Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-28-29 / 253. szám

1995. október 28-29., szombat-vasárnap Szobraival elragadta a jelent... rckép, torzó Pieta ,,Korszerűnek lenni ma Európában napi parancs, életszükséglet, érték, kötelező merészség, a jövő megérzése. Napjainkra már köz­hellyé vált, hogy az emberi értékek za­varait és elbizonytalanodásának korát éljük. Ilyen helyzetben jelentőséget kap az örökölt vagy megszülető szellemi produktum, amely az érett élet látomá­sainak folytatójává válik. Olyan válla­lásról, munkákról szólok, amik eszmei és művészi tartalmat hordoznak, vallo­más osan hűséggel mutatnak fel..." Mladonyiczky Béla 1936. május 20- án született Békésszentandráson. 1961- ben szerzett szobrász-művészettörté­net, rajz szakos tanári diplomát a buda­pesti Képzőművészeti Főiskolán. A fővárosból sietett vissza szülőföldjére, vállalta, hogy a hatvanas évek vidéki Magyarországán — amikor a korszerű­ség esztétikai és etikai vitái alaposan beárnyékolták az ifjú tehetségek indu­lását —- építi fel műtermét, a Viharsa­rok kultúráját, művészetét gazdagítja. A szobrász dolga egyébként sosem könnyű, hiszen mestersége jelentős tár­sadalmi, anyagi támogatás nélkül egy­szerűen nem művelhető; a nemes anyag beszerzése sok pénzbe kerül, nagy rá­fordítást igényel, és megrendefések nélkül nem születhetnek szobrok. Mladonyiczky már fiatalon a gyors ér­vényesülésnél fontosabbnak tartotta a szűkebb pátria szolgálatát, s Békéscsa­ba lett a szerencsés kiválasztott. Szigorú ars poeticát tűzött ki maga elé — a magas mérce és elhivatottság keresztjével —, és a nemes anyag iránti tisztelettel, hűséggel látott hozzá az al­kotáshoz. , A személyiség igazi célja és szerepe nem az önmegmutatás, mint ezt Nagy László is vallotta, hanem a teljes önfe­ledt ség és az önátadás erénye. Ez a tudatosan vállalt szolgálat az élethez való hűség. Vállalnom kell, hogy kifog­jak a sorson, elragadjam tőle a jelent azzal, amit teszek, amit létrehozok ön­magámban és munkáimban. " Feladatát, a művészet szerepét csak­is a közérdek szolgálatában tartotta megalapozottnak, hitelesnek, felelős­séget vállalva a kor társadalma és em­berei alakításáért. Kortársai kiábrán­dultsága, pesszimizmusa ellenére hitt a szobrászat erejében, kitartott meggyő­ződése mellett, hogy munkásságával hozzájárulhat a lelkek békéjének, az emberi együttélés harmóniájának, a bi­zalom légkörének megteremtéséhez. A magyar szobrászat kimagasló egyénisége, sokoldalú művész, aki a kisplasztikától a monumentális, alkal­mazott szobrászatig minden műfajban maradandót teremtett: műterméből ki­kerültek emlékművek, kisplasztikák, domborművek, emléktáblák, arcmá­sok, köztéri és kertszobrok. Számos II. világháborús köztéri és temetői emlék­művet alkotott. A sok száz érem, plakett kultúrtörténeti kincs, felvonultatja a nemzeti történelem, a szépirodalom, a képzőművészet, a zene, a színház kivá­lóságait, megcsillantva az alkotó tájé­kozottságát, szellemiségét, filozófiáját, vonzalmát az egyetemesség iránt. Egé­szen más műfajban is csodával ajándé­kozta meg szeretett városát, amikor megfaragta az erzsébethelyi Jézus Szí­ve Római Katolikus Templom kapuját. A nemes anyag bűvöletében élt — másként nem tehetett; megmagyaráz­hatatlan erő vonzotta a kőhöz, a fém­hez, a fához. Vallotta, hogy a kivágott fatörzsben, a kibányászott kőtömbben már a megmunkálása előtt benne rejlik a szobor, csak gondosan, hozzáértéssel oda kell nyúlni, lehántani a felesleget, láthatóvá tenni azt mindenki számára, így született a jávorfából a pieta, a diófa tuskójából Leonidász. , Abból kell kiindulnom, ami van, mit ad ki az anyag, mi van benne, de ugyan­akkor úrrá kel! lennem rajta’’ — mond­ta, s úgy faragta meg szobrait, hogy az anyag adta mondandóval harmonikus egységbe komponálja egyéni hangját, stílusát, szellemiségét. , A szobor térkitöltése, szerkezetének látomásossága új összefüggések elren­dezésére ad alkalmat. A látvány egyedi, a látomás a létezés egyetemes eleméi­ből jön létre. A látomásosság az egyedi képnek és az egyetemességnek az egy­sége..." Mladonyiczky — tízéves sem volt, amikor édesapját baloldali nézeteiért Buchenwaldban megölték, és az apa nélkül maradt családra a háború utáni években szörnyű megpróbáltatások vártak — korán megtapasztalta a való­ság árnyoldalait, műveiben mégis az ember szépségét, nagyságát, társadalmi kötődéseit hirdeti, a tudatos világkép jegyeit domborítja. Kezdettől a szen­vedők, a magányosok pártjára állt, ve­lük vállalt sorsközösséget. Markáns egyéniségére jellemző, hogy pedagógusként, népművelőként is tevékenykedett, generációkat nevelt a művészet szeretetére, negyed évszá­zadig gimnáziumi tanárként ezreket ta­nított meg látni, szolgálta a közízlés formálását, a művészet társadalmi sze­repének elismertetéséért harcolt. Há­rom évtizeden át képzőművész kört ve­zetett, tehetséges fiatalokat patronált. Több, mint hatvan önálló kiállításon mutatkozott be műveivel, főleg Békés megyében, de más városokban és kül­földön is, Budapesttől Szegedig, Jugosz­láviától Ausztriáig, Berlintől Lissza­bonig. Harminc köztéri szobra dicséri keze nyomát Békés megye városaiban, településein, de megcsodálhatják műveit a világ 26 államában is. Munkásságáért Székely Bertalan-díjjal, kétszer Dante-kü- löndíjjal, Munkácsy-éremmel, két alka­lommal Nívódíjjal, Békés Megye Művé­szeti Díjával és a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. Teg­nap temettük. Néhány hónapja tudtuk, hogy beteg, alig pár hete, hogy nagyon. Tél után a tavasz csak hatvanadik évében érte volna... Niedzielsky Katalin MARTIN GÁBOR FELVÉTELEI Mladonyiczky Béla (1936-1995) Albert Schweitzer Dürer Sári Torzó Leonidász Zokogó A Jézus Szíve templom kazettás kapujának domborműve

Next

/
Oldalképek
Tartalom