Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-22 / 223. szám
Megérteni és segíteni! Szeghalmon ünnepélyes keretek között megnyílt a Romák a Sárréten című kiállítás. (3. oldal) Ma: Mezőkovácsháza és környéke parn Megyei lapszámunkban ma MezőkovácsI 1 házáról tudósítunk, békéscsabai olvasó\ * / inknak készült a Csabai Napló. (7. oldal) Megkérdeztük olvasóinkat A békéscsabai Gácsér Istvánná szerint a több irányú végzettségnek nincs elismertsége. (5. oldal) 1995. SZEPTEMBER 22., PÉNTEK ÁRA: 23,50 FORINT (2,50 FORINT ÁFÁVAL) L. ÉVFOLYAM 223. SZÁM U,j telefon: 06 (30) 384-417 Ifj. Szaszák Ádám teherfuvarozó Magyar Cement csak 850 Ft/<) Magyar Cement csak 850 Ft/q Darabos mész csak 690 Ft/q Magyar Cement csak 850 Ft/q Homok 1200 Ft/m Aljzatnak apró sóder 1700 Fl/m (1542) ü Uj telefon: «6 (30) 384-417 Kisebbségi kulturális napok Rokona van: rúgjunk bele! Kik szeretnék és miért, ha lemondana a mezőhegyesi polgármester? A mezőhegyesi képviselő-testület ülésein egyre gyakrabban játszódnak le bohózatba illő jelenetek. A józan többséghez tartozó városatyák elejtett megjegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy többen kacérkodnak a lemondás gondolatával. Mások viszont tűzön-vízen át szeretnék keresztülvinni elképzeléseiket; legutóbb Kassai Béla polgármesterre lődözték nyilaikat... A Békés megyei szerbek holnap, szeptember 23-án rendezik meg kulturális napjukat Bat- tonyán. A? ünnepségsorozat 10 órakor kezdődik a pravoszláv templomban tartandó szentmisével. Ezt követően a polgár- mesteri hivatalban a nemzetiségi oktatás, illetőleg a Battonyai Szerb Általános Iskola és Óvoda helyzetéről tartanak fórumot, melynek egyik előadója Radó Péter, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője. 15 órai kezdettelL(í.sz;Yv Péter, az Országos Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnöke nyitja meg az általános iskolában Nikola Tesla kiállítását. A helyi szerb templom védőszentjének ünnepén szokásos kalács- és búzaszentelésre a templomkertben (rossz idő esetén a művelődési központban) kerül sor 16 órakor. Este a művelődési központban a kis- jugoszláviai Beocsinból érkező népi együttes köszönti a nap résztvevőit. A szerb kulturális nap hajnalig tartó bállal zárul; a zenét a helyi tamburazenekar szolgáltatja. A szerbekhez hasonlóan a románok is Battonyán tartják kulturális napjukat, október 7-én. Békéscsaba, Elek, Gyula, Két- egyháza, Méhkerék, Pusztaott- laka és természetesen Battonya románsága már jelezte részvételi szándékát. M. Gy. Hírek Az ó| „testvér”. Küldöttség érkezik Gyulára október 26- án az ausztriai Krumpendorfból. Másnap a két város vezetői testvérvárosi megállapodást írnak alá. Mint ismeretes, a Worthi-tó partján fekvő turistaparadicsommal a két éve Gyulán megrendezett nemzetközi tűzoltó csillagtúra kapcsán alakítottak ki maradandó kapcsolatot a gyulaiak. Tanácskozás. Tóth Sándor országgyűlési képviselő a 7- es számú választókörzet polgár- mestereivel találkozik Dombegyházon a közösségi házban ma 14 órakor. A tanácskozás témája: aktuális politikai kérdések, valamint az önkormányzatok jövő évi finanszírozása. Falnszépítők. Puszta- ottlakán a jövedelempótló támogatásban részesülők foglalkoztatására szeptember 1-től kerül sor. Az így alkalmazott 13 közmunkás — a szebb falukép érdekében — elsősorban a park, a temető és az intézmények környékét teszik rendbe. RokonlAtogatás. Med- gyesegyházán idén ősszel is megszervezik a már hagyományos rokonlátogatást a szlovákiai Gútára. A sokakat érdeklő programra a tervek szerint október 12-től 15-ig kerül sor, az első nap 6 órai buszindulással. Szeptember végéig várják a jelentkezőket. Anya- és csecsemővédelem. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békés Megyei Intézete és a Milupa Kft. közös szervezésében munkaértekezlet és tudományos ülés lesz szeptember 27-én 10 órától Gyulán, az Erkel Művelődési Központban. A szülés kérdéseiről, a gyermekellátás tapasztalatairól, a védőnői tevékenységről, a szülészeti osztályok munkájáról tartanak előadást neves szakemberek. Ezúttal adják át a 80 éves védőnői szolgálat emlékérmeit is. A közös interpellációt benyújtó Badics András és Kovács József né szerint a 47-es majori kultúrházat a polgármester rokona, Török Ferenc bögrecsárdának és takarmánytárolónak használja, holott nyugdíjasklub működtetésére kapott fát és szenet a várostól. „Nála van a kultúr kulcsa, sőt a mezsgyén a kerítés megszakításával kaput is állított.” Némely majori férfiak ezen az oldalkapun keresztül hordják át a kultúr udvarán lévő fészerbe, illetve a kultúrház épületébe söreiket. „Mivel nincs illemhely..., körbevizelik az utcafronti részt.” Összefoglalván majorbeli tapasztalataikat, az interpellálok kérdéseket intéznek a polgármesterhez bérleti szerződésről, kerítésmegszakításról, valamint a tüzelőfa- és szénfelhasználás körülményeiről, majd felteszik a kérdést: „Miért újították fel a kul- túrt?” Végül megfogalmazzák „az egyetlen lehetséges választ”: Kassai Béla polgármestermondjon le! — Igen, rokona vagyok a polgármesternek — mondja a patika tisztaságú tenyérnyi üzlet tulajdonosa, Török Ferenc. — A fiam elvette'az ő bátyjának a lányát. Magamnak soha nem kértem, és nem is kaptam tőle semmit, a kultúrház néhány helyiségét a polgármesteri hivatal által biztosított anyagból társadalmi munkában újítottuk fel. Itt volt az egész major, kivéve Kónya urat. —O kicsoda? — Nekik is vegyesboltjuk van, arra lejjebb. Ő hívta ki azt a két idegent. —Konkurencia ? — Nem tudom, tőle kellene megkérdezni. Nekünk a megélhetést jelenti ez a kis üzlet, kiegészíti kevéske nyugdíjunkat. Azzal, hogy olcsóbbak vagyunk, a majort szolgáljuk, s nem Kónyáékat akarjuk bántani. A helybeliek a kultúr felújított részében várják meg apostát és a kenyeret. Való igaz, van aki a nálam vásárolt italt is ott issza meg. A fogyasztást sem a boltban, sem az udvaromon nem engedem. — Ezért kellett kapu a mezsgyére? (Folytatás a 3. oldalon) Vizet „prédikáltak” A vízgyűjtő-fejlesztésről rendezett háromnapos gyulai, holland—magyar konferencia szervezői tegnap sajtótájékoztatóval búcsúztak a várostól. Dr. Jan Leentvaar professzor elmondta, hogy az ilyen tanácskozások mindkét országnak előnyösek, kölcsönösen felhasználhatóvá válnak egymás tapasztalatai. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az együttműködés már a két ország viszonylatában sem korlátozódik csupán a kormányzati szervekre, sőt a közvéleménnyel való együttműködés is teret kap. Szóba hozta: a hollandoknak is megvan a maguk Bős—Nagymarosuk, csak nem úgy hívják... Dr. Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára kiemelte, hogy a hollandokkal nem újkeletű a vízügyi együttműködésünk. A Magyar Rádió riporterének kérdésére válaszolva aggályosnak találta a magyar árvíz- védelem jelenlegi helyzetét, hiszen az állam e célra ma a szükséges fenntartási és üzemeltetési költségek felét sem adja meg, fejlesztésről pedig szó sem lehet. Márpedig árvíz bármikor jöhet, a Körösök vidékén még inkább. Lapunk számára megerősítette: cél és törvényes lehetőség lenne a települési önkormányzatok bevonása a vízgazdálkodásba, ám az állam — az Alkotmányban rendeltektől eltérően — a feladathoz ez esetben sem tud pénzt adni. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot képviselő Poroszlai Józsefié azzal hangsúlyozta a téma jelentőségét, hogy elismerte: a környezetvédelem minden művelete előbb-utóbb a víznél köt ki. Az integrált vízgazdálkodás céljainak, a területi víz- gazdálkodás tervezésének, a vízügyi feladatok kormány és önkormányzatok közötti megosztásának és a közvélemény vízügyi döntésekbe való bevonásának megvitatásán túl a résztvevők vízügyi létesítményeinkkel is megismerkedhettek, sőt ellátogattak a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézetbe is. K. A. J. Mennyit ér (meg) az ember? Egy évvel a rajt után. Az FM 88,9 MHz-es frekvencián tavaly szeptember óta jelentkezik állandó műsorral a békéscsabai Start Rádió. (Interjúnk Fodor József főszerkesztővel a 6. oldalon) A kormány elképzelései szerint fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt, és 2007-től — legalábbis ezen a téren — teljes az egyenjogúság: férfiak és nők, dolgozhatunk 62 éves korunkig. A hölgyek a mostani 55-höz képest további hét, az urak két esztendővel toldhatják meg aktív idejüket. Na most, ez jó hír vagy rossz? A kenyérkeresők többsége egy életen át keményen dolgozik a létfenntartásért, családjáért, gyermekeiért, és csak kevesen lelik örömüket, sikeresek és boldogok hivatásuk, szakmájuk gyakorlása közben. A 32 év szolgálati idő alatt a bér tekintélyes hányada áramlik a társadalombiztosítás kasszájába, ám a nyugdíjasnak csak szerény összeget hoz havonta a postás. Új cipőre, utazásra nem futja, mérlegelni kell, hogy tejet vesz vagy a gyógyszerét váltja ki az idős ember. A meghosszabbított korhatárral a közös kassza tömése tehát biztosított, de vajon ezzel könnyebb lesz-e a nyugdíjasok sorsa, tovább élvezhetik-e a nyugalmat öregségükre? Borúlátó érintettek azt mondják: lehetőleg hét bőrt lehúzni, úgyis hamarabb meghalunk, nem kell utánunk fizetni... Újból és újból átolvasom a lapokat, valamit hiányolok a beszámolókból. Szó esik előrehozott nyugdíjazásról (hamarabb is mehet, csak csökkentik a járandóságát), a sokak számára nehezebb körülményeket teremtő új szabályozásról, a kiszámíthatóság és a választási lehetőség fontosságáról — no nem az állampolgár érdekében, hanem azért, hogy alkotmányosan ne érhesse szó a ház elejét. Ösztönöznék a korhatár utáni aktivitást (tovább dolgozik, félszázalékos prémiumra jogosult). Sok milliárdos megtakarítás a biztosítási alap konyhájára és újabb feszültségek a munkaerőpiacon. Csak egyetlen szempontot hiába keresek: a korhatár és a számok mögötti embert, akinek egészségi állapota aggasztó, várható élettartama, ha férfi, legfeljebb 65, ha nő, 70 év! Mit várhat hát az élettől, aki egyáltalán megéri a nyugdíjaskort? Niedzielsky Katalin Megyénkről is szól a Deutsche Welle Magyar adás a német rádióban Egy Budapesten főiskolát végzett magyar fiatalembert, Szalai Sándort német nyelvterületre irányította az élete, majd 1979- ben már a német rádió magyar nyelvű szerkesztőségének tagja lett. Februártól pedig ez a rádió, a Kölnből sugárzó Deutsche Welle magyar adásának ügyvezető főmunkatársa. Számunkra mindez azért érdekes, mert 1993 nyarától Magyarországon, rövid ideje pedig Békés megyében is foghatóak. Nemcsak, hogy hallgathatjuk adásaikat, de a megyénkben történtekről is egyenesben hírt adnak. — Közéleti rádió a miénk — tájékoztat Kölnből Szalai Sándor, akit telefonon értünk utol. — Ez annyit jelent, hogy állami támogatásból élünk, mi hirdetésekkel nem foglalkozunk. Harminckilenc idegen nyelven sugározzuk műsorainkat szinte az egész világon. — Hogyan hallhatóak, a Békés megyei ember hol és mikor keresse Önöket az éterben ? — Az ASTRA-műhold 2-es hangcsatornáján a 7,74 MHz- en, a 41 méteres rövidhullámon a 7150-es KHz-en, a 49 méteres rövidhullámon a 6015 KHz-en. Több, mint 50 műsorátvevőnk van magyar nyelvterületen, így a szlovákiai és erdélyi magyarlakta vidékeken is. Hallhatóak vagyunk a Csaba Rádióban az FM 104-es MHz-en. A műsorunk 13 óra 30-tól 14 óráig tart. A Duna Tv Lapozó című műsorában 14 órától szemléznek bennünket. Egészen friss hírként újságolhatom, hogy a téli (Folytatás a 3. oldalon) Közéleti fórom, Irodalmi vetélkedő. A diákpolgármesterek ügyesen forgatták a szót, sok kérdés vetődött fel. (Tudósításunk a 3. oldalon) fotó: kovács Erzsébet
