Békés Megyei Hírlap, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-18 / 219. szám

gKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. szeptember 18., hétfő Földink volt. Ezen a napon hunyt el 1932-ben a csorvási születésű Voit Er­vin festő. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után előbb Rippl-Rónai stílusá­ban, később derűs élet- és tájképeket festett. Mint Bar­tók Béla unokatestvére, a legközvetlenebb Bartók- festmény Voit Ervin alkotá­sa. A Kertészeti Tanintézet óraadó festészeti tanáraként termesztett gyümölcsfajtá­inkrólfestménysorozatot ké­szített. A Növényvédelem című folyóirat melléklete­ként kiadott kertészeti, ro­vartani és nüvénykórtani színes képsorozat is az ő munkája. 1906-tól haláláig a Székesfővárosi Iparrajzis- kola kosztüm- és jelmezter­vezés tanára volt. Utcaszínház. Az Imma­nuel Horem keresztény szín­játszó műhely csoportja újabb bemutatót tart ma Bé­késen. A Dózsa ligetben dél­után 5 órakor a ,.Kör lánc tánc” című darabot viszik színre. Beiskolázási segély. A bélmegyeri általános isko­lások az idén is ingyen kapták a tankönyveket. Az önkor­mányzat döntése alapján a tanév kezdetén mintegy 60 óvodás gyermekenként 1000 forint, a 126 általános isko­lás, tanulónként 1500 forint, a nappali tagozaton tanuló kö­zépiskolások fejenként 4000 forint, a felsőfokú tanintéze­tek hallgatói pedig 6000 fo­rint beiskolázási segélyben részesültek. A cigányságért. A me­zőgyáni önkormányzat a fa­luban működő cigány kisebb­ségi önkormányzat 114 ezer forintos állami támogatása mellé 320 ezer forintos működési támogatást szava­zott meg. Egy halkszavú igazgató bizonyossága „Jó kollégákkal és diákokkal jó iskolát működtetni” A Békéscsabai Széchenyi Ist­ván Közgazdasági és Külkeres­kedelmi Szakközépiskola igaz­gatója az idei tanévtől Murvai László (52), történelem, föld­rajz-szakos tanár. Egyetlen pá­lyázóként, a tantestület egyetér­tésével nevezte ki Békéscsaba képviselő-testülete a megyei be­iskolázású középiskola élére. — Jövőre lesz harminc éve, hogy tanár vagyok — kezdi csendes szóval Murvai László. — Nyolc évet tanítottam Sarka­don, a többit itt a Széchenyiben. Elég sokféle választott funkciót betöltöttem, de igazgató még so­sem voltam, most ez követke­zik. Az ember az eszével tudja, hogy szinte lehetetlen feladat el­végzésére vállalkozik, de a lei­kével bízik abban, hogy jó kollé­gákkal és diákokkal jó iskolát tud működtetni. Posztgraduális képzés során elvégeztem a köz­gazdaságtudományi egyetemen egy kétéves fakultást. —A közgé évtizedek óta igen jó hírnévnek örvend, rendkívül jók a szakirányú felvételi ered­ményeik. Ez a hírnév nyilvánva­lóan kötelez... — A közvélemény alapján alakul ki a jó hírnév, amelyet nyilvánvaló eredményekkel le­het alátámasztani. A továbbta­nulásra jelentkezők 70-75 szá­zalékát felvették a választható szakirányú, közel 50 felsőfokú iskolába. Ebben a tanévben hét­százhetven nappali (kétszáz Murvai László, az áj igaz­gató FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET körüli elsős hét osztályban) és 660 levelező tagozatos hallga­tónk van. Mi a Pillér Sándor ve­zette iskola értékes hagyomá­nyait, jó hírnevét szeretnénk to­vábbvinni, értékőrző, értékfej­lesztő szerepre vállalkozunk. A mai világban ez sem kis feladat. —Milyen tagozatokon tanul­hatnak a diákok nappalin és a levelezőn? — Külkereskedelmi