Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-21-23 / 248. szám

Akikért a harang szól A tavalyi helikopter-szerencsétlenség áldozataiért szólalnak meg a haran­gok vasárnap Orosházán. (5. oldal) 7-12. oldal Az Öreg utca öreg lakója Holnap évszázados születésnapját ünnepli Sódar Mihály újkígyósi ott­honában. (6. oldal) m i 1995. OKTÓBER 21-23., SZOMBAT-HÉTFŐ ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) L. ÉVFOLYAM 248. SZÁM Hírek Koszorúzás. Békésen, a Széchenyi téren október 23-án, hétfőn délelőtt 10 órakor emlé­keznek meg városi ünnepségen az 1956-os forradalomról. Ün­nepi beszédet mond Pataki Ist­ván polgármester. A dr. Hepp Ferenc Általános Iskola diákjai­nak műsora után megkoszorúz­zák a forradalmi emlékművet. A Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, a MIÉP, a Pofosz és a Hadifoglyok Szö­vetsége 22-én, vasárnap 16 óra­kor koszorúzza meg az ’56-os emlékművet. Gyulai ünnep. Hétfőn délelőtt tíz órakor Gyulavári­ban, a kopjafánál kezdődnek a megemlékezések. Gyulán a Kossuth téren 11-kor dr. Erd­mann Gyula alpolgármester mond beszédet. Délután öt óra­kor ünnepi testületi ülésen Gyu­la új díszpolgárait köszöntik. Emlékeznek. Szarvason a 2. számú általános iskolaad ünne­pi műsort 23-án 10 órakor a Len­gyel-palota falán elhelyezett ’56- os emléktáblánál. 17 órakor ugyanitt az MDF, a Fidesz, a KDNPés a FKGP helyi szerveze­te hívja gyertyagyújtásos tiszte5« letadásra a lakosságot. Dr. Deme­ter László polgármester köszön­tője után Nobik Erzsébet evangé- likus lelkész hirdet igét. Speter Erzsébet vendégünk volt, mégis ő hívta meg szerkesztősé­günket egy halászlére és túrós csuszára (Cikkünk a 7. oldalon) A vendégek a kiállítás megnyitója után üzemlátogatásra indultak. Felvételünkön dr. Erdős Ákos, a Gyomai Kner Nyomda Rt. tulajdonosa és dr. Csöndes Zoltán, a Szikra Lapnyomda vezérigazgatója fotó: lehoczky Péter A művészi könyvkiadás műhelye Állandó kiállítás nyílt a gyomai Kner-villában „Nemcsak katonának nem kellettem, de magamnak sem, s legjobbnak véltem, hogy egy kis külföldi kirándulásba fogok, csak úgy gyalogjában. Igazolójegy váltásakor rám szól a főszolgabírónk: — Eleget csavarogtál már, öcsém! Úgy tudom, konyítsz a könyvnyomtatáshoz is. Telepedj le itthon, és megélsz tisztessé­gesen! — Főszolgabíró úr! Hetvenöt forint az egész vagyonom. Ez elegendő bejárni az egész világot, de nyomdaalapításhoz semmi! — Bízd ide! Takarékpénztári elnök-igazgató is vagyok, és pénz dolgában nem fogsz fennakadni! Vagyonos, hatalmas egyéniségű főszolgabíróra, meg olyan pénzintézetre támaszkodva, amelynek felerészben befizetett öt­venezerforint alaptőkéje volt: hogyne mertem volna fejszémet a nagyfába vágni!?” Kner Izidor Fél évszázad mezsgyéjén című könyvében így idézi fel a gyomai Kner Nyomda 1882-es alapítása történetét. A hetvenöt forint alaptőkével indított nyomda később a művészi könyvki­adás nemzetközileg is elis­mert műhelye lett. A barokk és klasszicista tipográfia és Kozma Lajos grafikus díszítőelemei tették egyénivé, azonnal felismerhetővé kiad­ványaikat. Az apja nyomdokaiba lé­pett Kner Imre gyoma- endrődi családi házában ne­gyedszázada rendezték be az ország azóta is egyedül­álló nyomdaipari múzeu­mát. A múzeum fenntartói az évforduló tiszteletére tegnap nagyszabású ünnep­séget rendeztek. A délelőtti szakmai programon muzeo­lógusok