Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-27 / 252. szám

«iSüEKES MEGYEI HIRLAP­MEGYEIKÖRKÉP 1995. október 27., péntek o Földinh volt. Ezen a na­pon született Geszten 1837- ben Tisza Domokos költő. Tisza Lajos bihari főispáni helytartó fia. Tisza Kálmán és Lajos öccse. A szülői ház­nál tanult. 1850-ben Arany János volt a nevelője, aki költői kísérleteit is irányítot­ta. Később súlyos tüdőbaj tá­madta meg; állapotán 1854—56 közötti itáliai és egyiptomi tartózkodása sem tudott már segíteni. M. Tisza Domokos hátrahagyott ver­sei című kötetét édesanyja, gr. Teleki Júlia adta ki. Sajtó alá rendezte és előszóval Arany János látta el. Milliós pályázat. A tervezett ütemben épül Köröstarcsán a napi 150 köb­méter kapacitású szennyvíz- tisztító. A mű próbaüzemére még az idén sor kerülhet. Az üzemeltető, a Vízmű Rt. többletigényeket jelentett be, amihez az önkormányzati alapból pályázat útján nettó 7 millió forintot nyert a tárcsái önkormányzat. Horgászverseny. A mezőkovácsházi horgász­egyesület október 28-án délelőtt horgászversenyt ren­dez a helyi bányatónál. A szervezők a családtagokról, szurkolókról sem feledkez­tek meg, mert a verseny alatt büfé, délben pedig—az ered­ményhirdetés után — bográ­csos ebéd várja a résztve­vőket. KABOS LÁSZLÓ a Teleki Csárdában. Vendége: Balassa P. Tamás 1995. november 4-én 22 órától. Asztalfoglalás telefonon: 482-231 P in vagy a helyszínen. S Páholy a kultúra mecénásainak Békéscsabán második éve szerveződik a WELL 392 Mű­vészeti Kereskedelmi Reklám- ügynökség kezdeményezésére, a Jókai Színházzal közösen, a Csaba Páholy klub. A cél nemes; egy olyan közéleti fórum kiala­kítása, ahol a társasági élet lehetőséget biztosít a szakmai, a baráti találkozásokra, nem fe­ledve a színház, a művészet, a kultúra támogatását az arany, az ezüst és a bronz páholytagság megvásárlásával, mely egyben erősítheti a kultúra területén a mecenatúra szerepét. S kívánhat-e mást — az oly sokat hangoztatott nehéz gazda­sági helyzetben — egy kulturá­lis intézmény mint azt, hogy olyan támogatói legyenek, akik szívükön viselik sorsát. A Csaba Páholy rendszere ilyen. Teret és lehetőséget biztosít a politikai élet vezetőinek (önkormányzati vezetők, országgyűlési képvise­lők), a gazdasági élet meghatá­rozó személyiségeinek, új vál­lalkozóknak, a kulturális terüle­ten dolgozó szakembereknek, művészeknek és az értelmiség­nek az egymással való találko­zásra, kötetlen társalgásra, esz­mecserére, s nem utolsósorban a szórakozásra. Miskolc és Zalaegerszeg pol­gárai az idei évben 12, illetve 7 millió forintot áldoztak e nemes célra. Ezek az emberek immár harmadik éve hisznek abban, hogy ezzel a cselekedetükkel nem csupán egy szűk réteg szó­rakozását, hanem a kultúrának, a művészetnek az átörökítését is szolgálják. Ez alól megyénk sem kivétel. S ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt évben Békéscsabán is létrejöhetett a pá­holy. Olyan emberek vállalták a páholytagságot, akik tudták, mi­lyen Sokat jelent részvételük, me­cenatúrájuk a jó értelemben vett lokálpatriotizmus erősítésében. Hiszen az, aki társadalmi, erköl­csi és anyagi lehetőségei révén egy kicsit is magáénak érzi és vallja ezt a várost, a megyét, a régiót, csatlakozott a Csaba Pá­holy tagjai közé... Jehova tanúinak összejövetele A Jehova tanúi különleges kongresszusi napot tartanak no­vember 4-én Mezőtúron, a mezőgazdasági főiskola sport­csarnokában. A 10 óra előtt 10 perccel kezdődő és délután négy óráig tartó program jelmondata; „Képesítetten, mint a jó hír szol­gái”. — Az emberiség történelme során sok szenvedést élt át, s a nemzetek napjainkban is sok problémával küzdenek, mint a gazdasági nehézségek, bűnözés, háborúk, etnikai gyűlölet, csalá­dok széthullása. Ezeket — sok más problémával együtt — a legőszintébb emberi erőfeszí­tésekkel sem sikerült megolda­ni. A Biblia azonban a jó hír forrásaként ígéretet tett az em­beri szenvedéstől való megsza­badulásra. Jehova tanúi ennek a jó hírnévnek nyilvános hirdetői. Világszerte ismert tevékenysé­gük