Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-05 / 208. szám

o 1RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE A szeretetsziget A szeretetsziget „lakói”. Középen skótjuhász kutyájával a mester, Hera László. A kép bal oldalán a legfiatalabb résztvevő 9 éves, az álló sorban balról a negyedik Kiss Sándor a legidősebb, szentesi jógamester, 86 esztendős. Szarvas város címere Az oldalt írta Papp János és Szenes János. Szerkesztette Papp János. A képeket Le- hoczky Péter készítette. Hírek Képviselői beiktatás. Kondoroson a nemrégiben el­hunyt Balázs Imre önkor­mányzati képviselő helyére Krajcsoviez Andrásné került, aki a legutóbbi képviselő- testületi ülésen letette az' esküt. Cukrászda épül. Szarvason a Vajda Péter Művelődési Központ Béke út felőli oldalán már látszik an­nak a cukrászdának a főfala, amelyet Kiszely András cuk­rászmester épít. A tervek sze­rint szilveszterre készül el az impozáns vendéglátó egység. Pénzt kaptak. A kondo- rosi képviselő-testület a Vö­röskereszt helyi szervezeté­nek ötvenezer forintot adott. Támogatás. Örménykút az előző ötezer forint mellé újabb ötezer forint támogatást tett le, hogy ezzel is segítse Rafaj János gazdajegyző me­zőgazdasági szervező mun­káját. A gazdajegyző minden héten hétfőn, 13 órától 16 óra 30-ig várja az érdeklődőket. Megszűnt. A kiadások is­mételt visszafogásával pró­bálkozik Kardos önkormány­zata. Ennek keretén belül megszüntették az iskola- konyhát, az ebédet ezután Kondorosról hordják. Meg­szűnt továbbá az úgynevezett nyugdíjasadag is (háromne­gyedes díjfizetés). S ugyan­csak megszűnt a 13 Ft-os ét­kezési támogatás. Készül a címer. A kon­dorkeselyű valamilyen meg­jelentetését tűzte ki célul Kondoros nagyközség címe­rének többtagú tervezője. A változatok egyikét ez év de­cemberében szeretnék ünne­pélyes keretek között kivá­lasztani, illetve a falu címeré­vé avatni. Négy esztendővel ezelőtt kezdő­dött. Összejöttünk úgy harmin­cán Szarvason, a Pedagógus Üdülőben. Ki Pestről, Cegléd­ről, Gádorosról, Békéscsabáról érkezett, s természetesen Szarvas is képviseltette magát, jócskán... Edzeni érkeztünk testünket, lelkünket. Jógatábor­ként hirdették a találkozókat, s lassan, az évek folyamán átala­kult ez az összejövetel szeretetet adó és befogadó társasággá. Az első évben megjelent tá­borozok többsége állandó része­se lett ezeknek az augusztus végi találkozóknak, s csak egy-két új csatlakozott minden évben a jó- gásokhoz. így aztán lassan, de Dr. Szilvássy László, a szarvasi Öntözési Kutató Intézet nyugal­mazott kutatója tavaly nyáron próbálkozott először egy hely- történeti, népszerűsítő köny­vecske megjelentetésével. Az idén nyáron megszületett a soro­zat második kötete a „Történel­mi Mozaik Szarvas”. A könyv Szarvas történetét dolgozza fel 1825-ig. A megje­lenés költségeit az idén is az OKI vállalta magára. Emellett szám­talan közéleti személyiség és gazdálkodó szervezet segítette anyagi hozzájárulásával a mű létrejöttét. E kiadás erénye, hogy mind az ifjabb, mind pedig az idősebb nemzedék számára él­vezetes stílusban foglalja össze a biztosan megismertük egymást. Ki miért bánatos, kivel történt igazságtalanság és ki az, akit öröm ért az elmúlt egy esztendő alatt, amióta nem találkoztunk. A jógázás — persze — továbbra is fontos mozzanat volt életünk­ben, de az esti önismereti játé­kok, egy-egy megadott téma pszichodrámai megjelenítése, a kitárulkozások, a mester: Hera László nagyszerű irányításával hihetetlenül összekovácsolta a társaságot. Tudom, nehéz lesz elhinni, amit leírok, de igaz. Mindannyiunk célja az volt, hogy szeressük egymást, hogy örömet szerezzünk a másiknak. Nem létezett, hogy valaki is város történetét. Dr. Szilvássy László biztos kézzel válogat a legfontosabb történeti munkák­ban és képes összefoglalókban. Külön érdeme, hogy teret szen­tel a Szarvast újjátelepítő nem­zedék, így Harruckem János György és utódai munkásságá­nak. Megtudtuk azt is, hogy a megjelent mozaik iskolai fel- használását is tervezik. Lehető­ség nyűik arra, hogy a gyerekek a történeti összefoglalót olvasó­könyvként hasznosítsák Szarvas város történelmének megisme­résekor. Helytörténeti és népraj­zi szakkörök már jelezték igényüket. Gratulálunk dr. Szilvássy Lászlónak. megbántotta volna a másikat, hogy fúrja, hogy pletykáljon rá. Mindenki mindenkinek levelet küldözgetett (ez egy csodálatos „házifeladat” volt), s bizony úgy kerestük alkalmi levélládánkban a kis cetliket, mintha életünk sorsfordulója derülhetne ki be­lőle. Pedig „csak” kedves szava­kat kaptunk, ami mindennél töb­bet ért. így alakult át számunkra ez a kis üdülő szeretetszigetté. S éltet majd mindannyiunkat a gondo­lat az elkövetkezendő tizenkét hónapban, hogy 1996-ban ismét találkozunk, hogy elfeledkezve a kegyetlen világról, csak egy­mással törődjünk. Alapítvány a Tessedikért A napról napra szigorodó gazda­sági körülmények között egyre több országos és megyei szintű művészeti csoport szünteti meg tevékenységét, pénz hiányában. E jelenség tanulságát elemezve döntött úgy Szarvas város önkor­mányzata és a Vajda Péter Művelődési Központ, valamint a Tessedik Táncegyüttes vezetése, Babák Mihály települési képvise­lővel együtt, hogy új finanszíro­zási utat keresnek a táncegyüttes fennmaradása érdekében. Terve­ik szerint legkésőbb 1996. év ele­jére a működést egy alapítvány létrehozásával, s ennek keretein belül oldják meg. A célok között szerepel egyebek között a szlovák hagyományok őrzése, a nemzeti­ségi kultúra ápolása, a széles körű tehetséggondozás, a népzenei ok­tatás továbbfejlesztése. Megjelent a Történelmi Mozaik 1995. szeptember 5., kedd Ahogy illik A szarvasi városoldal jobb felsó' sarka a jegy­zet helye, s ezen a helyen már írtunk arról, milyen gondokkal küzd Örménykút és Kardos, mivel kell szembenézniük, s olykor szem­beszállniuk azért, hogy a szűkös anyagi kere­tek között valamiképpen működésben tartsák a helyi általános iskolát. A lap hasábjain ele­meztük, hogy felmerült a két település vezetői között: talán összefogva, egyesíteni lehetne a két iskolát. Lehetne például mindkét falu általános iskoláinak alsó tagozatosait Örménykúton, felső tagozatosait Kardoson tanítani, de lehetne akár fordítva is. Egy ilyen összevonás után csökkenteni lehetne mindkét iskola kiadásait, s hatékonyab­ban lehetne gazdálkodni a létszámmal is. Vannak azonban e gondolatnak ellenzői. így az összevonás az idén már biztosan nem jön létre. Örménykúton a képviselő-testület költségvetésében 6354793 Ft-ot tervezett be az iskolai oktatómunka finanszíro­zására, a napközio tthonra 403 000 Ft jut. A pénz kevés, de a semmiből többet nem lehet adni. A települési feladatok egyiké­re sem jut elegendő, s arról még álmodni sem mernek, hogy beruházzanak, fejlesszenek. Az általános iskola vezetése az örménykúti képviselő-testülettől költségvetésen felül 450 000 Ft-ot kért feladatainak ellátásához. Ezen az ülésen részt vett a térség országgyűlési képviselője, Szöllősi Istvánná. Vita után, az önkormányzat tagjai úgy döntöttek, hogy anyagiak híjján, mindössze 300 000 Ft-ot tudnak adni, mert ennél többre nincs lehetőség. A döntést az országgyűlési képviselőnő indulatos felugrása, majd a helyszínről történő, köszönés nélküli, viha­ros távozása kísérte. Nyilván ebben nyilvánult meg a honanya testületet elmarasztaló vélemény nyilvánítása. Ahoev illik, kulturáltan. A nagy. horgászok. A szarvasi nyár több más mellett a horgászok versenyével is színesíti a pihenők örömét. Az idén a legügyesebb versenyző Sándor Gábor volt, aki holland vendégével a képen látható rekordfogás boldog gazdája lehetett. Az is örvendetes, hogy a Körös-parti halászléfőző versenyt szintén a szakállas Sándor Gábor nyerte, aki bizonyította, hogy nemcsak kifogni, hanem megfőzni is tudja a halat. Kitüntetettek Szarvason a nemzetiségi kultúra és a népművészeti hagyományok ápolása a mindennapi élet részévé vált. Nemrégiben e területen vég­zett alkotó munkájáért a Magyar Köztársaság oktatási és kulturális miniszterétől, Fodor Gábortól két művész is díjat vehetett át. Skulté- ti Mihály né a népművészet meste­re, Csasztvanné Vas Edit pedig a népművészet ifjú mestere kitün­tető címet vehette át. Skultéti Mihályné hosszú évek óta országosan elismert né­pi szövő. Munkájáért messze- földről Szarvasra utaznak, csak azért, hogy láthassák. O a szö­vés és a hímzés alapjait édes­anyjától és nagymamájától ta­nulta. Folyamatosan képezte magát, s ma már nevéhez fűződő motívumok, szakmai fogások is ismertté tették. Több mint 23 évvel ezelőtt kezdték el megyénkben a díszí­tőművészetet tanítani. A kezdet­től egészen napjainkig aktívan ki­veszi részét a munkában Skultéti Mihályné, aki 20 éve vezeti Szarvason a hímző szakkört. Átlagosan 60 felnőtt vesz részt a szakkör munkájában, ahol elmé­leti és gyakorlati oktatásban ré­szesülnek. Sajnos a fiatalabbak egyre-másra elmaradoznak, hi­szen nekik nincs úgy idejük, sem kitartásuk, mint az idősebbeknek. Legalább 2 - 3 év kell ahhoz, hogy a szövőtanfolyamon résztvevők C kategóriában megfeleljenek. Ebben az A kategória a legmaga­sabb szint, amikor a népi szövő nyugodtan nevezheti magát mes­ternek. Ekkor már ismeri a bogos, a csipke, az erdélyi festékes, és ki tudja még hányféle szövési mó­dokat. Az erdélyi festékes sző­nyegről Skultéti Mihálynétól megtudtuk, hogy a benne lévő igen hosszú és kemény munkát annyira tisztelték, hogy erre a sző­nyegre sohasem léptek rá, mindig a lakószoba belső falát díszítette.' Hogy mennyire van a hímzés és a szövés mesterségének folyta­tója, mi sem bizonyítja jobban, minthogy Skultéti Mihályné óvó­nő lánya, fiának felesége és há­rom lánya a tizenegy évestől a huszonegy évesig mindegyik tud hímezni és szőni. A család kerete­in túl, a városban a Petőfi Általános Iskola szervezett kere­teken belül oktatja a kézművesség mesterségét. Csasztvanné Vas Edit tanító­nő Esztergomban végzett szlo­vák—népművészet szakon. Fér­jével együtt 1983-tól a Tessedik Táncegyüttes tagja. Népdalének­léssel foglalkozik, s egyben tán­col is. Ebben az évben ő is pályá­zott a minden évben kiírásra kerülő népzene, ének, mese és tárgyi művészet minősítő verse­nyen. A pályázat első része ön­életrajzi fogalmazvány, melyben természetesen a szakmáról, jelen esetben a népzenéről is számot kellett adni. Ezt követi a zsűri előtti megmérettetés. Az idén, jú­nius végén 32 pályázó állt a szak­mai zsűri elé népzenei és népdal kategóriában. Mindenkinek két különböző tájegység anyagával kellett fellépni. Csasztvanné Vas Edit szarvasi szlovák és Galga menti népdalokkal készült. S mint az eredmény mutatja, kimagaslóan állt helyt. Megkapta a népművészet ifjú mestere kitüntetőcímet. • Tervei elsősorban tanult mes­tersége, az oktatás körül forog­nak. A szlovák általános iskolá­ban éneket tanít, természetesen népdalt szlovákot és magyart egyaránt. Emellett tovább dolgo­zik a Tessedik Táncegyüttesben. Három éve vezeti a szlovák nép­dalkört. Egy külön kiadványt ter­veznek, amelyben összegyűjtik azokat a népdalokat, amelyek Szarv asrajellemzőek. A Mariann Balettiskola meghirdeti kezdő (5 éves kortól) és haladó klasszikus f)alett- tanfolyam án aá beiratkozási helyét és idejét. Helye: Szigligeti utcai óvoda tornaterme (Békéscsaba, Szigligeti u. 3.). Ideje: 1995. szeptember 7., csütörtök, 1995. szeptember 8., péntek 16 órától 19 óráig. TlCinrfen ércfeÁfőrfőt szeretettel uáro/t! TJaraáné AzoÁofJKartann Safettmester

Next

/
Oldalképek
Tartalom