Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-21 / 195. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1995. augusztus 21., hétfű Kis falu, nagy szív. Dombiratoson az idei második véradáson 72-en csaknem 36 li­ter vért adtak. A februári és az augusztusi véradáson együtte­sen több mint 160 helyi lakos vett részt, a két alkalommal le­vett vér mennyisége megköze­líti a 80 litert. Külön öröm, hogy nőtt az új véradók száma, akik között egyre több a fiatal. Bogumil jön. Orosházára látogat Balogh Gyula, ismer­tebb nevén Bogumil. A műszerészből lett bioenergeti­kus, feltaláló, jelgyógyász és reiki mester augusztus 26-án 16 órai kezdettel tart előadást a volt pártházban, a jelenlegi ok­tatási központ nagytermében. A művelődési házról. Ma, a kora esti órákban ismét munkához látnak a szabadkí- gyósi képviselők. A szabadsá­golásokat követő első képvise­lő-testületi ülésen beszámoló hangzik el az általános művelődési központ munkájá­ról, továbbá tájékoztatóra kerül sor az első félév gazdálkodásá­ról. Szent István-bál. Szom­bati lapszámunkban adtunk hírt arról a rendhagyó, Szent István- éji bálról és szakmai kiállítás­ról, melyet a Geisha Hostess- közvetítő és Rendezvényszer­vező Iroda tulajdonosai szer­veznek Gyulán, a Park szálló­ban, azonban természetesen nem szeptemberben, hanem au­gusztusban, vagyis ezen a héten pénteken este. Jegyek ennek,el­lenére még válthatók a hotel portáján, a Zwack mintaboltjá­ban és Békéscsabán a Lady’s butikban. Hárman pályáztak. Dombegyház nagyközség kép- viselő-testülete augusztus 22- én 13 óra 30 perckor tartja soron következő ülését. A képviselők első napirendi pontként elbírál­ják a háziorvosi állásra érkezett három pályázatot. Ezt követően kerül sor az 1995. évi költség- vetés időarányos értékelésére, majd tájékoztató hangzik el a beruházások teljesítéséről. |-----------AUitltiA | / OS 70 A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint a 33. heti Ausztrialottó nyerőszámai a következők: 4,18,19,32,37,38. Pótszám: 05. Joker nyerőszám: 671453. Nézz nyitott szemmel erre a házra! Harminchárom éves kény­szerű zárva tartás után szom­bat óta újra fogadhatja hívőit Békéscsabán, a Bartók Béla úti templomtéren felújított ro­mán ortodox templom. Tömegesen 1816-ban érkez­tek először románok a rossz ter­més, az árvizek és egyéb termé­szeti csapások következtében Erdélyből, Arad és Bihar me­gyékből. Ok eleinte magánhá­zakban tartottak istentisztelete­ket, mígnem a harmadik lel­kész, Vásárhán Miklós vezeté­se alatt 1820-ban hivatalosan is megalakult a román ortodox egyház, 624 lélekkel. Hamaro­san megkezdődött az adomá­nyok gyűjtése és a várostól ka­pott telken, a kormánytól nyert engedéllyel felépült a temp­lom, amit akkor Rácz Gedeon megyéspüspök szentelt fel. 1878-ban szintén a hívek anya­gi támogatásából lecserélték az eredeti zsindelytetőt bádog­ra, majd az átalakított épületet újraszentelték. 1908-ban he­lyezték el az új keresztet és a glóbuszt, melyben minden al­kalommal írást helyeztek el, az egyházközség és az ország ve­zetőinek nevével. 1952 óta nem tartottak is­tentiszteletet a templomban. 1990 óta folyik az a felújítási munka, melynek a napokban értek a végére: csaknem öt­millió forintos beruházás után szombaton Timotei Seviciu aradi püspök és Ardeleán Pál vikárius szentelte immár har­madszor újra a csaknem 160 éves épületet. A Magyaror­szági Román Ortodox Egyház Vikáriátussága, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Román Kisebbségi Önkormányzata és a város képviselő-testületé­nek meghívására érkezett hí­vek és vendégek meghatottan vehettek részt a templom mindnégy oldalának, az oltár­nak és a kegytárgyaknak szer­tartásos újraszentelésén és a 33 év után újra felzendülő ro­mán ortodox kórus énekével kísért istentiszteleten. Antal Gyöngyi Gallai Katalin második a Miss Hungary ’95 döntőjében Ajánlatokkal bombázták a gyulai „bombázót” Gallai Katalin, a Gyulán élő ne­gyedikes egyetemista lány szombaton este Budapesten, az Erkel Színházban második lett a Miss Hungary ’95 szépség- versenyen. Vasárnap délután gratuláltunk a kiugró sikerhez, majd a vetélkedés részleteiről, kulisszatitkairól kérdeztük szépségország nagyon szimpa­tikus „első udvarhölgyét”. (Aki mellesleg erősen rácáfol a „ha szép akkor buta” hiedelemre!) —Amikor a verseny előtt be­szélgettünk, akkor azt mondta, hogy az 5. hellyel elégedettlenne... — Elégedett bizony, de ter­mészetesen így még nagyobb az örömöm. Tényleg nem számítottam ilyen előkelő he­lyezésre. S az külön jó érzés számomra, hogy a küzdelem mindvégig tiszta volt. A do­bogótól függetlenül is kelle­mes érzésekkel gondolhatok vissza az elmúlt napok törté­néseire. Hiszen már szerda óta Pesten voltunk, készültünk a szombati döntőre. — A verseny rendezői, szponzorai mivel jutalmazták második helyezését? — Háromszázezer forint­tal. Ezen kívül az első három lánnyal egyéves megállapo­dást kötött a Miss Hungary Kft., és persze rengeteg szerző­dés ajánlattal bombáztak a ver­senyt követő fogadáson a különböző cégek, reklámügy­nökségek képviselői. — Szeptemberben kezdődik az egyetem Szegeden, változat­lanul kitart amellett, hogy a legfontosabb célja a gyógysze­rész diploma megszerzése? —Igen, persze tudom, hogy a következő esztendőben rengeteg elfoglaltságom lesz. Majd meg­próbálom egyeztetni a kötelezett­ségeimet. Lovász Sándor Sarkad díszvendége: Giczy György Sarkad városában az idei augusztus 20-a is épp olyan eseménydús volt, mint azt az utóbbi eszten­dőkben már megszokhatták a település lakói. Sar­kad romániai testvérvárosának, Nagyszalontának a képviselői már kora délelőtt megérkeztek a városba, és ott Sarkad elöljáróival egy ökumenikus istentisz­teleten vettek részt a belvárosi református templom­ban. Augusztus 20-a díszvendége ezúttal dr. Giczy György, a KDNP országos elnöke volt, aki a temp­lomi program után a városháza előtt ünnepi beszé­det mondott. Szent István politikájából különösen a kiszámíthatóságot és a rendíthetetlen következetes­séget hangsúlyozta. Mint mondta, államalapítónk (szemben a jelenlegi hatalommal) nem kért ettől az országtól, hanem adott. Az ünnepi kenyérszegés után Tóth Imre polgármester átadta a „Sarkadért” kitüntetéseket, amelyeket ebben az évben három személy (Bessenyei István nyugdíjas pedagógus, Novák János nyugdíjas köztisztviselő és Otlecz Istvánné köztisztviselő), valamint egy egyesület, nevezetesen a 117 tagot számláló Sarkadi Szabadi­dős Lovasklub vehetett át. Ugyancsak az augusztus 20-ai ünnep része volt, hogy Hajdúböszörmény, Túrkeve és Sarkad vezetői közös testvérvárosuk­nak, Nagyszalontának átadták azt a Robur márkájú ajándék autóbuszt, amelyet Nagyszalonta a helyi közlekedés megteremtésére használ majd. Az erdé­lyi „Maros” és a Sárpataki Hagyományőrző Nép­táncegyüttes szabadtéri műsorával párhuzamosan az érdeklődők megtekinthették Ungvári Mihály Az új kenyeret dr. Giczy György, a KDNP országos elnöke szegte meg Sarkadon FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER ikontechnikával készült erdélyi képeit a helyi Márki Sándor Múzeumban. Délután Giczy György fóru­mot tartott a Bartók Béla Művelődési Központban, ahová a sarkadiakon túl Újkígyósról is szépszámmal érkeztek hallgatók. Az elhangzó kérdésekre azon­ban nemcsak a KDNP elnöke válaszolt, hanem