Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-12-13 / 188. szám
1995. augusztus 12-13., szombat-vasárnap naimw/i BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP ilfűvésztelep a Bolyai 17-ben Békés, Bolyai utca 17. — Csuta Galéria és Alkotóház. Nagy nyüzsgés, nagy hangzavar. Itt működik a III. Nemzetközi Művésztelep régi ismerősökkel és új résztvevőkkel Ausztriából, Németországból, Romániából, Dániából, Kínából, Szlovákiából, Magyarországról. A közös nyelv a képző- és iparművészet. És persze az igazi összefogó erő maga a házigazda, a művésztelep vezetője, Csuta György, akinek munkáját felesége és lánya segíti. Akár idillinek is nevezhetnénk a látványt, ami a Bolyai 17. kertjében fogad bennünket. Mintha régi, nagy hírű művésztelepek elevenednének itt meg. Csak az árnyas parkok, zord hegyek helyett nagy lombú fák és neszező háziállatoktól hangos parasztház szomszédsága fogad bennünket. És idillt oszlató lázas munka, amely napjaink bonyolult politikai és gazdasági körülményei, az elhidegült emberi viszonyok, a megélhetésért folyó ádáz küzdelem közepette csapatot kovácsol össze, Csutáék portáján. Mindez a legellentmondásosabb, a legtöbb feszültséggel terhelt közeg, a művészvilág tagjaiból, festőművészekből, szobrászokból, grafikusokból,' iparművészekből. Nagy öröm látni az egymás iránti toleranciát, a másik munkájának tiszteletét, a közös nyelv megtalálását. Esténként vendégek jönnek, a támogatók, magánszemélyek és cégvezetők. Beszélgetni érkeznek, egy-két pohár bort vagy üveg sört „legurítani”—ez is belefér a tábor hangulatába —, hogy jobban oldódjon a nyelv és közeledjen, ami ma még talán távol van egymástól. Meg hát azért is, hogy hajói érzik magukat és látják, itt minőséget adnak művészetben, gondolatban, hangulatban, akkor jövőre megint eljöjjenek és újra adjanak. Ha valakik, ők tanúsíthatják: szellemi műhellyé vált a tábor. De ne feledkezzünk meg a „nevekről” sem: Faludy György Kossuth-díjas költőről, Görgey Gábor József Attila-díjas íróról, Ezüst György festőművészről, Balázs Péter és Tahi Tóth László színművészekről, akik valamennyien ott lesznek a vasárnapi kiállításmegnyitón. Vagyis nevüket adták a táborhoz, mert fantáziát látnak Csutáék kezdeményezésében. Mint dr. Tuza Béla kecskeméti ügyvéd, újságíró, a művésztelep fővédnöke, akinek oroszlánrésze van abban, hogy idén harmadik alkalommal nyitotta ki kapuit a művésztelep, amelynek résztvevői az európai kultúrából nem átvenni és másolni akarnak, hanem hozzáadni azt, ami békési, ami magyar. Ungvári A ház kertjében idillt oszlató lázas munka folyik FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Képet nyerhet! A tábor résztvevői minden érdeklődőt várnak augusztus 31-ig nyitva tartó kiállításukra. Egyben felajánlják olvasóink közötti sorsolásra az Ártéri formák című, 50x40 cm-es képet. (Alkotók: m. Molnár—Korbely—Ungvári.) A festményt azok között sorsoljuk ki, akik az alábbi kérdésekre a helyes választ legkésőbb szerda estig szerkesztőségünk címére (5601 Békéscsaba, Pf. 111.) postára adják. 1. Mi található Békésen, a Bolyai u. 17. szám alatt? 2. Hány külföldi országból jöttek a III. Nemzetközi Művésztelepre ? 3. Ki a művésztelep vezetője? 4. Kik segítik a táborvezető munkáját? Mit ír? Sarusi Mihály Mit ír? — tettük fel a kérdést a Békéscsabán élő írónak, a Magyar Távirati Iroda Békés megyei munkatársának. Sarusi Mihálynak eddig 15 kötete jelent meg, munkásságát három díjjal ismerték el: — Parasztszármazék munkásfiúból lett polgári gondolkodású értelmiségi a lassan kész könyv szerzője és gyarló hőse, kinek 1944-ben, a német megszállást követő hetekben bekövetkezett születésétől a jelenig, a szabad 1990-es évekig átélt ezer kínja, keserve s valamivel kevesebb öröme mutatkozik /majd/ meg e munkájában — így összegezhető most elkészült regényem témája. Szökőélet az 540 oldalas könyv címe, amely esszé, kultúresszé, vallomás irodalomról, életem első ötven évéről. Szándékom szerint Márai: Egy polgár vallomásai és Sinka: Fekete bojtár vallomásai között lebegne a regény, melynek alcíme: Egy szegénylegény vallomása. Egész fejezetet szántam a könyvben Simonyi Imrének, ebben a részben arra keresem a választ, hogy Juhász Ferenc, Illyés Gyula, vagy a gyulai költő volt századunk második felének legnagyobb magyar költője? Pár Legújabb könyve egy szegény- legény vallomása FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET hónapos munkám lesz még a kézirattal, különösen a Simonyival foglalkozó részt kell még finomítanom, mert szándékom ellenére túl harapósra sikeredett. Ha minden jól megy, jövő év elején boltokba kerül a Szökőélet. Á.Z. Olvasójegy Japán 1862. Az országban óriási zűrzavar uralkodik. A szamurájok egy csoportja szeretné megfosztani hatalmától a sógunt és ismét a császár kezébe adni az ország irányítását. De ott vannak a gajdzsinok, az egymással rivalizáló britek, oroszok, franciák, poroszok, akiknek gazdasági érdekük fűződik ahhoz, hogy a titokzatos Japán feltárulkozzon. A sógun, A Nemes Ház és a Patkánykirály szerzője ismét remekművet alkotott. (A Magyar Könyvklub kiadásában megjelenő Gajdzsin 1. katalógusi ára: 950 forint.) Sikerkönyvek 1. Révai Nagy Lexikon 19. kötet 2. Monte Maggiore Angelica: Borostyán (4. kötet) 3. Gárdonyi Géza: Egri csillagok 4. Magyarország autóatlasza 5. Walt Disney: 101 kiskutya Információ: Könyvesbolt, Orosháza, Koszorús Oszkár cégtulajdonos Videoslágerek 1. Időzsaru (fantasztikus, akció) 2. Specialista (akció) 3. Féktelenül (akció) 4. Szelek szárnyán (kalandfilm) 5. Afrika csúcsai (vígjáték) Információ: Montázs Videotéka (Gyula, Városház u.), Kühn Valéria Mivel keresték kenyerüket a sztárok? Sharon Stone — hot dogot ámít. Sean Connery — sírásással. Geena Davies — élő kirakatbábuként. Errol Flynn — rendőr volt. Clark Gable — telefonokat javított. Rock Hudson — levelet kézbesített. Glenda Jackson — áruházi eladó volt.. Julia Roberts — fagyizóban segédkezett. Sylvester Stallone — oroszlánketrecet takarított. Rutger Hauter — villanyszerelőként jeleskedett. Michelle Pfeiffer — pénztárban ült m/L-jövő héten emlékezünk Lebstück Mária születésének évfordulójára. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc legendás főhadnagya — aki férfinak öltözve vett részt a csatákban, állt helyt a harcmezőn — 165 évvel ezelőtt, 1830. augusztus 15- én született. Életrajzát Jókai Mór írta meg, népszerűségét pedig Huszka Jenő 1942-ben bemutatott „Mária főhadnagy” című nagyoperettje tartotta fenn napjainkig. Az évforduló alkalom arra, hogy figyelmünket ismét a szabadságharc hős lányai és asszonyai felé fordítsuk. Annál inkább, mert egyikük, Pfiffner Paulina életútja több szállal kötődik megyénk - hez: itt született Mezőhegyesen 1825- ben és itt alussza örök álmát Gyulán, a Szentháromság temetőben. Paulina 1825-ben született Pfiffner Félix méneskari főhadnagy és Müller Terézia második gyermekeként. A fölcseperedő lány, bizonyára a szülők óvatos nevelőhatására is, magyarságában önérzetes, érzékeny fiatallá vált. Följegyezték róla, hogy már gyermekkorában szívesen forgatta a kardot, kitűnő céllövő volt. Egyszer szülei estélyt adtak a ménespararicsnok tiszteletére, ahol egy, a magyarokat pocskondiázó osztrák katonaorvost nyilvánosan és erélyesen rendreutasított. Fellépéséből botrány lett, apját büntetésből Galíciába helyezték át. Pfiffner Paulina akkortájt már sudár, szép fiatal lány, nem követte a családot. Pesten a Nemzeti Színházhoz szegődött színészetet tanulni, ám fellépései nem hoztak sikert. Egy Erdélybe induló vándortársulathoz csatlakozva férfiruhát öltött, s Ligeti Kálmán néven szerepelt. Amikor kitört a szabadságharc, maga is a fegyverrel küzdő honvédek sorába lépett. S mivel tökéletesen beszélte a németet, a bécsi légiónál jelentkezett sorozásra. Itt nem ismerte senki, s kérésére — szép, daliás termetére való tekintettel is — mentesítették az orvosi vizsgálat alól. Nemsokára csapatát Erdélybe, Bem seregébe vezényelték. Ligeti Kálmán honvéd magatartásával nemcsak bajtársai szeretetét, megbecsülését szerezte meg, de parancsnokai figyelmét is magára vonta. Bármilyen harci feladatot elvállalt, s példásan tejesítette is. Nem ismert lehetetlent. Alig másfél hónapon belül tizedessé, majd őrmesterré léptették elő. Többször megsebesült, első alkalommal a lábszárán. A nagyszebeni kórházban ápolták hat hétig. Visszatérve csapattestéhez, hadnaggyá léptették elő. Egy vállalkozáson, ismét sebesülten, váll-lövéssel,_ fogságba esett. Osztrák ellenőrzés alatti területen szállították kórházba. Itt a körülményekre való tekintettel a kórház Ligeti Kálmán néven fegyverrel küzdött a szabadságért parancsnokának, szigorú diszkréció mellett fölfedte kilétét. Ügye a hadseregtábomok elé került, aki egy járőr kíséretében édesapjához indította útba. A szabadságharc bukása után apját nyugdíjazták. A család az Arad megyei Pécskára költözött, ahol az ismét Ligeti Kálmán nevet fölvevő Paulina a Bach-korszak idején sehol nem érezhette magát nyugodtnak. Több Csanád vármegyei községben is megfordult, s amikor végre egy Medgyes(egyháza) nevű faluban már viszonylag biztonságban érezte magát, utolérte az önkényuralmi besúgórendszer. Egy családi összejövetelről csendőrök vitték Gyulára, ahol börtönbe vetették. Apja próbálta megmenteni. Kérésére lányát női mivoltának megállapítására orvosi vizsgálat alá akarták vetni. Erre azonban nem került sor, mivel Paulina — kijátszva a börtönőr katona éberségét — karabélyát megkaparintva, szíven lőtte magát. Rendőrségi utasításra Gyulán, a mai Szentháromság temető keleti szegélyében hántolták el 1853. szeptember 30-án. A gyulai nép 1887-berf közadakozásból hősi életéhez méltó emlékművet emelt Pfiffner Paulina maradványai fölé. W. E. Pfiffner Paulina hadnagy
