Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-28-29 / 253. szám
1995. október 28-29., szombat-vasárnap Szobraival elragadta a jelent... rckép, torzó Pieta ,,Korszerűnek lenni ma Európában napi parancs, életszükséglet, érték, kötelező merészség, a jövő megérzése. Napjainkra már közhellyé vált, hogy az emberi értékek zavarait és elbizonytalanodásának korát éljük. Ilyen helyzetben jelentőséget kap az örökölt vagy megszülető szellemi produktum, amely az érett élet látomásainak folytatójává válik. Olyan vállalásról, munkákról szólok, amik eszmei és művészi tartalmat hordoznak, vallomás osan hűséggel mutatnak fel..." Mladonyiczky Béla 1936. május 20- án született Békésszentandráson. 1961- ben szerzett szobrász-művészettörténet, rajz szakos tanári diplomát a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. A fővárosból sietett vissza szülőföldjére, vállalta, hogy a hatvanas évek vidéki Magyarországán — amikor a korszerűség esztétikai és etikai vitái alaposan beárnyékolták az ifjú tehetségek indulását —- építi fel műtermét, a Viharsarok kultúráját, művészetét gazdagítja. A szobrász dolga egyébként sosem könnyű, hiszen mestersége jelentős társadalmi, anyagi támogatás nélkül egyszerűen nem művelhető; a nemes anyag beszerzése sok pénzbe kerül, nagy ráfordítást igényel, és megrendefések nélkül nem születhetnek szobrok. Mladonyiczky már fiatalon a gyors érvényesülésnél fontosabbnak tartotta a szűkebb pátria szolgálatát, s Békéscsaba lett a szerencsés kiválasztott. Szigorú ars poeticát tűzött ki maga elé — a magas mérce és elhivatottság keresztjével —, és a nemes anyag iránti tisztelettel, hűséggel látott hozzá az alkotáshoz. , A személyiség igazi célja és szerepe nem az önmegmutatás, mint ezt Nagy László is vallotta, hanem a teljes önfeledt ség és az önátadás erénye. Ez a tudatosan vállalt szolgálat az élethez való hűség. Vállalnom kell, hogy kifogjak a sorson, elragadjam tőle a jelent azzal, amit teszek, amit létrehozok önmagámban és munkáimban. " Feladatát, a művészet szerepét csakis a közérdek szolgálatában tartotta megalapozottnak, hitelesnek, felelősséget vállalva a kor társadalma és emberei alakításáért. Kortársai kiábrándultsága, pesszimizmusa ellenére hitt a szobrászat erejében, kitartott meggyőződése mellett, hogy munkásságával hozzájárulhat a lelkek békéjének, az emberi együttélés harmóniájának, a bizalom légkörének megteremtéséhez. A magyar szobrászat kimagasló egyénisége, sokoldalú művész, aki a kisplasztikától a monumentális, alkalmazott szobrászatig minden műfajban maradandót teremtett: műterméből kikerültek emlékművek, kisplasztikák, domborművek, emléktáblák, arcmások, köztéri és kertszobrok. Számos II. világháborús köztéri és temetői emlékművet alkotott. A sok száz érem, plakett kultúrtörténeti kincs, felvonultatja a nemzeti történelem, a szépirodalom, a képzőművészet, a zene, a színház kiválóságait, megcsillantva az alkotó tájékozottságát, szellemiségét, filozófiáját, vonzalmát az egyetemesség iránt. Egészen más műfajban is csodával ajándékozta meg szeretett városát, amikor megfaragta az erzsébethelyi Jézus Szíve Római Katolikus Templom kapuját. A nemes anyag bűvöletében élt — másként nem tehetett; megmagyarázhatatlan erő vonzotta a kőhöz, a fémhez, a fához. Vallotta, hogy a kivágott fatörzsben, a kibányászott kőtömbben már a megmunkálása előtt benne rejlik a szobor, csak gondosan, hozzáértéssel oda kell nyúlni, lehántani a felesleget, láthatóvá tenni azt mindenki számára, így született a jávorfából a pieta, a diófa tuskójából Leonidász. , Abból kell kiindulnom, ami van, mit ad ki az anyag, mi van benne, de ugyanakkor úrrá kel! lennem rajta’’ — mondta, s úgy faragta meg szobrait, hogy az anyag adta mondandóval harmonikus egységbe komponálja egyéni hangját, stílusát, szellemiségét. , A szobor térkitöltése, szerkezetének látomásossága új összefüggések elrendezésére ad alkalmat. A látvány egyedi, a látomás a létezés egyetemes eleméiből jön létre. A látomásosság az egyedi képnek és az egyetemességnek az egysége..." Mladonyiczky — tízéves sem volt, amikor édesapját baloldali nézeteiért Buchenwaldban megölték, és az apa nélkül maradt családra a háború utáni években szörnyű megpróbáltatások vártak — korán megtapasztalta a valóság árnyoldalait, műveiben mégis az ember szépségét, nagyságát, társadalmi kötődéseit hirdeti, a tudatos világkép jegyeit domborítja. Kezdettől a szenvedők, a magányosok pártjára állt, velük vállalt sorsközösséget. Markáns egyéniségére jellemző, hogy pedagógusként, népművelőként is tevékenykedett, generációkat nevelt a művészet szeretetére, negyed évszázadig gimnáziumi tanárként ezreket tanított meg látni, szolgálta a közízlés formálását, a művészet társadalmi szerepének elismertetéséért harcolt. Három évtizeden át képzőművész kört vezetett, tehetséges fiatalokat patronált. Több, mint hatvan önálló kiállításon mutatkozott be műveivel, főleg Békés megyében, de más városokban és külföldön is, Budapesttől Szegedig, Jugoszláviától Ausztriáig, Berlintől Lisszabonig. Harminc köztéri szobra dicséri keze nyomát Békés megye városaiban, településein, de megcsodálhatják műveit a világ 26 államában is. Munkásságáért Székely Bertalan-díjjal, kétszer Dante-kü- löndíjjal, Munkácsy-éremmel, két alkalommal Nívódíjjal, Békés Megye Művészeti Díjával és a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. Tegnap temettük. Néhány hónapja tudtuk, hogy beteg, alig pár hete, hogy nagyon. Tél után a tavasz csak hatvanadik évében érte volna... Niedzielsky Katalin MARTIN GÁBOR FELVÉTELEI Mladonyiczky Béla (1936-1995) Albert Schweitzer Dürer Sári Torzó Leonidász Zokogó A Jézus Szíve templom kazettás kapujának domborműve
