Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-28-29 / 253. szám
#BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP mmmm 1995. október 28-29., szombat-vasárnap A világ legmagasabb fái Az Erdők Atyja Fekete fehéren Bingómagyarország Akár örülhetnék is: a Magyar Televízió Telebingó adásában a népszerű műsorvezető tudta, hogy Békés városa Békés megyében van. Sőt, azt is tudta, hogy a mi szerencsétlen sorsú megyénket Viharsaroknak szokás nevezni. Mondom, örülhetnék e nagy teljesítmény láttán. De nem örülök, mert ugyanebben a műsorban ugyanő nem tudta megmondani (kitalálni), melyik megyében van Berettyóújfalu, meg Gyöngyös. Nem akarom bántani szegényt, dehogy akarom. Rohadt egy dolog lehet a kamera előtt kapásból elrakosgatni Magyarország vagy háromezer települését a 19 megye valamelyikébe. Lehetőleg pont abba, amelyikbe tartoznak. De azért valakinek ott a tévében illenék feltennie a kérdést: szabad-e olyan műsort képernyőre engedni, amely szombatonként ezzel a kitalálósdival fél országot végig sért? Ráadásul a semmiért, mert máig nem tudok rájönni, mi a jelentősége annak, hogy ki melyik megyéből telefonált? Se nagyobb fejpénz, se kisebb távolság a fővárostól, se rendkívüli életszínvonal-növelés nem jár a szerencsés megyéknek. Akkor hát minek a bingózás a települések neveivel? Lehet, sokan érzékenységgel vádolnak. Két adásig én is ezt gondoltam magamról. Múlt szombaton aztán, amint a műsorvezető elkezdett húzni a beküldött megfejtésekből, azt mondtam: elég. A nyerteseket ugyanis — ha nem írtak telefonszámot — a műsorvezető rendre nem tekintette nyerteseknek. Újakat húzott helyettük. Elképzelem szegény bucsaiakat, mit gondolhattak magukban, amikor mindössze ötven házban csörög telefon, s azokat is kézi kapcsolású központról működtetik. (Érdekes lett volna persze, ha a műsorvezető jegyezteti a számot, ami a következő adásra talán be is jön.) Csökkenhet-e pénzért vett sorsjeggyel bárki esélye amiatt, mert nincs telefonja, mert elmaradott térségben lakik? Természetesen nem. Kivéve a Telebingót. Szervezői más Magyarországot látnak. Gazdagabbat, szebbet, telefonosat. Jó nekik. Árpási Zoltán Irodalmi helynevek megyénkben Lépteik nyomán... A világot benépesítő élőlények vizsgálata kimeríthetetlen tárházát adja az ismereteknek, s ami talán még ennél is fontosabb, kutatásukon keresztül egy kicsit magunkra is ismerhetünk. Bár sokakat kétségkívül elrémiszt az élőlények hihetetlen változatossága, amely megismerhetetlenségük paraméterének tűnhet. Ám nem szabad elfelejteni azokat a mondatokat, amiket Williem Morton Wheeler mondott: „Azt, hogy az állatok miért olyanok, amilyenek, sohasem tudhatjuk meg, mert szörnyű és bonyolult történetük legtöbb bizonyítéka reménytelenül elveszett. Ám de az, hogy olyanok, amilyenek, hogy ők az elektronok, bolygók, ködök és napok végtelen és rémséges sivatagában a mi egyetlen társaink, az örök öröm és vigasz számunkra.” E gondolat jegyében beszélgettünk Szabó Péter tanár úrral, a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola adjunktusával a növényekről és az állatokról, melyek repülve, úszva, futva vagy cammogva népesítik be azt a csodát, melyet az ember Földnek nevezett el. — Az állatok, élőlények sokfélesége, főleg szín- és formagazdagsága lenyűgöző látvány, de nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az élővilág méreteiben is fantasztikus változatosságot mutat. Ejtsünk néhány szót a szélsőségekről! — Ugyanúgy növényország részeit képezik a mikroszkopikus moszatok, mint a száz méternél is magasabbra növő kaliforniai mamutfenyők, a sequoiak. Ezek az óriások fajszámukat tekintve visszaszorultak valaha volt gazdagságukhoz képest. Ma két mamutfenyő-félét—az örökzöld, valamint az óriás mamutfenyőt—ismerünk csupán. E fákról szólva, egy régi történetíróhoz, Juan Crespihez fordulok, akinek szavaiból kiderül, hogy évszázadokkal ezelőtt hogyan látta ő ezeket a növényóriásokat. 