millióknak segít megismer­ni a Bibliát és választ kapni olyan kérdésekre, mint: „Mi az élet valódi célja?”, „Mire szá­míthatunk a közeljövőben?”, „Hogyan lehetünk egységben másokkal, fajra, nemzetiségre való tekintet nélkül?”, „Hogyan lehet boldog családi életet élni?” — olvashatjuk abban a felhívás­ban, amit a mezőtúri találkozóra adtak ki. A különleges kongresszusi napon — tudtuk meg a szervezőktől — Jehova tanúi arra kapnak oktatást, miként tel­jesíthetik isteni megbízatásukat. Útba igazít az információs tábla Orosháza belvárosában, amikor megjelent a P és D Bt. informá­ciós táblája, sokan álltak meg előtte. Kíváncsian szemlélték a hirdető cégeket, a kivillanó lám­pákat. A helyileg beazonosítha­tó vállalkozások sokat köszön­hetnek a táblának és az üzemel­tetőknek, hiszen az ügyfelek, a vendégek könnyebben érnek célba azóta. Mint azt a betéti társaság vezetőitől megtudtuk, Martfűről indult a kezdeményezés, rek­lámtevékenységük keretében megyénkben több helyen is mű­ködtetnek hasonló táblát (Bé­késcsabán, Gyulán, Orosházán). A városokban mindenütt ingyen felkerült az információs rend­szerre a közintézmények címe (a polgármesteri hivatalokkal való egyeztetés után). A kereskede­lem, a szolgáltatás, a vendéglá­tás területein nagy a siker. A 3 A helyileg beazonosítható vállalkozások sokat köszönhetnek a táblának és az üzemeltetőknek éves tapasztalat birtokában állít­ják ezt a reklámmal foglalkozó vállalkozók, akik évente meg­újítják a táblákat. Most a csabait, decemberben a gyulait, az oros­háziakra pedig a tavasszal kerí­tenek sort. Csete Ilona Megkérdeztük olvasóinkat Nézi-e a parlamenti közvetítéseket? Göndör Sándorné 32 éves, gesz­ti dajka: — Amikor még újdonság­számba ment, hogy a televízió közvetíti a Parlamentben történ­teket, gyakran ültem a képernyő előtt. Ez ma már egyre ritkábban fordul elő. Sokszor nem győztem kivárni, mi lesz egy- egy vitának a vége, aztán kikap­csoltam a tévét. A másik ok, ami miatt mostanában csak elvétve nézem az Országházban történ­teket, az a három gyermekem, akikre bizony sok időm rámegy. A helyi képviselőként dolgozó testvéremtől azonban így is sok mindent megtudok a honatyák munkájáról. Juhász József né 17 éves, gyesen lévő, mezőgyáni kismama: — Mióta megszületett Vivi­en, nem nagyon érek rá parla­menti közvetítéseket vagy egyéb politikai műsorokat néz­ni. Az is igaz persze, hogy egyébként se nagyon érdekel a politika. Ha úgy döntünk a fér­jemmel, hogy tévézünk, akkor inkább egy jó filmet vagy játék­műsorokat nézünk. Természete­sen vannak olyan dolgok, ame­lyek közvetlenül is befolyásol­ják az életünket. Amikor a csalá­di pótlék és a gyes-kérdés orszá­gos téma volt, mi is odafigyel­tünk a honatyák véleményére, érveire. Bondár Imre 62 éves, sarkadi nyugdíjas: — A kezdetektől nézem a parlamenti közvetítéseket. Ke­vesebb, amit kihagyok, mint amit megnézek. Mindig is érde­kelt, hogyan, milyen körülmé­nyek között születnek azok a törvények, jogszabályok, ame­lyek azután meghatározzák az életünket. Akik látják a vajú­dást, azok másként értékelik a születést is. Örülök, hogy nyil­vánosak a parlamenti ülések. Mindig is azt mondtam: a dön­téshozás felelősség, a végrehaj­tás művészet, a nyilvánosság pedig demokrácia. Legalább lássuk, mi történik körülöttünk! Márkus Lászlóné 26 éves, gye­sen lévő, sarkadkeresztúri kis­mama: — Két kisgyerekünk van, akik szinte minden percemet le­kötik, így csak ritkán engedhe­tem meg magamnak, hogy hosszabb időt töltsék a televízió előtt. Ettől függetlenül termé­szetesen nagyon érdekel a politi­ka, de! a történtekről inkább csak az újságokban olvasok. Beval­lom, ez kényelmesebb számom­ra, hiszen azt bármikor elővehetem, nincs műsoridőhöz kötve. És mivel a férjemmel is sok mindent megbeszélünk (ő még tájékozottabb), úgy érzem, semmiről se maradok le. Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendsze­resen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve eló'fizetól lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb szí­nes írásokat közlünk. Októberi újságok Lapunk öt évtizedes történelmében volt egy rövid szakasz, amikor a jogfolytonosság elég nehezen kibogozható. Ötven­hat októberéről van szó. A Viharsarok Népe utolsó száma október 27-én jelent meg. Még ebben is ellenforradalomnak nevezték, vagy tekintették a népfelkelést. A lap egyébként 23- ától kezdve bő terjedelemben közölt dolgozó kollektíváktól érkezett táviratokat, amelyeknek feladói elítélték a „budapes­ti provokáció elkövetőit”. A Viharsarok Népe a sajtótörténet szerint november 5-én jelent meg újra, akkor már Békés Megyei Népújság néven. Tehát hivatalosan jó egy hétig szünetelt a lap kiadása. Csakhogy október 28-án Kossuth Népe címmel új napilap jelent meg, amely tudósított a Békés Megyei Forradalmi Tanács megalakulásáról és első üléséről. Ebben a következőket olvashatjuk: „A Békés megyei Viharsarok Népe című napilap a mai naptól kezdve Kossuth Népe lett.” Az újság — melyet mindvégig szerkesztőbizottság szerkesz­tett — fájdalmasan rövid életű volt, mindössze négy számot ért meg, november 3-án jelent meg utoljára. A lapot tudomásunk szerint zömében volt Viharsarok Népé-s újságírók készítették. A november 4-ei fordulatot követően többségük arra kénysze­rült, hogy elhagyja a megyét, egy részük a pályát is. A Kossuth Népe mellett más lapokat is kiadtak. A Függet­len Újság — Kiss Béla felelős szerkesztő, Örsi Tóth László, Sándor István és Tóth Gyula szerkesztő bizottsági tagok neve alatt — november 1 -jén indult, előbb naponta, később rend- szertelenül jelent meg. Utolsó, kilencedik száma 1957. január 3-án került utcára. Nem csak Csabán, hanem a megye más településein is adtak ki lapot, Gyomai Nemzeti Újság, Gyulai Hírlap és Szabad Battonya néven jelentek meg. A gyomait szerkesztő- bizottság, a stencillel készült battonyait pedig Bánhegyi Ist­ván szerkesztette, s mindkét lap csupán két számot ért meg. Kegyesebb volt a sors a Simonyi Imre — majd a költő december 2-ai lemondása után a szerkesztőbizottság — által szerkesztett gyulai laphoz: 13 számot ért meg, a szilveszteri számmal búcsúzott az olvasóktól. A leírtakból is kitűnik, a Kossuth Népe jogelődeink közé sorolható. A többi lapot pedig szerkesztőségünk szellemi elődjének tekinti. Az elkövetkező napokban ezekből az újsá­gokból tallózunk. Árpási Zoltán Művészetpedagógia konferencia Kétnapos konferenciát és művé­szetpedagógiai módszerek be­mutatóját tartják október 28— 29-én Békéscsabán a megyei művelődési központban és a Körösi Csorna Sándor Főiskolán. A találkozó témája: a művészeti nevelés szükségessé­ge és lehetőségei a társadalmi modernizáció folyamatában és a művészeti nevelés a nemzeti alaptantervben. A programban szerepel többek között dr. Poszler György előadása, drá­mapedagógia-foglalkozás, nép­tánctanítás, valamint szó esik külföldi vendégek közreműkö­désével az erdélyi művészeti nevelésről, a zene és a dráma nevelő szerepéről. Vágja ki, küldje be, nyerjen! A napokban újabb fordulója kezdődött játékunknak, melynek során egy emblémának a szeletét adtuk meg. Önnek annyi a feladata, hogy vágja ki és őrizze meg. Az előttünk álló hét alatt — előre meg nem határozott napokon — megjelentetjük a fennmaradó két részletet is. Amikor az embléma minden részletét megtalálta és kivágta, ragassza fel a teljes képet egy levelezőlapra és küldje be címünkre: Népújság Kft., 5601 Békéscsaba, pf. 111. Beküldési határidő: 1995. november 7. A helyes beküldők között az alábbi ajándékokat sorsoljuk ki, melyeket a Carlo Biztonságtechnika ajánlott fel: egy db ugrókódos autóriasztó, beszerelve 33 200 Ft, egy db autóriasztó, 2 db távvezérlővel 28 100 Ft, egy db immobilizer (blokkolásgátló) 18 500 Ft, két darab 5000 Ft-os autóriasztó-beszerelési utalvány, öt darab 1000 Ft-os autórádió-beszerelési utalvány. Ne feledje! Játékunk három fordulós. Egy- egy forduló két hétig tart. A fődíj sorsolásán mindenki részt vesz, aki bármely fordulóban helyes megfejtést küld be. A fodtj: egy XVestel Nokia 350-es _ co mobiltelefon. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom