csendes-szép ünnepére készül a békéscsabai evangélikus egyházközség: Vasárnap délelőtt újraszentelik kistemplomu- kat. Szilárd hitük jelképe is ez az épület, melynek története — az első, Haán Lajos szavaival: „vesszőből font s kívül-belül sárral tapasztott templomocskától” a mostaniig — a kezdetben tiltott protestánsság sorsának alakulását tükrözi. Táborszky László evangélikus esperes, püspökhelyettessel a kistemplom építőjéről és a templombővítés, felújítás évei­ről beszélgettünk a jeles évfor­duló előtt. Évszámokban elbe­szélve az épület rövid története a következő; a mai kistemplom helyén először patics-, később 1723-ban vályogfalú, majd 1745-ben fél év alatt szilárd anyagú templomot építettek, melyet 1745 őszén, tehát 250 évvel ezelőtt szenteltek fel. Azután 1773-ban két odal- számyat kapott, 1783-ban pedig végre tornyot emelhettek az evangélikus hívek — az evan­gélikus templomok közül az Al­földön elsőként. 1858—59-ben belső átalakításra került sor, ek­kor nyerte el mai formáját. 1928-ban külső-belső renová­lás, 1955-ben tatarozás, 1974- ben fűtésszerelés, 1975-ben nagytatarozás, és most, 1995- ben ismét külső-belső felújítás történt. Tessedik Sámuel nevének említése nélkül nem lehet a jubi­leumról szólni. Úgy őrzi a kol­lektív emlékezet, hogy gyalog ment Bécsbe engedélyt szerezni Mária Teréziától a templomépí­tésre. Az építkezéshez a homo­kot a Marosból, a fűrészárut, szöget Pestről, az üveget Sze­gedről fuvarozták a hívek, és a napszámot is ők adták, ingyen. Tessedik Sámuel, aki öt esz­tendőt szolgált Békéscsabán, fi­atalon, 1749-ben halt meg, s az általa épített kistemplomban van eltemetve. Ahogyan nagyobb felújítá­sok után illik, az egyházi szokás­nak megfelelően most újraszen­telik a csaknem félezer hívő be­fogadására alkalmas kistemplo- mot. Vasárnap délelőtt tíz óra­kor az evangélikus nagytemp­lomban hálaadó istentiszteleten igét hirdet dr. Harmati Béla püs­pök, majd a Kistemplomban kö­vetkezik az újraszentelés. 15 órakor a nagytemplomban lel­készavatás lesz, 17 órakor pedig a szegedi Salieri kamarazenekar ad hangversenyt a kistemplom­ban. T. I. Tornaterem-avató a „Szlovákban” Felgyorsul a bejegyzés a földhivatalokban Ingatlanok számítógépen A megnyitón Pap János polgármester adta át az iskolazászlót FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kossuth az első. Kertész- szigeten október 23-án délelőtt 10 órakor avatják a település első köztéri szobrát, mely Kos­suth Lajost ábrázolja. Fuj Tiva­dar alkotását G. Nagy né dr. Maczó Agnes, az FKGP alelnö- ke leplezi le. Megnyitóbeszédet Filó Katalin, a Haza és Haladás Alapítvány igazgatója mond. Az ünnepségre Kertészsziget le­endő testvértelepüléséről, az er­délyi Tusnádról — Csiszár M. Adalbert polgármester vezeté­sével — tízszemélyes küldöttsé­get várnak. Szeghalmon húzzák. A legközelebbi hatoslottó-sorso­lást — a gálaműsorral egybekö­tött rendezvényt most is a Sze­rencsejáték Rt. szervezi — ma délután négy órakor Szeghal­mon, a helyi művelődési köz­pontban tartják. A lottó nyerő­számainak kisorsolását a Ju­ventus Rádió egyenes adásban közvetíti. Beszélgetés a Kaszinóban. Október 23-án 18 órakor a bé­késcsabai Ifjúsági Ház Kaszinó­termében kötetlen beszélgetés keretében találkozhatnak az érdeklődők Tamás Gáspár Mik­lós filozófussal. Kiállítási a tévénél. Szeghalmon, a Sárrét Tévé épü­letében Matuska Sándor ország- gyűlési képviselő nyitja meg ok­tóber 23-án délután fél 2-kor a zsadányi születésű Fazekasné Zászlósi Mária művésztanár kamarakiállítását. Életmentő tűzoltók. Egy Rába típusú traktor borult fel tegnap 10 órakor Orosháza- felsőn, a Sós tanyáknál. A jármű vezetője a traktor alá került, akit az Orosházáról érkezett tűzoltók csak daruval tudtak kimenteni. A súlyosan sérült férfit a mentők kórházba szállították. Békésen 400 négyzetméteren égő avar ol­tásához vonultak a tűzoltók, kár nem keletkezett. Szarvason, a 44-es út mellett 500 négyzetmé­ternyi területen égett az avar, a tűz oka feltehetően eldobott égő cigaretta. Gyulán, a határát­kelőnél az út mellett szintén avar kapott lángra 400 négyzetméte­ren. Kötegyánban öngyulladás következtében trágyakazal égett. Békéscsabán, a Szabó Pál téren 400 négyzetméteren szá­raz fű, avar gyulladt meg, való­színűleg gyerekek okozták a tü­zet. A szeghalmi tűzoltók egysé­gei a megyehatáron túl, Bereg- böszörmény és Biharkeresztes között nagy kiterjedésű tarlótűz oltásában segédkeztek. Tavaly decemberben döntött úgy a békéscsabai közgyűlés, hogy felépítteti a békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium tornater­mét. Az elhatározást tett követ­te, így tegnap átadhatták az im­pozáns épületet. Mint megtud­tuk, a 39 millió forintos beruhá­zás költségeinek 40 százalékát állami céltámogatásként nyerte el az önkormányzat, a többi pénzt saját erőből fedezték. A kiszolgálóhelyiségekkel együtt 523 négyzetméteres a létesít­mény, maga a tornaterem. 288 négyzetméteres, 12x24 méteres küzdőtérrel. Az ünnepélyes megnyitón Pap János békéscsabai polgár- mester adta át a tornaterem jel­képes kulcsát Sutyinszki János­nak, a szlovák iskola igazgató­jának, valamint az iskolazász­lót a diákönkormányzat kép­viselőinek. A rendezvényen részt vett és ünnepi köszöntőt mondott Mata Mihály, az Or­szágos Szlovák Önkormányzat elnöke és Gindelné Bencskó Klára, a Nemzeti és Etnikai, Ki­sebbségi Hivatal főosztályve­zetője is. Ny. L. (Folytatás az 1. oldalról) benne. Felmerült az igény — és ezt igyekszenek érvényesíteni —hogy a Csaba Center építésé­ben helyi vállalkozók vegyenek részt. Két részkérdésről külön nyi­latkoztak az alpolgármesterek. Ismét hangsúlyozták, hogy a tes­tületi ülésen vitatott, de az ajánlattevők terveiben szereplő benzinkút a 21 ezer négyzetmé­teres terület egyik sarkában mű­ködne, kamionok, nyerges von­tatók nem hajthatnának be a te­rületre, s a létesítmény nem za­(Folytatás az 1. oldalról) Földhivatalnál Szarvas város­ból: a Mezőkovácsházi Földhi­vatalnál Battonya, Mezőhegyes és Mezőkovásháza városokból; az Orosházi Földhivatalnál pe­dig Gádoros és Orosháza város­ból. Békés megye egyébként az országban az első, ahol teljes egészében át tudnak állni no­vember 1 -jétől a földhivatalok a korszerű nyilvántartásra. Amint Kiss Sándortól, a Békés Megyei Földhivatal vezetőjétől megtud­varná a környéken lakókat. A parkolóház építésének gondola­ta — mondták — pillanatnyilag irreálisnak tűnik, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az állan­dó parkolási gondokat a belvá­rosban. Mindezekkel együtt a város nagy esélye a Csaba Cen­ter — összegeztek a tisztség- viselők. Legfrissebb értesüléseink szerint rövidesen egy olyan ajánlat érkezik a város veze­tőinek asztalára, amely minden bizonnyal a testület tagjainak tetszését is elnyeri. L. E. tűk, mintegy 300 ezer ingatlan­nal összefügő adatot kellett szá­mítógépbe táplálniuk. Három lépcsőben történt az átállás, amely az év elején a kistelepülé­sekkel kezdődött, és a megye- székhellyel zárult. Azért igye­keztek az átállással, hogy mi­előbb be tudják hozni a lemara­dást: jelenleg 18-20 ezer olyan ügyirat vár sorára, amelyeket objektív okok, a hivatalokra sza­kadt kárpótlás miatt nem tudtak határidőre elintézni. (Tóth) Fogas kérdés került napirendre Sikergyűjtemény a megyei népművészeknél Halálos szúrások - rejtéllyel „NÉZZ KÖRÜL, ÉS NE FELEDD, HOGY HŰ FIA LÉGY A JELENNEK!” (Janus Pannonius) Egy korábbi rendezvény miatt a szokásosnál egy órával később kezdődött tegnap a mezőberényi önkormányzat ülése. A két tes­tületi ülés közötti fontosabb ese­mények közül feltétlenül ki­emelkedik a település fogászati ellátásának jelenlegi helyzetéről és átalakulásáról szóló előter­jesztés. A városban három fog­orvos teljesít szolgálatot. A vitában az egyik képviselő úgy fogalmazott, hogy e téma amolyan darázsfészket jelent­het. Feltette a kérdést: szükség van egyáltalán három fogorvos­ra a városnak? Egy másik hozzá­szóló azt fejtegette, hogy a fogá­szati gépek és műszerek átlago­san 164 százalékban amortizá­lódtak, a berendezések felújítása csaknem 1 millió forintba kerül­ne. De kinek van erre pénze? A gazdasági bizottság véleménye szerint a fogászat kérdését minél hamarabb mind a lakosság, mind az orvosok szempontjából megnyugtatóan kell rendezni, s a piac majd eldönti, hogy valójá­ban hány fogorvosra van szük­ség a városban. A testület úgy foglalt állást, hogy november­ben tárgyalja ismét ezt a témát. Elhúzódó vita bontakozott ki a szeptember 15-én megszünte­tett GYISZK Tessedik utcai épületének hasznosításáról. A képviselők úgy döntöttek: a következő ülésre egy átfogó koncepció kidolgozása után is­mét napirendjére tűzi a testület a Tessedik utca 1. szám alatti in­gatlan további sorsát. A képviselők ezután a humán­segítő és szociális szolgálat működéséről szóló beszámolót vitatták meg, melyről a vita lap­zártakor még tartott. A bejelenté­sek után zárt ülésen a testület ha­tósági ügyeket tárgyalt. —sz— „Békéscsabán csütörtökön dél­után lakásukban a 46 éves R. István előzetes szóváltás után háromszor is mellbe-szúrta élet­társát, a 47 éves K. Jánosnét, aki a helyszínen meghalt. A késelő férfit a rendőrség őrizetbe vet­te.” — olvashattuk az MTI teg­napi tudósításában, mely alap­ján a rádiók és a televíziók is -— tényként — emberölést említet­tek. A Békés Megyei Rendőr­főkapitányságtól megtudtuk, hogy R. Istvánt október 19-én, csütörtökön 17.30 körül, a mellkasán több szúrt sérülés­sel a békéscsabai kórházba szállították. Élettársát, K. Já­nosnét viszont — ugyancsak szúrt mellkasi sérülésekkel — holtan találták közös albérleti lakásukban. Az ügyet a főka­pitányság vizsgálja. A két információ össze­vetéséből kitűnik, hogy az MTI- hez eljuttatott hír elhamarkodott vagy pontatlan: mintha a rend­őrség még nem rendelkezne a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújához szükséges bizonyítékokkal, s nem világos, hogy az őrizetbe vétel megvaló- sult-e a kórházi kezelés mellett. Tizenöt év kellett ahhoz, hogy a népi iparművészet szószólói el­érjék, rendezzenek országos pá­lyázatot a megyékben működő gyermek és ifjúsági, valamint felnőtt népi- és iparművészettel foglalkozóknak. A közelmúlt­ban hirdettek eredményt Debre­cenben, az egyik pályázat szék­helyén. Jóleső érzés, hogy a Bé­kés megyeiek „arattak”. Hét kategóriában egyéni és csoportos díjakat osztottak. Elsők lettek hímzésben a Szlo­vák Gimnázium és Általános Is­kola diákjai, felkészítő tanáruk dr. Illés Károlyné. A megyei művelődési központ kézműves szakiskola fás csoportjának ta­nulói ugyancsak elsők, felké­szítőjük Králik János. A fazeka­sok első helyezettje a Gölöncsér Alapítvány Prekop János irányí­tásával. Szálasanyag kategóriá­ban a békés-tarhosi gyógypeda­gógiai iskola diákjai hozták el az első helyezést Hodoroga Péter útmutatásai alapján. A szép eredményeket dicséri még két második, öt harmadik és öt kü- löndíj. A sikersorozat a héten Szege­den folytatódik. A felnőttek kö­zül első helyezettek a mezőberényi Tóth Sándor fafa­ragó és a békési kosárfonó. Kocsor Imréné. Különdíjasok: a tarhosi gyógypedagógiai iskola kosárfonói és a megyei műve­lődési központ kézműves isko­lájának kosárfonó osztálya. B.Zs. A város esélye a Csaba Center

Next

/
Oldalképek
Tartalom