ügyinté­ző tagozatunk van négy és ötéves változatban működik egy számí­tástechnikai tagozat és a világ­banki képzés. Ez utóbbi azt a célt szolgálja, hogy az idejáró gyere­kek gimnáziumi szinthez hason­lóan tanuljanak közismereti tár­gyakat, hogy a továbbjutásra több lehetőségük nyíljon. A szakmai képzés az ő esetükben az ötödik évre összpontosul. Az Országos Képzési Jegyzék szerinti szak­mákat adjuk a gyerekek kezébe. Jövőre még két újabb tagozatot indítunk a világbanki képzés ke­retében; a számviteli és a pénzü­gyi ügyintézőt. A levelező tago­zaton 4 éves közgazdasági kép­zés, a dolgozók szakközépiskolá­ja, a gimnáziumi képzés és az érettségi utáni pénzügyi profilú kiegészítő képzés választható. —Az iskolavezetésben, a tan­testületben történt-e még válto­zás? — Az igazgatóhelyettesek változtak, általános helyettes lett Krajcsóné Kraszkó Ilona, Tóth János a számítástechnika, valamint Zseák Sándomé a to­vábbtanulás, az iskolai verse­nyek felelőse. A 65 fős testületbe 3 új kolléga került, ez igazán nem nagy válto­zás. Az igazgatóválasztások nagy tanulsága, hogy a tantestület véleményét nagyobb súllyal ve­gyék figyelembe minden oktatási intézményben. A városi oktatási koncepció bennünket, a Rózsa Ferenc Gimnáziumot és az Egészségügyit nem érinti. Arra mindenképpen vigyázni kellene, hogy a város oktatási értékeit tá­mogatni, becsülni kell és feltét­lenül kerülni a bizonytalanság­érzés kialakítását a pedagógu­sokban és diákokban. Bede Zsóka Házasságok (is) bizonyítják a baráti kör sikereit Az Okányban működő Erdővi­dék—Biharzug Baráti Kör a kö­zelmúltban ünnepelte megalaku­lásának ötödik évfordulóját. Fe­kete Zoltánnal, a baráti kör elnö­kével ennek kapcsán beszél­gettünk. — Miként kerültek kapcsolat­ba a székelyföldi Erdővidékkel, s hogyan jött létre ez a baráti kör? — Már 1989. decemberében, a romániai fordulat forradalmi napjait követően az Okány kör­nyéki települések — melyek itt, az úgynevezett Biharzugban ta­lálhatók — összefogtak, s közö­sen vittek segélyszállítmányt az erdővidéki magyaroknak. így in­dult a kapcsolatfelvétel, mely az első percektől a kölcsönös rokon- szenven alapult. Majd néhány hónap eltelte után a biharzugi községek testvértelepülést vá­lasztottak Erdővidéken. Mi Szá- razajtával és Nagybaconnal léte­sítettünk testvérkapcsolatot, és ekkor alakult meg a baráti kör is. — A baráti kör fél évtizedes működése alatt milyen feladato­kat látott el? —Megpróbáltuk mindjobban áthidalni a két vidék közötti mint­egy 600 kilométeres földrajzi tá­volságot. Tehát azon fáradoz­tunk, hogy az Erdővidéken és itt a Biharzugban élő magyarok bará­tilag mind közelebb kerülhesse­nek egymáshoz. Több kulturális és sportprogramot szerveztünk. A vendégeskedések során ko­moly baráti kapcsolatok alakul­tak, sőt házasságok is születtek. Két okányi fiatalember erdővidé­ki lányt vett feleségül. Az egyik házaspárnak már gyermeke is született. —Milyen távlati teiveik vannak? —Továbbra is nagy odaadással kívánjuk ápolni a már meglévő kap­csolatokat. Sőt, a baráti és a kulturá­lis együttműködéseket egy új területtel, a gazdasági kapcsolatok­kal szeretnénk szélesíteni. Magyari Barna Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük a tervezett diáktüntetésekről? Németh .Mihályné, battonyai kollégiumi gondnok: — A tandíj újabb adó a szülőknek. Csak akkor fogadha­tó el, ha az utolsó fillérig az oktatás fejlesztésére fordítják. Mértéke mindenképpen függjön a tanulmányi eredménytől, hi­szen a jelenleginél sokkal igaz­ságosabb teherviselésre van szükség. Ha nem így lesz, ám vonuljanak ki az utcára a fiata­lok, de csak azok, akik valóban megszenvednék az intézkedése­ket. Heccből ne tüntessen senki, mert rendkívül veszélyessé vál­hat a dolog! Evellei Jánosné, dombegyházi rokkantnyugdíjas: — Horn Gyuláékat ingyen ta­níttatta az állam, s ők most beve­zetik a tandíjat. A vejem sofőr, a lányom munkanélküli. Ugyan miből tudnának fizetni? Bokro­sék a végsőkig leszegényítettek bennünket. Én például 8 ezer 100 forint nyugdíjat kapok, a gyógyszerem meg 5 ezerbe került. Igaza van a diákoknak: le kellene váltani a kormányt! Már csak Torgyánban bízhatunk, bár ígérni ezek a mostaniak is tud­tak! S visszahozták a régi világot! Lux Gyula, mezőhegyesi major­gazda: — Ahhoz, hogy a mostani diákok a XXI. század követel­ményeinek megfelelő képzést kapjanak, igenis szükség van a tandíjra. Az állam nem tud ma­gára vállalni minden költséget, ez nyilvánvaló. Ugyanakkor a családokat teherbíró-képes­ségük arányában szabadna csak terhelni, a tandíjak mértékét a vagyoni-jövedelmi helyzettől és a tanulmányi eredménytől kelle­ne függővé tenni. Javaslatokra, egyeztetésre, finomításokra van szükség, nem tüntetésekre! Herczeg Tamás, 34 éves, békés­csabai népművelő: Az illetékes minisztérium kapkod, a felsőoktatást érintő egyik döntésével szinte cáfolja a másikat, bizonytalanságot okoz, nem következetes. Sze­rintem túl gyorsan vezetik be a tandíjat, lehetővé teszik az in­tézményeknek kiegészítő tandíj beszedését, majd arra buzdíta­nak: ne nagyon éljenek vele. A diáktüntetésekkel egyetértek, de az eredményeket illetően két­ségeim vannak. Nem hiszem, hogy meghátrálna a kormány­zat. Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve előfizetői lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztori­kat, egyéb színes írásokat közlünk. Mondjon egy sztorit! Birkát szállítottam Egyszer állattartó gazdáról kellett írnom. A feladat nem állt messze tőlem, s fotós kollégámmal együtt elindultunk Tóth Józsi bácsi tanyája felé, akiről mindenki tudta a környéken, hogy világ életében maszek volt. A tanyát hamar megtaláltuk, de figyelmeztetett bennünket, hogy rosszkor jövünk. A gazda ugyanis a birkákat eteti, s ilyenkor nem áll szóba még saját magával sem, nemhogy idegenekkel. Hát mindegy, lesz, ami lesz, néztünk össze és elindultunk a bejárón. Egészen az udvar közepéig értünk a gépkocsival, kiszállni azonban nem tudtunk, mert a kutyák nem engedtek bennünket. Persze lehet, hogy engedtek volna... Du­dáltunk, kiabáltunk, s lassan előkeveredett a házigazda is. Biccentett felénk, jön rögtön, legyünk türelemmel. Telt-múlt az idő, ám Józsi bácsi nem nagyon igyekezett. Később, úgy 20 perc múl vaelőjött, elzavarta kutyáit, s beinvitált bennünket a gangra. —Na, mi van—kezdte. Elmondtunk, mi ügyben keressük, s próbáltuk meggyőzni, mondjon valamit életéről, gazdaságáról. — Hát jó, jó—mondta az idős ember—, de volna itt egy kis baj — tette hozzá. — El kéne vinni ezt a két birkát a szomszéd tanyára — mormogta az öreg. Láttuk, nincs mit tenni. Nekünk kell elvinni a birkát. Beraktuk a két szörnyű büdös, koszos állatot a csomagtartóba, és elindultunk a szomszéd tanya felé. Mentünk már egy jó ideje, de