Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-08 / 211. szám

ggs MEGYEI HÍRLAP

MEGYEI KÖRKÉP

1995. szeptember 8., péntek

Földink volt. Ezen a napon született Gyulán 1805- ben Mogyorossy János hely- történész. 1828-ban Weinck- heim gróf uradalmában gazdatiszt, 1846-tól uradalmi számtartó és a grófi család gyulai levéltárának gondozója. Elénk kapcsolatot tartott az irodalom és tudomány korabeli nagyjaival: Kisfaludy Károllyal, Bajza Józseffel. Egyik legszorgalmasabb munkatársa volt Nagy Ivánnak, akinek Magyarország családai című művében ő írta a Békés megyei családok történetét. 1868-ban magángyűjtmé- nyét a városi gimnázium múzeumának adományozta, e gyűjtemény képezte alapját az 1874-ben megszervezett Békés vármegyei múzeumnak is. A Békés Vármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat egyik fő szervezője, haláláig igazgatója volt.

Az elődök emlékére.

„A 180 éves Kevermes múltja, jelene és élővilága” címmel kiállítást rendezett Bozó- né Sághy Olga és Sághy Krisztina Kevermesen a polgármesteri hivatal házasság- kötő termében. A kiállítás a kevermesi búcsú napján, szeptember 10-én 9.30-tól 16 óráig tekinthető meg. A látogatók többek között néprajzi és demográfiai érdekességekre, régi és mai térképekre, feledésbe merült mezőgazda- sági eszközökre, kerámiákra és kevermesi kézimunkákra számíthatnak.

Magyar-Német Kft.

Békéscsaba, Szabadság tér 11—17. III. em. 22.

TIR, ADR,

BELFÖLDI fuvarozó, GÉPKEZELŐ tanfolyam indul.

Jelentkezés: Lövő Beáta,

06 (66) 447-247/173-as mellék. Fizetés módja: készpénz.

A hibák mennyisége és minősége

nem változott

Az 1994. évi társasági adóbevallás feldolgozásának megyei tapasztalatai

Befejeződött az 1994. évi társasági adóbevallások javítása, feldolgozása. Postáztuk a társasági adóelőleg kivetését, a fizetési meghagyást. Az elmúlt adóévről beküldött bevallások 40 százaléka hibás volt. A 4523 adóbevallásra kötelezett gazdálkodó, majdnem 10 százáaléka nem küldte be határidőre az előírt nyomtatványon a bevallást. Sajnos, tapasztalatunk szerint—habár több éve hasonló a bevallás —a hibák mennyisége és „minősége” nem sokat változott.

A feldolgozott bevallások hibái két nagy csoportra oszthatók. Az egyik fő hibaforrás a figyelmetlenség. Ebben a hibacsoportban szinte minden előfordul, aláíráshiány, összeadási

hiba, sorkimaradás (az ügyfelek másolási hibának nevezik), a bevallás kitöltési utasításában is közölt kötelező egyezőségek hiánya. A másik — szerencsére nem túl nagy mennyiségű — hibaforrás a jogszabályok nem kellő ismerete vagy helytelen alkalmazása volt. Ebben a kategóriában jellemző hiba, hogy a beruházásokat finanszírozó pénzintézeti hitelek kamatának adó- kedvezményét rosszul számolták ki, illetve az időkorlátot figyelmen kívül hagyták.

Véleményünk szerint több odafigyeléssel nagyságrendileg lehetne csökkenteni a hibás bevallások számát. Szeretnénk egy fontos dologra felhívni azon adóalanyaink figyelmét, akik

32-es „Be nem adott bevallások pótlására szolgáló nyomtat- vány”-on adták be a társasági adóbevallásukat. A 32-es bizonylaton történő pótlás esetén e nyomtatványra a 9428-as, illetve a 9429-es bizonylat 00-ás főlap 01-es sorának megfelelő éves fizetendő adó összegét kell beállítani. A 32-es bizonylaton szereplő összeg az alapja a társasági adóelőleg kivetésének. Az elmúlt évben a 32-es bizonylaton nem az éves fizetendő adót, hanem csak a május 3-i elszámolásból eredő adókönyvelésre kerülő adatot kellett szerepeltetni.

Obsuszt András (APEH Békés Megyei Igazgatósága)

Piacolnak szombaton is

Az orosházi piacon a hét bármely napján lehet zöldséget, gyümölcsöt vásárolni. A sátrasok a hétfő és a csütörtök mellett — mostantól — szombaton is kínálhatják portékáikat

FOTÓ: SUCH TAMÁS

Az orosházi önkormányzat fenntartásában van a Könd utcai piac, így annak helyét, nyitvatartási idejét, jellegét, a helypénz mértékét, az egyéb díjakat is a fenntartó határozza meg. A városban eddig az volt a szokás, hogy hétfőn és csütörtökön tartottak heti piacot, szombaton pedig a zöldségesek és gyümölcsösök kínálták portékáikat.

Nem is olyan régen néhány

vásározó írásban kezdeményezte a város vezetőinél, hogy szombaton is legyen kirakodó- vásár Orosháza belvárosában. A képviselő-testület a témát napirendre tűzte a legutóbbi ülésen. Az érintett városrész képviselője a lakók érdekében érvelt, amikor azt mondta: szombaton azokat is megilleti a pihenés, akik a piactéren laknak. Mások azzal kontráztak, hogy

az ott élő emberek komoly hasznot húznak (raktározási lehetőséget biztosítanak az árusoknak stb.) a piacozókból, ezért ne reklamáljanak.

Végül a testület úgy határozott, hogy szeptember 4-étől a szombati napot piaci nappá nyilvánítja. Ezen a hétvégén tehát kirakják áruikat a sátrasok is a Könd utcán.

Csete Ilona

Megkérdeztük olvasóinkat

Mi kellene az igazi magyar-román kiegyezéshez?

Grósz György, 45 éves, kétegy- házi gazdálkodó:

Tulajdonképpen csak annyi, hogy senkinek sem kellene különbséget tenni azeltérő nemzetiségű emberek között. De őszintén mondom: még soha nem éreztem, hogy nálunk bárkit megkülönböztettek volna a nemzetisége szerint Eszünkbe nem jutna azon meditálni, hogy te román, német, szlovák vagy magyar vagy. Abban is biztos vagyok, hogy a két ország között nem az ottani magyarság cselekedetei okozzák a feszültségeket. Sokkal mélyebbek az okok. Talán Erdélynél kellene kezdeni.

Sarkadi Andrásáé,_ 42 éves, az eleki román iskola takarítónője: Az igazi megbékéléshez az kellene, hogy odafigyeljünk a másikra, próbáljuk kölcsönösen megérteni egymást. Jóindulattal kell fordulni embertársainkhoz, tisztelve az illetők személyiségét, nemzetiségét. A gyermekeim a román iskolába jártak, de ennek soha nem éreztük hátrányát. A fiam rendszeresen kijár Romániába táncolni. Először odaát meglepődtek, hogy egy Magyarországról jött fiatal román néptáncot ad elő, és románul szól hozzájuk. Persze utána könnyen szót értettek egymással.

Szabó Sándorné, 41 éves, gyulai asszisztens:

Szemléletváltozás kellene. A régi román rendszerbe beépítették, hogy a magyarokat utálni kell. De a „kisember” szintjén nem olyan rossz a helyzet. Amikor odakint eltévedtünk, akkor egy román házaspár segített a bajban, még tolmácsot is ők kerítettek. Fontos az is, hogy az erdélyi magyarok jól érezzék magukat szülőföldjükön, valahogy úgy, mint az itteni románok. Nem tudok olyan esetről, hogy nálunk bárki bántaná őket.

Sztojcsev Szvetoszláv, 35 éves, bolgár származású, békéscsabai újságíró:

Elsősorban magasabb élet- színvonal mindkét országban. Az Ausztriában élő magyarok problémáiról például keveset hallunk, és szerintem így lenne akkor is, ha többen lennének. Román részről több liberalizmus kell, mert Magyarország inkább hajlik a kompromisszumokra. A gazdasági gondok időszakában egyébként általános, hogy mindig a kisebbséget kiáltják ki bűnbaknak.

Ötven év emlékeiből

Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve előfizetői lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, az újsággal kapcsolatos érdekességeket és egyéb színes írásokat közlünk.

Azok a bizonyos száraz tények

• •

Gondolta-e On, hogy...

... a Békés Megyei Hírlap egy lapszámának kinyomtatásához 6 offsetlemezre van szükség, egy hónapban 150-re?

... a Békés Megyei Hírlap elkészítésén — a kiadó munkatársaival és a nyomdászokkal együtt — naponta 72 -en dolgoznak?

... a szerkesztőség 30, a lapunkat kiadó Népújság Kft. pedig 29 állandó és szerződéses munkatársat foglalkoztat?

... 39,9 év az újságírók átlagéletkora?

... az újságírók 85 százaléka Békés megyei születésű?

... az újságírók kevesebb, mint fele lakik a megyeszékhelyen?

... a szerkesztőségen belül „nőuralom” van, 16:14 a hölgyek— férfiak aránya.

... havonta 1000—1200 rendezvényen, eseményen vannak jelen az újság munkatársai?

... az újságírók fejenként havonta 100 órát töltenek el információgyűjtéssel? Együttesen 3000 órát.

... a Békés Megyei Hírlap újságírói havonta 30 ezer kilométert utaznak munkájuk során, vagyis két hónap alatt másfélszer körbejárhatnák az Egyenlítőt.

... egy Békés Megyei Hírlapnál dolgozó újságíró naponta 13 percet fordít ebédre?

... a Békés Megyei Hírlap újságírói közül csupán négyen dohányoznak?

... egy év alatt átlagosan mindössze 3 napot tölt betegszabadságon egy újságíró?

(Folytatjuk)

Akik először adtak vért

Orosházán a véradó állomás és a Vöröskereszt helyi szervezete közösen szervezett véradást a napokban. Dr. Antal Mihály főorvostól megtudtuk, hogy a térségben nem jellemző a vérhiány, de előfordult már. fiyenkor elsősorban a készenléti donorokat hívják be. Sajnos a nagy cégek, szövetkezetek felbomlása óta

nem szerveznek kampány- szerű véradásokat munkahelyeken. Ezek helyett keresik azokat a formákat, amelyekkel segíthetik a véradó zavartalan működését. A szerdai véradók 15 százaléka első alkalommal kereste fel az állomást. Összesen 61 egység, 24,4 liter éltető vér került a véradóba. Cs. I.

Szegeden világszínvonalon

Ha a Békés megyeiek Szegedre autóznak, Hódmezővásárhely felől érkezve—ha előbb valami nem—a Nagykörút csomóponti lámparendszere megállítja őket egy szusszanásnyi időre. Innen 300 méternyire jobbra, a buszpályaudvar, a Mars tér felé fordulva már messziről megpillantható Dél-Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb iroda- és iskolabútor centruma, az Elektrometall zászlókkal jelzett stúdiója. A kellemesen zöld (és kicsit fehér), májusban átadott épület három szintje a bútorvásárlók zarándok- helye egy 100 kilométeres körzetben. Négy éve foglalkoznak irodák komplett és összehangolt berendezésével. A forgalmazott termékek persze egyedileg is megvásárolhatók, bár a környezetbe ágyazott megjelenítés csábít a harmonizáló bútordarabok megvételére is. A páratlanul szépen és gazdag kínálattal berendezett bemutatótermekben a legnagyobb hazai bútorgyártók egész évben helybe hozzák termékeiket: megfoghatók, kipróbálhatók, szerkezetük és bútorszövetük színei, mintázatai variálhatók. „Bútortárlatnak” is nevezhetnénk a gyártók egymás utáni bemutatkozását. Más gyárak után és előtt tegnaptól két hétig a debreceni Hajduthonet Rt. az Elektrometall Irodabútor Stúdió vendége.

Dr. Illés Tóth István, a Metall üzletközpont üzletágvezetője megnyitójában a gyár termékeinek kiváló, tartós minőségét, a különféle iroda- és lakásbútorokhoz való illeszthetőségét, magas esztétikai megjelenítését emelte ki. S elárulta: a kiállított bútorok, a bemutató két hetében — míg el nem fogynak — 10 százalékkal olcsóbban vásárolhatók meg. Gyurka Miklós, a Hajduthonet marketing igazgatója hozzátette: a többszáz modellből álló termékkínálatuk darabjaira tett e havi megrendeléseket még biztosan a jelenlegi áron tudják teljesíteni. (A Hajduthonet Magyarországon egyedüliként gyárt — pláne hagyományos — fahajlítási technológiával bútorokat. Sőt, már a hajlított fa és a fém kombinációja jelenti a szezon slágerét. Ilyenekből is bőven hoztak Szegedre...

A 10 milliós állandó raktárkészlettel rendelkező Elektrometall biztonságos partner szolnoki és kecskeméti viszonteladói számára is. Elhatározták, hogy a május óta tartó szünet után ismét megjelennek Békéscsabán is, ehhez a megyeszékhelyen tevékenykedő viszonteladót keresnek. Ám addig is minden Békés megyei vásárlót és érdeklődőt szívesen várnak Szegedre. (PR)

A szegedi Elektrometall elegánsan és tökéletesen berendezett bemutatótermeit látva úgy vélhető: kész irodákba léptünk. Címük: 6721 Szeged, Brüsszeli krt. 19,21. Telefon: (62) 491-011