Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-25 / 225. szám

tÍKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEIKÖRKÉP 1995. szeptember 25., hétfő ^-----------------------------------------------------------------------------------------------^ Elkészült az alapfokú művészeti iskola A jövő hónapban már itt folyhat a tanítás FöMink vált. Nizsalovszky Endre jogtudós, egyetemi tanár, az MTA tagja 1894-ben ezen a napon született Békéscsabán, és 1976-ban Budapesten halt meg. A kereskedelmi és váltójog, ezen belül a valorizáció jogának kér­désével foglalkozott, majd a do­logi jog és a kötelmi jog témájá­val. Tanulmányt írt az öröklési jog elvi kérdéseiről. Mezőhegyesen az egykori bölcsőde és a korábbi rendőrségi épület egybenyitásá- val alakították ki az alapfokú művészeti iskolát. Az új létesít­mény átadása előtt váltottunk néhány szót Roczkov Frigyes­sel, a városellátó szervezet ve­zetőjével, az átalakítási munkák irányítójával. — Először az önkormány­zati intézmények nyári kar­bantartását végeztük el, ezt követően láttunk ehhez a rrtun­kához — mondja. — A pénz­ügyi lehetőségeink igen szűkek voltak, mindössze fél­millió forint állt rendelkezé­sünkre, ezért a bontás során keletkezett anyagokat is igye­keztünk beépíteni. Az „anyaiskolában”, azaz a József Attila Általános Művelődési Központban Maczák Andrásáé igazgatónőt kerestük. — Éppen most értem vissza a művészeti iskolából — mondja. — Az új tagintézmény vezetőjével, Riczánné Muzsik Ibolya tanárnővel a helyszínen beszélgettünk a további felada­tokról. Rövid időn belül szeret­nénk „összekapirgálni” az épü­let berendezési tárgyait, s úgy vélem, hogy a jövő hónapban már itt folyhat a tanítás. Jelenleg a zenetagozaton 184 diákunk van, s vélhetően a drámai és a néptánc tagozatot is beindít­juk... Ménesi György Megkérdeztük olvasóinkat Kellenek-e gazdagok? Sonkolyos Csilla 24 éves, nagyszénási piaci árus: — Gazdagok mindig voltak és lesznek is. Úgy gondolom kellenek, mert az ország gyara­podása csak úgy képzelhető el, ha az egyének is boldogulnak. Az egyre több gazdag ember egyre nagyobb vásárlóerőt je­lent, s élénkítheti a gazdaságot. A mi környezetünkben is észre­vehető, hogy a gazdag emberek egyre-másra szaporodnak. Job­ban vásárolnak azok, akiknek több pénz van a zsebükben. Juhász József 35 éves, békés- szentandrási rokkantnyugdíjas: — Kellenek a gazdagok, mert különben nem volna egyensúly a világban. Máskü­lönben meg a gazdagok jóval kevesebbet költenek, mint amennyit költhetnének. Féltik a pénzüket. Csak a vagyonu­kat gyarapítják. Vásárolni csak a szegény ember vásárol, az meg kevés pénzből tud. Az ellen meg semmit nem lehet tenni, hogy egyes emberek ne gazdagodjanak meg. Keserű Zsuzsanna 33 éves, a szarvasi önkormányzati hetilap főszerkesztője: — Sokan utálják a gazdago­kat, pedig teljesen felesleges, mert a gazdagok éppen eléggé utálják egymást. Egyébként nem találok semmit abban, hogy van­nak gazdagok és vannak szegé­nyek. Hogy mennyire kellenek vagy nem kellenek, arra nehéz válaszolni, de az biztos, hogy mindig is lesznek. Jó volna, ha a gazdagok jobban kivennék a ré­szüket a települési feladatokból. Molnár János 45 éves, örmény­kúti vállalkozó: — A gazdagok, ha kellenek, ha nem, vannak. Külön nem kel­lene ezzel a kérdéssel foglalkoz­ni, mert a gazdaság fejlődése ma­gával hozza, hogy egyesek gyara­podjanak, mások elszegényedje­nek. Inkább az a baj, nő a szaka­dék a nagyon gazdag és a nagyon szegény között. Jobb volna, ha valami egyensúly keletkezne, nem volna hátrányos, ha mind­annyian gazdagok lehetnénk, de erre vajmi kevés a remény. Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve eló'fizetó'i lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztori­kat, egyéb színes írásokat közlünk. Az utóbbi másfél évtized történetei A politikus gyermekkora A címben Maróthy Lászlóról van szó. Arról apolitikusról, aki fiatalon „robbant be” a Kádár-rendszer politikai elitjébe, s futott be szédítő karriert egészen az 1988-as pártértekezletig, ahol önként állt félre, s „vonult vissza” a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszteri székbe. Egy évvel később becsületből, szakmai meggyőződésből elvitte mások helyett a „balhét” Bős miatt, s látványos parlamenti szerepléssel távozott a politikai életből. Lemondásának másnapján maga Vranitzky, osztrák kancellár tett neki állásajánlatot, de nem vállalta, a vízlépcső miatt nem is vállalhatta. Akik Maróthyt közelről ismerték, azok általában szerették. Nem tartott távolságot, mindenkihez volt egy jó szava, kap­csolatot tudott teremteni másodpercek alatt, s ami különösen fontos, régi ismerőseit, barátait nem tagadta meg, bármennyi­re nőtt is a távolság közte és köztük. Itt született Szeghalmon, ide is járt iskolába — a Péter András Gimnáziumban érettsé­gizett. Gyakran jött haza, ahol tudott, segített a városon. Közelről ismertem, az akkori politikai elit legtehetsége­sebb tagjának tartottam. Persze nem mindenki ismerte el tehetségét, sikerét sokan gyanakvással nézték. Különösen akkor, amikor megválasztották a budapesti pártbizottság első titkárának. Azt a sértést a fővárossal szemben, hogy Budapest első embere egy „falusi” legyen! Skandallum! Politikai kö­rökben a gyűlölet vele szemben csak nőtt, amikor elterjesztet­ték róla, hogy ő az „Öreg” kijelölt utódja. Látványos politikai karrierjét a bennfentesek azzal magyarázták, hogy a Cservenkáné (a Pest megyei pártbizottság befolyásos első titkára) veje, és Mária néni (Kádár felesége) kedvence. Jól hangzó híresztelések voltak, csak épp nem igazak. Az én kis történetem az előzőekben írtakat igazolja. Maróthy 1985-ben szülőhelyén elindult a képviselő- választáson. A szeghalmi jelölőgyűlésen sokan felszólaltak mellette, köztük gimnáziumi osztályfőnöke. Az asszony őszinte szavakkal emlékezett a diák Maróthyra. Mondataiból idéztem a másnapi lapban: „Nem volt csodagyerek. Olyan volt, mint a többi. De máig megmaradt bennem a szorgalma, tanulni akarása, a felnőttek iránti, a mindenre és mindenkire kiterjedő tisztelete.” Jó két hónap múlva a Belügyminisztéri­umból visszahallottuk az osztályfőnök szavait — csak kissé másként: „Halljuk, a Maróthy nem volt csodagyerek, vagyis épp olyan buta volt, mint a többi. Ha valaki, akkor az osztályfőnöke ismerte!” Árpási Zoltán Mozgalom a Virágos Magyarországért Országosan is a jók között Szeghalom tagja azon 54 telepü­lésnek, mely csatlakozott a Vi­rágos Magyarországért mozga­lomhoz. A tíz egyéni választó- kerület egymással versenyez. A versenybizottság, melynek el­nöke dr. Tóth Imréné, május óta kíséri figyelemmel a vetélke­dést. A legutóbbi állás alapján a 6-os számú választókerület ve­zetett 67 ponttal, a második he­lyen a 4-es kerület állt 64 pont­tal, a harmadikon pedig a 9-es 61 ponttal. A legközelebbi értéke­lést e hét végén tartják. Az utcák külön vetélkednek. Itt a legutóbbi állás alapján az első helyen holtverseny alakult ki a Sárrét utca és a Péter András utca között. Őket a Csaba utca, majd a Kossuth tér követte. Év végén a győztes körzetek pénz­díjakban részesülnek. Az orszá­gos versenybizottság augusz­tusban járta végig a szeghalmi területet, s országosan is igen jónak értékelte az itt tapasztalta­kat. Az említett versenyekkel egy időben meghirdették a vá­ros szép épületeinek vetél­kedőjét is, amelyre 18 pályá­zat érkezett. Ezeknek a legkö­zelebbi értékelésére is a na­pokban kerül sor. (Magyari) Holnap hálaadó szentmise orvosoknak, gyógyszerészeknek Ősi hagyományt elevenít fel a békéscsabai belvárosi plébánia holnap este, amikor hálaadó szentmisén emlékeznek az or­vosok és gyógyszerészek védő­szentjeire, Szent Kozmára és Damjánra. Az este hatkor kez­dődő szertartásra főleg orvoso­kat, gyógyszerészeket és más, egészségügyi dolgozókat vár­nak. Az ünnep hagyományairól Guliga György plébános a kö­vetkezőket mondta lapunknak: — Szent Kozma és Damján a keleti és nyugati egyházban egyaránt tisztelt, arábiai erede­tű, vértanú ikerpár volt. A tudás­szomj, kivált az orvostudomány iránt, Szíriába hajtotta őket. Ta­nulmányaik elvégzése után a kolikiai Égében telepedtek meg. Orvosai és apostolai lettek a vá­rosnak. Sem a gyógyításért, sem a gyógyszerekért pénzt nem fo­gadtak el. Vértanúságot a Diocletianus-féle üldözéskor, 303-ban szenvedtek: először megkötözve a tengerbe vetették őket, de a kötelek feloldódtak, s ők a partra úsztak. Ezután mág­lyát gyújtottak nekik, ott elájul­tak, de a lángok nem érték őket. Akkor nyíllal lőttek rájuk, de nem találták el őket. Végül kard­dal oltották ki életüket. Konstantinápolyban a róluk elnevezett bazilika zarándok- hellyé vált, ahol szokás lett, hogy a betegek bennaludtak a templomban, mert azt tapasztal­ták, hogy álmukban jön el hoz­zájuk az Úr követeként a két szent orvos és meggyógyítja őket, vagy valamilyen rendkívü­li gyógymódjavaslattal segít raj­tuk. Ezekről a gyógyulásokról a 6. századig visszamenő feljegy­zések tanúskodnak. Kozma és Damján volt a régi budai egye­tem patrónusa. Ünnepüket az egyetemi templomban az orvosi kar minden Esztendőben misé­vel ülte meg. Mindkettejük zo­máncképe rajta van a szent koro­nán, a magyarság legfőbb erek­lyéjén. —tán Mindenkinek jár, aki előfizetőnk! Lehetőség a megtakarításra Aki előfizetőnk, olcsóbban vásárol! Egy kedvezmény, melyet csak a Békés Megyei Hírlap elő­fizetői kaphatnak. Az előfizetéssel egy időben már­is tagjai az előfizetői klubnak, s egy olyan lehetőség lesz a ke­zükben, amelynek segítségével Békés megye több üzletében és szolgáltató egységében enged­ménnyel vásárolhatnak. Nem kell mást tenniük, mint fi­zetéskor felmutatni kedvenc lap­juk számláját. KEZDŐDHET AZ ŐSZI NAGY MEGTAKARÍTÁS! A számlával házhoz visszük a megtakarítást A havi nyugdíjat nehéz úgy beosz­tani, hogy jusson is, meg maradjon .. is a hónap utolsó napjaira. Bizony, gyakran le kell mondani olyan dol­gokról, amelyek régebben kedvelt csemegéi voltak a családnak. Ám az előfizetői számla segítségével nyugdíjas olvasóink is több száz forintot megtakaríthatnak. Fizessen elő a Békés Megyei Hírlapra, hogy megtakaríthas­sa nyugdíját! Előfizethető a kézbesítőknél, a terjesztési ügy­nökségeken és a kiadóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom