Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-19-20 / 194. szám

1995. augusztus 19-20., szombat-vasárnap MEGYEI KORKÉP / SOROZAT iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Portánként Húszezer. Ecsegfalván az Ady Endre úton 360 méter hosszan szilárd burko­latú utat építenek még ebben az esztendőben. Az önkormányzat 459 ezer forintot fordít erre a cél­ra, s ugyanennyit nyert a központi útalapból is. A fennmaradó költ­ségeket az ottlakók—portánként 20-20 ezer forintot — fizetik. Ezt az érdekeltségi hozzájárulást a családoknak legkésőbb decem­ber 31 -ig kell rendezniük. Pisztolyt fogott. Garáz­daság vétségének alapos gyanú­ja miatt indult eljárás a szabad- kígyósi S. A. ellen, mivel a na­pokban este hét körül a helyi Zsóka presszóban hangosko­dott, majd vízipisztolyt rántott elő, s a helyiségben tartózkodó­kat lelocsolta. Sőt! Egy férfit bántalmazott is, s ezzel betelt a pohár. Az eset komoly megbot­ránkozást, mi több, riadalmat okozott a presszóban. 135 m2-es épületrész raktározásra, ipari termelésre kiadó vagy eladó. @ P.Z.S. Vállalkozás, Békéscsaba. Telefon: (66) 453-640. Polgári B\nk.Rt. A Polgári jegy éves kamata már 4 hónapra 28% (éves hozam 30,7%) + kamatprémium újraváltáskor! Polgári Bank a polgári értékekért. Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. Telefon: (66) 321-577; 441-285. Természetgyógyászok a Herbáriában Mióta a piac mellé költözött a Herbária, a vidéki törzsvásárlók csak hosszú bolyongás után találnak rá a boltra fotó: kovács Erzsébet A Herbária Békéscsabai Szaküzlete éppen tíz eszten­deig működött az Andrássy úton, amikor is a szomszéd­ságban lévő Szilvia market bővítése miatt új helyre költö­zött. A piac autóparkolójával szemben, a gazdabolt mögött találtak új üzlethelyiséget maguknak. — Tulajdonképpen nem kellene panaszkodnunk — mondta Bartyik Edit, a Herbá­ria alkalmazottja —, hiszen az új üzletünk jó helyre került. A piac közelsége miatt igen nagy a forgalom errefelé. Csupán egy bajunk van: a régi vásárló­ink, köztük is elsősorban a vi­déki idős emberek nem találják az új üzletünket. Minden héten van néhány olyan kuncsaf­tunk, aki elmeséli, hogy mi­lyen kálváriával talált meg bennünket. Mindez főleg azoknak okoz gondot, akik nem rendelkeznek kellő he­lyismerettel. Hiába mondják nekik, hogy a piac mellé köl­töztünk... A csabai vásártér több utcára kiterjed, és sok a „mellette”. Még kevesebben tudják, hogy a Herbáriában nemcsak gyógynövényeket, természe­tes alapanyagú készítménye­ket és gyógyhatású kozmeti­kumokat árulnak, hanem ha­vonta egy alkalommal ismert csontkovácsok, természet- gyógyászok tartanak rende­lést az érdeklődőknek. Ezek a vizsgálatok ingyenesek. Leg­közelebb például augusztus 26-án délelőtt egy televízió­ból is jól ismert makói kisfiú lesz a Herbária vendége, aki bioenergiával rendelkezik. Az üzletben dolgozók pedig szaktanácsokkal látják el mindazokat, akik ezt kérik. — Sajnos ezen a területen is megjelentek a hamisítók — magyarázta később Bartyik Edit. — Nálunk valódi termé­kekkel találkozhatnak a vá­sárlók, hiszen csak olyan gyógynövényeket árusítunk, amelyeket a gyógynövényku­tató intézet bevizsgált. Min­den héten más-más terméket forgalmazunk akciós áron, minden hónapban érkezik va­lami újdonságunk, érdemes tehát folyamatosan benézni hozzánk. —ria Megoldódik a zsadányi térség gázellátása? A Dél-alföldi Gázszolgáltató Részvénytársaság vezérigaz­gatója, Galambosi István és munkatársai találkoztak a hé­ten Békéscsabán a Zsadány és térsége gázellátásában érintett települések vezetőivel, a me­gyei közgyűlés elnökének és alelnökének, valamint Matus- ka Sándor országgyűlési kép­viselőnek a jelenlétében. A találkozáson elhangzot­takról Makai Sándor, Zsadány jegyzője informálta lapunkat. Megtudtuk: a vezérigazgató arról tájékoztatta a megjelen­teket, hogy a Dégáz Rt. támo­gatja a beruházást, s a közeljö­vőben a szolgáltatást is bizto­sítja. A Dégáz nem hatékony- sági, vagy gazdaságossági ala­pon, hanem a térség fejleszté­se érdekében támogatja a be­ruházást. Az igazgató kiemel­te az infrastruktúra települési és lakossági előnyeit. A Dégáz Rt. a megvalósításba kivitele­zői tőkebefektetést is be sze­retne vonni. Dudás Árpád és Kiss Zol­tán polgármesterek megkö­szönték a Dégáz eddig nyúj­tott és most felajánlott segít­ségét, melyet a térség érdeké­ben igénybe kívánnak venni. (Magyari) Szomszédolás 6. // Őrizni kell az egykori értekeket A gyulai Dürer Terem egyik csendes kis irodájában Martin Emília muzeológus, néprajzos a magyarországi románok népi kultúrájának gazdagságáról, az egykori kincsek feltárásának és megőrzésének fontosságáról beszélt, de persze a mai gondok­ról is, melyek kapcsán azonban, mint már beszélgetésünk elején leszögezte, egyéni véleményt fogalmazott meg, ami valószí­nűleg nem tükrözi a többség ál­láspontját. Egyedüli néprajzos itt, aki a hetvenes években Ale- xandru Hotopan biztatására for­dult az etnográfia felé. A gyűj­tés, a felmérés felgyorsult, mert a munkába mások, magyarok is bekapcsolódtak. Hatalmas szokásanyag él még itt az emlékezetben, s an­nak csak parányi részét térké­pezték fel. Tehát gyűjteni kell sürgősen, szakszerűen. Hiszen a néprajzosok olyan településen is megfordultak, például Nyír­adonyban, ahol senki sem be­szél immár románul, de a lakos­ság 65 százaléka görög katoli­kus és nem is tagadják, hogy román származásúak, és kultú­rájukban a román néphagyomá­nyok számos eleme fellelhető. És textilanyagban is megőrző­dött a román vonás... A népi kultúrát — a magyart, a románt — egyaránt veszélyez­teti a civilizáció. Imitt-amott, például Méhkeréken azonban annak számos eleme, szokása megőrződött, továbbél, ha cson- kítottan, „korszerűsített” formá­ban is. De Martin Emília szülő­faluja más szempontból is rend­hagyó... A falu embereivel — Vasile Radicival és loan Berényivel —- beszélgetve megtudhattuk: a vi­dék egyik legszegényebb faluja volt, de a fóliázásnak köszönhe­tően iúa a legjobb módú falusi település Békés megyében. Ha­talmas fóliasátrak erdeje övezi a portákat, magát a falut. S immár oly nagy a jövedelem, hogy so­kan megengedhetik maguknak, hogy a sátrak alá más vidékről szállíttassanak teherkocsikon az itteninél jobb termőföldet. A ke­serves munka gyümölcse nem maradt el: megszépült a község, sőt újabban sokan romániai bér­munkásokat, napszámosokat is alkalmaznak, akiknek úgy lát­szik, megéri, hogy Méhkeréken „feketézzenek” munkaerejük­kel. A mifelénk faluturizmusról szónokoló illetékeseknek kelle­ne hogy felkeressék Méhkeré­két, hadd lássák, milyen lenne az a kényelem, amit egy falusi porta biztosíthat. S a falufejlesz­téssel foglalkozók is hadd lás­sák, milyen csodákra képes te­lepülésrendészeti, építészeti szempontból is a gazdasági fel­lendülés... „Nu fi lúd!”—szólott társára Vasile Radici, aki velünk hol románul, hol magyarul beszélt, de egyik nyelvet sem tisztán. Bár a faluban alig él magyar, a méhkeréki románok önmaguk érdekében megtanultak magya­rul, igaz, a magyar nyelv egy sajátos, méhkeréki „tájszólá­sát” beszélik, mert különben aligha értékesíthetnék sok-sok tonna paprikájukat, uborkájukat a gyulai, csabai, budapesti pia­cokon. Románul viszont a pap­nak, az egyháznak köszönhető­en tudnak, mert a tanítás az itteni iskolákban is, akárcsak vala­mennyi magyarországi román iskolában, kétnyelvű... Martin Emília az oktatás fela­datának tartja az anyanyelv megőrzését. A tanítók, tanárok egyetemi, főiskolai képzése még nem alkalmazkodott a va­lósághoz. Kevés pedagógus kerül a nemzetiségi iskolákba felkészülve arra, hogy kétnyel­vű tanítás vár rá. A programok, tankönyvek sem az igaziak. Fi­gyelmen kívül hagyják, hogy nagyon sok kisebbségi iskolá­ban egyre több olyan gyermek tanul, aki egyáltalán nem ismeri, nem beszéli ama nyelvet. Tehát eleve kétnyelvűnek kell lennie a tanításnak... (A romániai Magyar Szóból) (Folytatjuk) Kevés a föld, sok az igény A 2. ütemű kárpótlás tíz árveré­sén van túl Békés megye — tájé­koztatta lapunkat Jámbor István, a megyei kárrendezési hivatal ár­verési osztályvezetője. Mint el­mondta, erre az esztendőre össze­sen 85 árverést terveztek, jövőre ugyanennyit. A második ütemű kárpótlás földalapjait a privatizá­ciós miniszter jelölte ki a gazdál­kodó szervezetek állami területe­iből. A földrendező bizottságok a helyi és egyéb érdekeltségek alapján javaslatot tehettek arra, hogy a kijelölt földalapok közül melyik legyen a helyi jogosultak számára árverésre bocsátható rész (ez az összes földalap 80 százaléka, az úgynevezett II/1- es földalap), és melyik maradjon az országos licitre bocsátható kategóriában (ez a 20 százalék, a II/2-es földalap). A megyei ár­verési terv szerint a helyi érde­keltségű árveréseket ebben az esztendőben, az országos érde­keltségűeket pedig jövőre bo­nyolítják. Jámbor István sajnálatos tényként említette, hogy a 2. üte­mű kárpótlás összes földalapja Békés megyében nem éri el az 1. ütemű kárpótlás 5 százalékát sem. (Más megyékben ennél is rosszabb a helyzet!) A kereslet­ről viszont nem mondható el ugyanez a szerénység. A föld­területek iránt nagyon nagy az érdeklődés, ráadásul igen sok a kintlévő kárpótlási jegy. Békés megyében még az a tény is fo­kozza a nehéz helyzetet, hogy itt jóval nagyobb a földhöz való érzelmi kötődés, mint máshol. Úgy tűnik tehát, a 2. ütemű kár­pótlásra kijelölt 10 ezer hektár­nyi, 270 ezer aranykorona érté­kű földterület kevés lesz a me­gyei igényekhez képest. Ráadá­sul a kereslet-kínálat jelenlegi állása miatt az 1. ütemű kárpót­lásnál tapasztalt kedvező árak (500 forint aranykoronánként) mostmár nem jellemzőek. Gya­koriak a kikiáltási ár (aranyko­ronánként 3000 forint) közelé­ben elkelő földek, amelyek már közelebb állnak a realitáshoz. Mint megtudtuk, a II/1-es földalapok árverése július 4-én kezdődött, és szeptember köze­pén vesz nagyobb lendületet. Az állami gazdaságok területeiből kijelölt földeket a tervek szerint október végéig kiárusítják, a szövetkezetek használatában lé­vő állami földek árverésére no­vemberben és decemberben kerül sor. Akiknek ezeken az árveréseken nem sikerül földet szerezniük, azoknak Jámbor Ist­ván elsősorban az életjáradékra váltást javasolja. Minden olyan információ, amely a Magyar Közlönyben megjelenik, a polgármesteri hi­vatalok, valamint a megyei kár- rendezési hivatal hirdetőtábláin elolvasható. Ennél bővebb, he­lyi információkkal a földrende­ző bizottságok szolgálnak. Magyar Mária Felügyelő bizottság a Sanopharmánál A Sanopharma Gyógyszerke­reskedelmi Vállalat alapítója az állami vállalatokról szóló tör­vény alapján a megyei önkor­mányzat. Az alapítói jogokból következően a megyei képvise­lő-testület döntött a vállalat részvénytársasággá alakításá­ról. A határidőt a testület előbb július 1-jében határozta meg, később megváltoztatta a dön­tést, és az időpontot elhalasztot­ta. Az átmeneti időre a képvise­lő-testület tegnap felügyelő bi­zottságot hozott létre. A testület szavazása alapján a bizottság elnöke Czifra János, a megyegyűlés pénzügyi bizott­ságának tagja lett. A felügyelő bizottság tagjai: Kondé Gábor kondorosi polgármester, dr. Szoboszlai Árpád ecsegfalvi polgármester, dr. Kepenyes Já­nos, a megyei képviselő-testület mezőgazdasági bizottságának elnöke, térségi tanácsnok, Práth Mihály, a megyegyűlés ügyren­di és jogi bizottságának elnöke, Mórocz Lászlóné, a Sanophar­ma Gyógyszerkereskedelmi Vállalat üzemi tanácsának elnö­ke, Csák István végegyházi pol­gármester, Pap János békéscsa­bai polgármester, Markó István, a testület pénzügyi bizottságá­nak elnöke. A felügyelő bizott­ság Kaszai János képviselő ja­vaslatára két taggal bővült, ame­lyet a testület tegnap megszava­zott. Az indítvány szerint a bi­zottság tagja lett Rigó István, Sarkad város menedzsere és Szerb József geszti polgármes­ter. L.E. Nem sikerült bejutnod főiskolára, egyetemre? Munkahelyet sem találtál még? Biztosítsd már most a jövő évi továbbtanulási, illetve elhelyezkedési esélyeidet a Dél-Alföld legkorszerűbb felnőttképzési intézjnényében! A békéscsabai regionális képző központ az alábbi ■ szakképzettséget és felsőfokú továbbtanulási lehetőséget egyaránt biztosító önköltséges képzési programokat indítja: — mezőgazdasági piacgazdász (integrátor) — környezetvédelmi szakelőadó — településfejlesztési szakelőadó — kisvállalkozások gazdasági ügyintézője — pedagógiai asszisztens. Az intenzív képzés sikeres befejezése a felvételinél előnyt jelent a szarvasi és a mezőtúri főiskolák megfelelő szakirányain, ahol tanulmányaidat a továbbiakban is beszámítják. Regisztrált munkanélküliek meghatározott képzését egyedi elbírálás alapján a munkaügyi központ területileg illetékes kirendeltsége támogathatja. Jelentkezési határidő: 1995. szeptember 11, Pályakezdők részére angol és német nyelvi képzéseket, valamint magyar és történelem tárgyakból felvételi előkészítőt is szervezünk! iú BRMKK Tanácsadóink váriák jelentkezésedet a Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központban, Békéscsabán, a Kétegyházi út 1. sz. alatt vagy a (66) 445-040-es telefonon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom