Békés Megyei Hírlap, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-13 / 241. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1995. október 13., péntek FöUUnMc volt. Ezen a napon született 1894-ben Simontornyán Somogyi Imre költő, író. Gyulán tisztviselő, az 1918-as forradalom idején Gyula város rendőrkapitánya. Emiatt bebörtönözték, ott megismerte a baptista vallásfelekezetet. 1922-től baptista lelkész előbb Gyulán, majd Budapesten. Teológiai oklevelét az USA-ban szerezte meg. 1939-től haláláig a baptista egyház vezetője volt, számos baptista lapot szerkesztett. Igazgatói hosszabbítás. Czirok Mihály, a vésztői Sinka István Művelődési Központ és Zeneiskola igazgatója a nyáron jogot szerzett a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola művelődésszervező szakának elvégzésére. Vésztő nagyközség képviselő-testülete a napokban Czirok Mihály igazgatói kinevezését 1999. szeptember 6-áig meghosszabbította. Propaga.nda.vetítés. Október 20-án délután fél háromtól várják a Phaedra moziba a megyeszékhely intézményeinek közművelődési felelőseit, tanárokat, diákokat, érdeklődőket. Műsoron Szomjas György: Csókkal és körömmel című új filmje és Gos Van Sant: Otthonom, Idaho című film lesz. A szünetben tájékoztatót is tartanak a decemberben várható filmekről. Hálaadás. A mezőkovácsházi baptista gyülekezet imaházában (Kossuth utca 132/a.) október 15-én 14 órától — a mezőgazdasági betakarítások után szokásos — hálaadási ünnepséget tartanak. A hálaadáson a hívőket, valamint az érdeklődőket is szívesen látják. Alattomos, néma betegség: a csontritkulás Éveken keresztül nem okoz panaszokat, ezért a beteg nem fordul orvoshoz. Életkorunk előrehaladtával a csontok geren- dázata fokozatosan elvékonyodik, pusztul, csontjaink gyengülnek. Hosszú ideig erről mit sem sejthetünk, a folyamat észrevétlenül zajlik. A „néma járvány” az oszteoporózis, azaz csontritkulás. A békéscsabai Réthy Pál Kórház osztályvezető főorvosa, dr. Varga Ákos beszél a tudnivalókról.-— A folyamat a nőknél hamarabb kezdődik, különösen a 45-60 év közötti, az úgynevezett menopauza (a menstruáció elmaradása a változás korában) időszakában. A nemi hormonok közül csökken az ösztrogén, megindul a szervezetből a kálciumvesztés. Ez azzal jár, hogy a csont állománya, geren- dázata megvékonyodik, elveszti kálcíumtartalmát. Alattomos kór, kezdetben fájdalmat nem okoz. Későbbi rizikófaktorok hatására a csonttörések gyakoribbá válnak. A férfiaknál valamivel később alakulhat ki az oszteoporózis. A 70 éves kor körül már szinte mindenkinek van enyhébb vagy súlyosabb csont- ritkulása. — Ez bizony elég riasztóan hangzik. Az idősebb embereknél gyakran látjuk, hogy a hátuk meggörbül, „összemennek”, ennek oka is a csontritkulás? — Gyakori a csigolya összeroppanása, a 60 év feletti nők több mint egyharmadának már legalább egy összeroppant. Csak a testmagasság csökkenéséből vagy derékfájásból, hátfájásból következtethetnek az okára. Évente több tízezer csuklótörést diagnosztizálnak az országban az esések következtében az 50 év felettieknél. Minimum hat hét gipszkezelést igényel, majd az utókezelés, gyógytorna, fizioterápia, esetleges szövődmények és a többi. Múlt évben 15 ezer idős nő és férfi szenvedett csípőtáji és combnyaktörést. A műtét és az azt követő időszak megterheli az idős szervezetet, akár végzetes következménnyel járhat. A gyógyulás sem mindig tökéletes, a betegek egy része soha többé nem lesz képes önállóan járni, önmagát ellátni. —Meg lehet előzni a betegséget? Minden nő előbb-utóbh eljut abba a korba, amikor szembe kell néznie ezzel a veszéllyel. — Tanácsolom, hogy a veszélyeztetett korosztályú nők menjenek el nőgyógyászukhoz, vele beszéljék meg a vizsgálatok alapján, mi a teendő, szükséges- e hormonpótlás. Az étkezésnél ügyelni kell a megfelelő mennyiségű kálciumtartalmú ételek fogyasztására. Van egy csontsűrűség-vizsgáló számító- gépes módszer. Legközelebb Szegeden, a diagnosztikai centrumban végzik ezt a vizsgálatot. Százalékos arányban kimutatja, hogy a vizsgált személy korcsoportjához képest mennyi a csontsűrűsége a csípőtájon, illetve az ágyéki gerincen. Ebből tudjuk a csontállomány milyenségét, fokozott-e a törésveszély, súlyos a csontritkulás vagy nem. Nem hiszem, hogy az állami egészségügy a jelenlegi helyzetben tömeges szűréseket tudna vállalni. Mielőtt jelentkeznének a fájdalmak és a törések, figyeljenek önmagukra az asszonyok, konzultáljanak a háziorvosukkal, nőgyógyászukkal. —-Ha valakinél megindult ez a folyamat, elvégezték a szűrést, hogyan gyógyít tovább az orvos? — Sokan foglalkoznak az oszteoporózis kezelésével, sokféle a terápialehetőség. Olyan új gyógyszerek léteznek, amelyek mellé nem szükséges külön kálcium bevitele. A beteg ilyenkor táblázat segítségével állítja össze az étrendjét, amellyel a naponta szükséges 600-800 milligramm kálciumot elfogyasztja. A nőgyógyász által javasolt hormonkiegészítéssel kombinált a kezelés. A pontos dokumentáció nagyon fontos, ezért a kontrollvizsgálatuk, csontszűrésük rendszeres. Békés megyében tudtommal, mi, a mozgás- szervi rehabilitációs szakrendelés és a fizioterápia foglalkozik ezeknek a betegeknek a gyógy- tomáztatásával. Nagyon lényeges, hogy ezek a betegek ne vonuljanak vissza a teljes tétlenségbe, hanem mozogjanak, tornázzanak. Orvoshoz akkor kerülnek az emberek, amikor már baj van. Gyógyszeres kezeléssel, gyógytornával az állapotromlás gyorsulását lehet megállítani, mintegy konzerválni. Kokavecz Mátyásné gyógytornász szerda délelőttönként tornáztatja a csontritkulásos betegeket a békéscsabai kórházban. Bizonyos, hogy ha lenne érdeklődés, igény a nők említett korcsoportjában, a kórházban vezethetnének önként jelentkezők számára is (nyilván térítés ellenében) szakirányú gyógytorna-foglalkozásokat. Ez, és'az egészségesebb életvitel talán -késleltethetné, megelőz- hetné a „néma betegséget”. Bede Zsóka Hétfőn lesz igazgatója a várszínháznak Gyula képviselői a hétfői közgyűlésükön több mint húsz napirendi pontot kell hogy megtárgyaljanak, és számtalan fontos kérdésben kell döntést hozniuk. Talán a legérdekesebbnek az a kérdés bizonyul: vajon ki lesz a Gyulai Várszínház igazgatója? A kulturális bizottság a gyulai Gedeon Józsefet ajánlotta az első helyen, de a döntés még bármi is lehet: a „színfalak mögötti” tárgyalások még nem értek véget... Ezenkívül tájékoztató hangzik el az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről, fogászati díjtételekről, a város peres ügyeiről. Beszámol majd az egyes és a hármas számú általános iskola igazgatója, döntenek még többek között a háztartási tüzelőolaj felhasználás költségeinek kompenzációjáról, az új szabadidő- és idegenforgalmi központ terveiről és a törökzugi szőlők részletes rendezésű tervéről is. A. Gy. Megkérdeztük olvasóinkat Van-e a kisfalvaknak jövője? Demcsák Éva 18 éves, varrónő, Szarvas, Érparti-szőlők: — Sok minden kellene ahhoz, hogy a Szarvas külterületéhez tartozó Érparti-szőlők külterület lakói úgy érezhessék, ők is részsei a városnak. Van út, van telefon, de kellene kerékpárút és több járda. Munkahely nincs a környéken. Reménykedni sem lehet abban, hogy a vállalkozások életre kapjanak, s munkahelyet kínáljanak az itt lakóknak. Szarvasra járunk nagyon sokan dolgozni, § a gyerekek is- oda járnak iskolába. Az ingázás fárasztó, aki teheti és van pénze, az előbb-utóbb beköltözik a városba. Hruska György 48 éves, örménykúti nyugdíjas: — Én úgy látom, fejlődik Örménykút. Van út, telefon, legutóbb egy nyilvános fülkét is elhelyezett épp a tanyánk előtt a Matáv. A termelőszövetkezet talpon van, biztos megélhetést és munkát ajánl a fiataloknak. A fiam szerelő, ő is a szövetkezetben dolgozik. A felesége szintén örménykúti, mindketten itt maradtak, itt telepedtek le. Csendesebb és nyugodtabb az élet falun, mint a városban, nem kívánkozunk el innen. Megszoktuk már, a rokonság is itt él, és bízunk abban, ezután jobb lesz, mint most, napjainkban. Tímár Ede 62 éves, hunyai nyugdíjas: — Úgy látom, nem fejlődik a falu úgy, ahogy kellene. Nincs elegendő szilárd burkolatú út, kevés a járható, kövezett gyalogjárda, nincs a faluban állatorvos. ígéreteket hallottunk, de az önkormányzatnak semmire sincs elegendő pénze. Még a kultúrház is bezárt. A fiatalok nem tudnak elmenni a moziba, szabadidejüket a kocsmában töltik, ahol unalmukban nemkívánatos dolgokat is csinálnak. Aki családalapításra gondol, és szülei támogatni tudják, az elköltözik innen a közeli Kondorosra vagy Szarvasra. Vaszkó György, 59 éves, békéscsabai rokkantnyugdíjas: Szerintem nem igazán, hiszen fejleszteni kellene ott is, de nincs miből. A megélhetési lehetőségek száma nagyon megcsappant a kisfalvakban is, többen választják a várost, bízva abban, hogy hamarabb jutnak munkához, vagy több pénzt kereshetnek ugyanazon munkakörben. Az az állítás is sántít már, hogy a falvakban könnyebb megélni, mert megtermelik saját maguk szükségleteit. A pénz ugyanis egyre kevesebb, és nincs miből megteremteni a feltételeket. Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve eló'fizetó'i lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb színes írásokat közlünk. Az utóbbi másfél évtized történetei „Ha felkülditek, betesszük” Általánosan elterjedt a nézet: nincs sajtó sajtóhiba nélkül. Sajnos magunk is ejtünk hibát, szinte naponta, van úgy, hogy többet is. Az igazság az, hogy egyik „emlékét” hamar „elmossa” a másik, a másnapi. Tízéves főszerkesztői pályafutásom legemlékezetesebb sajtóhibáját számomra valószínű soha nem mossa el az idő. Napra pontosan tudom, 1991. április 16-án, egy keddi napon történt. Az akkortájt alakult Thermál Aero Kft. elhatározta, rendszeres repülőjáratot indít Békéscsaba és Budapest között. Nos, ezen az áprilisi napon bemutató repülést tartottak újságíróknak a tervezett útvonalon. Szép, kellemes tavaszi időben szálltunk fel, alattunk zöldellt a határ. Amikor gyomrunk a torkunkból visszament a helyére, valahol Kondoros fölött elővettem aznapi lapszámunkat, s elkezdtem olvasni. Az ötödik oldal láttán majd kővé meredtem. A békéscsabai városoldalon az Ismerjük meg címerünket című szöveg közepén egy keret — nyilván a városcímer helyének kihagyva —, benne szöveg: BÉKÉSCSABA CÍMERE (NYOMDÁBAN). HA FELKÜLDITEK, LEGKÖZELEBB BETESSZÜK. Azonnal tudtam, végzetes hiba történt. Az üzenet nem az olvasónak, hanem a nyomdászoknak szólt. Szerkesztőségünk akkor tért át a számítógépes lapkészítésre. A rendszeresen használt anyagok — képek, rajzok, piktogra- mok, városcímerek, egyebek — egy része a korábbi nyomdai szedés miatt még a Knerben volt, a többi már benn a szerkesztőségben. A csabai városcímer is a nyomdában. Tervezőszerkesztőnk széfjen kihagyta a helyet és beírta a keretbe a fenti üzenetet azzal, hogy a nyomdászok majd beragasztják oda a címert. Csakhogy nem vették észre az üzenetet és így a címert sem ragasztották be. Attól kezdve, hogy a bakit ott fenn a gépen észrevettem, számomra megszűnt a repülés élménye, ha tehettem volna, azonnal visszafordulok, vagy leszállók -a legközelebbi libalegelőn. A pesti landolásig egyre azon járt az eszem, hogyan lehet ebből a nevetséges helyzetből kimászni. A hosszú töprengés eredménye egy felhívás lett a másnapi lapban. Ebben — Képtelen furcsaság címmel — arra hívtuk fel a kedves olvasók figyelmét, hogy a keddi lapban egy képtelen furcsasággal találkozhattak. Akik a furcsaságot kivágják és beküldik, azok között három darab kétezer forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A felhívásra 626 megfejtés érkezett, közülük 506 volt a helyes. Ha egészen pontos akarok lenni, akkor azt kell írnom, a többi is helyes volt. Mind képtelen furcsaságra hívta fel a figyelmünket: helyesírási, betűtévesztési hibáravelírásra egyéb bakira. Volt belőlük bőven. Árpási Zoltán Csanádapáca Község Önkormányzata pályázatot hirdet fogorvosi állás betöltésére vállalkozói formában. ■ Az állás elfoglalásának ideje: 1996. január 1. ■ A pályázat benyújtásának határideje: 1995. november 15. ■ A pályázat benyújtásának címe: Mórocz László polgármester, Csanádapáca, pf. 17. ■ A pályázat elbírálásának határideje: 1995. december 15. ■ A pályázathoz csatolni kell: önéletrajz, diploma másolat. ■ Az önkormányzat a fogorvos részére szolgálati lakást biztosít. öpwbálfCL ki t neve ne tejét cl t zeren esc nap fí n l Tötewöhcn n^rMI Azok az új előfizetők, akik október 13-án, a szerencsenapon fizetik elő a Békés Megyei Hírlapot, többszörösen is nyerhetnek: ■* a megye legnépszerűbb napilapját, melyet már a reggeli kávézás közben olvashatnak ■* tagságot a Hírlap Előfizetői Klubjába, ezzel havonta az előfizetői díj többszörösét is megtakaríthatják "» kétezer forintos ajándékcsomagot, mely három új előfizetőre vár. Qle feledje! Tföa bennünket útónt f ön is mjeeétee áll!
