Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-05 / 208. szám

1995. szeptember 5., kedd HAZAI TÜKÖR Kié a parlamentben az 54 százalék? Tart a koalíciós kötélhúzás Talán ma délelőtt eldől, ma­rad vagy szakad a koalíció. Bár tegnap délelőtt az SZDSZ és az MSZP parla­menti frakciója (sőt az MSZP elnöksége is) ülése­zett, egyelőre mindkét párt ragaszkodik a saját elképze­léseihez, miközben hangsú­lyozzák: nem presztízskér­désről van szó. Az SZDSZ elnöke, Pető Iván újságírók előtt elmondta: a frakció nincs döntési helyzet­ben, egyébként is pártja úgy keveredett ebbe a nyilvános­ság előtt zajló vitába, ,,mint Pilátus a Crédóba”. Szerintük nem személyi kérdésekről van szó, hanem arról, hogyan lehet a koalíció működését normális mederbe terelni. Ez pártja szerint a koalíciós megállapodás betartását is je­lenti. Az SZDSZ tehát ra­gaszkodik ahhoz az álláspont­jához, hogy nem aktuális a kormány bővítése. Az MSZP-frakció ülésén Horn Gyula pártelnök-minisz­terelnök előterjesztésében te­kintették át a koalíciós gon­dokat. Toller László frakció­vezető-helyettes ezután el­mondta: a koalíciós megálla­podást nem kell újra tár­gyalni, de nem lehet azt dog­maként sem kezelni. A szocialisták szerint a közös kormányzás több mint kívá­natos, ezért, ha a kormány munkájának áttekintése és a tárgyalások folytatása után sem születik kompromisz- szum, az nem az MSZP hi­bája. A Koalíciós Érdekegyez­tető Tanács keddi ülése előtt arról kérdeztünk néhány kép­viselőt: igaz-e az a kijelentés, amit Nagy Sándor tett, misze­rint most már nem is a kor­mány bővítéséről folyik a vita, hanem arról: melyik párt az erősebb? Pécsi Ildikó (MSZP):- Az illetékes bölcs urak­nak most nagyon meg kell fontolniuk, mit tesznek. Olyan ez, mint amikor a férj és a feleség együtt felel a csa­lád jövőjéért. A harmonikus együttélés a két fél kompro­misszumkészségén múlik, és mindegy, hogyan kerültek a házasságba. A tartós civako- dás itt is, ott is váláshoz ve­zethet. Szolnoki Andrea (SZDSZ): - Félreértés az egész. A lé­nyeg: a közösen kidolgozott és aláírt koalíciós megálla­podást be kell tartani. Ko­rábban magam is tettem egy javaslatot a Népjóléti Mi­nisztérium kettéválasztására, de meggyőztek arról, hogy köt az általam is elfogadott megállapodás. Azóta egy­folytában bombázhatnám a koalíciót, mint ahogy most az MSZP teszi. Ezért tartom korrektnek azokat a nyilat­kozatokat, amelyeket SZDSZ-es vezetőktől hall­hattunk az utóbbi napokban. Koalíciós szakításról még nincs szó. Az utolsó pilla­natban a kongresszusnak kell döntenie. Szöllösi Istvánná (MSZP):- Nem presztízsharcról van szó, hanem arról, szabad-e rövid távú célokért távlati stratégiát feladni. Van egy kormányprogram, amit végre kell hajtanunk, s ehhez szük­séges egy hosszú távon gon­dolkodó szakember. Kijelent­hetem: Nagy Sándor ilyen. De ha ő nem vállalná, Horn Gyula majd talál alkalmas személyt. Égyébként kár erről annyit beszélni. Kié a parla­mentben az 54 százalék? Az MSZP nem lopta, nem örö­költe és nem ajándékba kapta a mandátumokat. Nekünk nem kell erősködnünk. Sze­rintem ez a történet lényege! Takács Mariann Ma: tűzoltó-demonstráció Múzeumba való autók, elavult védősisakok Ma országos demonstrációt tartanak a tűzoltók. Szak- szervezetük összegezte ége­tő gondjaikat: havi bruttó 22 ezer forintért kockáztatják az életüket, technikai eszkö­zeik többsége elavult, védő­sisakjaik szavatossága két éve lejárt, a tűzoltóautók fele pedig akár múzeumi da­rab lehetne. Hivatásukat még mindig nem minősítették veszélyes szakmának, a havi 269 órás munkaidejük jelentős részét képező túlórákért pedig nem kapnak többletdíjazást. A 9170 tűzoltó nevében ma délelőtt az ország min­den részéről érkező 1500 szabadnapos tűzoltó egyen­ruhában vonul a Hősök teré­ről a Parlament elé, ahol pe­tíciót nyújtanak át az Or­szággyűlés elnökének. Bíz.-- nak benne: a kormány segít, hogy ne váljék működéskép­telenné a tűzoltóság. Miniszterelnöki beszéddel kezdődött a parlament őszi ülésszaka A kormány munkáját javítani kell Éles ellenzéki bírálatok a koalíciónak címezve Kuncze Gábor és Horn Gyula: talán mégsem szakad a koalíció? FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Horn Gyula napirend előtti felszólalásával kezdődött a par­lament őszi ülésszaka. A miniszterelnök rámutatott, hogy a kormánynak ma nehéz dolga van: egyszerre kell kezelnie a válságot és menedzselnie az átalakulást. Ebben a nehéz helyzetben a ko­alíción belül vitát kiváltó javas­latai a kormányzati munka javí­tását szolgálják. Aláhúzta, hogy ő a koalíciós partnerrel meg­egyezésre törekszik és változat­lanul kiáll a stabilizációs poli­tika mellett, amelynek első eredményeként mára lefékező­dött a pénzügyi helyzet rom­lása. Az 1996-os költségvetés alapos előkészítés után - több más gazdasági törvénnyel együtt - kerül szeptemberben a parlament elé. Beszélt a miniszterelnök az ország fejlődését szolgáló svéd, osztrák és német hitelekről, az Európai Fejlesztési és Újjáépí­tési Banktól kapott jelentős se­gítségről. Bejelentette: 1995 minden hónapjában 200 millió dollár külföldi deviza áramlott az országba vállalati hitelek vagy külföldi tőkebefektetések formájában. A kormányzat lépéseket tett az ellenzékkel való konstruktív párbeszéd megteremtésére is. Elismeréssel szólt az MDF, a KDNP, a Fidesz-Magyar Pol­gári Párt képviselőivel folyta­tott konstruktív megbeszélések­ről. Hasonló párbeszédet szor­galmaz a szakszervezetekkel, a munkaadók érdekképviselői­vel, az egyházakkal, a civil szervezetekkel is a társadalmi béke megtartása érdekében. Nemzetközi kérdésekről szólva megemlítette a NATO- tagságért, az Európai Unióhoz való csatlakozásért tett erőfe­szítéseket. Pozitívan értékelte a MeciarraX folytatott tárgyaláso­kat, amelyek nyomán a hágai bíróság előtti ügyet peren kívüli egyezséggel esetleg rendezni lehetne. A frakcióvezetők rövid fel­szólalásokban reagáltak a mi­niszterelnök szavaira. Pető Iván, az SZDSZ frakcióveze­tője a koalíciós viták okairól szólva név nélkül bírálta a mi­niszterelnököt, mert „végig­gondolatlan bejelentésekkel kész tények elé állította” a sza­baddemokratákat; kijelentette, hogy pártja szeretne biztosító-- kokat kapni a hasonló helyze­tek megismétlődésének elkerü­lésére. Szorgalmazta ugyanak­kor az őszinte párbeszédet a nézeteltérések tisztázása végett. Szabó Iván az MDF képvise­letében visszautasította azt a fo­lyamatosan elhangzó vádat, hogy a legnagyobb ellenzéki párt nem konstruktív a kor­mány ellenzékeként. Pártérde­kek nem lehetnek fontosabbak az ország érdekeinél, hangsú­lyozta, s konkrétan bírálta a kormányt, hogy kliensrendszert épít ki az egészségügyben, ki­szolgáltatottá teszi a felsőokta­tást, napi költségvetési érde­keknek veti alá a privatizációt, uralni próbálja a médiát, és egymásnak ugrasztja a külön­böző társadalmi rétegeket. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője kijelentette: a következő esztendő fordulatot hozhat az ország életében, s eh­hez ki kell alakítani a minimális konszenzust a parlamenti pár­tok között. Hangsúlyozva a ko­alíció szükségességét rámuta­tott, hogy a vitákat nem a par­lamentben, hanem tárgyalóasz­tal mellett kell lefolytatni. Torgyán József, az FKGP nevében szatócskormánynak nevezte a kabinetet, s kijelen­tette: a koalíció tevékenysége az elmúlt 14 hónapban olyan volt, mint a házastársak szünte­len veszekedése; „ebből a frigyből csupán olyan torzszü­lött jött létre, mint a Bokros­csomag” - tette hozzá. Isépy Tamás frakcióvezető közölte, hogy a KDNP nem akar kívülről beleszólni a koa­líciós vitákba, s azt szeretné, ha azok az ország felemelke­dését szolgálnák. Konstruk­tívnak nevezve a miniszterel- • nőkkel folytatott tárgyaláso­kat, leszögezte, hogy pártja továbbra sem ért egyet a kor­mány gazdasági, szociális és kulturális politikájával. Szájer József (Fidesz-Ma­gyar Polgári Párt) szerint a két koalíciós párt pozícióharca tör­ténelmi felelőtlenség, s .24 pontban indokolta, hogy a kor­mány miért alkalmatlan az or­szág bajainak orvoslására. . Horn Gyula viszontválaszá­ban nem tért ki részletesen az észrevételekre, mondván: az el­lenzék új kérdéseket nemi vetett fel. Aláhúzta, hogy a koalíción belüli vita nem befolyásolta a kormány tevékenységét. Megismételte ajánlatát a koa­líciós és az ellenzéki pártok együttműködésére, hogy végre közös nevezőt találhassa­nak. FEB Olyan embereket kell ne­velni, akiknek tudása kiállja a piac próbáját, s akik képesek arra, hogy felvértezzék ma­gukat a felnőtt évek szigora és kérlelhetetlensége ellen. Erről Fodor Gábor művelő­dési miniszter beszélt rádió­üzenetében a tanévnyitás al­kalmából. A miniszter olyan iskolát tart kívánatosnak, ahol csak a tehetség, a türe­lem, a szolidaritás és a mások iránti figyelem számít. Szeptember 15-től meg­nyitják az Országgyűlési Biztos Hivatalának panasz­irodáját. A sérelmeket sze­mélyesen, illetve levélben lehet bejelenteni az om­budsman címén (1054 Bu­dapest, Tüköry utca 3.). A beadványok sorsáról a 269- 3500 telefonszámon adnak felvilágosítást. A hivatalt bárki megkeresheti, aki úgy érzi, hogy valamelyik ható­ság, közszolgáltatást végző szerv eljárása, határozata, vagy intézkedése, illetve in­tézkedésének elmulasztása miatt alkotmányos jogait sé­relem érte. A kárvallott kétmillió, a rendőrség százezer forintos jutalmat ajánlott fel annak, aki segít nyomra vezetni a közelmúlt egyik legnagyobb szabású műkincsrablás tet­teseinek kézre kerítésében. Augusztus 18-a és 20-a kö­zött 30 millió forint értékű festményt és különleges szőnyegeket loptak el egy pilisborosjenői házból. A tervek szerint szeptem­ber 28-án aláírják az Eszter­gom és Párkány közötti Má­ria Valéria dunai híd újjá­építését rögzítő nemzetközi dokumentumot. A vállalko­zásról július közepén a ma­gyar és a szlovák miniszter- elnök állapodott meg. Az Európai Unió 1,6 milliárd forintos költség ötven-hat- van százalékát segélyként kész átutalni. A dolgozók érdekeit is figyelembe kell venni az energiaszektor privatizáció­ja során, jelentette ki Such- man Tamás Gerhard Schrö- derrel, Alsó-Szászország miniszterelnökével folyta­tott tárgyalásán. A német fél kijelentette, a tartomány vál­lalatai elsősorban az ener­giaprivatizációba kívánnak bekapcsolódni. Hamis pénz találtak Vá­cott. Feltehetőleg hazai gyártásúak azok a hamis 1000 forintosok, amelyeket a város környékén eddig ismeretlen személyek for­galmaznak. Évente kétszázezer haláleset öröklött infarktus miatt A bűnös a 19. kromoszóma Elképzelhető, mekkora felháborodás lenne világszerte, ha évente 600 óriás utasszállító repülőgép - ismert, előre tudott géphiba miatt - lezuhanna utasaival. A képzeletbeli katasztró­fák során legalább 200 ezer ember vesztené életét. Azaz körül­belül annyian halnának meg, mint amennyire az öröklött in­farktus okozta halálesetek száma becsülhető. A kutatások egyértelműen bebi­zonyították az infarktus örököl­hetőségét. Fiatal felnőttként vá­ratlanul érheti az embert a hirte­len rosszullét, s a megelőző tü­netmentesség sem jelent feltétle­nül egészséget. A betegség korai jelentkezése a férfiaknál 55, a nőknél 65 éves korban jellemző. A számítások kimutatták, hogy a betegek fele genetikai­lag is hajlamos volt erre a kórra.' Családjukra jellemző a koleszterin-túltengés, ennek pedig - a kutatások szerint - a 19. kromoszóma meghibáso­dása az oka. Magyarországon minden ötszázadik emberben öröklődött a hajlam, összesen 20 ezren élnek közöttünk olya­nok, akiknek eleve számolniuk kell e betegséggel. Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) támogatásával 16 országban már folyik az a szű­rővizsgálat, amelyet hazánkban idén ősszel vezetnek be. A program nevének magyar fordí­tása az lehetne, hogy „a korai diagnózis megelőzi a korai ha­lált”. Célja, hogy a családfa elemzésével kimutassák a be­tegségre való hajlamot. A kivizsgálást mindenkinek ajánlják az orvosok, akinek csa­ládjában előfordult már infark­tus. A szűrésből, valamint a ge­netikai vizsgálatból megálla­pítható: öröklődött-e a hajlam? Ez azért is fontos, mert az érin­tettek gyermekeiben ötven szá­zalékos valószínűséggel vár­ható a betegség előfordulása. A szűrőprogrammal szeretnék tu­datosítani a létező veszélyt, s azt, hogy az „ismert géphiba” idejében kijavítható. " B. B. (Az ingyenes vizsgálatokról a 175-3169-es budapesti telefon­számon lehet részletes felvilá­gosítást kapni.) Nem „felettes szerv”, hanem a nemzetiségek, etnikumok segítője Közalapítvány a kisebbségekért A hivatal megalakulásakor még tartottak a hazai kisebbsé­gek attól, hogy „felettes szerv” fogja irányítani tevékenysé­güket. Az évek során azonban bebizonyosodott, hogy a Nem­zeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal segíteni és támogatni kí­vánja a Magyarországon élő nemzetiségeket. Wolfart János elnök az intézmény fennállásának ötödik évfordulója kap­csán értékelte az eddigi munkát. A magyar államigazgatásban nem volt elődje a hivatalnak - emlékeztetett rá az elnök -, a rendszerváltás után három év­vel viszont már 400 kisebb­ségi kulturális, szakmai ér­dekképviselet működött. Au­tonómiára való törekvésüket a kisebbségek jogairól szóló törvény is segítette. Az intézményes garanciák sorában különleges szerepet kaptak a kisebbségi önkor­mányzatok, amelyek már a törvények előkészítésébe is beleszólhattak. A tavalyi választásokat kö­vetően csaknem 700 helyi ki­sebbségi önkormányzat kezdte meg működését. Az idén ti­zenegy országos testület is lét­rejött. Azokon a települése­ken. ahol az elmúlt évben nem alakult ilyen, de ha adottak a feltételek, ősszel ismét kiírhat­ják a választásokat. A Nemzeti Etnikai Kisebb­ségi Hivatalnak a jövőben a polgármesterek, jegyzők és egyéb alkalmazottak szakmai képzése lesz a fő célja. Az oktatás területén lénye­ges eredményt nem sikerült elérni. Az anyanyelvi sajtó azonban gyarapodott a segít­ségükkel. Ősszel megkezdheti tevé­kenységét a Kisebbségekért Közalapítvány is, amely az idén 400 millió forinttal gaz­dálkodhat. Támogatásukért fo­lyamatosan lehet pályázni. A hivatal nemzetközi tevékeny­sége során elsősorban a párbe­szédet szorgalmazza. Elve, hogy a hazai kisebbségek és a határon túl élő magyarság ügyét azonos elvek alapján kell gondozni. ' Bozsó Bea

Next

/
Oldalképek
Tartalom