Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-23 / 197. szám

1995. augusztus 23., szerda MEGYEI KÖRKÉP/GAZDASÁG Szobordöntögetők. A hét végén ismeretlen tettesek le- döntötték Békéscsabán a Körös­parti szoborsétányon Móricz Zsigmond mellszobrát. A kár az első becslések szerint megha­ladja a százezer forintot, ugyan­is zuhanás közben kettétört a bronzszobor kő talapzata, s megsérült a műalkotás is. Bé­késcsabán egy ideje egymást követik a vandál szoborrongálá­sok: ismeretlen „műélvezők” Nagy Imre fejszobráról rendre lelopják a szemüveget, lefűrészelték a Kentaur-szobor „nemiségét”. Változások. A szeptember 1-jei szigorodó foglalkozáse­gészségügyi szabályok végre­hajtása és szervezetének kiépí­tése a munkavédelmi törvény szellemében valamint a 89/ 1995. kormányrendelet (Ma­gyar Közlöny 1995/60. szám) és a 27/1995.-ös számú népjóléti minisztériumi rendelet (Magyar Közlöny 1995/63. szám) alap­ján történik megyénkben és or­szágszerte. Cégfotó Sarkadi Cukorgyár Sarkadon 1912-ben épült fel a cukorgyár, amely Alföldi Cu­korgyár Rt. néven működött. A szocializmusban 10 évig a Ma­gyar Cukor Tröszt üzemegysé­gekét tartották számon, majd 1976-ban önálló állami vállalat­tá vált. A gyár 1992-ben alakult át száz százalékos állami tulaj­donú részvénytársasággá, majd elkezdődött a privatizáció, amely 1993 végre ért véget. Az öt magyar kézben maradt cukor­gyár (Sarkad, Mezőhegyes, Acs, Ercsi, Sárvár) többségi tu­lajdonát (50,1 százalékot) a me­nedzsment és a répatermelők szerezték meg. A sarkadi cukor­gyár ez év július 1-jétől (mint önálló jogi személy) megszűnt, és egy nagyobb szervezet (az öt hazai kézben maradt cukorgyá­rat összefogó Magyar Cukor­gyártó és Forgalmazó Rt.) része lett. A részvénytársaság jegy­zett tőkéje 1 milliárd 30 millió 940 ezer forint. Ebből az egy- milliárdon felül eső rész a dol­gozói részvények aránya, me­lyeknek 10 százalékát a dolgo- zóknák kifizetniük, 90 százalé­kát pedig az rt. tőketartalékából fedezték. A sarkadi cukorgyár meghar­colt piaci részesedése 7,8 száza­lék. (Az öt cukorgyár esetén ez a szám 32,5 százalék!) Az idén e cél elérése érdekében 38 ezer tonna cukor megtermelését tűzték célul Sarkadon, ami a ter­vek szerint 340 vagon répa fel­dolgozását jelenti naponta. A gyár jelenleg a kilábalás idősza­kát éli, hiszen a ’92-93-as aszá­lyos évek következményei so­káig éreztették hatásukat. — ria Az átlagállományi létszám és az összes bevétel alakulása 1992-től 1995-ig átlagállományi létszám (fő) Rosszul „házasodott” az MSZP? Giczy György, a KDNP or­szágos elnöke Sarkad elöljá­róinak meghívására látogatott a békés-bihari kisvárosba Szent István király ünnepén. Az ünnepség és a délutáni fó­rum után rövid beszélgetésre kértük a parlamenti ellenzék vezető alakját. — Néhány nappal ezelőtt valemennyi ellenzéki párt és frakcióvezető levelet kapott Horn Gyulától, amelyben a miniszterelnök egyeztető megbeszélésre kéri a címzet­teket. A KDNP hatpárti egyez­tetést javasolt. Miért? — Nem tartjuk szükségte­lennek az egyenkénti egyezte­tést sem, de mivel voltak már kellemetlen tapasztalataink a négy-, meg hatszemközti be­szélgetésekből, kértük, a meg­beszéléseket követően tart­sunk egy hatpárti tárgyalást. Ezáltal ugyanis elkerülhető, hogy valaki félreért valamit, netán másképp emlézkezik dolgokra. Ráadásul talán arra is fény derülne, hogy vajon az SZDSZ miért nyilatkozik Dr. Giczy György, a KDNP országos elnöke FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER olyan furcsán a miniszterelnök e tervéről. — Az önök pártja szerint nem túl jó ez az MSZP-SZDSZ „házasság". Miért? — Úgy látjuk, az SZDSZ átvette az irányítást, ez pedig demokráciaellenés; hiszen ará­nyaiban mégiscsak a szocialis­ták nyerték meg ezt a válasz­tást. Az SZDSZ mesterkedései pedig felerősítik az MSZP-ben a bolsevizmusra emlékeztető vonásokat. Talán ha ez a koalí­ció felbomlana, az ellenzéki pártok is jobban szót értenek az MSZP-vel. Ez elmozdulás len­ne a mostani állapotokhoz ké­pest, ám ha ez nem megy, ké­szek vagyunk mindent meg­tenni azért, hogy ’98-nál hama­rabb írják ki a választásokat. — Úgy érzi, a KDNP fel­készült egy esetleges kormány­zatipozícióra?' — A hibákat mindenesetre világosan látjuk. Az MSZP ígérte ugyan a gazdaság fellen­dítését, de ezidáig csak a hatal­mi harcokkal van elfoglalva. A KDNP —ha lehetőség lenne rá — komoly gazdasági válság- kezelő programmal lépne fel. Hogy milyen eredménnyel, ezt persze nehéz megmondani, mert a lehetőségeket igazából csak kormányzati pozícióból ismeri az ember. Mindenesetre nekünk más a véleményünk az adósságállomány kezeléséről, a világbank és a nemzetközi valutaalap megszorításairól vagy a fekete gazdaság megál­lításáról. M.M. Olvasóink írják = Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségé­vel. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Becsületkasszák a házak előtt Negyvenen túl az ember gyakran visszapergeti a múltat. Jóleső érzés rég! osztálytársakkal, barátokkal ismerősökkel találkozni, velük elbe­szélgetni, visszaemlékezni a gyerekkorra, a fiatalkori évekre. Ebben a korban új színt, tartalmat, hangsúlyt kapnak az emlékek. Mindig kellemesen gondolok vissza édesapám szülővárosára, Kő­szegre, ahol gyermekkoromban nagyon sok nyarat töltöttem el. Nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország talán egyik legszebb városa Kőszeg. Aki egyszer már megfordult a történelmi hangulatot felidéző, festőién szép, romantikus városkában, az oda mindig visszavágyik. Azt a térséget jobban megérintette Európa szele, így több jutott neki a kultúrából, civilizációból. A másfajta értékrendet hűen tükrözi vissza a Kőszeg városában élő, hagyományos múltra visszatekintő „vásárlási- kereskedési" szokás. Az emberekfelesleges mezőgazdasági terménye­iket zacskókba porciózva kirakják házaik elé. Ki van írva, hogy melyik portékának mennyi az ára. A vásárolni akarók elveszik az árut, a pénzt beleteszik egy becsületkasszába, ami nem más, mint egy tányér, egy tálacska vagy befőttes üveg. Ez a szokás teljesen elbűvöli a városkába tévedt idegent. Ahol ilyen szokás van, ott bizonyára jobb élni. Ott eleve emberként tekintenek a másikra, akinek feltételezik tisztaságát, becsületességét. Az ő életüket talán kevésbé szövik át a gyanakvás, bizalmatlanság, rosszindulat kusza,.szövevényes hálói. Vajon kör­nyékünkön él-e valahol ilyen szokás? Talán előfordul itt vagy ott. Ahol nem, ott ki lehetne próbálni. Persze, ez nem megy egyik napról a másikra. Mert azokat a szokásokat, melyeket a kőszegi árus nemzedé­kekről nemzedékekre — apáról fiúra átörökítve sajátított el, néhány hónap, egy-két év alatt megtanulni nem lehet. De elkezdeni el lehet. A jót elkezdeni soha nem késő. Feltétlen megéri. Mert egyszer majd kamatozik. Ha nem is nekünk, de fiainknak, unokáinknak, jövőnknek és az utókornak. Endrédi Károly, Kötegyán Agrárkamara a mezőgazdasági termelőkért Három település gazdajegyzője Csárdaszállás, Köröstarcsa, Mezőberény gazdajegyzője július 1-jétől Szabó Gábor. Őt kérdeztük eddigi pályafutásá­ról, és hogy tulajdonképpen miért is választotta ezt a nem éppen könnyűnek ígérkező feladatot. — 1974-ben Mezőtúron, a főiskolán mezőgazdasági gé­pész üzemmérnök oklevelet szereztem. ’92-ig folyamato­san a mezőgazdaságban tevé­kenykedtem különböző műszaki területen, vezetői be­osztásban. Rövid ideig a Me­gyei Kárpótlási Hivatalban dolgoztam, majd Békésen, a mezőgazdasági szakközépis­kolában szakoktatóként. A Békés Megyei Agrárkamara által meghirdetett pályázatra jelentkeztem, amit sikerült megnyernem. Eddigi mun­kám során mindig részese voltam a mezőgazdasági ter­melő munka irányításának, il­letve a mezőgazdasággal kap­csolatos egyéb tevékenysé­geknek. Munkám során állan­dóan emberekkel foglalkoz­tam. A mostani munkaköröm is alapvetően feltételezi a Szabó Gábor gazdajegyző mindigis a mezőgazdaság­ban tevékenykedett megfelelő emberi és szakmai kapcsolatok kialakítását. —Mi a lényeges különbség a volt falugazda és a mostani gazdajegyző feladata között? — A falugazda a FM hatás­körébe tartozott, záros határ­idővel. A gazdajegyző az ag­rárkamara által megfogalma­zott célkitűzések alapján látja el feladatát, amelynek fő szempontja; a szakmai érdek- képviselte mindazok számá­ra, akik valamely formában a mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. Kezdve a kis­termelőtől, egyéni vállalko­zóktól a különböző jogi sze­mélyekig. Az agrárszférát igyekszik úgy felkarolni, hogy a termeléssel kapcsola­tos, szakmai problémákra minden esetben naprakész tá­mogatást tudjon nyújtani. En­nek a szakmai támogatásnak a stratégiai, információ, szakta­nácsadás, koordináció, ezek­ből vezethetők le a gazdajegy­zői feladatok. Evközbeni áta­lakulás gyakorlatilag azt je­lenti, hogy az eddig meglévő 39 falugazdász körzetből a körzetek átszervezésével 30 gazdajegyzői körzet kerület kialakításra. — Mikor és hol tart foga­dóórát? — Minden településen a polgármesteri hivatalban tar­tok fogadóórákat az alábbiak szerint. Hétfő 8 órától 12 óráig Köröstarcsán, kedd, szerda, csütörtök 8—12 óráig Mező- berényben és Csárdaszállá­son. Természetesen a fogadó­órán túl is szívesen állok a tisztelt ügyfelek rendelkezé­sére. Harmati Erzsébet A fontosabb szántóföldi növények vetésterülete és vetésterületi aránya megyénkben Megnevezés 1986—1990. 1993. 1994. 1995. Búza évek átlaga vetésterület, ha 124 091 110 057 112345 116091 Rozs 22­­­Triticale­241 198 201 Kétszeres 1256 1253­255 Őszi árpa 10190 16467 17820 18830 Tavaszi árpa 2550 17562 18310 17325 Zab 2729 7188 7520 7382 Kukorica 112001 131986 131953 100128 Rizs 4355 2288 1812 2312 Borsó 8568 8623 7386 12128 Lóbab 894­­1 Cukorrépa 16884 18105 18325 20512 Dohány 11­­­Napraforgómag 27921 32453 33156 62619 Repcemag 1895 336 925 1467 Szójabab 11152 2048 1410 1325 Rostkender 1030­187 65 Burgonya 996 871 932 1122 Silókukorica (szójásis) 16306 9141 12600 11823 Csalamádé (borsós, napraforgós is) 673 817 801 Lucerna 28207 24705 24200 24150 Vöröshere 1346 126 19 272 Zöldségfélék 12586 7057 6011 7000 Egyéb növények és magvak 23975 17254 15 7677712 Vetésterület összesen 409638 407520 411495 413521 Vetetlen terület 5475 7418 1889 1001 Szántóterület összesen 415113 414938 413384 414522 (KSH Békés Megyei Igazgatósága) Alma Cabrió a keleti végekről A Trabantnak mégis van A Trabant nem vész el, csak átalakul. Megújított formában újból hódítani próbál ez a keleti országokban egykor népautó­nak számító járgány. Minderről, hatalmas érdeklődés mellett meg is győződhettek a meghí­vott újságírók Biharkereszte- sen, a Pápa és Pápa Kft.-nél, abban az üzemben, ahol augusz­tusban megkezdődik az új ma­gyar kisautó, az Alma Cabrió sorozatgyártása. S már a szlo­genje is megelőlegezi várható népszerűségét: Alma, ami Ne­ked termett. A régi, használt, megerősített, kicsit átpofozott Trabant alvázba, a módosított karosszéria elemek közé a 127-es FIAT felújított 903 köbcentis, négyhengeres, négy- szelepes, 47 LE—s motorja kerül. Az ötsebességeS, elsőke­rék meghajtású, óránként akár 110 kilométeres sebességre ké­pes, elöl- hátul dobfékes, 3500 milliméter hosszú, négyszemé­lyes, ponyvatetős kisautót a gyár­tók fiataloknak, vadászoknak és horgászoknak ajánlják. Még erre az évre 300—ra van megrendelés, főként Svájcból és Németországból. A piac felmé­rése szerint jövőre akár ezer Al­ma Cabrió készülhet a biharke- resztesi üzemben, mely az első lépést jelentheti a távlati tervek­ben szereplő, hasonló kiskocsi gyártásának. Megyénkben Bé­késcsabán lesz a márka képvise­lete. A kocsi ára sem mellékes. Potom 720 ezer forint az alaptí­pus önköltsége... —székeres— Kinek terem ez az Alma?

Next

/
Oldalképek
Tartalom