Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-19 / 220. szám

d íRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEI KÖRKÉP 1995. szeptember 19., kedd ^---------------------------------------------------------------------------------------------------^ „Paradicsomi csoda” Okányban? Remélhetően jövőre máraz okányi határban is „paradicsomi állapotok” uralkodnak ARCHÍV KÉP Földink volt. Buzáth János budapesti alpolgár­mester 1870-ben ezen a na­pon született Battonyán, és 1936-ban Budapesten halt meg. Jogot végzett a buda­pesti tudományegyetemen. A főváros szolgálatában a közélelmezési, majd a köz­építési ügyosztályon dolgo­zott. Tanácsnok (1911— 19.) majd nyugdíjazásáig tényleges székesfővárosi al­polgármester (1924—32). Hivatali munkássága idején történt az Osztrák Légszesz Társulat budapesti gázgyá­rainak megváltása, amit az elavult budapesti gázgyárak fővárosi átvétele követett. Közreműködött Kelenföl- dön a fővárosi elektromos központ építésében, korsze­rűsítette a vízműveket. Cukorbetegek klubja. A Mezőberényi Cukorbete­gek Klubja szeptember 25- én, hétfőn este tartja soros foglalkozását. Ezúttal a cu­korbetegség különböző sza­kaszaiban való helyes táplál­kozásról lesz szó. Nyolcvan ezret nyertek. Szeghalom Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata a Belügyminisztériumtól pá­lyázat útján 80 ezer forint tá­mogatást nyert. A pénzből a szeghalmi cigányság egy ro­manap megszervezését ter­vezi. A rendezvény szer­vezői a cigány kultúra bemu­tatása mellett a magyar iro­dalom jeles alkotóinak mun­káiból is ízelítőt szeretnének adni. Rádiókapcsolat. A me­zei és egyéb terménylopások megelőzésében a mező- hegyesi rendőrőrs együttmű­ködik a Ménesbirtok Rt. va­gyonvédelmi csoportjával. A folyamatos éjszakai szol­gálatot ellátó vagyonőrök ál­landó rádiókapcsolatban vannak a rendőrökkel, így szükség esetén számíthatnak egymás hatékony segítségé­re. Szerkesztőségünkben járt Clarence E. Burdette úr, aki az Egyesült Államokból érkezett a Békéscsabai Regionális Mun­kaerőfejlesztő és Képző Köz­pontba (BRMKK). Szaktanács- adója a Human Resources Development and Training International (humán erőfor­rások fejlesztő és oktató nem­zetközi központja) intézményé­nek, amelyik az amerikai és a magyar munkaügyi minisztéri­um közötti együttműködés meg­valósítója. —A Quick Start-programot a gyors gazdasági fejlesztéshez használták először az Amerikai Egyesült Államokban — kezdte nyilatkozatát Clarence E. Burdette. — Ez olyan mező- gazdasági profilú szakképzési program, amely egy új iparág vagy fejlődő vállalat kibontako­zását segíti. Célja a munkások intenzív szakmai képzése. Ma­gyarországon a munkanélküliek munkához való juttatását támo­gatjuk így. — Elméleti vagy eszközbeli, anyagi segítséget jelent ez a program. Valójában miért segí­tenek nekünk? — A szaktanácsadást az USA munkaügyi minisztériuma biztosítja. A három partnert: a vállalatokat, a képző központo­kat és a munkaügyi központokat segítik a program megvalósítá­sában. A kezdő fázisban anyagi támogatást is nyújtunk. A képző központok instruktorainak fize­tését, a képzés egyéb költségeit a program idejére biztosítjuk. A munkaügyi központok segítik a kiválasztást és tanulmányi tá­mogatást nyújtanak a képzésben résztvevők számára. A segítsé­get azért nyújtja az USA kormá­nya, hogy a magyarországi mezőgazdaság gyorsabban talp­ra álljon. Minden munkerő- átképző központba eljuttatjuk a programot, így Békéscsabára is. Molnár György, a BRMKK igazgatója újságolta, hogy ez á program a Békés megyei ember akaraterejére és az itt lévő agrár- gazdasági lehetőségekre épít, ezért is jártak a délelőtt folya­mán Okányban. A foglalkoztatást elősegítő képzésekhez többlet- forrás lehetőségét nyújtja ez a program — mondja az igazgató. — Alapvetően más, mint az ed­digiek, ahol a különböző üze­mek, magánvállalatok leendő alkalmazottait képezték. Mi a termelő ember képzését helyez­zük előtérbe. A termelők és termeltetők esetében három szakterületen jelenünk meg, az első a konzervipari termékek előállítása, a második a baromfi- tenyésztés, a harmadik pedig a nyúltenyésztés. Százhúsz-száz- harminc embert vonunk be a há­rom szakterületen. Békés me­gyében van a mezőgazdaságból kikerült legtöbb munkanélküli. Magasabb szintű tudással kerül­nek majd így vissza a mezőgazdaságba. —Okányban van 280 munka- nélküli, hogyan lehet a sorsukon javítani? — Ott kisebb csoda van most kialakulóban. Korábban nyertek egy szociális válságkezelő prog­ram pályázatán 30 hektárt föld- hasznosításra. Kónya Mária pol­gármester asszony felajánlotta, hogy 60 helybeli munkanélkülit kiképezhetünk paradicsomter­mesztésre és később ezen a terü­leten gazdálkodhatnak. A terve­ink szerint november végén és december elején háromszor 20 fő képzését kezdjük három hó­napon át kihelyezetten, de a köz­pontunk laboratóriumi lehető­ségeit is felhasználva. Remél­hetően a konzervgyár szerző­déses ígéretével együtt kezdhe­tik majd a munkát. A gyakorlat­ban segít az önkormányzat föld­területtel, gépekkel, növény­védő szerrel. Ez a 60 ember egy­fajta önszövetkezéssel egyéni bértermelőként dolgozik majd. — Anyagi segítségre is szük­ségük lesz... — A termelés lízingelt bér­termelés konstrukcióban műkö­dik. Ha megállapodunk a kon­zervgyárral, ők biztosítanak a termeléshez szükséges anyago­kat. így olyan színvonalas alap­anyagot állíthatnak elő, ami­lyenre a gyárnak szüksége van. Tárgyalni kívánunk baromfifel­dolgozó céggel és egy nyulat feldolgozó magánvállalkozó­val, hogy számukra is képez­zünk magán tenyésztőket. Bí­zunk abban, hogy ha van bér­termelői réteg, van termelői hát­tér, akkor szükség lesz piacgaz­dászokra, laborasszisztensekre, minőségellenőrökre (ezeket a szakembereket is képezzük). Kistérségi megtartó erőként is kamatozhat ez a befektetés. Bede Zsóka Megkérdeztük olvasóinkat Tartana-e állatot a lakásában? Tóth B. István, 25 éves, csanádapácai sporttudósító: — Jelenleg kertes házban la­kom, ahol kutyát és macskát is tartok. Az állatokat nem enge­dem be a lakásba, helyük az ud­varon van, ez így természetes. Ha városi ember lennék, akkor sem mondanék le egy hűséges házőrzőről. Elképzelhetőnek tartanám, hogy egy spániel, mi­vel ez tetszik nekem a legjobban — díszkutyaként —, ott éljen a négy fal között. Gondoskodnék róla, hogy a bezártság érzése ne uralkodjon el rajta. Lénárt Ferencné, 23 éves, oros­házi alkalmazott: — Több mint 3 éve él velünk Bence nevű kutyánk. Igazi csa­ládtagnak számít. Előfordult, hogy az utcán talált, kóbor négy­lábút vittünk haza és ápoltunk. Ilyenkor még Bence sem volt féltékeny. Voltak egyébként tengerimalacaink is. Szerintem az embereket nagyban jellemzi az állatokhoz való viszonyuk. Előttem nem állhat meg az, aki bántja a védtelen élőlényeket. Szerencsére a családom és a ba­rátaim is mind állatbarátok. Molnár Sándorné, 42 éves, kardoskúti óvodavezető: — Álláspontom az, hogy az állatoknak természetes környe­zetükben van a legjobb helyük. Egyébként mi is — amíg gyer­mekeink kicsik voltak — tartot­tunk halakat, papagájokat, ten­gerimalacokat. Á fiammal és a lányommal közösen ápoltuk a kedvenceket. Macskánk ma is van, a cirmosnak viszont kint a helye. Mivel sok a bokor, a fa a lakás körül, így rengeteg madár fészkel a kertben. Jó érzés a tril­lázásukra ébredni. Joós Eszter, 24 éves, békéscsa­bai rádiós-szerkesztő: Gyermekkoromban mindig akadt a lakásban valamilyen álla­tom, kutya, teknősbéka vagy ép­pen veréb. Ma már annyira keve­set tartózkodom otthón a mun­kám, elfoglaltságaim miatt, hogy egyszerűen nem tudnám ellátni, folyamatosan gondozni őket. Megfelelő körülmények között — kertes ház, több szabadidő — talán újra kutyát tartanék, de ha­szonállatot semmiképpen. Sok lakásban népszerű a macska, ná­lam ez se jöhetne szóba. .. Otven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve előfizetó'i lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztori­kat, egyéb színes írásokat közlünk. Mondjon egy sztorit! Virágok vodkával locsolva Akik ismernek tudják rólam: nem szeretem az alkoholt, de a finom ételeket nem vetem meg, és szeretek főzni. Annak idején egyik ínyenc kollégám mondogatta is: ,,Ha csak fele olyan jól írnál, mint ahogyan főzöl, már rég Rózsa Ferenc- díjas újságíró lennél.” Jó néhány éve egy megyénkből elszármazott, jó nevű kollégámmal Lengyelországban jártam riportúton. Az egyik nap Bienska-Biala nevezetességeivel, s a kör­nyék síparadicsomaival ismerkedtünk. Este a város legelőkelőbb éttermében díszvacsorát rendeztek tisztele­tünkre. Mint ahogyan az annak idején nálunk is dívott, ven­déglátóink népes csapata fogadott. Ott volt a megyei párt- és állami vezetés, és még ki tudja, kicsodák. Sok finomságot tálaltak fel, s bizony örültem, amikor vacsora előtt nem hoztak alkoholt, csupán valami könnyű bort tettek az asztalra. De vacsora után... A csinos felszolgálólány megjelent egy hatal­mas tálcával, rajta vizespoharakban a vodka. Innen már rossz előérzeteim támadtak. Később megtudtam, hogy helyi szokás szerint, étkezés után iszogatnak, így könnyítve az emésztést. Az első kortyot valahogyan magamba erőltettem, míg a többiek nyelték, mint kacsa a nokedlit. Közben kimentem, s visszafelé jövet a tálalóasztalról leemeltem egy üres poharat, amit észrevétlenül teletöltöttem vízzel, majd sorban koccin­tottunk. A vodkát észrevétlenül a mögöttem lévő virág földjé­re öntöttem. Egyre emelkedettebb lett a hangulat, a fejek kivörösödtek, lekerültek a nyakkendők, a zakók, egyre gyak­rabban emelgettük a poharainkat, asztaltársaim a vodkából, én meg a vízből kortyoltam nagyot. Egyszer csak azt vettem észre, hogy az asztal végén valaki békésen hortyog. Röviddel később ketten kitámolyogtak az étteremből, tolmácsunk nyelve is akadozott, kollégám tekintete is egyre üvegesebb lett. Éjfél körül aztán javasoltam: tegyük el magunkat holnap­ra. Másnap a reggelinél mindenki szótlanul ült az asztalnál, vendéglátóink közül egyik-másik sanda pillantást vetett fe­lém. Kezdtem kellemetlenül érezni magam, mígnem egyikük megkérdezte: „Mondd, neked ki van csempézve a gyomrod?” Hirtelen nem értettem a kérdést, de néhány pillanat múlva minden kitisztult. Röstellkedve bólintottam. Eljövetelünk után a virágok biztosan árulkodtak... Szekeres András „A rendőrőrs pedig kell!” Azokban a falvakban, ahol nincs rendőrőrs, illetve keve­sebb egyenruhás rendőr járőrözik a területen, ott bi­zonyítottan rosszabb a köz- biztonság — állítja-Magyar- bánhegyes, Nagybánhegyes és Kaszaper polgármestere. A bűnesetek megelőzése ér­dekében ugyanis több éve szorgalmazzák az érintett önkormányzatok, hogy kör­zetükben is hozzanak létre egy őrsöt. Bár az ötletet a rendőrség illetékesei is tá­mogatnák, ám a kezdemé­nyezés — az ismert pénz­ügyi problémák miatt — mindeddig meghiúsult. A három falu vezetője a kö­zelmúltban megállapodott arról. hogy a tervet nem adják fel: az őrsöt mindenképpen létre kell hozni. Ennek érde­kében saját lehetőségeiken belül is mindent megpróbál­nak (szolgálati lakás, üzem­anyag és más támogatás), hogy az alapfeltételeket biz­tosítsák. A napokban a pol­gármesterek, megfelelő épü­let után kutatva, bejárták a három települést. Mint kide­rült, a magyarbánhegyesi volt öregek napközi otthona felelne meg legjobban a cél­nak. A fenntartás, üzemelés és a személyi feltételek ter­mészetesen további egyezte­tést igényelnek. jj_ [yj. Technikai „forradalom” a kovácsházi gimnáziumban A mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium tanárai és diákjai elhatározták, hogy az elavult, hagyományos techni­kai rendszert egy új módszer­rel, a helyi tv- és rádiócsatorna kiépítésével váltják fel. Az öt­let kidolgozója Bálint Ferenc pedagógus. A munkához igénybe kí­vánják venni a szülők segít­ségét is, ezért a napokban Sarkadi Agnes tanuló veze­tésével összeült a diákta­nács. A kivitelezéshez több község vállalkozója, vállala­ta — köztük a magyar­bánhegyesi szövetkezet, va­lamint a Colonia Biztosító Rt. — felajánlotta anyagi se­gítségét. A szakmai útmuta­tás Halasi Sándor rádió- és tévéműszerész irányításával történik, aki a gimnázium volt diákjaként ingyen készí­ti fel a munkatársakat. A stú­dió létrehozásának céljáról Bálint Ferencet kérdeztük. —- Korábban a Békéscsa­bai Gépészeti és Számítás- technikai Szakközépiskolá­ban tanítottam, ahol egy ultra­modern stúdió működött — mondta a szakember. — Ha nem is ugyanolyan, de miért ne lehetne hasonló itt is? — adódott az ötlet. Ezt az önkor­mányzat is támogatta ésMucsi Tiborné, a polgármesteri hiva­tal dolgozója pályázatot nyúj­tott be, amelyet 300 ezer fo­rinttal meg is nyert. Mivel a beruházás 1,5 millió forint, a többit a vállalkozók és cégek ajánlották fel. A rendszer lé­nyege, hogy minden tante­rembe egyszerre eljuttatható bármilyen információ. A fia­talok lelkesek és máris szigorú tanulmányi feltételt szabtunk a leendő munkatársaknak. Je­lenleg az előkészítő munkák­nál tartunk, hamarosan meg­vásároljuk a műszaki berende­zést. Halasi Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom