Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-09 / 237. szám

1995. október 9., hetlo MEGYEI KÖRKÉP am Integráció. A mező- hegyesi Ménesbirtok Rt. — megfelelő banki háttérrel — 100 ezer tonna ősszi búza szer­ződéses termeltetését tervezi in­tegrációs keretek között. A bir­tok' a vetőmagvak, a Békéscsa­bai Agroker Rt. pedig a növényvédő és gyomirtó szerek, valamint a műtrágyák biztosítá­sátvállalja. Hegfiatalodott. A 250 éves békéscsabai kistemplom külső és belső felújítása be­fejeződött. A város evangélikus gyülekezete ez alkalomból hála­adó istentiszteletet és közgyű­lést rendez október 22-én délelőtt 10 órától az evangélikus nagytemplomban. Igét hirdet dr. Harmati Béla püspök. Ezt követően kerül sor a kistemplom újraszentelésére. A szentelés után kiállítás nyílik a gyüleke­zeti házban (Luther utca 1.) a Békéscsabai Evangélikus Gim­názium képzőművész-tagozatos diákjainak munkáiból. A kis- templomban 17 órától ünnepi hangversenyt ad a Salieri zene­kar. Vezényel: Pál Tamás. Országos másodlkok. A Macskinné Poór Erzsébet ve­zette szeghalmi ifjúsági mazso- rettcsoport a napokban részt vett Budapesten, a Halászbástyán megrendezett I. Ifjúsági Mazso- rettversenyen. A szeghalmiak megnyerték a harmincezer fo­rintos második díjat, és október 22-ére « kongresszusi központ­ba televíziós felvételre kaptak meghívást. APEH-tájékoztató Az agrárágazat 1995. évi támogatásáról (2.) Eszközellátottságot segítő támogatások Kamattámogatás igényelhető az új mezőgazdasági gép vá­sárlásához pénzintézettől fel­vett, éven túli lejáratra engedé­lyezett hitel után számított ka­mat 70 százalékáig, feltéve, hogy reorganizációs támoga­tást nem vesz igénybe a termelő. A gyártótól, árufor­galmazótól, nem pénzin­tézettől felvett hitel után ka­mattámogatás nem igényel­hető. A kamattámogatással megvásárolt gép lízingbe vagy tartós bérletbe nem adható. Mezőgazdasági gép (ITJ. 39.) legalább 3 éves tartós bér­lete, lízingbe vétele esetén, a gép nettó árának a lízingszor­zóval növelt és megfizetett éves bérleti díjának 12 százalé­ka utólag kamattámogatásként igénybe vehető. A mezőgazdasági szövetke­zetek természetes személy tagtól anyagköltségeik fedezetére egy évnél nem hosszabb időtartamra felvett kölcsönre kamattámoga­tást vehetnek igénybe. Az igénylés feltétele, hogy a kölcsön­szerződésben a kamattámoga­tásra való igényt megjelöljék. A kölcsön kamata a jegybanki alapkamat mértékét nem ha­ladja meg, a szövetkezet a tárgyhóban felvett kölcsön összegéről havonta tájékoztat­ja a földművelésügyi hivatalt, a tárgyhót követő hó 5-ig. A kamattámogatás mértéke 10 százalékpont, amelynek alapjául legfeljebb a mező­gazdasági szövetkezet által a tárgyév május 31-én használt mezőgazdasági terület hektár­jára számított 5 ezer forint köl­csönösszeg vehető igénybe. A mezőgazdasági termelők a gabonafélék termesztéséhez vásárolt államilag minősített, fémzárolt vetőmag, műtrágya, növényvédő szer, gázolaj be­szerzéséhez állami támogatást igényelhetnek. A támogatás a gabonafélék teljes körét érinti. A támogatás összege a számlá­val igazolt beszerzés értéke, legfeljebb azonban az elvetett gabonaterület minden hektár­jára számítva 2 ezer forint. Azok a termelők, akik saját vetőmag, istállótrágya felhasz­nálásával, állati igaerővel vég­zik a gabonatermelést, nem rendelkeznek saját nevükre szóló számlával, így nem igé­nyelhetnek ilyen támogatást. A kormányrendelet lehetővé teszi anyagok beszer­zéséhez egyszeri alkalommal előleg igénylését, tavaszi veté- sűek esetén március 1-jét követően, őszi vetésűek esetén augusztus 31. után. A felvételt követően 60 napon belül szám­lákkal igazolni kell a felvett összeg jogosságát. Erre az el­számolásra a 111. számú nyomtatvány szolgál. A meliorációhoz, öntözés- fejlesztéshez, erdőtelepítés­hez, erdőszerkezet-átalakítás- hoz, fásításhoz, reorganizáció­hoz