Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-07-08 / 236. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1995. október 7-8., szombat-vasárnap o A polgármester már nem nézi a plafont Hasznosnak tűnő kezdeményezés látott napvilágot a minap a békéscsabai polgármesteri hivatalban. Korábban újságírók vetették fel, a város vezetői pedig most léptek, és ezentúl havonta sajtóbeszélgetésre hívják az elektronikus és írott sajtó munkatársait az aktuális kérdések megbeszélésére. Pap János polgármester tegnap délelőtt a formaságokat levetve indította útjára a remélhetőleg hagyománnyá nemesedő folyamatot. A kamerák, mikrofonok hatását illusztrálta azzal a személyes tapasztalatával, amikor egy közgyűlés élő közvetítése után valaki megkérdezte tőle: miért nézi folyton a plafont? Azóta természetesen leszokott a koncentrálásnak eme formájáról. Az egyik legfontosabb téma természetesen a jövő heti közgyűlés elé kerülő oktatási program, amelyről — az illetékes bizottság ülésének szünetében — Velkey Gábor bizottsági elnök beszélt. Várható volt, hogy a bizottsági tagok az intézményeket közelről érintő átalakítási javaslatoknál „ragadnak le”, s a vita napokig eltarthat még. A cél mindenképpen az, hogy a közgyűlésre egységes, szakmailag alátámasztott, színvonalas koncepciót vigyenek. L. E. Jövőre hármas jubileum jegyében a BÉTAZEN A Békés-Tarhosi Zenei Napok idei rendezvényei és a jövő évi, jubileumi, a huszadik előkészítése szerepelt napirenden a szervező bizottság tegnapi ülésén, melyet a békési polgármesteri hivatalban tartottak. Először Joób Árpád, a BÉTA- ZEN művészeti igazgatója adott áttekintést a rendezvényekről. Elmondta: összességében sikeres volt valamennyi program, a kiemelt nagy hangversenyek, az orgonaestek telt ház előtt zajlottak, ezzel szemben az énekkari találkozó sikere már mérsékeltebbnek bizonyult. A kurzusok közül továbbra is nagy érdeklődés kísérte a vonószenekari tábort és kürtkurzust, melyek a korábbinál lényegesen nagyobb létszámot vonzottak. A karvezetői és a fuvolakurzus jelentkezők hiányában, illetve más rendezvény időpontjának egybeesése miatt elmaradt. A szakközépiskolai zongoraverseny az idén az érdeklődés középpontjában állt, a hazai zenei élet szakembereinek figyelmét a BÉTA- ZEN-re irányította. Szép sikert mondhat magáénak a másodszor megrendezésre került anyanyelvi tábor is. A jövő évi, a XX. Békés- Tarhosi Zenei Napok eseményei várhatóan június második és július első felében, hármas jubileum jegyében zajlanak majd: a honfoglalás 1100., a Tarhosi Zenepavilon avatásának 50. és a XX. Békés- Tarhosi Zenei Napok adják a Liszt-, vagy a Liszt—Kodály- év keretét. A régi magyar zene felkarolására, megszólaltatására jó lehetőséget kínál a vésztő-mágori Csőit monostor. Az elképzelések szerint jövőre, a BÉTAZEN keretein belül első alkalommal kerül megrendezésre az énekegyüttesek első országos találkozója és versenye. —sz— Feledékenység, óh! Erich Kussbach (a kép bal szélén) — dr. Simon Imrének, a megyegyűlés elnökének és Lebenszky Attilának, Gyula polgár- mesterének kíséretében — tegnap délelőtt az aradi vértanúk tiszteletére koszorút helyezett el Gyulán, a honvédtiszti emlékhelynél FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A nagykövet kellemesen csalódott Kihelyezett ülés. A megyei nemzetiségi és etnikai kisebbségi bizottság október 10- én, kedden 9 órakor Mező- berényben tartja kihelyezett ülését. A bizottság tagjait a város polgármestere tájékoztatja a helyi nemzeti és etnikai kisebbségek életéről, megismerkednek a herényi kisebbségi önkormányzatok vezetőivel, majd ellátogatnak a két tannyelvű Petőfi gimnáziumba. Nem támogatják. A Mezőkovácsházi Rendőrkapitányságon korábban tartott tájékoztató szerint a polgárőrség, a vagyonőrök és a rendőrség közvetlen kapcsolattartása érdekében egy körzeti — a rendőrségre befutó—rádiórendszer kiépítése lenne célszerű. Ennek központja Mezőkovácsházán működne, melyhez a települések, saját használatukra, egy-egy rádióvevőt biztosítanának. A költségekből — a tervek szerint — a települések lakosságarányosan vállalnak részt. A mezőkovácsházi képviselő-testület legutóbbi ülésén hozott döntése az, hogy „a hírközlési rendszer jelenlegi mellőzhe- tősége, valamint a pénzügyi források hiánya miatt a rádiós rendszer megvalósítását nem támogatja”. Könyvpályázat. A Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiuma által meghirdetett pályázaton 60 ezer forintot nyert a kaszaperi általános iskola. A kapott összeget elsősorban az iskolai könyvtár fejlesztésére szeretnék fordítani, amelyhez ifjúsági, szakmai, lexikon és szótár jellegű összeállítást választottak. Az így meghatározott „válogatást” a könyvtárellátó vállalat szállítja ki az iskola részére. Kirándultak a történészek. A mezőkovácsházi Balogh György Helytörténeti Szakkör tagjai Hetényi György vezetésével nemrégiben ellátogattak az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkba. Olajra „lépett”. Tegnap délelőtt 9.30-kor Nagyszénáson egy motorkerékpáros — az előtte haladó tehergépkocsi előzése közben — olajfoltra futott, melyen elcsúszott. A motoros súlyosan megsérült. Békéscsabán, az Orosházi úton pedig egy hölgy személygépkocsijával elütött egy 13 éves kislányt, aki a kijelölt gyalogos átkelőhelyen közlekedett. A kislány könnyebben megsérült. Egyes gyulaiakban megütközést keltett az, hogy más gyulaiak október 6-án elfeledték(?) kitűzni épületeikre a nemzeti lobogót. Közintézmények — köztük iskolák, megyei és városi hivatalok —, vállalatok, üzletek homlokzata maradt így felzász- lózatlanul azon a napon, melynek emléke talán minden más magyarországi településnél jobban kötődik Gyulához. (Annál nagyobb tisztelet a kisebbségben maradt kivételeknek!) Tudott az is, hogy ilyenkor orszá-' gos visszhangú megemlékezésre kap lehetőséget ä kisváros. Nem szólalt meg Gyulán tegnap reggel hétkor a belvárosi római katolikus nagytemplom harangja. Miért? — kapták fel a fejüket a belvárosiak. — A püspök atya a káplánunkat ideiglenesen áthelyezte Újszegedre, a betegeskedő ottani plébános helyettesítésére — mondta Kovács József gyulai plébános. — A belvárosi temp— Nem született olyan ön- kormányzati rendelet, mely a zászlók kihelyezésére kötelezne bárkit is, bármilyen alkalomból — mondta Sebestyén Erika, a városháza protokollfőnöke. — Mindenkinek a lelkiismeretére, meggyőződésére van bízva, hogy kitűzi-e vagy sem a zászlót. Hozzá kell tennünk: ami feladat hárul a polgármesteri hivatalra a város ünnepi feldíszítésében, annak ez alkalommal is maradéktalanul eleget tettek, akiknek dolga ez. lomban hétfőn, kedden és szerdán reggel hétkor, a németvárosiban csütörtökön, pénteken és szombaton este ötkor tartunk misét. Mivel egy pap a hétköznapokon naponta csak egyszer misézhet, egyedül maradva az említettek szerint járok el. így tegnap reggel is valóban elmaradt a harangszó, hiszen este a Németvárosban miséztem. Leimenben az almáskamarási iskolások Baden-Württemberg tartomány kulturális minisztere a tavasszal küldött meghívást az almáskamarási diákoknak a Leimenben tartandó 17. Nemzetközi Iskolai Sportfesztiválra. Az október 5-étől 8-áig tartandó rendezvényre Almáskamarás ifjú labdarúgói és leány négy- tusázói utaztak Németországba. Az utazáshoz az iskolavezetés és az önkormányzat mellett sokat segített a megyei sporthivatal, ahonnan a futócipőket és melegítőket kapták a gyerekek. A sportfesztiválon részt vevő delegációt 21 tanuló és 3 kísérőtanár alkotja, akik nagy lelkesedéssel készültek a versenyre, hisz sokuknak ez az első külföldi útja. A Németországban élő kitelepített almáskamarásiak szintén előkészültek a fogadásukra, mivel a gyerekek elhelyezését az ottani családok vállalták fel. A tanulók hazaérkezésük után részletes élménybeszámolót tartanak. H. M. (Folytatás az 1. oldalról) Erich Kussbach nagy jelentőséget tulajdonított a közelmúlt statisztikai adatainak: az utóbbi öt esztendőben Ausztria magyarországi befektetése 17 milliárd schilling volt. Nem kisebb politikai érdek fűződik a magyarországi jelenléthez, mint az, hogy hazánkban mielőbb bekövetkezzék a gazdasági stabilitás. Lapunk kérdésére Erich Kussbach kifejezte, hogy örömmel jegyezték a békéscsabai vezetők javaslatát, miszerint testvérvárosi kapcsolatot létesítenének osztrák településsel. A nagykövet aktív közreműködéséről biztosította a Békés megyeieket, ily’ módon az itteni vállalkozók érdeklődésére — a honi ajánlatnak pontosan megfelelő — ausztriai partnerek címével szolgálnak a jövőben. Reményét fejezte ki, hogy az itteni megbeszélések a látogatással nem fejeződnek be, hanem kibővülnek, tartalmassá válnak Ausztria kapcsolatai Békés megyével. László Erzsébet „AZ EMBERISÉG LEGNAGYOBB SZABADSÁGHARCA AZ LESZ, HA BELEKEZD ABBA A KÜZDELEMBE, HOGY SAJÁT VÉRENGZŐ MÚLTJÁTÓL ELSZAKADJON.” (Csóri Sándor) Miért nem szólt a harang? Szolgálati vonalon hívható gyulai magánlakások Kis magyar telefónia Szebb, derűsebb éveket... Mi lesz veled, idegenforgalom? Kibővített ülést tartott a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület a fürdőváros főszezoni tapasztalatainak és a millecentenáriumi ’96-os esztendőt előkészítő propagandahadjárat témáiról. ■ A szakemberek, szállodavezetők pozitív elmozdulásról adhattak számot a rnég mindig szűk időszakot felölelő csúcsszezon bevételeiről. Joggal vetődött fel a keleti piac felé nyitás lehetősége, de legfőképpen a vendégcsalogató propaganda és megtartó vonzerők iránti fokozottabb igényesség. Hasonlóképpen jogos igény a fizetővendég-szolgálati érdek- szövetség létrehozása a feketepiac és a bonyolult adminisztráció megfékezésére. Többet kell fordítanunk pénzben és összefogásban egyaránt az idegenforgalomra—fogalmazott Lebenszky Attila polgármester. (Christián) (Folytatás az 1. oldalról) alpolgármesternek és a jegyzőnek, megbízatásuk lejártáig, az önkormányzat közületi vonalat biztosítson — mondta. — A három közületi vonalat a polgár- mesteri hivatal egyenként 90 ezer forintért vásárolta meg. Az 1992. januári jegyzőváltás után a jelenlegi jegyzőhöz került az egyik állomás, amiről ő 1993 októbere előtt lemondott, mivel saját jogán hozzájutott telefon- állomáshoz. Ezt a vonalat akkor a városfejlesztési és környezetvédelmi osztály vezetője kapta meg, mivel szükség esetén jelentős árvízvédelmi és polgári védelmi feladatokat kell ellátnia. Tudomásom szerint a választási bizottság elnöke szabad vonalaink egyikét kapta meg. A hivatal további megvásárolt, ám felhasználatlan közületi vonalakkal is rendelkezik, viszont az áttelepítés költségei mára nagyon megnövekedtek. A volt polgármester megbízatási idejére kapott telefonvonalának visszavételét a polgármesteri hivatal nem kezdeményezte. Lehetséges, hogy a hivatal átszervezésével összefüggésben kerül rá sor. Az a véleményünk, hogy a közületi vonal nem a lakáshoz tartozik, így annak nincs jelentősége, - hogy magánlakásba vagy szolgálatiba kötik be a telefonállomást. Ez a szolgáltató vállalat számára még inkább közömbös lehet. Ők elküldik a három állomás „fogyasztásáról” kiállított számlát a polgármesteri hivatalnak, a többi a hivatal és a kedvezményezett dolga—a lényeg, hogy kiegyenlítsék azt. A „szolgálati lakás” megjelölés a Matávnál nyilván a közületi vonalak bármilyen lakásba történő bevezetését jelölő formula, külön anyagi vonzata annak nincs, hogy milyen státusú lakásba kötötték be az állomást. Telefonálónk még egy okból dohogott. Gyulán egy-két éve nagy vihart kavart az, hogy a vállalkozók 120 ezer forintért juthattak telefonhoz, némi tanácstalanság abból is lett, hogy ezt az összeget leírhatják-e költségként vagy sem. (Az APEH hivatalos válaszát állítólag azóta sem kapták meg.) Nyilván arra gondolt: hasonló feltételekkel ugyancsak szívesen kötne telefonüzletet a gyulai önkormányzattal... Kiss A. János Wz aranyló őszi napsütésben több száz nyugdíjas foglalt helyt az ifjúsági házban Békéscsabán, az idősek világnapja megünneplésének ürügyén. Supala Pál, a nyugdíjas-egyesület elnöke köszöntőjében ismertette azok névsorát, akik támogatták az egyesület munkáját, rendezvényeit, de szót ejtett arról is, hogy az idősek életútjának méltatása mellett nem ünneprontásként, de szólni kell a napi gondokról, amelyek a nyugdíjas korosztályt sújtják a legjobban. Pap János polgármester beszédében megemlítette, hogy az egész világon ünnepük ezt a napot. Joggal várja el ez a korosztály, hogy egy ledolgozott élet után méltó megbecsülésben részesüljön. Az élet úgy hozta, hogy a régi, munkahelyi kapcsolatok megszűntek és helyettük új közösségek alakultak. A szociális gondok jórészt az önkormányzatra maradtak, és hogy ez milyen teher: 1991 óta 18—20 millió forintról napjainkban 200 millió fölé emelkedett. — Nagyon bízom abban, hogy e város polgárai összefognak, senki sem marad éhes, lesz tüzelője, ki tudja váltani a gyógyszert és így szebb, derűsebb évek elé nézhetünk — mondta. A műsor a Bartók Béla Zeneiskola növendékeinek hangversenyével folytatódott, majd jöttek ketten — Felkai Eszter és Gálfi László, a Jókai Színház művészei —, akik a „Megyünk ketten” című műsorukkal méltán arattak hatalmas sikert. Egy meghatóan kedves kis közjáték — öt igen-igen szép korú (80 év feletti) egyesületi tag virággal való köszöntése után — a nyugdíjas-egyesület örökifjú „Csaba” pávaköre zen- dített rá a régi-régi, de örökkön élő dalokra. Sárközi Gyula Emlékező orosháziak Orosházán, a Táncsics gimnázium előtti történelmi emlékparkban hősökre emlékeztek az orosháziak. Keller József nyugalmazott gimnáziumi igazgató idézte fel az 1848-as esztendő eseményeit, a dicső márciusi naptól a gyászos október 6-áig. A szónoklat után az 'önkormányzat képviselői, az iskolák, a pártok, az egyházak, a tömegszervezetek helyezték el koszorúikat az 1848-as emlékmű előtt. Este lakossági fórummal folytatódott a program, ahová Kádár Béla ex-külgazdasági muinisz- tert, országgyűlési képviselőt hívta meg az MDF helyi szervezete. A vendég a rögtönzött sajtó- tájékoztatón elmondta, van kiút a magyar gazdaság számára, de nem korlátozásokkal lehet eredményeket elérni, hanem a meglévő képességek felhasználásával. Szocialista kormányok az elosztórendszerrel manipulálnak, míg történelmi bizonyítéka van annak, hogy a konzervatív idők viszont a gazdasági növekedésnek kedveznek.
