Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-23-24 / 224. szám

8 1995. szeptember 23-24., szombat-vasárnap # Békés megyei hírlap Nincs még kultúrát tám Zagyva László: Dudás, Duda, Pannon Pán Bár nem vidámító, de a műfajból tör­vényszerűen következő tény, hogy az időszaki kiállításokat három hét, egy hó­nap alatt lebontják. Megmarad viszont a dokumentáció,jelen esetben a katalógus. Ezért érdemes és indokolt a katalógussal kezdeni a kiállítás ismertetését. Ezenkí­vül azért is az első helyre kívánkozik a katalógus, mert Barabás Ferenc tervezé­se remek telitalálat: borítója hordozza a hely szellemét és mégis tömör és mo­dem. A Tipografíka Kft. és a Mozi Nyomda szintén jó munkát végzett, és ha még azt is hozzáteszem, hogy a repro­dukciók nem névjegykártya, hanem an­nál nagyobb méretűek, és hogy minden kiállító művésztől szerepel egy-egy mű reprodukciója, akkor bontakozik ki teljes mértékében a katalógus jelentősége. Ha már rendhagyóan kezdtem ezt a recenziót, folytassam is úgy, mégpedig azzal, akivel némely méltatás igen szűk­szavúan bánik vagy meg is feledkezik. A rendezőről van szó, ezúttal Banner Zol­tán művészettörténészről, aki avatottam az eltérő törekvések egymásmellettiség- ét jól érzékkel vállalva, rendezte meg a kiállítást. A kezdet kezdetén, több mint három évtizeddel ezelőtt regionális, elsősorban a tiszántúli művészeket felvállaló kiállí­tásként indult az Alföldi Tárlat. Azután lassan visszatértek a tárlatra az elszárma­zott Békés megyei művészek és szapo­rodtak a rokonszenvből vagy puszta kí­váncsiságból a tárlatra beküldő alkotók is. Ma már nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy az Alföldi Tárlat—és ez érvényes a XXIX.-re is — jól képviseli a mai ma­gyar képzőművészet többszólamúságát. A festmények, grafikák, plasztikák különböző felfogásban, hagyományo­sak, őrizve-újítók és modemek egyaránt. Meg kell jegyezni, hogy nincs díjbő­sége a kiállításnak. Ez tükrözi azt az általános társadalmi állapotot, hogy ná­Szereday Ilona: Napsütötte tanya lünk még nem alakult ki a Nyugat-Euró- pában már tradicionálisan létező, kultú­raorientált támogató polgárság. A mi milliárdosaink — tisztelet a kivételnek —még nem polgárok, csak újgazdagok. Békés megye képviselő-testületének dí­ját Zagyva László szobrászművész kap­ta, magas mesterségbeli tudással megol­dott, érzékeny plasztikáiért. Békéscsaba város díját helyi alkotó, Lonovics László érdemelte ki erőteljes, kis méretei ellené­re is monumentális, vegyes technikájú lapjaiért. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díja Oroján Ist­váné lett, tiszta vonalakból, harmonikus színvilággal, vegyes technikában kivite­lezett műveinek elismeréseként. Az OTP Békés Megyei Igazgatóságának díját Lóránt János kapta a természet mélyebb viszonylatait, rejtett arcát megjelenítő pasztelljeiért. A Békéstáji Művészeti Társaság Fülöp Ilonát ismerte el díjával gazdag formavilágú, egyéni fantáziával megoldott tollrajzaiért. A művészettörténet nyomán haladva, további ismerkedésünket az őrizve-újí- tókkal folytathatjuk. Közöttük külön csoportot alkotnak a Gyulai Műhely mű­vészei: Balogh Gyula, Szakáll Ágnes, Székelyhidi Attila, Tömpe Emőke, aki­ket lírai realista művek alkotására ihlet­tek szűkebb-tágabb környezetük élmé­nyei. Sipos Zsófia