Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-17 / 192. szám
0 1995. augusztus 17., csütörtök — MEGYEI TŰKOR / SOROZAT Traumatológia. A békéscsabai Réthy Pál Kórház baleseti sebészeti osztálya nemrégiben költözött át minden részlegével az alakuló új épületrészbe. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a baleseti ambulancia napi élete válik elsőként zökkenőmentessé. Előfordult már, hogy napi 203 beteget kellett ellátniuk. A folyamatosságot segíti az irányítószolgálat, a folyamatos vizsgálati és ellátó „lánc”. A jelenleg 40 ágyas fekvőbetegosztály 15 ágy kivételével megtelt. Október 1-jéig ingyen, csak fizessen elő a Pannonra augusztus 14-e és szeptember 2-a között beszélhet és 27 500 Ft + áfa helyett 16 000 + áfáért beszélhet és az akció készülékvásárlásra nem kötelez és korlátlan számú belföldi hívásra vonatkozik, beszélhet. PANNON GSM HIVATALOS VISZONTELADÓ: SZÁMPROG Kft. SZAKÜZLET, 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 12—14. Tel./fax: (66) 321-824, (66) 325-824. Szántó Andrea a szülővárosában Jótékonysági hangverseny a tehetséges diákok támogatására Szántó Andrea, a Gyulán pénteken tartandó jótékonysági hangverseny főszereplője FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Igazi zenei esemény lesz az a hangverseny, melyet augusztus 18-án, pénteken 19 órától rendeznek a gyulai városházán. A közreműködő Szántó Andrea (ének), Alszászy Gábor (zongora) és Pólus László (gordonka) a koncert bevételét a tehetséges gyulai diákokat támogató Implom József Gyulai Oktatási és Kulturális Alapítvány javára ajánlja fel. A műsoron Bach, Brahms, Kodály, Faure, Weber, Paganini, Rossini romantikus művei szerepelnek. A fellépők egyike, Szántó Andrea gyulai, a Zeneakadémia ötödéves hallgatója. Néhány éve abból az alkalomból írhattunk róla, hogy az I. Nemzetközi Barokk Énekverseny győztese lett. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hol tart tanulmányaiban? — A harmadik év után nyílik meg az opera tanszakra kerülés lehetősége — mondta Szántó Andrea. — Magam úgy ítéltem meg, hogy a hirtelen megszaporodó óraszám miatt, s mert az operára hangban és egyébként is meg kell érni, csak most, a negyedik évet követően jelentkezem. A Zeneakadémiára amúgy is huszonéveseket szokás felvenni, én tizennyolc évesen kerültem oda. így ősztől amellett, hogy ötödéves leszek az akadémián, felveszem a kétéves opera tanszakot is. Remélem, a tanév végén megszerzem az énekművész-tanári diplomámat, s egy évre rá az operaművészit is. — Mivel jár az opera tan- szaki képzés? — Többek között azzal, hogy félévente három-három operai főszerepet meg kell tanulni. Hogy melyiket, azt a tanszak vezetőjével, Békés András rendezővel és Med- veczky Adám karmesterrel kell majd megbeszélnem. — S közben fellépegetnek az Ope- raházban? — Erre már nincs lehetőség. A végzősök korábban egy számukra szervezett műsorban, kosztümösen felfelléphettek operarészletekkel, ám manapsság már nincs ilyesmire pénz. Korábban egy ilyen program keretében én is kipróbálhattam az Erkel Színház színpadát. Tavaly és az idei nyáron viszont Japánban léphettem fel, a szapporói fesztiválon. Először egy kazetta elküldésével kellett pályázni, másodjára viszont már meghívtak az egy hónapos programra. Évente nyolc nő és nyolc férfi kerül így a fesztiválra, melyet összekötnek egy zenekari fesztivállal. — Honnan a jótékonysági hangverseny ötlete? — Sokan és rendszeresen kérdezgették Gyulán: mikor leszek hallható itthon? Úgy látom, hogy az énekesek, zenészek fel-fellépnek lakóhelyükön. Korábban már sokat dolgoztam együtt a Szombathelyen élő, idén diplomát szerzett Pólus Lászlóval, valamint a korábban koncertvezetés szakon végzett, s most Veszprémben dolgozó Alszászy Gáborral. Az Implom Alapítvány a tehetséges, ám anyagi javakban nem bővelkedő diákokat támogatja, természetesnek tűnt, ha részére ajánljuk fel a bevételt. Az alapítvány — a polgármesteri hivatallal együtt — sokat segített a koncert szervezésében. De a gyulai református templom javára is lesz egy hangversenyünk augusztus huszonhete- dikén, amikor a templomban fuvola-, gordonka- és orgonakísérettel Bach, valamint Telemann műveiből adunk elő. Kiss A. János (A pénteki jótékonysági koncertre a gyulai művelődési házban, a városi könyvtárban, a várszínház kapusházi jegyirodájában és a városháza információs irodájában válthatók jegyek.) Szomszédolás 4. Milyen autonómiát akarhatnánk? Árgyelán Györgyöt, a román kisebbségi országos önkormányzat alelnökét, a zömmel román lakosságú Kétegyháza község új polgármesterét három éve ismerem. Akkor magyarországi román műkedvelő csoportokat kísért Erdélybe, azok fellépését, vendégszereplését szervezte. Most igazi politikushoz illően válaszolt az újságírói kérdésekre. Miután összegezte az önkormányzatok szerepét, helyét a magyarországi demokratikus építkezésben, az alelnök a román kisebbség sajátos céljaira, az új testület sürgetőbb feladataira igyekezett kimerítő választ adni. — A kisebbségi önkormányzatnak — mely Méhkerék esetében például azonos a helyivel —- vétójoga van, ha ez utóbbi olyan döntést hozna, mely sérti az alkotmány garantálta kisebbségi jogokat. Ha példának okáért úgy döntene, hogy itt, Két- egyházán megszünteti a román tannyelvű iskolát. Persze erre nem kerülhet sor, hiszen az elmúlt napokban Horn Gyula kormányfő világosan elmondotta Budai János elnökünknek: Magyarországon nem szűnhet meg egyetlen kisebbségi iskola sem azért, mert valamelyik közigazgatási szerv arra hivatkozik, hogy nincsen rá pénz. Ilyesmi szóba sem jöhet, s ez nagyon fontos dolog kisebbségi létünket illetően. Kulturális, személyi autonómiánk —éppen a kisebbségi ön- kormányzatoknak is köszönhetően — biztosított. Másfajta autonómiára nincs igényünk, miért lenne? Ezek az önkormányzatok valahol a politika síkján jelennek meg, de nem nevezhetők pártoknak: inkább érdek- képviseleti és -megjelenítő szerepük van. A kisebbségi önkormányzatok dolga pedig az, hogy a kisebbségi törvényben rögzí- tétt jogainkkal élhessünk. Út elején vagyunk, egyelőre tájékozódunk. Nemsokára megkapjuk országos székházunkat Gyulán, mert az a város a magyarországi románság központja. Bizonyos ügyekben döntéseket kell hoznunk, így abban is, hogy mi lesz a sorsa a Magyar- országi Románok Szövetségének. Több hasonló szövetség megszűnt, egy-kettő megmaradt, így a románoké is, mely egyfajta kulturális-oktatási civil szerveződésként esetleg továbbélhet, hiszen a finanszírozása — az országos önkormányzat megalakulásával — számottevően módosul: a magyar állam csak ez utóbbit finanszírozza... Mint az alelnök megfogalmazta: a helyi kisebbségi önkormányzatok már „működ- getnek”, az országos most próbál beindulni, de immár tudja, mi a dolga. Az önkormányzatok minden román értelmiségire számítani szeretnének a szakértői tanácsokban, mert „sok minden szép, jó” Magyarországon a kisebbségeket illetően, de sok mindenben az önkormányzatnak nagyon komoly tennivalói vannak. — Mostanság hangzott el. ha óvatosan is, hogy Magyarországon inkább kétnyelvű, mint nemzetiségi oktatás folyik a kisebbségi iskolákban. Persze, nekünk a realitás talaján kell maradnunk, hiszen ott, ahol a nemzetiségi nyelvvel semmi esélyünk a munkalehetőségre, hiszen kevesen vagyunk, szétszórtan élünk, ott nem érdemes kizárólag románul tanítani a gyermeknek a matematikát, mert akkor éppen az életterét szűkítjük. Valószínű tehát, hogy önkormányzatunk is ezt a kétnyelvű otkatási formát támogatja, de a történelem esetében például a magyarországi románság történetének a tanítását is szorgalmazzuk... Az alelnökkel folytatott beszélgetésünk során nem kerülhettük el a többször feltett kérdést, miszerint, mi a magyarázata annak, hogy önkormányzatukban többen is vannak olyanok, akik nem vagy alig tudnak románul. (A romániai Magyar Szóból) (Folytatjuk) (ÉKES MEGYEI HÍRLAP Nem vagyunk szélhámosok, tisztességes üzletet ajánlunk A kulcstartók rejtélye Ugyan melyik munka- nélkülinek vagy szerény keresetű embernek ne lenne csábító a következő ajánlat: otthonában házhoz szállított műanyag termékekből reklámhordozókat készíthet, havi 20-22 ezer forintos jövedelemért. A hirdetés szövege több megyei újságban (így lapunkban is) megjelent, s az érdeklődők 350 forintos térítési költség ellenében bővebb információt is kaphattak a magukat JOBKONTAKT B. T.-nek nevező nyíregyházi vállalkozástól. A tájékoztató szerint az üzletbe belépni szándékozók négy-, esetleg nyolcezer forintos értékben félkészterméket vásárolhatnak tőlük, amit otthonukban összerakhatnak, majd értékesíthetnek. A napokban a nyíregyházi hirdetéssel kapcsolatban keresett fel bennünket egy békéscsabai család. Egy műanyag kulcstartót tettek az asztalra, majd ezt kérdezték: „Önök szerint mennyit ér ez a vacak?” A kollegáimmal „licitálásba” kezdtünk. Volt, aki tíz forintot mondott, volt aki a nyargaló inflációval együtt húszra szavazott, de olyan is akadt, aki azt mondta, ingyen sem kellene neki. A panaszos olvasónk elégedetten sóhajtott, nyilván efféle reakciót várt. — Nahát — mondta —, 350 forintért megtudhattam, hogy 4000 forintért összeszerelhetek 50 darab gyerekjátéknak is silány kulcstartót, aminek csak 40 százalékát veszi vissza a nyíregyházi vállalkozó, a többit nekem kellene értékesíteni. Az ő kalkulációjuk szerint 120-150 forintért kellene a kulcstartók darabját adnom, hogy a pénzemnél legyek. De hát ki veszi ezt meg tőlem!? Egy másik olvasónk már azt is kiderítette, hogy a cégbíróság országos számítógépes nyilvántartásában nem szerepel JOBKONTAKT B. T. nevű cég. Nekünk viszont hosszas utánajárás után sikerült megtudnunk a vállalkozás telefonszámát, így beszélhettünk a cég képviselőivel. A következőket mondták: — Két éve alapítottuk a vállalkozásunkat. Akkor információs irodát nyitottunk, de ez a bedolgozói rendszer nagyobb jövőt ígér, hát belevágtunk. Azért kérjük a velünk szerződőktől, hogy az összeszerelt termékek hatvan százalékát adják el ők, mert egyelőre nem áll úgy cégünk, hogy a 100 százalékot visszavásároljuk. Hosszabb távon persze az a célunk, hogy a teljes készletet visszavásároljuk, és értékesítjük, hiszen senkit sémit akarunk hátrányos helyzetbe hozni. Csupán erre a felfutási időre kértük a velünk tartók türelmét. A cégünk egyébként egyéni vállalkozás, nem betéti társaság. Az egyéni vállalkozásokat pedig nem kell bejelenteni a cégbíróságon. A B. T. a Bedolgozói Tanácsadó rövidítése. Akinek ezek után is kétségei vannak, nyugodtan megkereshetnek minket a (20) 437-306-os telefonon. A kulcstartóra vonatkozóan egyébként valóban nem megfelelő kalkulációt adtunk meg, ennél jóval olcsóbb a javasolt eladási ára. Az ilyen félreértések is tisztázhatók telefonon... —ria Veszélyes tarlóégetés Hetek óta 30 fok körül mozog a hőmérő higany szála. A hőség kiszárította a szabadban levő növényzetet, s elég egy égő gyufaszál ahhoz, hogy lángtengerré váljon a határ. E veszélyhelyzetet csak fokozzák azok, akik meggondolatlanul égetik a tarlót, nem törődve a következményekkel. Nem oly régen közúti balesetet is okozott az égő tarló sötét füstje. De a vasutat sem kíméli a tűz. A MÁV Rt. Szegedi Üzletigazgatóságán megtudtuk, hogy az elmúlt két hétben Békés megye területén tarlótűz miatt négy esetben rongálódott meg a vasúti pálya, több talpfa kiégett. Legsúlyosabb eset, amely a közlekedés biztonságát is veszélyeztette, augusztus 12-én következett be Sarkad és Kötegyán között, amikor a tarlóégetés miatti tűz átterjedt a vasúti pályára és 900 méter hosszban 79 darab talpfa megégett. A riasztott tűzoltók közel kétórás áldozatos munkával megfékezték a tüzet, megakadályozták a még nagyobb bajt. A MÁV-nak így is több mint egymillió forintjába kerül a helyreállítás. Mindehhez járul még az a kellemetlenség, amelyet a vonatok késése miatt kell az utasoknak elviselniük. Mindez megelőzhető, ha a tarlót égetők betartják az előírtakat. Hiszen rendeletek szabályozzák, hogy tarlóégetéshez kitől kell engedélyt kérni, mit kell a tűzoltóságnak bejelenteni, és milyen védőintézkedésekkel lehet felügyelet mellett az égetést végezni. A MÁV üzletigazgatósága kéri a vasút mellett lévő földterületek gazdáit, hogy ha lehet, ne égessék a tarlót. Ha erre mégis sor kerül, akkor tartsák be az előírt rendelkezéseket és a vasút mellett minden esetben védőszántást végezzenek. Gellért József KONZUMBANK Rt. } J Orosházi fiók, Orosháza, Könd u. 38. ABLAK A BANKRA" A Konzumbank Rt. legrégebbi betéti ajánlata új kamattal: — csak egy hónapig — 6. hónaptól már évi 29%