a gazda a kocsiban egy szót sem árult el, sem életéről, sem a tanyai világról. Gondoltuk, majd ha megérkeztünk. Mentünk, amerre mutatta vendéglátónk, de sehogyan sem akartunk a szomszéd tanyához érni. Mire végre kinyögte Józsi bácsi, hogy a szomszéd, úgy 70 kilométerrel odébb lakik. Már nem volt mit tenni, félútról csak nem fordu­lunk vissza, s leszállítottuk a két bürgét. Riport persze nem lett, mert azt mondta Józsi bácsi, neki ugyan nincs miről beszélnie, így hát dolgunkat csak félig végeztük el, s mehettünk másnap egy újabb gazdálkodóhoz. Papp János Kisebbségi önkormányzati választás Megyénk nemzetiségi és etnikai lakosok által lakott települései közül 1994. decemberben 27 te­lepülésen 37 kisebbségi önkor­mányzatot választottak. A vá­lasztási törvény lehetőséget biz­tosít arra a települések nemzeti­ségi és etnikai lakosainak, hogy öten a jegyzőt megkeresve 1995. szeptember 19-éig kezdemé­nyezhetik ismét a kisebbségi ön- kormányzat választást. Ha kez­deményezés után jelölteket állí­tanak, akkor 1995. november 19- én a települések lakosainak lehe­tősége nyílik kisebbségi önkor­mányzat választásra. A már meg­választott kisebbségi önkor­mányzatok léte azt bizonyítja — a létező gondok ellenére —, hogy e közösségszervező, választott fórumra—már csak a támogatási rendszer miatt is — szüksége van megyénk településeiben élő min­den kis- és nagyszámú nemzeti­ségi és etnikai közösségnek a jö­vő érdekében. A nemzetiségi közösségeken belül is az önkormányzat lesz a jövőben a törvényből adódó jo­gosítványok gyakorlója, a finan­ciális kérdések is rajtuk keresztül realizálhatóak, s megalakítása el­sődleges érdeke m inden nemzeti­ségi és etnikai közösségnek. Ha ezzel most nem élnek, majd csak a három év múlva esedékes vá­lasztáskor lehet ez ügyben vala­mit tenni. Jó. lenne, ha nem sza- lasztanák el ezt az alkalmat mint­egy 8—10 szlovák és cigányla­kosok által is lakott településen. Hevesi József nemzetiségi titkár Kárpótlási jegy - részvénycsere Túl az 1 milliárdon A kárpótlásijegy-tulajdonosok részvényekhez és fix kamatokhoz juthatnak a HB Westminster II. Rt. nyilvánosan kibocsátott részvénycsomagjá­ból. A nagy érdeklődés miatt az alapító 1 milli­árd Ft-ról 1 milliárd 800 millió forintra emelte tervezett alaptőkéjét, valamint a jegyzés végső határidejét szeptember 29-ére tolta. A jegyzett tőke ezen a héten már t milliárd 100 millió Ft felett van, így az alapító előbb is lezárhatja a jegyzést, ha a maximális alaptőke lejegyzésre került. A részvényjegyzők kárpótlási jegyükért 90%- ban törzsrészvényt, 10%-ban pedig kamatozó részvényt jegyezhetnek, mely utóbbira három évig évi 30%-os kamatot fizetnek, mely a banki papírokkal vetekszik. A létrejövő rt. részvényei először az úgyneve­zett OTC-kereskedelemben lesznek adhatók-ve­hetők, valamint az is biztos, hogy árfolyamuk magasabb lesz a kárpótlási jegyek árfolyamánál. A jegyzéshez alapvető feltétel a jegy tulajdonjo­gának, illetve adásvételnél vételárának igazolása. Az ország egész területére kiterjedő jegyzést a Cenzor Bróker Kft., az Inter-Európa Bank Rt., a Procent Hungária Rt., a Lombard Rt. szervezésé­ben a takarékszövetkezetek, a Kereskedelmi Bank Rt. helyi fiókjai biztosítják. Érdeklődésüket személyesen az előző fiókokban vagy telefonon a 06 (1) 269-2754-es számon szívesen fogadja az alapító.

Next

/
Oldalképek
Tartalom