mesehangulatú tája egyénien idézi a pointilistákat. Kissé ol­dottabb líra munkál Salamon György, Palotai Erzsébet, Várkonyi János fest­ményeiben. Azt, hogy rendkívül kevés eszközzel is lehet atmoszférát teremteni, Váli Dezső és Krajcsovics Éva alkotása­in érzékelhetjük. A reformkor gazdag szellemi pezsgése jelenik meg vidámító természeti környezetben Berki Viola festményén. Ez alkalommal is örömtel­jes esztétikai élményt nyújt Galambos Tamás individuális, külön és azonnal felismerhető világa. Nem maga a konkrét esemény, hanem az azzal kapcsolatos gondolatébresztés, asszociáció a karak- terisztikuma Gubis Mihály akrilfestmé- nyének. Emberi történet, a megtöretés, az erőszak jelenik meg mély szuggeszti- vitással Végh András és Droznyik István munkáin. A sűrítés, a lényegkiemelés a jellemzője Dohnál Tibor művének. Arany János mondatát kissé kifordítva, annak nem égi, de mindenképpen művé­szi „mása” jelenik meg a korábbiaknál súlyosabban, drámaibban Tóth Ernő al­kotásain. Széri Varga Géza ezúttal is sikeresen használta ki mindhárom individuális kompozíciójában a fa és bronz sajátos együttélésének esztétikai lehetőségeit. A fa és a bronz önállóan jelennek meg az emberi egyéniség karakteres és áttételes megformálásában Jószai Zsolt és Stössel Nánda plasztikái által. A szobrászat örök forrása, az emberi test foglalkoztatja Kiss Györgyöt és Laborcz Mónikát. Előbbi dinamikus, tört formák által, utóbbi a sima felület tőmondatos egysze­rűségével fejezi ki emberségünket. Návay Sándor az örök időszerűségű ke­resztre feszítést az aszketikus test és a nyers, szürke bazalt kocka egységében alkotta individuális értékké. A terjedelem adott, minden kiemelés szubjektív, és a recenzens távolról sem ítélkezni, inkább orientálni, de leginkább kedvet csinálni szeretne írásával a Munkácsy Múzeum kiállításához. Dömötör János Bartók neve szimbólum Békéscsabai premier a zene világnapján „Bartók neve — függetlenül évfordu­lóktól — nagy gondolatok szimbólu­ma. Az első ilyen gondolat az abszolút igazság keresése művészetben, tudo­mányban egyaránt, s ennek egyik előfeltétele: a minden emberi gyenge­ségen felülemelkedő erkölcsi komoly­ság. A másik gondolat az elfogulatlan­ság különböző fajok, népek sajátságai iránt, aminek következménye a kölcsö­nös megértés,Tnajd a népek közti barát­ság. Jelenti továbbá Bartók neve a népből való megújulás elvét és követel­ményét művészetben és politikában. Jelenti végül a zene áldásának kiterje­dését a legszélesebb néprétegekig” — írta Kodály Zoltán 1970-ben, amikor egy kolozsvári Bartók-esten emlékez­tek meg nagy zeneszerzőnk munkássá­gáról, halálának 25. évfordulóján. Három művész most Békéscsabán fogott össze, hogy az 50. évfordulón Bartók zenei életműve és példaértékű etikai nagysága előtt tisztelegjenek; zene és költészet együtt szólal majd még a Jókai Színház Vigadójában októ­ber elsején — a zene világnapján — 19 óra 30-kor. Közreműködik Banner Zol­tán (vers, próza). Farkas Pál (zongora), a Bartók Béla Leánykar, vezényel Jász Ildikó. A művészekkel és dr. Ambrus Zoltánnéval, a Nemzeti Filharmónia megyei kirendeltségének vezetőjével a rendezvény céljáról beszélgettünk. — A műsorban felcsillan Bartók min­den alapvető eszméje, kötöttsége, a nép­hez, népzenéhez, a szomszédos és távoli népek kultúrájához, emberi sorsokhoz fűződő gondolata, ars poeticája összeg­ződik—mondta Banner Zoltán.—Meg­emlékezünk Bartók legelső gyűjtéseiről, amelyeket Vésztőn és Gyulán végzett, de természetesen az erdélyi anyagról is. Az a célunk, hogy a társművészetek közös jelenlétével összetett művészi képet ad­junk Bartókról, egyetemes értéket mu­tassunk fel, valamint azt, hogy Bartók mérce volt, kihatott a többi művészetre, és a népből úgy tudott megújulni, hogy közben európai teljesítményt nyújtott. Minden alkotó számára aktuális, aki e században él és dolgozik. A Filharmónia ifjúsági hangverse­nyeket és reprezentatív esti koncerteket tervezett az évfordulóra, így az elkép­zelés szerencsésen találkozott a művé­szek ötletével. Az ifjúsági sorozatot el­viszik a megye több településére, az emlékestet Szarvasra, Sarkadra. Pá­lyáztak és nyertek a városi és a megyei önkormányzattól, támogatja a progra­mot a Kereskedelmi Bank öt fiókja. A békéscsabai díszbemutatón a szakmá­ban és a közönség körében egyaránt ismert és kedvelt Lukin László mond bevezetők Az október elsejei premiert megelőzi négy vidéki ifjúsági est. Rázga József karnagy Bartók Béla Leánykarát nem kell bemutatni a zenekedvelőknek. A kórus most új kar­mesterrel lép fel. Jász Ildikó 1991-től tanít a békéscsabai Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskolában szol­fézst, zeneelméletet, ’92-től segédke­zik a vezénylésben. — Rázga karnagy úr kedvesen sok lehetőséget adott, bárhol fellépett a kó­rus, neki köszönhetem, ha ismerősnek Mit olvas? Dr. Libor Jánosról, a gyulai Pándy Kál­mán Megyei Kórház osztályvezető főorvosáról mindenképpen szólnék, ha szerény, nagytudású és betegszerető or­vosról kérdeznének. Tudománya, hiva­tása helytelen életmódunkból fakadó kórságaink gyógyítása, hiszen a gyomor és bélrendszer betegségeivel foglalkozik (gasztroenterológus), a dietetika (adiétás étrenddel foglalkozó tudományág) tudo­ra. Nemrégiben vehette át a Békés Me­gyéért kitüntetést. Néhány percre az endoszkópja (belső üreges szervek vizsgálatára szolgáló esz­köz) világából raboltuk el rövid beszél­getésre, hogyan él, mit csinál, szeret-e olvasni? ■— Most éppen vizsgálok, tükrözök— válaszol nyugodt humorral, csendes szó­val. — Az olvasással kapcsolatosan ha­talmas adósságaim vannak, amiket ál­landóan szeretnék pótolni, ha lenne időm. Elég ha azt említem talán, milyen szívesen olvasom nemes klasszikusain­kat; Móriczot, Mikszáthot. Nemrégiben olvastam Szolzsenyicin Gulágát. —Az Ön számára bizonyosan szemé­lyes, netán szomorú emlékeket is idéz a kor, a gulági idő? — Sajnos, miután kettővel túl vagyok a hatvanon, igen. Ma már beszélni is lehet róla. „Csak” osztályidegenként kényszerű egyetemi évhalasztás és 2 év munkaszolgálat jutott részemül. —Korunk irodalma? — Kedvelem a kritikus, ironikus hangvételt, például Végh Antalt. Az időhiányban örülök, ha a napi sajtót elol­vashatom. No meg a szakirodalmat. Kitűnő könyvtárunk van itt a kórházban, akár a hozzánk járó szakfolyóiratokból, Sikerkönyvek 1. A harmadik birodalom... 2. Oroszlánkirály 3. Borostyán 4. Rommel , 5. A gardéniás hölgy (Információ: Könyvesbolt, Gyoma­endrőd, Szabadság tér 5., Nyilas Mik- lósné boltvezető.) Dr. Libor János szívesen olvas klasszikusokat (archív fotó) akár könyvtárszolgálati úton hozzájutha­tok a gasztroenterológia legfrissebb iro­dalmához. Megáldott a sors azzal, hogy fiatal kollégáim nemcsak olvasnak, ha­nem írnak is, tudományos publikációkat, értekezéseket, előadásokat. A közös munka, a társszerzőség a jellemző az osztályunk kutatásaira, az eredményeink elemzésére is. Jelenleg a műtétet helyettesítő operatív endoszkópos be­avatkozásokkal foglalkozunk és készü­lünk a tavaszi nagyrendezvényünkre, a dél-magyarországi belgyógyász vándor- gyűlésre, amelyet osztályunk, a III. bel­gyógyászat rendez. Érzésem szerint soha nem készülhetünk eleget a sikerhez; a betegek kínjának enyhítéséhez, a tudo­mánnyal való lépést tartáshoz, a gyógyí­táshoz. Bede Zsóka Videoslágerek 1. Frankenstein (krimi) 2. Végsebesség (akció) 3. Az éj színe (krimi) 4. Szicíliai (maffia film) 5. Szabadnapos baba (vígjáték) (Információ: „Csipet” Videotéka, Gyomaendrőd, Kossuth u. 61—63., Almási Gyárfásné.) A Magyar Dráma Napja Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21- i ősbemutatójára emlékezve ünne­pelték meg a Magyar Dráma Napját, idén immáron tizenegyedik alkalom­mal. A megemlékezés szándéka tu­datosítani a magyar nyelvű drámairo­dalom értékeit és a hazai művekre irányítani az olvasók, a színházbará­tok figyelmét. A nagy mű előtti tisz­telgést a Magyar írók Szövetsége kezdeményezte 1984-ben. A Magyar Dráma Napján három író „versengésének” adott otthont a József Attila Színház. Ezúttal Eörsi István, Horváth Péter és Siposhegyi Péter vállalta azt a kihívást, hogy néhány óra leforgása alatt darabot ír. Az írói „rögtönzést” követte a dél­utáni próba, és az érdeklődők este már láthatták is az új színpadi műve­ket. A csütörtöki ünnepi napon Ta­mási Áron Tündöklő Jeromos című mű­vét játszották a Nemzeti Színház művé­szei a Várszínházban. Az előadás előtt Szakonyi Károly osztotta meg gondola­tait a nézőkkel irodalomról és színház­ról. Az író művészi hitvallását Rubold Ödön tolmácsolta. Hubay Miklós Tüzet viszek című tragédiáját mutatták be a Ruttkai Éva Színházban. Mátét Nagy Miklós, Évát Simorjay Emese alakította. AIX. kerü­leti Üllői út 45. szám alatt otthonra lelt társulás előadását Nagy Miklós rendez­te. Ugyancsak aznap nyílt állandó kiál­lítás, amellyel a közelmúltban elhunyt Herceg Csilla színművésznőre emléke­zett a Thália Szekere Színházi Alapít­vány Ruttkai Éva Színháza. A héten még próbált, hétfőtől már fellép a kórus, vezényel Jász Ildikó FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET tűnök valakinek. Bartók Béla nem annyira közkedvelt, mint amennyire nagysága megérdemelné. Az est ezért éppen a megszerettetésére szolgáló kezdeményezés. Iskolánk névadója minőségre kötelez. Farkas Pál tanár, a szakközépiskola zenekarának vezetője az est zongoramű­vésze Bartókot szívügyének nevezte és arról a küldetéstudatról beszélt, amely az emlékműsor megrendezését motiválta. — Még mindig túl szűk az a réteg a zeneszerző hazájában, amelynek tet­szik Bartók muzsikája. Tapasztalatunk az is, hogy az irodalom és a zene a megértetésben, a hangulatteremtésben egymást szolgálja, segíti. Közelebb szeretnénk vinni Bartók muzsikáját az utca emberéhez, a kórusmuzsika segít­ségével — az ismertebb — kívánunk eljutni a kevésbé ismert Bartókhoz. Niedzielsky Katalin •Többszólamú táriji

Next

/
Oldalképek
Tartalom