Békés Megyei Hírlap, 1995. augusztus (50. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-02 / 179. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1995. augusztus 2., szerda Almást jegyző. Ismét van jegyzője Almáskamarásnak. A képviselő-testület a nyár elején írt ki pályázatot a megüresedett jegyzői állásra, amelyről a na­pokban született határozat. A hi­vatalhoz 3 pályázat érkezett, amelyből 2 felelt meg a kiírás feltételeinek. Az elbírálás során Pugymerné Erdei Ildikó, gyulai lakos mellett döntött a testület, aki augusztus 1-én hivatalosan is megkezdte jegyzői teendőit. Mozaik Áruház. A mező­kovácsházi Mozaik Rt., amely­nek fő tevékenysége a helyi áru­ház működtetése pályázatban hirdette meg az áruházigazgatói állást. A hírek szerint a kiírásra 3 pályázó jelentkezett, akik közül az igazgatóság javaslatára a tu­lajdonosok közgyűlésén a Mo­zik Áruház vezetőjének Mihalik Csabánét, a korábbi igazgatóhe­lyettest választották meg. Gesztiek vízparton. A geszti önkormányzat és a helyi diáksportkör támogatásával csaknem 30 geszti tanuló (köztük több cigány kisgyerek is) jutott el a közelmúltban a Sebes-Körös partjára, Komádi közelébe, ahol egy hetet töltöt­tek sátortáborban. Jaotyik Ti­bor, a kirándulás főszervezője elmondta, hogy négy év óta jár­nak vissza erre a helyre táboroz­ni. A sportot, játékot, vízpartot kedvelő fiatalok sorsát szeren­csére sok felnőtt viseli a szívén, sokan segítettek a szervezésben. Nem távhívható a hivatal. Biharugrán a helyi polgármeste­ri hivatal kénytelen volt augusz­tus elsejével megszüntetni a crossbár telefonhívás lehetősé­gét, mivel ennek alapdíját a pos­ta az eddigi 13 ezer forintról a duplájára emelte, s ezt a jelenle­gi helyzetben nem tudják vállal­ni. Pályázat Szarvason. A szarvasi önkormányzat művelő­dési bizottsága a művelődési osztály éléről távozó dr. Herc- zeg Ferenc posztjára — aki kon- dorosi iskola igazgató lett — pá­lyázatot írt ki. Addig a művelő­dési feladatokat Árvái Pál volt alpolgármester irányítja. . Halálos baleset. Tegnap 17 óra körül a 44-es főút Békés­csaba és Kondoros közötti sza­kaszán, a 107-es kilométerkőnél halálos baleset történt. Sze­mélyautójával Békéscsaba irá­nyába haladt egy osztrák állam­polgár. A jármű az árokba bo­rult, a gépkocsi vezetője kórház­ba szállítás után belehalt sérülé­seibe. Erdei Kresz Gyula mellett Két rendőrségi közlekedési szakember — Dézsi Gábor és Havai István — ismertette meg a gyerekeket a közlekedés legalapvetőbb szabályaival fotó: SUCH TAMÁS A Gyula melletti Városerdőn — szó szerint az erdő mélyén — idén is gyerektábort szer­veztek, ezúttal négy egyhetes turnusban. „Természetbarát tábor”—áll a faliújságon. Az első két tábor vezetője Szűcs Johanna volt, a máso­diké Szentléleki Béla. Ez utóbbi két hét programjába — akár hagyományosnak ne- vezhetően is — beépültek a közlekedési ismeretek is. Ott jártunkkor éppen Dézsi Gá­bor rendőr törzszászlós, a megyei balesetmegelőzési bizottság előadója és Ravai István rendőr zászlós, a gyu­lai bizottság titkára ismertet­te a gyerekekkel a közlekedé­si szabályok legfontosabb- jait. Kedden délután még közlekedési totót töltöttek ki, éjszaka „bátorsági próbán” estek át a fiúk és a lányok, majd ma a gyakorlatban is kipróbálják a tanultakat — értékes díjakért versenghet­nek. Sőt, szombaton Remeczky János rendőr főhadnagy, a megyei rendőr-főkapitány­ság légi- és vízirendészeti fő­előadója is találkozik a gye­rekekkel. — Állami gondozott és családban élő gyerekek egya­ránt lakói a táborunknak — mondta Böszörményi Julian­na, a héten a táborban dolgo­zó öt nevelő egyike. — Egy- egy héten hatvan-hatvan gye­rek számára adott a pihenés lehetősége. Általános isko­lák felső tagozatos gyerekei jöttek ide, de néhány olyan állami gondozptt is itt van nyaralásképpen,- akik éppen befejezték az általános isko­lást. Eltérő korú és szociális helyzetű gyerekekkel foglal­kozunk, s ez nagy körültekin­tést igényel, így a hetenkénti nevelőcsere szerencsés meg­oldásnak látszik. K.A.J. Garden-party kullancsirtással Mintha az idén kevesebb szú­nyogirtást végeznének a fejünk felett cirkáló repülő­gépekről. S mi van a kullan­csokkal? Lehet egyáltalán ir­tani őket? A kérdéssel dr. Mucsi Gyulát, az Állami Né­pegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat helyettes vezetőjét kerestük meg. — Kullancs illetve szú­nyogirtást a tisztiorvosi szol­gálat csak abban az esetben végez, ha fertőző megbetege­dések fordulnak elő, amelye­ket ezek a rovarok terjeszte­nek — kezdi tájékoztatását Mucsi Gyula. — Tehát ha a járványügyi helyzet indokol­ja. Békés megyében pedig nincs ilyen. így a kullancs ir­tást is csak az önkormányza­tok, illetve egyéb üzemeltetők megrendelésére végezzük. — Rendelkeznek repülő­géppel, ha Önöket kérik fel a rovarok irtására ? — Nincs repülőgépünk, mi a földi, úgynevezett me- leg-köd- képzéssel történő szúnyogirtást szoktuk vállal­ni. Ez a módszer viszont csak kisebb területeken hatásos. — Van meleg-ködös meg­rendelésük? — Nemrég megkeresett minket egy vállalkozó, hogy egy adott terület szúnyog- és kullancsirtását végezzük el. Ez a vállalkozó ugyanis gar- den-partyra hívta meg üzlet­feleit, s nyilván azt akarta, hogy ezek a kis rovarok ne rontsák el a mulatságot... — Ez nem mindennapi megrendelés. Mibe került ez a vállalkozónak? — A terület nagyságától függ. A szúnyogirtást hektá­ronként 2000 forintért vállal­juk, a kullancsirtásért pedig négyzetméterenként 1 forint 60 fillért kell fizetni. — Egyáltalán, a partizó vállalkozón kívül kapnak kul­lancsirtásra megrendelést? — Hogyne. Inkább erre kapunk megbízást, hiszen a repülőgépes szúnyogirtás na­gyobb területet fog át, mint a mi általunk használt mód­szer. Kullancsirtást viszont csak a földről lehet végezni. Ezért óvodák, iskolák, teme­tők, játszóterek, táborok per­metezését végezzük. — Ón szerint milyen az ez évi,,szúnyog-termésünk" ? — Az idén sok a szúnyog. Kedvezett nekik a májusi és a júniusi eső. BÉ Javult a strandok vízminősége — Az elmúlt napokban Gyopá- rosfürdőn jártunk, előtte pedig a gyulai és a csabai strandokat vettük szemügyre—kezdi tájé­koztatóját a tisztiorvos. — Az összkép a strandok vízminősé­gét illetően egyre jobb. — Ezek szerint az üzemelte­tők jobban odafigyelnek? — Egyik magyarázat ez, a másik pedig az, hogy egyre több medencét láttak el úgyne­vezett vízvisszaforgatóval. Ezekkel a készülékekkel rend­ben lehet tartani a vízminősé­get, akár féléves időre is. —Jellemző, hogy a strandok rendelkeznek ezzel a készülék­kel? — Eddig hat olyan medence üzemelt a megyében, amelyet elláttak vízvisszaforgatóval. A múlt héten Szarvason került átadásra a hetedik. Szíves fi­gyelmébe ajánlom mindenki­nek ezt a feszített víztükrű úszómedencét, amelyet a Ligeti campingben találnak a víz sze­relmesei. Nagyban elősegíti a jó víz­minőséget az, ha úszósapkát vi­selnek a medencékben. Egyedül Dévaványán nem tud­juk meggyőzni az üzemeltetőt, hogy tegye kötelezővé a fürdő­sapka használatát. Azért is ésszerű a viselete, túl a higiénés szempontokon, mert a hajszálak nem tömítik el a lefolyókat. Tulajdonképpen minden vizsgált helyen a közegész­ségügyi javulásokról számol­hatok be. Gyopárosfürdőn ki­sebb bírságot azért kellett ki­szabnunk, mert a gyermekme­dencét nem takarították ki. Ugyanezért bírságoltunk Bé­késcsabán is, ahol a fedett me­dencét találtuk tisztítatlanul. — És mit tapasztaltak a sza­badstrandokon? — Még a szezon előtt voltak problémák a Fekete-Körösnél, a Városerdőn és a Sebes-Körös szeghalmi szakaszán. Azóta vi­szont rendeződött a probléma és mindenütt jó a vizek minősé­ge. Egyetlen problémát Szana- zug jelent, ahol ugyan jó a víz, de a dobozi önkormányzat még nem kért engedélyt a tiszti főor­vostól. — Miért kellene engedélyt kérni? — Azért mert nem elég, hogy jó a víz, vannak bizonyos előírások, amelyeket figyelem­be kellene venni közegészségü­gyi szempontból. Például lenni kell megfelelő WC-nek, amely jelenleg a dobozi oldalon az ár­térben található, s természete­sen ez szabályellenes. — Évek óta kedvelt sza­badstrand a szanazugi. Hogy hogy nincs engedélye a dobozi önkormányzatnak az üzemelés­re? —Tavaly került az ő tulajdo­nukba, azelőtt nem volt vele probléma, mert a gyulaiak üze­meltették. Most tehát arra vá­runk, hogy a doboziak enge­délyt kérjenek. —S ha meglesz? — Akkor az önkormányzat eldönti, hogy ők üzemeltetik, vagy kiadják vállalkozónak, aki a közegészségügyi feltéte­leknek megfelelően működteti. Béla Vali Művésztelep a békési alkotóházban (Folytatás az 1. oldalról) A kéthetes foglalkozás után, augusztus 13-án a tábor munkái­ból nyílik tárlat, amelyet dr. Be- reczky Loránd, a Magyar Nem­zeti Galéria főigazgatója nyit meg. A résztvevőknek is meglepe­tés lesz a táborzárón Tahi Tóth László és Balázs Péter fellépése. * Rómán Buder 21 éves szob­rászművész Ausztriából érke­zett. — Honnan hallott erről a művésztelepről — kérdezem a szobrot faragó fiatalembert. — Csuta Györggyel egy Trofaich-ban rendezett szimpó­ziumon találkoztam — mondja a hosszúra nőtt fiatalember —, meghívott, s én örömmel jöt­tem. — Járt már Magyarorszá­gon? — Sajnos nem. S csak annyit láttam ebből az országból, ame­lyet Budapest és Békés között „ megmutatott magából.” B. V. „SZABÁLY, HOGY NEM SZABAD A MAGUNK HASZ­NÁÉRT ÁRTANI MÁSNAK.” (CICERO) Tisza-tó szépe választás Abádszalókon Harmadik lett a békési lány, Nemes Márta Nemrég rendezték Abádszaló­kon a Tisza-tó szépe választást, amelyen 21 lány láttatta szépsé­gét a népes nézősereg és a szakér­tő zsűri előtt. A fürdőruhás felvo­nulás és a rövid bemutatkozás után a zsűri kihirdette az ered­ményt. A korona idén a szolnoki 17 éves Fekete Anita fejére került. Első udvarhölgye a 21 esztendős püspökladányi Mészá­ros Angéla lett. A harmadik he­lyen pedig a 22 esztendős békési Nemes Márta végzett. Márta el­mondta, hogy jelenleg egy kft.- nél dolgozik, de szívesen manö- kenkedik. Imádja a divatbemuta­tókat és a kifutót. Idén már Deb­recenben egy modellversenyen is sikeresen szerepelt, ott harmadik lett, de bejutott a Queen of Hun­gary döntőjébe is, mely Tokajban kerül megrendezésre. Középen a győztes Fekete Anita, jobbról Mészáros Angéla, balról a békési Nemes Márta Egyre élesedik a verseny a földárveréseken (Folytatás az 1. oldalról) részt a tegnapi két árverésen. Dél­előtt a Dél-Álföldi Erdő és Fafel­dolgozó Gazdaság földjéből kije­lölt erdő és legelő került kalapács alá, s kelt el például a legelő öt­száz forintért aranykoronánként. A szakemberek már ekkor jelez­ték, az igazi verseny délután kö­vetkezik, amikor a Hidasháti Állami Gazdaság szántóira és le­gelőire kerül sor. Az egy órára meghirdetett árverés majdnem négy órakor kezdődhetett csak meg, hiszen 97-en kaptak tárcsát, azaz feleltek meg a licitálási kö­vetelményeknek. Dr. Hegedűs Pál licitvezető ismertette az árve­rés szabályait, majd „bemelegí­tésül” egy alig ezer négyzetméte­res szántó licitjével megkezdő­dött az árverés. A következő té­telnél, egy 55 hektáros legelőnél már sűrűsödtek az izgalmak, kí­sérlet történt előzetes megegye­zésre négy érdekcsoport között, majd ennek sikertelensége után arányosítással ért véget ez a licit. Ahogy előre jelezték, a szántók iránt volt a legnagyobb kereslet, egy tizenhét hektár területű, nem túl jó, 15 aranykorona alatti ér­tékű földre 31-en licitáltak. Az árverseny kétezer forintnál kez­dődött, de 2200 forint/arany- korona árat is harmincán tartot­ták, így itt is arányos felosztás következett. A földárverések to­vább folytatódnak, a legélesebb verseny a harmadik körben vár­ható, amikor az összes földterület 20 százalékára már lakóhely sze­rinti megkötés nélkül lehet licitál­ni. Ez Zsadányban azt jelenti, hogy azok a biharugraiak és más környékbeliek is részt vehetnek rajta, akik kárpótlási jegyükkel saját településükön nem licitál­hattak, mivel ott nincs erre a célra kijelölt földalap. Gila Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom