Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-25 / 199. szám

ka Népszavazást — most!(?) A Munkáspárt Békés megyei el­nöksége értékelte a párt augusz­tus 20-ai Mezőkovácsházán tar­tott rendezvényét, ahol a NA- TO-tagsággal kapcsolatos nép­szavazás kiírását szorgalmaz­ták. A megyei elnökség szerint a népszavazást most kell megtar­tani, mert e pillanatban még ér­demi döntés hozható. Ellenzik a NATO-tagságot, mert évente — állítják — legalább 2 milliárd dollár többletkiadást jelentene 7—10 éven át. A munkáspárt attól tart, hogy az országban ide­gen csapatok és nukleáris fegy­verek jelenhetnek meg. Horgászverseny. A Bé­kési Horgász Egyesület holnap és vasárnap a Kettős-Körösön, az egyesület horgásztanyája előtti szakaszon rendezi nemes halfogó versenyét, ami szomba­ton délután 2 órakor kezdődik, s vasárnap 10 óráig tart. Vitatott vízdíj. Dombegy­ház képviselő-testülete a napok­ban tárgyalta a Dél-Békési Vízművek Kft. által javasolt víz­díjemelési tarifákat. A testület, bár magasnak találta a lakossági 56 forint plusz áfa és a közületi 66 forint plusz áfa díjait, de fedezet- hiány miatt nem tudja átvállalni a költségeket. Hosszas vita után végül úgy döntöttek, hogy szep­tember 1-jétől (A lakosságnál ez a díj az októberi fizetéseknél je­lentkezik először.) bevezetik az ajánlott árakat, valamint egy ad- hoc bizottság felállításával meg­vizsgálják, hogy van-e lehetőség a vízmű önálló működtetésére. Gálaműsor. A békési és a nagyszénási művelődési köz­pont, valamint a megyei nyugdí­jas egyesület közös szervezésé­ben szombaton délelőtt 9 órától a dánfoki üdülőközpontban kerül megrendezésre a megyei nyugdíjas Ki mit tud? gá­laműsora. A rendezvényen csaknem ötszáz fellépőt hívtak meg a szervezők. Tűz és vaklárma. Mezőbe- rényben tegnap a Báthory utca egyik lakóházának mellék- épületében keletkezett tűz, a te­tőszerkezet teljes terjedelmé­ben égett, amit a békéscsabai tűzoltók és a mezőberényi ön­kéntesek oltottak el. A kár becsült értéke 220 ezer forint, az ok feltehetően rövidzárlat. Szeghalomban, Károlyderéken négy éve telepített kiserdő égett 5 hektáron, a lángokat a szeg­halmi tűzoltók fékezték meg. A kár 50 ezer forint. Mezőgyán külterületén 30 hektáron avar, tarló égett. A vésztői szemétte­lepre visszajárnak a szeghalmi tűzoltók. Most fél hektárnyi területen öngyulladás miatt égett a szemét. Medgyesegyhá- za külterületén másfél hektá­ron tarló, Füzesgyarmaton, a garai téren 2 hektáron nádas égett. Leszakadt villanyveze­téktől gyulladt meg az avar Orosházán, a Kishegyi úton. Gyulán, az Eminescu utcában romos, lakatlan épületben sze­mét lobbant lángra. Békéscsa­bán, a Pulszki utcában 600 négyzetméteren száraz fű, avar gyulladt meg. Tegnap sajnos egy vaklárma miatt is ki kellett vonulniuk a szarvasi tűz­oltóknak. A legtöbb esetben egyébként a tűz eldobott égő ci­garettától keletkezett. Autó—vonat találkozó. Tegnap a kora reggeli órákban a Mezőhegyes külterületén lévő vasúti kereszteződésben egy La­da Niva személygépkocsi vezető­je nem adta meg az elsőbbséget egy vonatnak, amelynek követ­keztében összeütköztek. A gép­kocsi vezetője könnyű sérülést szenvedett, a kár 500 ezer forint. Tegnap délután Békés kül­területén egy fiatalember segéd­motor-kerékpárjával álló teher­gépkocsinak ütközött. A baleset következtében a motoros súlyos sérüléseket szenvedett. MEGYEI KÖRKÉP Békés megyéért kitüntetést kapott a könyvtár kollektívája A múltra csak építkezni szabad Augusztus 20-án dr. Ambrus Zoltán igazgató vette át a Bé­kés Megyei Könyvtár hatvan fős kollektívája nevében a „Békés megyéért” kitüntetést, melyet minden évben azoknak adományoznak, akik kiemel­kedő, színvonalas munkájuk­kal hozzájárultak a megye fej­lődéséhez, előbbrejutásához. A könyvtár életéről a legil­letékesebbet, dr. Ambrus Zol­tánt kérdeztük: — Beszélhetnénk a múltról is, méghozzá nem csak az én nevemhez és ehhez az épület­hez fűződő elmúlt tíz évről, hanem a könyvtár több, mint negyven esztendejéről is. De én úgy gondolom, hogy egy korszak lezárult az intéz­mény életében, a mai világ mást követel tőlünk. A múlt­ra építhetünk, de ma már a jövőt kell terveznünk. —Mit hozhat a jövő? — Egyre inkább informá­ciós központtá kell válnunk. Továbbra is fontosak a köny­vek, de egyre nagyobb teret nyer a számítógép. Előkészí­tés alatt áll egy olyan szerző­dés aláírása, aminek a segít­ségével régiónk kaput nyit­hat a világ felé. Az INTER­NET olyan lehetőség, ami a következő években forradal­masítani fogja a világot, leg­alább annyira, mint annak ide­jén a telefon, a fax vagy a televízió. Ez most Békés me­gye számára elérhető közel­ségbe kerül rajtunk keresztül. —Milyen közeli tervek sze­repelnek még a kollektíva éle­tében? — Minisztériumi döntésre van szükség ahhoz, hogy a könyvtár és a főiskola egyesülhessen, ez mindkét in­tézmény számára igen jelen­tős lépés lehetne. Egy másik terv szerint szeptemberben ír­hatnánk alá egy vállalkozói könyvtár és információs köz­pont indításának szerződéseit. Antal Gyöngyi Az öntözéses gazdálkodás a kiút — Az öntözőberendezések jóré­szét a megyében az 1986-90 körüli időszakban telepítették — sorolja Szekeres József, a Bé­kés Megyei Földművelésügyi Hivatal főelőadója — a lehető­séghez képest nagyjából kiépült az öntözőhálózat, a vízbázis megközelítően ki van használ­va, és a telepek javarészt működnek is. —Mennyi a megyében az ön­tözőtelep, és milyen kultúrákat öntöznek? — Mintegy hatvan Lyneár- telep működik. Az évek során kitapasztalták a gazdák, hogy mit érdemes öntözni. Zömmel vetőmag kukoricát, zöldségfé­léket. A bab-, borsó-, csemege kukorica, paradicsomtermelő gazdaságok javarészt öntöznek. —Az öntözőberuházás támo­gatására pályázható hitel lehe­tőségével éltek-e a megyében? — Igen. Április közepére ki­merült a keretünk, ami az idei évre 86,5 millió forint volt indu­ló beruházás támogatására. A telepítés lényegében be is feje­ződött, a pályázók 90 százaléka elszámolt. — Megítélése szerint van-e realitása annak a kezdeménye­zésnek, hogy — tekintettel az aszálykárra — a vízdíjat elen­gedjék, vagy mérsékeljék? — Az elmúlt években már volt példa a vízkészlet-haszná­lati díj elengedésére, illetve az öntözővíz díjánál támogatásra. Ez technikailag kivitelezhető, ha ilyen döntés születik. — Ahol van vízkivételi lehe­tőség, ahová eljut a víz, ott lehet szó öntözésről. De eljut-e a me­gyében mindenhová? — Sajnos nem. A dél-békési régióban, ahol pedig nagy szük­ség lenne rá — kivéve Mezőhe­gyest —, mintegy 150 ezer hek­táron, a Dél-Békés Megyei Víz­gazdálkodási Társulat területén semmiféle intézményes öntöző­víz nincs, pedig itt kiváló a ter­mőföld. Dr. Goda Pétert, a Körös Vi­déki Vízügyi Igazgatóság igaz­gatóját arról kérdeztük, hogy működési területükön milyen kultúrákat öntöznek, és mekko­ra területen? Mint a szakember elmondta, pontosan 35 731 hek­tárra adtak ki vízjogi engedélyt, ebből a szántó 29 500 hektár, a rizs 3284 hektár, a többi halastó. A leszerződött terület összesen 20 669 hektár— a szántó ebből 17 666. hektár, a megöntözött terület pedig összesen 12 687 hektár. A KÓVIZIG együttesen több, mint 33,3 millió köbméter vizet szolgáltatott ki a termelők­nek megyénkben. Tóth Ibolya Újabb továbbtanulási lehetőségek (Folytatás az 1. oldalról) jogi, igazgatási, gazdasági isme­reteket, pedagógiai ismereteket, etikettet, protokollt, nyelvtant, he­lyesírást és titkári ismereteket. Szeptember 12-ig jelentkez­hetnek az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem Természettudo­mányi Karának tanulmányi osztá­lyán (1088 Budapest, Rákóczi út 5.) azok a pedagógus végzett­ségűek, akik humánökológus képzésen kívánnak részt venni. A szakosító oklevelet nyújtó oktatás négy plusz egy féléves. Segítsé­get nyújt a bevezetésre kerülő Nemzeti Alaptanterv környezeti tartalmának megvalósításához. A pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem debreceni leve­lezőképzésén érettségizetteknek és másoddiplomát szerzőknek külön-külön személyügyi szer­vező', humán szervező' szakot ajánlanak. Az érettségizetteknek főiskolai diplomát ad a hat félé­ves felsőfokú program. A diplo­mával rendelkezők a gazdasági életben, a közintézményekben és a munkaügyi politika szerve­zeteiben a munkaerőállomány, a humán tényezők szakképzett irányítói. Tanulnak informati­kát, statisztikát, szociológiát, pszichológiát és kommunikáció­elméletet. Képzést kapnak klasszikus közgazdasági és jog- tudományi ismeretekből, okta­tástervezésből, felnőttoktatás­ból. Péntek délután és szomba­ton délelőtt rendezik a konzultá­ciókat, félévenként egyhetes tré­ning, szigorlatok, kollokviu­mok, beszámolók és szakdolgo­zat, valamint nyelvi záróvizsga méri a hallgatók tudásszintjét. Érettségizettek is jelentkezhet­nek a főiskolai diplomát adó há­roméves levelező művelődés- szervező szakra. Felsőfokú vég­zettséggel rendelkezők másod- diplomát kaphatnak humán szervezői szakon. A képzés al­kalmassá tesz a vállalatok legfel­sőbb szintű humán erőforrás irá­nyító munkakörének betöltésére. Ugyancsak hat féléves az oktatás. (Janus Pannonius Tudomány- egyetem BTK Humán Fejlesztési és Tanárképző Intézet Felnőtt- képzési és Közművelődési Tan­szék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.) B. Zs. 1995. augusztus 25., péntek A gyomaendrődi iskolaösszevonásról Gyomaendrőd város képviselő­testülete az 1990. évi megvá­lasztása óta 140 rendeletet alko­tott. A tegnapi ülésen jelen volt az 5. számú választókerület or­szággyűlési képviselője, Szöl- lősi Istvánná is. Hozzászólásá­ban az 1. és 2. számú általános iskola összevonására vonatko­zóan hangoztatta: a testület dön­tését előkészítetlennek, elha­markodottnak tartja, rossz han­gulatot keltettek a pedagógusok és szülők körében. A hivatko­zott belügyminisztériumi és a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium által kért vélemé­nyek szakmailag nem elfogad­hatók. Szöllősiné figyelmetetett arra is, hogy ezeket az állásfog­lalásokat nem lehet majd a ké­sőbbiekben jogi vitákban hivat­kozási alapnak tekinteni. A képviselő-testület a Gyo­maendrődi Katolikus Általános Iskolai oktatás beindítása miatt a közoktatási megállapodásból adódóan összesen 464 ezer 719 forint állami hozzájárulásról le­mond. Az iskola fenntartója a Szeged-Csanádi Püspöki Ható­ság. B. K. Anyagi segítség becsengetés előtt A magyarbánhegyesi képvise­lő-testület tegnap délutáni ülé­sén az I. félévi gazdálkodást eredményesnek értékelte. Bár szűkös költségvetésből kell az intézmények fenntartását meg­teremteni, ennek ellenére még némi támogatásra is futja. A tá­mogatás mértékéről éles vita után úgy döntöttek, hogy az iskolás korú gyermekek decem­ber 31-éig 50 százalékos, vala­mint a szociálisan rászorultak, az egyéni elbírálás alapján 100 százalékos étkezési térítést kap­nak. Emellett minden bánhe- gyesi közép és felsőfokú iskolá­ba járó diák 5000 forint egyszeri beiskolázási segélyben ré­szesül, amelyet szeptember hó­napban vehetnek fel az érintet­tek. A további célok teljesítése érdekében a testület ismét fel­hívta az intézményvezetők fi­gyelmét az ésszerű és takarékos gazdálkodásra. Ezt követően a pénzügyi bizottság beszámoló­ját fogadta el a testület. H. M. Aljegyzői fórum alakult Sarkadon Békés Megyei Aljegyzői Fórum alakult tegnap Sarkadon. Az ala-- kuló ülésen a megyében kineve­zett hat aljegyző közül négyen vettek részt: Burai Csaba Tót­komlósról, Hupucziné Györki Julianna Mezőhegyesről, Schrei- rich Gyula Mezőberényből és a fórumot kezdeményező dr. Tóth István Sarkadról. Mint a megje­lentek elmondták, a fórum célja elsősorban az aljegyzők szakmai érdekvédelmének a megteremté­se, másrészt az aljegyzők szak­mai állásfoglalásának kialakítása és érvényesítése minden olyan kérdésben, amely az önkormány­zatok működését érinti. Az elhangzó gondolatokat Sarkad város vezetői, Tóth Imre polgármester és dr. Sipos Lajos jegyző is üdvözölték. A fórumot alapító négy aljegyző az alakuló tanácskozáson felhívást tett köz­zé, miszerint csatlakozásra szólí­tanak minden kinevezett és a jö­vőben kinevezésre kerülő aljegy­zőt. A csatlakozási szándékot dr. Tóth István aljegyzőnél kell je­lezni a sarkadi polgármesteri hi­vatalban (tel./fax: 66/375-633), a fórum résztvevői ugyanis őt vá­lasztották a szervezet ügyvezető­jévé, és Sarkadot a fórum székhe­lyévé. Az alapítók abban is meg­egyeztek, kezdeményezik az Al­jegyzők Országos Fórumának megalakítását. Emellett javasol­ják, hogy az országos fórum le­gyen a Magyar Közigazgatási Kamara önálló tagozata. —ria A játék neve: Telebingó! Tegnap délután Békéscsabán, a Party étteremben ismerked­hettünk meg azzal az új játékkal, amely öt éve az ENSZ támogatá­sával Svédországban indult, és ami ezidő alatt a világ számtalan pontján komoly vetélytársa lett a lottónak is. Magyarországra az Országos Testnevelési és Sporthivatal se­gítségével jutott el, a tiszta ha­szon nálunk a magyar sport támo­gatását szolgálja majd. A játék lényege a következő: a 150 forintos szelvény három já­tékmezőjén 75 számítógéppel összekevert számot találunk. Szombat esténként egy órás tele­víziós műsor keretében számokat sorsolnak egymás után—a nyer­tes pedig az, akinek a szelvényén egy vonalban szerepel az az öt szám, amit kihúztak. A legsze­rencsésebbek pedig telefonon ke­resztül adásba is kerülhetnek, amivel akár több millió forintot vagy autót is nyerhetnek. Bőveb­bet bizonyára az első, október he­tedikéi adás előtt még hallhatunk a játékról: tegnap Békéscsabán az a 120 terjesztő találkozott és ismerkedett a játékkal, akiktől a szelvényeket megvásárolhatjuk majd. A.Gy. Vállalkozók jelentkezését várják Október második felében gyulai delegáció utazik az olaszországi Budrió városába, ahol egy me­zőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon vesznek részt. A de­legációt dr. Albel Andor alpol­gármester vezeti és tagja lesz dr. Tokaji Ferenc országgyűlési képviselő is. Biztosnak tűnik az is, hogy a budrióiak által kért magyar konyhai bemutatót az Aranykereszt Étterem reprezen­tálja. A szervezők kérik, hogy mindazon vállalkozók, akik — valamilyen jó üzlet reményében — termékeikkel szeretnének bemutatkozni a budriói kiállítá­son, jelentkezzenek a gyulai polgármesteri hivatal titkársá­gán. A budriói meghívással kap­csolatos hír, hogy Gianfranco Celli polgármesterhez 900 ottani polgár írt levelet. Az aláírók azt kérik, hogy valamilyen módon élénkítsék meg az idegenforgal­mi kapcsolatokat! Százak szeret­nének Gyulára jönni pihenni vagy gyógykezelésre. Korábban sokan eljöttek és jól érezték ma­gukat. A testvérvárosi kapcsola­tok nem szűntek meg, tehát a töb­bi már a gyulai idegenforgalmi szakembereken (is) múlik. „AKI A VESZTÉT ÉRZI, MÉG ÚGY SE TUDJA TARTANI MAGÁT, MINT MÁSKÜLÖNBEN.” (Cocteau) Kilenc üdítő a Coca-Colától. A Coca-Cola Italáru Kft. békéscsabai telephelyén folyamatos üzemelés mellett napi 180-200 ezer palack kétliteres, vagy 150 ezer 2.5 literes palackot töltenek meg a közkedvelt italokból. Mint megtudtuk, kilenc féle üdítő kerül ki a telepről: a Coca-Cola, a Coke light, a Fanta, a Lift, a Kinley Tonic, a Kinley Ginger, az Almandler és a Bonaqa. De mellettük megkóstolhat­tuk a Coca-Cola legújabb termékét is, a Cappyt, amit egyelőre csak néhány helyen automatákból árusítanak és valószínűleg a narancs-juice kedvelők népszerű itala lesz foto: j.ehoczky peter

Next

/
Oldalképek
Tartalom