dr. Varga István, az MDF megyei elnöke és Práth Mihály, a független kisgazdapárt megyei alelnöke is. M. M. A néptánc ünnepe A Pipacsok táncegyüttes Erdélyből érkezett a nagysikerűfesz­tiválra FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Szombat este legalább 1500 né­ző volt kíváncsi a Minden Ma­gyarok III. Táncfesztiváljának első bemutatójára Gyulán, ame­lyen kilenc táncegyüttes több mint húsz produkciót mutatott be, osztatlan elismeréssel. Fel­lépett a (gyulai) Cimbora, a Sze­nior, a Körös, az (erdélyi) Ma­ros, a Marossárpataki Hagyo­mányőrzők és a Pipacsok, a (ka­nadai) Csárdás, a (vajdasági) Róna, valamint a (szarvasi) Tes- sedik Táncegyüttes. Bagyinszki Zoltán, a feszti­vál egyik szervezője kérdésünk­re vasárnap délután elmondta, hogy az első három nap a vártnál nagyobb elismerést hozott. Nem csak Gyulán, hiszen a megye több településén — Vésztő, Kö- rösladány, Újkígyós, Sarkad, Békéscsaba, Dévaványa — ad­tak műsort a táncegyüttesek. A rendezők sem merték gondolni, hogy ekkora lesz az érdeklődés. Az egyik néző a sokadik vissza­tapsolás után fogalmazott így: „Ezt látni kellett, sokat veszítet­tek azok, akiknek nem jutott már jegy-” A szombati felvonulásunkon kilenc csoport táncolta, énekelte végig a várost, több ezer gyulai és turista sorfala előtt. A legna­gyobb sikere a vajdasági Róna Táncegyüttesnek, az erdélyi Maros Táncegyüttesnek és a gyulai Körös Táncegyüttesnek volt. Vasárnap este, lapzártánk után berekesztették a táncfeszti­vált és véget ért a Gyulai Vár­színház 1995. évi programsoro­zata is. Lebenszky Attila polgár- mester augusztus 20-a alkalmá­ból az Erkel művelődési ház színpadról telt ház előtt köszön­tötte a jelenlévőket, a város pol­gárait. Tizenhat évig szolgálta a várost Ünnepi képviselő-testületi ülésre gyűltek össze Szeghalom városi képviselői és érdeklődő polgárai tegnap délelőtt. Nyéki Lajos alpolgármester Gyúró Gábornénak gratulált ab­ból az alkalomból, hogy a szeg­halmi tanítónő pénteken Buda­pesten, a Belügyminisztérium épületében Kuncze Gábor mi­nisztertől személyesen vette át a Magyar Köztársaság Bronz Er- demkeresztjét. Kosaras Béla polgármester a postumus Szeghalom Város Díszpolgára címre javasolt néhai dr. Köstner József életútját is­mertette. Köstner József főorvos 1940- ben szervezője és alapítója volt a szeghalmi tüdőgondozó intézet­nek. A világháború harci zaja alig vonult el Szeghalom felett, ami­kor Köstner doktor már visszatért (1944-ben) az akkor még nagy­községként jegyzett településre. A környék egyetlen orvosa volt. Ha a szükség úgy hozta, szülést vezetett, ha kellett fogat húzott. Összességében családjával ti­zenhat évet töltött Szeghalmom. Dr. Köstner Józsefre betegsé­ge miatt nem tudott eljönni a teg­napi ünnepségre, így a postumus díszpolgári címet a néhai szeg­halmi főorvos fia vette át. M. B. Bezárta kapuit a Gyulaexpo ’95 (Folytatás az 1. oldalról) Voyager mikrobusznak volt —, több komoly érdelkődővel tár­gyaltak, csak úgy, mint a Körös Q1 Kft. szakemberei, akik Nissa­nokat hoztak Gyulára. A csabai Pannormus Kft. a nemrégiben be­vezetteti Royal kávét kínálta a látogatóknak, Béres Csilla elége­detten mondta: az erős, zamatos, a kategóriájában legkedvezőbb árú Royal kávé ízlett az emberek­nek, sokan vásároltak belőle. A kerekegyházi Széchenyi István festőművész tucatnyi képet adott el, így summázta a tapasztalatait: jövőre újra itt leszek! L.S. Eső előtti fellángolások Szombaton 14, vasárnap — lapzártáig — 6, Békés megyében keletkezett tűzesethez vonultak a tűzoltók. Szom­baton Nagybánhegyesen és Gyulán tarló, Örménykúton, Köröstarcsán és Orosházán a szeméttelep, Békéssám- sonban, Békéscsabán (a 4-es Honvéd utca végén) gaz égett. A tótkomlósi temetőben a száraz fű, s néhány fa lobbant lángra, míg a gyomaendrődi „Öreg temetőben” a fejfák és a koszo­rúk egy része is a lángok martaléka lett. A dévaványai szeméttelep mellett 4 tonna bálázott szalmára terjedt át a tűz: Békésszentandráson 2 hektárnyi fű, Békésen, a piactéri parkolóban egy korhadt fűzfa belseje égett. Békéscsa­bán, a Csanádapácára vezető út mellett trágyakazlat gyújtottak meg a figyel­metlen és szabálytalan gazégetéssel. Vasárnap Tótkomlóson egy győri kft. cirokszakáll-kazlából égett ki elektro­mos áram hatására 1 köbméternyi, mintegy 40 ezer forint kárt okozva. Kigyulladt a muronyi szeméttelep is. Vésztőn, Nagybánhegyesen a száraz fű fogott tüzet. Dévaványa határában az esti órákban keletkezett nagy terüle­ten pusztító tarlótűz. Békéscsabai művészeti kilátó Megnyílt a XXIX. Alföldi Tárlat a Munkácsy Múzeumban Vasárnap ismét ünnepi kö­zönség gyűlt a Munkácsy Mi­hály Múzeumba a XXIX. Al­földi Tárlat megnyitójára. A kiállítás anyagát a Fajó János festőművész nevével fémjel­zett zsűri válogatta. A nyitást méltató ünnepi szavakat a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum nyugalmazott igazgatója, Dömötör János mondta. Békés megye művészete nem tartozik az ország sze­gény, hátrányos helyzetű vi­dékei közé, a tárlat ezt a képet bővíti az elszármazottakkal és más vidékek művészeinek be­mutatkozásával. A rendező­ség számára Banner Zoltánja kiállítás rendezője) művé­szettörténész szavaival élve, a rendezvény „igazi tétje, a folytonosság, az aggódva és reménykedve fürkészett jö­vő: vajon megépíthető lesz-é két év múltán a 30-ik, s az ennél is magasabb békéscsa­bai művészeti kilátó?” Dö­mötör János méltatta a XX. századi képzőművészet ne­hézségeit, sokszínűségét, ki­fejezési formáinak gazdag­ságát. Századunkban előtér­be került a vizualitás, ame­lyet a közoktatás nem fontos­ságának megfelelően épít a következő nemzedék neve­lésébe, tanításába. Az október elsejéig látha­tó kiállításon öt díjat adtak át a művészeknek. Békés Me­gye Képviselő-testülete Ön- kormányzati Hivatala Zagyva László szobrászművésznek, Békéscsaba Megyei Jogú Vá­ros Képviselő-testülete Ön- kormányzati Hivatala Lono- vics László festőművésznek adományozott elismerést. A Magyar Alkotóművészek Or­szágos Egyesületének díját Oroján István festőművész, a Békéstáji Művészeti Társa­ság díját Fülöp Ilona grafi­kusművész, az OTP Rt. Bé­kés Megyei Igazgatóságának díját Lóránt János fes­tőművész kapta. B. Zs. „JÁTÉK KÖZBEN AZ ERKÖLCSÖK ŐSZINTÉBBEN NYILATKOZNAK MEG.” (Quintilianus) A turul-mozgalom zászlóbontása Orosházán A magyarok ősi szimbóluma dí­szíti azt a zászlót, amit a hét végén a Magyar Turul Mozga­lom hívei bontottak ki Oroshá­zán. A turul madár lábával Attila és Árpád kardját markolja, ép­pen repülni készül a hármas ha­lomról, feje felett a felkelő nap, melynek sugarai beragyogják a trikolór színeit. Az ünnepségen Földesi Já­nos ügyvivő megnyugtatta a ke­vés résztvevőt, miszerint téved­nek azok, akik azt hiszik, hogy ezután ők félreállnak. — Ha kevesen is vagyunk, de arra vállalkozunk, hogy értel­met adjunk ennek a nemzetnek. Aki a másságot, az igazi válto­zást akarja, ma az jött el közénk. A fiatalok itt vannak, mert nem tudnak magukkal mit kezdeni, de tenni szeretnének. Az időseb­bek viszont azért jöttek, hogy szellemiségükkel támogassák mozgalmunkat—mondta a szó­nok. A zászlóbontás eseményét megtisztelte jelenlétével Ko- pátsy Sándor közgazdász, vi­szont a várt támogatók közül tá­vol maradt Stadler József vállal­kozó. Csete I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom