Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-23-24 / 224. szám
8 1995. szeptember 23-24., szombat-vasárnap # Békés megyei hírlap Nincs még kultúrát tám Zagyva László: Dudás, Duda, Pannon Pán Bár nem vidámító, de a műfajból törvényszerűen következő tény, hogy az időszaki kiállításokat három hét, egy hónap alatt lebontják. Megmarad viszont a dokumentáció,jelen esetben a katalógus. Ezért érdemes és indokolt a katalógussal kezdeni a kiállítás ismertetését. Ezenkívül azért is az első helyre kívánkozik a katalógus, mert Barabás Ferenc tervezése remek telitalálat: borítója hordozza a hely szellemét és mégis tömör és modem. A Tipografíka Kft. és a Mozi Nyomda szintén jó munkát végzett, és ha még azt is hozzáteszem, hogy a reprodukciók nem névjegykártya, hanem annál nagyobb méretűek, és hogy minden kiállító művésztől szerepel egy-egy mű reprodukciója, akkor bontakozik ki teljes mértékében a katalógus jelentősége. Ha már rendhagyóan kezdtem ezt a recenziót, folytassam is úgy, mégpedig azzal, akivel némely méltatás igen szűkszavúan bánik vagy meg is feledkezik. A rendezőről van szó, ezúttal Banner Zoltán művészettörténészről, aki avatottam az eltérő törekvések egymásmellettiség- ét jól érzékkel vállalva, rendezte meg a kiállítást. A kezdet kezdetén, több mint három évtizeddel ezelőtt regionális, elsősorban a tiszántúli művészeket felvállaló kiállításként indult az Alföldi Tárlat. Azután lassan visszatértek a tárlatra az elszármazott Békés megyei művészek és szaporodtak a rokonszenvből vagy puszta kíváncsiságból a tárlatra beküldő alkotók is. Ma már nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy az Alföldi Tárlat—és ez érvényes a XXIX.-re is — jól képviseli a mai magyar képzőművészet többszólamúságát. A festmények, grafikák, plasztikák különböző felfogásban, hagyományosak, őrizve-újítók és modemek egyaránt. Meg kell jegyezni, hogy nincs díjbősége a kiállításnak. Ez tükrözi azt az általános társadalmi állapotot, hogy náSzereday Ilona: Napsütötte tanya lünk még nem alakult ki a Nyugat-Euró- pában már tradicionálisan létező, kultúraorientált támogató polgárság. A mi milliárdosaink — tisztelet a kivételnek —még nem polgárok, csak újgazdagok. Békés megye képviselő-testületének díját Zagyva László szobrászművész kapta, magas mesterségbeli tudással megoldott, érzékeny plasztikáiért. Békéscsaba város díját helyi alkotó, Lonovics László érdemelte ki erőteljes, kis méretei ellenére is monumentális, vegyes technikájú lapjaiért. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díja Oroján Istváné lett, tiszta vonalakból, harmonikus színvilággal, vegyes technikában kivitelezett műveinek elismeréseként. Az OTP Békés Megyei Igazgatóságának díját Lóránt János kapta a természet mélyebb viszonylatait, rejtett arcát megjelenítő pasztelljeiért. A Békéstáji Művészeti Társaság Fülöp Ilonát ismerte el díjával gazdag formavilágú, egyéni fantáziával megoldott tollrajzaiért. A művészettörténet nyomán haladva, további ismerkedésünket az őrizve-újí- tókkal folytathatjuk. Közöttük külön csoportot alkotnak a Gyulai Műhely művészei: Balogh Gyula, Szakáll Ágnes, Székelyhidi Attila, Tömpe Emőke, akiket lírai realista művek alkotására ihlettek szűkebb-tágabb környezetük élményei. Sipos Zsófia mesehangulatú tája egyénien idézi a pointilistákat. Kissé oldottabb líra munkál Salamon György, Palotai Erzsébet, Várkonyi János festményeiben. Azt, hogy rendkívül kevés eszközzel is lehet atmoszférát teremteni, Váli Dezső és Krajcsovics Éva alkotásain érzékelhetjük. A reformkor gazdag szellemi pezsgése jelenik meg vidámító természeti környezetben Berki Viola festményén. Ez alkalommal is örömteljes esztétikai élményt nyújt Galambos Tamás individuális, külön és azonnal felismerhető világa. Nem maga a konkrét esemény, hanem az azzal kapcsolatos gondolatébresztés, asszociáció a karak- terisztikuma Gubis Mihály akrilfestmé- nyének. Emberi történet, a megtöretés, az erőszak jelenik meg mély szuggeszti- vitással Végh András és Droznyik István munkáin. A sűrítés, a lényegkiemelés a jellemzője Dohnál Tibor művének. Arany János mondatát kissé kifordítva, annak nem égi, de mindenképpen művészi „mása” jelenik meg a korábbiaknál súlyosabban, drámaibban Tóth Ernő alkotásain. Széri Varga Géza ezúttal is sikeresen használta ki mindhárom individuális kompozíciójában a fa és bronz sajátos együttélésének esztétikai lehetőségeit. A fa és a bronz önállóan jelennek meg az emberi egyéniség karakteres és áttételes megformálásában Jószai Zsolt és Stössel Nánda plasztikái által. A szobrászat örök forrása, az emberi test foglalkoztatja Kiss Györgyöt és Laborcz Mónikát. Előbbi dinamikus, tört formák által, utóbbi a sima felület tőmondatos egyszerűségével fejezi ki emberségünket. Návay Sándor az örök időszerűségű keresztre feszítést az aszketikus test és a nyers, szürke bazalt kocka egységében alkotta individuális értékké. A terjedelem adott, minden kiemelés szubjektív, és a recenzens távolról sem ítélkezni, inkább orientálni, de leginkább kedvet csinálni szeretne írásával a Munkácsy Múzeum kiállításához. Dömötör János Bartók neve szimbólum Békéscsabai premier a zene világnapján „Bartók neve — függetlenül évfordulóktól — nagy gondolatok szimbóluma. Az első ilyen gondolat az abszolút igazság keresése művészetben, tudományban egyaránt, s ennek egyik előfeltétele: a minden emberi gyengeségen felülemelkedő erkölcsi komolyság. A másik gondolat az elfogulatlanság különböző fajok, népek sajátságai iránt, aminek következménye a kölcsönös megértés,Tnajd a népek közti barátság. Jelenti továbbá Bartók neve a népből való megújulás elvét és követelményét művészetben és politikában. Jelenti végül a zene áldásának kiterjedését a legszélesebb néprétegekig” — írta Kodály Zoltán 1970-ben, amikor egy kolozsvári Bartók-esten emlékeztek meg nagy zeneszerzőnk munkásságáról, halálának 25. évfordulóján. Három művész most Békéscsabán fogott össze, hogy az 50. évfordulón Bartók zenei életműve és példaértékű etikai nagysága előtt tisztelegjenek; zene és költészet együtt szólal majd még a Jókai Színház Vigadójában október elsején — a zene világnapján — 19 óra 30-kor. Közreműködik Banner Zoltán (vers, próza). Farkas Pál (zongora), a Bartók Béla Leánykar, vezényel Jász Ildikó. A művészekkel és dr. Ambrus Zoltánnéval, a Nemzeti Filharmónia megyei kirendeltségének vezetőjével a rendezvény céljáról beszélgettünk. — A műsorban felcsillan Bartók minden alapvető eszméje, kötöttsége, a néphez, népzenéhez, a szomszédos és távoli népek kultúrájához, emberi sorsokhoz fűződő gondolata, ars poeticája összegződik—mondta Banner Zoltán.—Megemlékezünk Bartók legelső gyűjtéseiről, amelyeket Vésztőn és Gyulán végzett, de természetesen az erdélyi anyagról is. Az a célunk, hogy a társművészetek közös jelenlétével összetett művészi képet adjunk Bartókról, egyetemes értéket mutassunk fel, valamint azt, hogy Bartók mérce volt, kihatott a többi művészetre, és a népből úgy tudott megújulni, hogy közben európai teljesítményt nyújtott. Minden alkotó számára aktuális, aki e században él és dolgozik. A Filharmónia ifjúsági hangversenyeket és reprezentatív esti koncerteket tervezett az évfordulóra, így az elképzelés szerencsésen találkozott a művészek ötletével. Az ifjúsági sorozatot elviszik a megye több településére, az emlékestet Szarvasra, Sarkadra. Pályáztak és nyertek a városi és a megyei önkormányzattól, támogatja a programot a Kereskedelmi Bank öt fiókja. A békéscsabai díszbemutatón a szakmában és a közönség körében egyaránt ismert és kedvelt Lukin László mond bevezetők Az október elsejei premiert megelőzi négy vidéki ifjúsági est. Rázga József karnagy Bartók Béla Leánykarát nem kell bemutatni a zenekedvelőknek. A kórus most új karmesterrel lép fel. Jász Ildikó 1991-től tanít a békéscsabai Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskolában szolfézst, zeneelméletet, ’92-től segédkezik a vezénylésben. — Rázga karnagy úr kedvesen sok lehetőséget adott, bárhol fellépett a kórus, neki köszönhetem, ha ismerősnek Mit olvas? Dr. Libor Jánosról, a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház osztályvezető főorvosáról mindenképpen szólnék, ha szerény, nagytudású és betegszerető orvosról kérdeznének. Tudománya, hivatása helytelen életmódunkból fakadó kórságaink gyógyítása, hiszen a gyomor és bélrendszer betegségeivel foglalkozik (gasztroenterológus), a dietetika (adiétás étrenddel foglalkozó tudományág) tudora. Nemrégiben vehette át a Békés Megyéért kitüntetést. Néhány percre az endoszkópja (belső üreges szervek vizsgálatára szolgáló eszköz) világából raboltuk el rövid beszélgetésre, hogyan él, mit csinál, szeret-e olvasni? ■— Most éppen vizsgálok, tükrözök— válaszol nyugodt humorral, csendes szóval. — Az olvasással kapcsolatosan hatalmas adósságaim vannak, amiket állandóan szeretnék pótolni, ha lenne időm. Elég ha azt említem talán, milyen szívesen olvasom nemes klasszikusainkat; Móriczot, Mikszáthot. Nemrégiben olvastam Szolzsenyicin Gulágát. —Az Ön számára bizonyosan személyes, netán szomorú emlékeket is idéz a kor, a gulági idő? — Sajnos, miután kettővel túl vagyok a hatvanon, igen. Ma már beszélni is lehet róla. „Csak” osztályidegenként kényszerű egyetemi évhalasztás és 2 év munkaszolgálat jutott részemül. —Korunk irodalma? — Kedvelem a kritikus, ironikus hangvételt, például Végh Antalt. Az időhiányban örülök, ha a napi sajtót elolvashatom. No meg a szakirodalmat. Kitűnő könyvtárunk van itt a kórházban, akár a hozzánk járó szakfolyóiratokból, Sikerkönyvek 1. A harmadik birodalom... 2. Oroszlánkirály 3. Borostyán 4. Rommel , 5. A gardéniás hölgy (Információ: Könyvesbolt, Gyomaendrőd, Szabadság tér 5., Nyilas Mik- lósné boltvezető.) Dr. Libor János szívesen olvas klasszikusokat (archív fotó) akár könyvtárszolgálati úton hozzájuthatok a gasztroenterológia legfrissebb irodalmához. Megáldott a sors azzal, hogy fiatal kollégáim nemcsak olvasnak, hanem írnak is, tudományos publikációkat, értekezéseket, előadásokat. A közös munka, a társszerzőség a jellemző az osztályunk kutatásaira, az eredményeink elemzésére is. Jelenleg a műtétet helyettesítő operatív endoszkópos beavatkozásokkal foglalkozunk és készülünk a tavaszi nagyrendezvényünkre, a dél-magyarországi belgyógyász vándor- gyűlésre, amelyet osztályunk, a III. belgyógyászat rendez. Érzésem szerint soha nem készülhetünk eleget a sikerhez; a betegek kínjának enyhítéséhez, a tudománnyal való lépést tartáshoz, a gyógyításhoz. Bede Zsóka Videoslágerek 1. Frankenstein (krimi) 2. Végsebesség (akció) 3. Az éj színe (krimi) 4. Szicíliai (maffia film) 5. Szabadnapos baba (vígjáték) (Információ: „Csipet” Videotéka, Gyomaendrőd, Kossuth u. 61—63., Almási Gyárfásné.) A Magyar Dráma Napja Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21- i ősbemutatójára emlékezve ünnepelték meg a Magyar Dráma Napját, idén immáron tizenegyedik alkalommal. A megemlékezés szándéka tudatosítani a magyar nyelvű drámairodalom értékeit és a hazai művekre irányítani az olvasók, a színházbarátok figyelmét. A nagy mű előtti tisztelgést a Magyar írók Szövetsége kezdeményezte 1984-ben. A Magyar Dráma Napján három író „versengésének” adott otthont a József Attila Színház. Ezúttal Eörsi István, Horváth Péter és Siposhegyi Péter vállalta azt a kihívást, hogy néhány óra leforgása alatt darabot ír. Az írói „rögtönzést” követte a délutáni próba, és az érdeklődők este már láthatták is az új színpadi műveket. A csütörtöki ünnepi napon Tamási Áron Tündöklő Jeromos című művét játszották a Nemzeti Színház művészei a Várszínházban. Az előadás előtt Szakonyi Károly osztotta meg gondolatait a nézőkkel irodalomról és színházról. Az író művészi hitvallását Rubold Ödön tolmácsolta. Hubay Miklós Tüzet viszek című tragédiáját mutatták be a Ruttkai Éva Színházban. Mátét Nagy Miklós, Évát Simorjay Emese alakította. AIX. kerületi Üllői út 45. szám alatt otthonra lelt társulás előadását Nagy Miklós rendezte. Ugyancsak aznap nyílt állandó kiállítás, amellyel a közelmúltban elhunyt Herceg Csilla színművésznőre emlékezett a Thália Szekere Színházi Alapítvány Ruttkai Éva Színháza. A héten még próbált, hétfőtől már fellép a kórus, vezényel Jász Ildikó FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET tűnök valakinek. Bartók Béla nem annyira közkedvelt, mint amennyire nagysága megérdemelné. Az est ezért éppen a megszerettetésére szolgáló kezdeményezés. Iskolánk névadója minőségre kötelez. Farkas Pál tanár, a szakközépiskola zenekarának vezetője az est zongoraművésze Bartókot szívügyének nevezte és arról a küldetéstudatról beszélt, amely az emlékműsor megrendezését motiválta. — Még mindig túl szűk az a réteg a zeneszerző hazájában, amelynek tetszik Bartók muzsikája. Tapasztalatunk az is, hogy az irodalom és a zene a megértetésben, a hangulatteremtésben egymást szolgálja, segíti. Közelebb szeretnénk vinni Bartók muzsikáját az utca emberéhez, a kórusmuzsika segítségével — az ismertebb — kívánunk eljutni a kevésbé ismert Bartókhoz. Niedzielsky Katalin •Többszólamú táriji