és kutatók tartottak nyomdatörténeti és nyom­datechnikai előadásokat. A születésnapi ünnepség fénypontja a múzeum új ál­landó kiállításának megnyitó­ja volt. A hajdani Kner-villáT ban könyvek és nyomtatvá­nyok ezrei, régi nyomdászati gépek, felszerelések mesél­nek Gutenberg nyelvén az el­múlt száz év történéseiről. Kelényi Ákos, a Magyar Nyomdász Szakmai Szövet­ség főtitkára megnyitóbeszé­dében a nyomdakultúra, a ti­pográfia és a grafikai művé­szek egyedülálló gyűjtemé­nyeként értékelte a múzeum anyagát. A közönségnek dr. Füzesné Hudák Julianna 'muzeológus tartott tárlatveze­tést. Csath Róza A tárgyalások folytatódnak, a cél a mielőbbi felépítés A város esélye a Csaba Center A békéscsabai közgyűlés leg­utóbbi szavazása ellenére — amelynek keretében a Csaba Center részletes rendezési tervé­nek rendeletét kívánták módosí­tani — változatlan lendülettel folytatják a tárgyalásokat az ajánlattevő vállalkozókkal a vá­ros vezetői. A két alpolgármes­ter, Sisák Péter és Végh László a testületi ülés után megerősí­tették: a legfontosabb cél, hogy épüljön meg a hosszú idő óta csak elképzelésekben szereplő Csaba Center. A tisztségviselők kifejtették, hogy az összesen 21 ezer négy­zetméteres területet úgy szeret­nék értékesíteni, hogy az min­denképpen a város javát szolgál­ja. A rendezési tervben megha­tározták, hogy a település érde­keinek megfelelően milyen léte­sítményekkel, épületekkel cél­szerű beépíteni a területet. En­nek figyelembevételével foly­tatnak tárgyalásokat jelenleg két céggel, amelyek közül az egyik egy konzorcium, és Békés me­gyei vállalkozók is érdekeltek (Folytatás a 3. öldalon) Felgyorsul a bejegyzés a földhivatalokban Ingatlanok számítógépen Akinek akadt dolga mostanában a földhivatalban — márpedig a kárpótlás kapcsán igen sok ál­lampolgárnak adódott elintézni­valója — az tudja, milyen lassan halad a papírmunka. A magya­rázat közismert és nyilvánvaló: A kárpótlás révén olyan hatal­mas mennyiségű ügyirat zúdult egyszerre a földhivatalokra, amit elintézni, a napi egyéb teendők mellett, szinte változat­lan létszámmal, a hagyományos „papír-ceruza-írógép” mód­szerrel lehetetlen. A megoldás: a számítógép-rendszer. A PHA- RE-segély jóvoltából, mintegy 5 millió ECÜ költséggel az idén hazánkban átállnak a földhiva­talok a gépi adatfeldolgozásra, számítógépbe kerül az ingatlan­nyilvántartás. így lehetővé válik a hatalmas lemaradás behozása, végre bejegyzik a kárpótlás so­rán kapott földeket. Hivatalos közleményben adta ki a minap dr. Lakos László földművelésügyi miniszter a következőket: „Tájékoztatom az érdekelteket, hogy a mellék­letben felsorolt községek ingat­lan-nyilvántartásának gépi adat- feldolgozásra történő átállása megvalósult. Ezért a melléklet­ben felsorolt községekben 1995. november 1 napjától a gépi adat- feldolgozásra átállított ingatlan­nyilvántartást kell érvényesnek tekinteni. Az átállított nyilván­tartás megnyitásától számított 6 hónapon belül az ingatlan fekvé­se szerint illetékes körzeti föld­hivatal a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapjáról — a jogosult kérelmére — illetékmentes má­solatot szolgáltat az eredeti tu­lajdoni lap tartalmával történő összehasonlítás céljából. Ezzel egyidejűleg a körzeti földhivatal hivatalos helyiségében biztosít­ja a korábbi adatokkal történő összehasonlítás lehetőségét. Amennyiben az átállított ingat­lan-nyilvántartás adatai és az eredeti tulajdoni lap tartalma el­tér, a földhivatal a jogosult ké­relmére az adatokat kijavítja, vagy a hiányos--bejegyzést ki­egészíti, illetve módosítja.” Megyénkben az átállított in­gatlan-nyilvántartás tulajdoni lapjáról illetékmentes másolat kérhető összehasonlítás céljából a következő rendszerben: a Bé­késcsabai Földhivatalnál Békés­csaba, Csabaszabadi, Csorvás és Kondoros községből; a Szarvasi (Folytatás a 3. oldalon) Minden tizedik beteg A Belszervi Betegek, Rokkantak Országos Egyesületének helyi szervezete alakult meg tegnap Vésztőn. Dr. Adám Jakabné or­szágos elnök megemlítette: az egyesület mögött komoly bázis van, hisz ma Magyarországon 1 millió 200 ezer belszervi beteg él. Kiss Istx’ánné, a vésztői szer­vezet vezetője kiemelte: az egye­sület tagjai gyógyszervásárláskor kedvezményekhez jutnak. Vész­tőn eddig harmincegy személy je­lezte, hogy csatlakozni kíván a szervezethez, de természetesen az újabb érdeklődőket is várják. Elsősorban a vállalatok, vállalko­zások és vállalkozók körében ke­resik a pártoló tagokat is. Mivel közcélú szervezetről van szó, a pénzbeli támogatások az adó­alapból leírhatók.A vésztői szer­vezet vezetője minden hétfőn és kedden délelőtt 9—12 óra között a Sinka István Művelődési Köz­pontban fogadóórát tart. M. B. ’56 - Történelemlecke haladóknak A mi generációnknak 1956 nem átélt élmény, hanem Méray Tibor szavait kölcsö­nözve: megszépített legenda vagy hivatalos torzítás volt. Nem éltünk akkor, csak tanul­tuk ellenforradalomként, majd októberi események­ként. Soha nem felejtem, ami­kor először szembesültem 1985-ben az ’56-os forrada­lom kifejezéssel a szegedi főiskolán. Kovács tanár úr egy diplomatatáskát csúszta­tott titokban a kezembe, hogy óvatosan használjam fel a benne lévő anyagot kiselő­adásomhoz. Borbándi Gyula 1983-ban, New Yorkban megjelent könyvének fény­másolatlapjai lapultak a dossziéban. Olvashattam a forradalomról, majd vizsgán feleltem az ellenforradalom­ról. Borbándi könyve 1989- ben itthon is megjelent, de ak­korra Pozsgay Imre már ki­mondta: népfelkelés zajlott le ’56-ban. Valamivel később, 1989. október 23-án Szűrös Mátyás, az országgyűlés ak­kori elnöke kikiáltotta a ne­gyedik Magyar Köztársasá­got. Aztán 1990-ben forrada­lom és szabadságharcként ke­rült a köztudatba ’56. Amiért elődeink harcoltak — függet­lenség, demokratikus jogál­lam — megvalósulni látszott. Kimentek az oroszok, szaba­don választott parlament kezdte meg működését. A bizakodást azonban ha­mar felváltotta a csalódottság, a mindennapi élet, a megélhe­tés nem lett könnyebb. A sta­bilitás záloga, a széles és erős középréteg álma szertefosz­lott. Szegényre és kevés, de nagyon gazdagra szakadtunk szét. Ennek természetes vele­járója, hogy egymásnak ug­rottunk, persze, felkent politi­kusainktól sem láttunk mást. Úgy tűnik, már ünnepelni sem tudunk együtt, csöndes főhaj­tással, méltóságteljesen. Ér­zelmek és indulatok feszülnek egymásnak, pedig közösen kellene az utat megkeresni egymáshoz. A mi generációnk nem élt ’56-ban, de élni akar holnap, holnapután. Őrizve a múltat, táplálva a jövőt. Nyemcsok László Szilárd hitük jelképe. Kétszázötven éves a csabai evan­gélikus kistemplom, újraszentelés vasárnap délelőtt. (Cikkünk a 3. oldalon) fotó: dr. pellérdy lászlónE

Next

/
Oldalképek
Tartalom