igényelhető támogatások­ról bővebb felvilágosítást az adóhivatal ügyfélszolgálati osztályán kérhetnek az érdek­lődők. Exporttámogatás A mezőgazdasági termelők kö­zött a támogatások legkevésbé ismert formája a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ex­port támogatása. A támogatást azok a természetes és jogi sze­mélyek, valamint jogi szemé­lyiség nélküli gazdasági társa­ságok igényelhetik, akik köz­vetlenül vagy bizományos út­ján a 38/1994. (XII. 30.) PM— IKM, valamint a 7/1995. (IV. 13.) PM—IKM rendeletek mellékleteiben felsorolt termé­keket exportálják. Az igénylést a vételár ki- egyenlítését követően lehet be­nyújtani, a kiléptetés időpont­jában érvényben lévő jogsza­bály alapján. A támogatás mér­téke az 1. számú mellékletben közzétett termékeknél a kiszál­lított áru súlya alapján, a 2. szá­mú mellékletben lévő termé­kek esetén a vételárnak USA- dollárra átszámított értéke alapján került meghatározásra. A vállalkozói tevékenysé­get folytató adózók 33. számú igénylőlapon, a magánszemé­lyek 11. számú Igénylőlap és bevallás című nyomtatványon igényelhetik a fenti támogatá­sokat. A 33. számú nyomtat­ványt ezer forintra kerekítve, a 11. számú nyomtatványt fo­rintban kell kitölteni. (Vége) Nagyné Sztán Ilona (APEH Békés Megyei * Igazgatósága) Olvasóink írják ---- -------- ■ ........... — A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szer­kesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzá­járulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rö­vidítve jelentetjük meg. Fortyogott, mint egy tűzhányó! Lám, lám, itt a nyakunkon az ősz, az első ,.ember hónap", amely összeforrt a szüret fogalmával. Ma már azonban kihalóban van szőlő-, alma- és szilvaszüret. Kipusztultak a falut körülvevő kertek is. A közelmúltban ,.szétcincálták” a termelőszövetkezeteket, Gyarma­ton kivágták a megyeszerte híres almáskertet, alig maradt valami mutatóba belőle. Erezni is a piacon az eredményt, mert50—70forint egy-egy kiló alma. Nincs a piacra szőlő- és szilvafelhozatal sem. Mi várható ezek után? A faluban régente, szeptemberben kezdődtek a szüretek. Például a szilvaszüert és a lekvárfőzések ideje. A lekvárfőzést részletesen le tudja írni minden néprajzos. De mennyivel más attól olvasni, aki emlékkel élte át a lekvárfőzést! Aki hajnalok hajnalán álmosan kuporgott, két marokra fogva a kavar ót és kavarta a „potyát", a színültig telt rézüstbeti — amelyben fortyogott a lekvár, mint egy tűzhányó! És akinek e forró cibere rácseppent a „bűrire", hetekig nézhette magán a felégett bőrhólyagot! Ma már nincs több napig tartó „szüret", lek\’árfőzés. Nem viszi már a szeptemberi szél a falu egyik sarkából a másik sarkába a lekvár kellemes illatát, s nem vet bukfencet az illat az Ó-Berettyó és a Nagyér-nádas füzes, nyárfás rengetegében. A nap sem nézegeti magát a rézüstök fényében... Borbíró Lajos helytörténeti kutató, Füzesgyarmat Ne legyenek üresek az orosházi buszok! A lakosság véleményére voltak kíváncsiak azon az orosházi fó­rumon a szakemberek, ahol a helyi autóbusz-közlekedés volt a téma. Csuka Zsigmond, a Körös Volán Rt. vezérigazgató-helyet­tese bevezetőjében elmondta, hogy a jelenlegi útvonallal, a meglévő járatsűrűséggel tudják biztosítani a zavartalan közleke­dést Orosházán. A tapasztalat szerint az utazási igény csök­kent, viszont az üres busz is annyiba kerül a fenntartónak, mint ha tele lenne. A témával kapcsolatos kérdések a buszok indulásával kapcsolatban han­goztak el. Az üveggyári lakóte­lepen élőknek, a gyökeresi uta­soknak gondja ez elsősorban. Egy pedagógus pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a volán nem fordít gondot az órák befe­jezésére, így a gyerekek rend­szeresen lekésik a haza induló járatokat. (esete)

Next

/
Oldalképek
Tartalom