1769-ben írt kommentárjában ez áll: „A környéken nagy gazdagsággal fordulnak elő ezek a fák, amelyeket az expedíció tagja közül senki sem ismert, ezért kérgükről a vörös fa nevet kapták”. — Ezt jelenti szakmai neve, a sequoia is? — Az elnevezés egy 1770 és 1843 között élt indián vezér, Se-quo-yah nevéből származik. Az irokéz indiánról tudni kell, hogy ő fejlesztette ki az első indián abc-t, és így bevezette az írást az észak-amerikai indiánok körében. Az ő tiszteletére nevezték el ezeket a fákat sequoia-nak. Az óriás mamutfenyő minden idők eddig lemért legmagasabb fája. Azokat az egyedeket, melyek közöttiik is rekorderek voltak, a botanika külön névvel illette. Kaliforniában élt— mára sajnos, már elpusztult — az Erdők Atyja nevű példány, mely 135 méter magas volt. Törzse átmérője a gyökértőnél mérve 12 méterre rúgott. Nemrégiben pusztult el a Hercules nevű fa is, mely 114 méter magas volt és 9,5 méteres törzsátmérővel rendelkezett. —Sokan úgy vélekednek, hogy talán nem is a mamutfenyők, hanem Ausztrália híres eukaliptuszai a világ legmagasabb fái. Mi az igazság? — Az irodalomból ismerünk olyan eukaliptuszokat, melyeket 150—155 méter magasnak írtak le, de az utóbbi időkben nem tudtak ilyen méreteket igazolhatóan megállapítani. Ennek következtében az igazi rekorderként a mamutfenyőt tartja számon a tudomány. —Egy ekkora fa életkora is rekordot sejtet. — Hitelesnek tekinthető mérések alapján találtak olyan egyedet, ami 3148 éves volt, de feltételezhetünk egyes egyedekről 4—5000 éves életkort is. Természetesen ezeket a fákat már szigorúan védik, populációjukat nemzeti parkká nyilvánítják Kaliforniában és Oregon államban is. Könnyen belátható, hogy az állatvilágban is hihetetlenül változatosak a testméretek a szemmel nem látható egysejtűektől kezdve minden idők legnagyobb állatáig, a bolygónkon ma is élő bálnákig. Jövő héten róluk lesz szó. Készéi L. András GÁDOROS Justh Zsigmond hamvait puszta- szenttomyai kastélyának parkjából 1963-ban ünnepélyes keretek között a község temetőjébe helyezték át. GESZT Arany János 1831-ben, mint a nagyszalontai algimnázium énekkarának tagja, részt vett Geszten Tisza Kálmán lánytestvérének a temetésén. Később, 1851. május 13-ától októberig Tisza Domokos nevelője volt. A klasszikus és a magyar irodalom ismeretére tanította a Tisza család legkisebb fiát. Nevelősködése idején előszeretettel tartózkodott a kastély melletti zsupfedeles kerti házacskában. Vasárnaponként hazajárt a 13 kilométerre lévő Nagyszalontára. Tanítványához írta augusztus 4-én Domokos napra című költeményét. A „remetelakban” kezdte el írni és Nagykőrösön fejezte be 1852 tavaszán A nagyidai cigányokat. Itt dolgozott a Bolond Istók és a Daliás idők című művein. GYOMAENDROD Gyoma és Endrőd községeket 1982. január 1-jével Gyomaendrőd néven egyesítették. Gyomán nyitott nyomdát Kner Izidor 1882-ban. Szerény eszközökkel, felszereléssel indult, de a Kner Nyomda hamarosan ismertté vált igényes, szép munkájáról. 1910-ben fia, Kner Imre vette át a műszaki vezetést, és az 1920-as években már világszintre emelte a nyomdát. A magyar könyvművészet remekei kerültek ki innen a két világháború között. 1921-ben jelent meg Kozma Lajos illusztrációival, tizenkét kötetben a Kner Klasszikusok sorozat, ezzel párhuzamosan pedig a Monumenta Litterarum sorozat két részben, 12—12 füzet formájában. Gyomán született Határ Győző (családi nevén Hack) 1914. november 13-án. Iskoláit szülővárosában végezte, majd a budapesti Műegyetemen tanult tovább. (Forrás: Erős Zoltán: „Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig”) Mit szól hozzá, kedves tanár úr? Diktatúrából diktatúrába ájulni történelmi lehetetlenség Mi történik itt? — teszik fel naponta ezrek, tízezrek a kérdést. Az egészből nem értenek semmit. Mi folyik itt valójában, rendszerváltás vagy valami más? Kételyek között utazunk ezen a huszadik század végi Magyarországon. Segíteni szeretnénk. A mai magyar valóságot értelmezni. A tanár úr, akit megszólaltatunk egyetemi docens, Kelet-Európa- szakértő. Most a diktatúra esélyéről kérdezzük. —Tehát, mit szól hozzá, tanár úr? — Az utóbbi időben egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés — sajnos, nem minden ok nélkül —, hogy bekövetkezhet-e Magyarországon diktatúra. Legutóbb épp a Csurka szervezte tüntetés indukált ilyen gondolatokat. A kérdésben az attól való félelem fogalmazódik meg, hogy a társadalomban felhalmozódott feszültségek rossz útra terelődnek, olyan szervező kezében egyesülnek, aki ennek az erőnek a tudatában tagadhatóvá tes2i a polgári demokráciát és a rendszer egészével szembeni tiltakozássá emel egy soha nem látott méretű megmozdulást. —Kapitalizmust, de nem demokratikusan? — Igen, a politikai stabilitás azt jelenti: demokratikus keretek között tartani a kapitalista „építést”. A parlamenten kívüli szélsőséges erők nyilvánvalóan pont ezt vonják kétségbe, amikor a maguk szempontjai szerint akarják megrendíteni a politikai stabilitást. Az általuk óhajtott alternatíva tehát magában hordja a diktatúra akarását. Erre a diktatúrás kiadásra van esély, mert a kapitalizmus nem egyféle rezsimhez köthető formáció, amire szoktak is hivatkozni: lám a Távol-Keleten, Dél- Koreában, Tajvanon, a Fülöp-szigeteken, meg a csuda tudja hol, micsoda hatalmas eredményeket értek el diktatórikus körülmények között. Vagyis a kapitalista átmenetnek történelmileg létezik olyan fajtája, amikor az országot durva, brutális, diktatórikus keretek között vezetik át a krízisen — a nyers kapitalizmus, a mohóság krízisén —, s jön el az a fejlődési fok, amikor már demokratikusabb eszközökkel is lehet kormányozni. — Azt hiszem Európa szívében ez veszélyes mutatvány lenne. Aligha lelkesedne a Nyugat egy ilyen fordulatért. —Valóban, a szélsőjobbós fordulatra a nemzetközi feltételek alkalmatlanok. A diktatúrát követően egy más fajta diktatúrába ájulni’nyilvánvalóan történelmi lehetetlenség. Már csak a külpolitikai feltételek miatt is: attól kezdve nekünk nincs NATO, nincs Európa Unió, nincs európai integráció, semmi nincs, az ország megbénul. A másik körülmény: Magyarországon megvannak ugyan a kapitalista fejlődés diktatórikus hagyományai, de azok mindig összefüggtek valami nagy országkrízissel, háborúval, nyilas terrorral, egyebekkel. Ráadásul, a magyar társadalom szélsőséges útra téréséhez — a történelmi tapasztalatok szerint — mindig kellett valamilyen külföldi befolyás, külföldi túlhatalmi háttérerő. Ha Magyarország, amely már sok mindenben különöst produkált, most éppen ebben produkálna különöst, tehát, hogy erők csapódnak a szélsőjobbhoz és felidéződik egy szélsőséges diktatúra veszélye, akkor azért a parlamenti erőket is súlyos felelősség terheli. Mert azt az utat ők készítik elő a tehetetlenségükkel #s a kétségbeesésükkel. Végül: igenis van történelmi példa arra, hogy a tényleges baloldal hiánya olyan helyzetet teremt, amikor a tömegek az elégedetlenségüket a jobboldalhoz viszik, mert ott gyülekeznek azok az erők, amelyek azt artikulálják a saját jobboldali céljaik érdekében. —A szocialista, a szociális jelszavakat... — Igen, a szociális jelszavakat. Formailag is, meg tartalmilag is és kijön belőle valami elképesztő turmix. Ez megtörtént már Magyarországon 1939- ben, amikor a nyilasok 40 körüli képviselettel vonultak be a parlamentbe, 1944- ben pedig óriási taglétszámuk volt. — A legtöbben a munkáskerületek- ből. —Úgy van, és nem véletlen, hogy az első nagy bányászsztrájkot is éppen ők szervezték a negyvenes években. A radikalizmus, akár jobboldali, akár baloldali kiadásban jelenik meg, ha annak tömegelégedetlenség az alapja, igenis teret nyerhet. De nagyon szeretném hinni, hogy idáig nem fajulnak a dolgok és a jobboldali radikalizmus megmarad a maga keretei között és nem válik diktatúra kiindulópontjává. Á./. Az őserdő Equadorban
