Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-04 / 181. szám

1995. augusztus 4., péntek KORKÉP IBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A bosnyák és a belügyminiszter Egy békéscsabai bosnyák férfi, Menszur Ascsics Magyaror­szágról való kiebrudalásának történetét ismerik olvasóink. A hatóságok mindenfélét intéz­kednek, válaszolgatnak, csak az alaphelyzettel nem kívánnak szembenézni: úgy tűnik, hogy magyar törvények által biztosí­tott jogától fosztották, fosztják meg Ascsicsot, ami bizony nem éppen jogállami magatartás. Az esetről Kuncze Gábor belügy­miniszter elvi véleményét kértük — volna —, ám úgy lát­szik, akaratlanul is belebonyo­lódtunk az ügy részleteibe. — Egy korábban Békéscsa­bán élt bosnyák fiatalember kiu­tasításával kapcsolatban kérde­zem. Az ez ellen benyújtott kifo­gásokra minden hivatalos vá­lasz eddig az volt, hogy rendben találták az eljárást. A törvény eló'írja, hogy az idegennel anya­nyelvén vagy az általa beszélt más idegen nyelven is ismertetni kell az eljárás során hozott ha­tározatot. Ez nem történt meg, s véleményünk szerint utána is el­járási hibákat vétettek az eljáró hatóságok. A felettes szinteken mindig arra hivatkoztak: miért nem fellebbezett? De ha anya­nyelvén nem ismertették vele a döntést, ami ellen — ha megérti •—fellebezhetett volna...?! Bele­fér-e a jogállamiságba, hogy — akármilyen hibát is követett el a külföldi — ne a törvényes eljá­rási szabályok betartásával rendezzék a sorsát? — Úgy általában nem, de a konkrét ügy kapcsán én nem tu­dok önnek semmit mondani, mert azt nem ismerem — mond­ta Kuncze Gábor. — Ezek sze­rint bosnyák barátunk nem be­széli a magyar nyelvet. — Szerintünk konyhanyelven sem. Magyarként is idő kell, hogy egy idegenrendészeti hatá­rozat szövegét értelmezni tudja az ember. — Nem ismerem ezt az ügyet. Egyébként évente több tízezer idegenrendészeti ügye van a rendőrségnek. Lehet, hogy ezekben vét hibákat, az is lehet, hogy adott esetben nem vétett — idő távlatából ez mostmár így néz ki. Én azt mondom: aki Ma­gyarországra akár menekült­ként, akár más módon idegen­ként bejön, s rendezi státusát, azt nem utasítják ki. —Elfogadom. De az eljárási szabályokat törvény rögzíti. —• Kérdés az, hogy hol tör­tént az eset. Nagy való­színűséggel a rendőrség nem rendelkezik minden őrsön bos­nyák tolmáccsal. Lehet, hogy ebben volt a hiba. Az illető lehet, hogy csinált valamit, amit nem tudott tisztázni, s e miatt került sor a kiutasítására. Nem tudom, hát nem tudom! —Az én problémám csak az, hogy ha netán hiba történik az eljárásban, miért nem garantált a kijavítása? — Lehet, hogy olyan hiba történt, amelyet nem kell korri­gálni, hanem új eljárást kell kez­deni. De ki lehet biztos abban, hogy hiba történt? Ha mégis hi­ba történt, akkor a rendőrség korrigálni fogja. — Ott tart az ügy, hogy az érintett felesége a köztársasági elnök segítségét kérte, s nyilván önökhöz kerül az ügy. Lát-e esélyt arra, hogy reális vizsgá­latra kerül majd sor? — Látok... * Nyilvánvaló, hogy már csak független — például emberi jogi — szakértőkre bízható az ügy elbírálása. Nem rónánk fel a belügyminiszternek a jogban és a közigazgatási ismeretekben mutatott járatlanságát, hiszen természetes jogérzéke a problé­ma gyakorlati megoldásának módja felé mutat. Mindenesetre hátborzongató, hogy egyetlen dolgot nem akarnak látni az ille­tékesek: az írott jog betartásá­nak megkövetelése a jogállami­ság egyik garanciája. A felüle­tesség és a nagyvonalúság itt megengedhetetlen és megbo­csáthatatlan. Ha Magda Marin­ké törvényesen bohócot csinál­hat a magyar bíróságból, akkor miért nem teszik lehetővé egy kevésbé kompromittált kisem­ber jogainak érvényesülését? Mi lesz, ha mi kerülünk be vélet­lenül a hatósági tévedések ilyen mókuskerekébe?! Brechtet kár lenne leírnunk, ha lassan az ez­redvégig jutottunk is el... Kiss A. János Iváncon folytatódik a szelleműzés e A házi rém nem pihen Az alábbi fura eset Iváncon, az alig ezer lakosú Vas megyei településen esett. Izgalomban tartotta az ott élőket és a környező települések lakóit is. A hír eljutott a Vas Népe című megyei laphoz, melynek nyomán közöljük a történetet. A szellem lázában ég az egész falu. Mióta Iváncon Kovacsék otthonába különös eró' költözött, amely tárgyakat dobálva em­bereket riogat, a községben egyre többeknek támadtak termé­szetfölötti élményei. Esküsznek rá, hogy saját szemükkel lát­ták, amint a Kossuth utcai házban ruhafogasok emelkednek a levegőbe, esernyő szeli át az előszobát, hogy azután a konyha kövén landoljon. Az éjszaka járőröző polgárőr pedig valamifé­le lidércfényt lát egy pillanatra a ház portáján, ami azonban szinte azonnal eltűnik. A helyi plébános már harmadszor szen­teli be a házat és a benne lakókat, de a dolognak annyira nincs foganatja, hogy már ő is erősen kételkedni kezd, és úgy véli, a különös események mégiscsak embernek tulajdoníthatók. Va­laki igen rossz, sőt gonosz tréfát űz Kovácsékkal. Szombat délelőtt. A Kossuth utca 28-as számú ház olyan,, mintha egy múzeum lenne. Nyolcas, tízes csoportokban érkeznek a látogatók, a házi­gazda már nem is siet üdvöz­lésükre, hagyja, hadd menje­nek, ahová akarnak, nézelődje­nek kedvükre. Kovács Árpád már láthatóan belefáradt abba, hogy hirtelen Ivánc fő látvá­nyossága lettek, illetve, hogy mindenki azt a láthatatlan va­lamit akarja megtapasztalni, ami hívatlanul ugyan, de állító­lag a házukba költözött. Jól­esik a júliusi melegben egy kis hideg borzongás. Mint megtudtuk, a „szel­lem” továbbra sem fejezte be működését. Pénteken délután, miután mi elköszöntünk, a helyszínre érkezett a Magyar Televízió egyik forgatócso­portja. Miközben filmeztek, a stáb operatőrét hirtelen telibe találta egy útra kelt cipő. Ebből is látszik, a szellem..., ko­hold..., ufó..., egyszóval az a titokzatos akármi, szereti a nyilvánosságot, hajlandó pro­dukálni magát. A tévések azonban szkeptikusak marad­tak, sőt talán magát a rejtélyt is sikerült megoldani. Később a stúdióban elemezték a felvett anyagot, és az egyik filmkoc­kán látható, amint a helyiség­ben valaki a kezét a feje fölé emeli... Mindenesetre ő is dobhatta azt a cipőt. Más. Kollégám, úgy tűnik, megoldotta a felboruló fotelek talányát is. Az egyik ágyról ugyanis különösebb nehézség nélkül fel tudta rúgni a kérdéses bútordarabot, hogy az nagyot koppanjon a padlón. Persze, ez önmagában nem bizonyíték, de akár így is történhetett. Miután a nyolcvannégy éves Vince bácsit, akinek amúgy sem erős idegeit megviselték a zaklatások, a szomszéd község­ben élő rokonokhoz vitték alud­ni, a SZELLEM áldatlan tevé­kenysége alábbhagyott. Bár miszlikbe törte a szenteltvíz­tartót, amit a plébános úr ha­gyott ott védelmük szokása szerint elfogyasztott egy még épségben lévő ablaküveget, le­verte a konyhai csillár üvegbú- ráját, de az éjszaka kisebb ma­lőröktől eltekintve, nyugalma­san telt. Hajnali háromnegyed négy­kor a ház alatti úton portyázó két polgárőr különös jelenséget tapasztalt. Egyikük így meséli el borzongató élményét: —Tegnap este diszkó volt a szomszéd faluban, ezért a rend­őrökkel úgy egyeztünk meg, hogy ők ott néznek körül, mi pedig igyekszünk fenntartani a rendet a faluban, különös tekin­tettel Kovácsék házára. Három­negyed négy körül járhatott az idő, amikor mindketten egy éles, élénk kék színű, függőle­ges fénycsíkot láttunk, ami a földtől indult és körülbelül másfél méter magas volt — mutatja. — Megijedtek? — Á, dehogy! Nem nagyon hiszek az ilyesmiben. Szerin­tem inkább valamiféle mágne­ses erő lehetett. Az viszont biz­tos, hogy valamit láttam. —Ahogy tudom, volt más ta­pasztalásuk is aznap éjjel. — Igen. Felmentünk a ház­ba, ahol megkínáltak bennün­ket kávéval. Kovácsné a hajnali járattal indult munkába. Gon­doltuk, lekísérjük őt a buszhoz. Ahogy előkészítette a kávét, a kiskanalak egyszer csak ki­repültek a csészékből és a konyhakőre estek. — Saját szemükkel látták az esetet? — Nem. Senki nem volt a konyhában, de előtte álltunk és hallottuk... (Azóta a lidércfény rejtélye megoldódott. Mint megtudtuk, a polgárőrök a ház körül éjsza­kai szemlét tartó rendőrök zseblámpájának fényét fedez­tek lol...) Csala Péter (Folytatjuk) VÁLASSZON IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN! Értékpapírok Kamatmértéke Aquincum Értékjegy I/A (lekötési idő 2 év) Garantált kamat Kamatprémium évi 10 % évi 20 % Összesen évi 30 % Aquincum Értékjegy 11/A (lekötési idő 366 nap) Garantált kamat Kamatprémium évi 10 % évi 19* % Összesen évi 29*% Takarékjegy A/l Lekötési idő 3 hónap évi 27* % Takarékjegy B/l Lekötési idő 6 hónap évi 27,5* % Lakossági betétek Kamatmértéke Látra szóló bankszámla évi 13% Lekötési idő évi kamat 1 hó 22-26* % 2 hó 23-26,5* % 3 hó 24-27* % 6 hó 25-27 % 9 hó 25-27 % 12 hó 25,5-28 % 18 hó 25,5-28 % A fenti kamatmértékek az 1995. augusztus 2. után lekötött betétekre érvényesek. A kamat mértéke a lekötött összeg nagyságától függ. * megemelt kamat Budapest Bank Rt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom