Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-08-09 / 158. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1995. július 8-9., szombat-vasárnap Orgonahangverseny átirattal Király Csaba: A bennem rejlő improvizatív készség miatt éreztem kihívásnak az orgonát FöltUnh volt. Ezen a napon hunyt el 1707-ben a körös nagy- harsányi születésű Nadányi János református lelkész és történetíró. Hollandiai egyetemeken tanult Leidenben és Utrechtben. Hazatérve 1666-ban a nagye- nyedi református kollégiumban a logika és a héber nyelv tanára lett. Erdélyből Nagybajomba ment prédikátornak, ahol nagy nyomorban halt meg. Gyulai parkolók. Július 10-től ismét parkolási díjat szednek Gyulán a Városház, a Megyeház utcában, a Harruckern és a Petőfi téren. így tehát az érintett területeken a felfestett parkolók csak térítési díj ellenében vehetők igénybe. Az árak a tavalyiak, a díjat mozgó díjbeszedőknek kell megfizetni. Krízisotthon Sarkadon. A katasztrófa vagy családi probléma miatt átmenetileg szállásgondokkal küszködő emberek számára Sarkad városában egy 10-15 személy befogadására alkalmas krízisotthon épül. Az arra rászorultak maximum hat hónapig tartózkodhatnak majd az épületben. A krízisotthon felépítése öt és fél millió forintba kerül, melyet a város pályázat útján nyert. A kivitelezés augusztus 10-én kezdődik, az átadást pedig novemberre tervezik. Kolpingnapközi. A Belvárosi Kolping Család Békéscsabán az idén is megszervezi a hagyományos nyári napközit. A helyszín a katolikus általános iskola, Szarvasi út 31., július 17- 29-éig. A térítési díj naponta 150 forint, amely tízórait, ebédet és uzsonnát tartalmaz. Jelentkezni lehet július 14-éig, a belvárosi katolikus plébánián. A földtulajdonról. A Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetsége Elnöksége július 11-én Szeghalmon tart ülést. „A földtulajdonlás és a földhasználat szerkezete a szövetkezetekben, a haszonbérlet és más nagyüzemi művelési formák” — ez lesz az értekezlet egyik fő témája, majd a gabonatermelés helyzetével és lehetőségeivel foglalkoznak a szakemberek. Király Csaba neve láttán az embernek, ha hivatásos muzsikus, ezen belül zongorista, akaratlanul is Békés-Tarhos és az éppen befejeződött VII. országos szakközépiskolai zongoraverseny jut eszébe. Nem véletlenül, hiszen nem egy, ma már országosan ismert zongoraművészhez hasonlóan Király Csaba is egykori tar- hosi nagydíjas, így művészi pályájának első jelentős állomása ide köti Békés megyéhez. Ez igen jó érzés nekünk, Békés megyeieknek, mert ilyenkor joggal érezhetjük, hogy részesei vagyunk az ország zenei vérkeringésének. Szerda esti orgonahangversenye előtt kértük beszélgetésre a művészt. — Bár legtöbb zongorista érdeklődik valamilyen szinten az orgona iránt, mégis kevesen lesznek közülük hivatásos orgonaművészek. Medgyesegyháza önkormányzata 1996. január 1 -jétől megválik a Dél-Békési Vízmű Kft. tagságától. A vízműrendszer üzemeltetésére, a megyében elsőként, közhasznú társaság alapítását kezdeményezték. Miért ez az elhatározás? — kérdeztük Nagy Béla polgármestert. — A kft.-hez tartozó 14 település sajátos érdekeit nem lehet összehangolni. Az áremelkedések aránytalanok és az elszámolások is vitathatóak voltak, ezért úgy határoztunk, hogy — Én szinte párhuzamosan — két év eltolódással—végeztem a Zeneakadémia zongora és orgona tanszakát. Azt hiszem, a bennem rejlő improvizatív készség miatt éreztem kihívásnak az orgonát. Ez ösztönöz arra is, hogy remekműveket próbáljak orgonára átírni. — Ezek szerint Beethoven IX. szimfóniája nem az első átirata? — Korábban már átírtam Vivaldi egyik versenyművét, Liszt: Les Preludes-jét, a Haláltáncot— hogy csak néhányat említsek. — Szakmai körökben isméitek Beethoven szimfóniái Liszt Ferenc zongoraátiratában is. Tudtafügget- leníteni magát ezek hatásától? — Hónapokon át tanulmányoztam a beethoveni partitúrát. Csak abból lehet kiindulni! Természetesen ismerem a Lisztátiratokat. Szófiában tavaly két napra rá, hogy bemutattam az ora vízellátó rendszerünket önállóan üzemeltetjük. Természetesen idetartozik Bánkút is, ahol éppen most kezdtük el az állami támogatásból és pályázatokból nyert pénzen a vízhálózat teljes felújítását. A legalkalmasabbnak a közhasznú társaság bizonyult, amelyet kifejezetten az önkormányzatok törvényben előírt feladataira, non-profit jelleggel ellátott tevékenységeire találtak ki. Kedden döntött a testület a tagsági szerződésről, amelynek elgonaváltozatot, a liszti verziót is eljátszottam egy zongoraest keretében. —Mondana valamit nyári terveiről? —Ugyanezt a műsort játszom néhány nap múlva az egri dómban. Aztán Kurtág-műveket zon- gorázok Olaszországban. Ezt követően Hollandiában, az Orlando kamarazenefesztiválon mint előadó tanár veszek részt... Egy gondolat mindenképpen ide kívánkozik: e kicsiny ország zenei nagyhatalom. Művészeink szerte a világban képviselik kultúránkat, dicső- séget és elismerést szerezve hazánknak. Mindazoknak nevében, akik számára ez fontos, ószintén remélem, hogy a kényszerű gazdasági megszorító intézkedések meghozatalakor azért ez is egy fontos szempont marad. Farkas Pál ső lépéseként a lakossági vízellátást valósítjuk meg. A társaság alapítója a medgyesegyházi ön- kormányzat, valamint a Korin- tosz Kft., Békéscsaba. Jövőre tervezzük a szennyvízellátást is ezen kereteken belül szervezni. Egyébként a szerződésbe integrálódik minden olyan önkormányzati kötelezettség (ivóvíz, hulladékkezelés, szociális ellátás, kábel tv), amelyet most széttagolva látunk el. H. M. Önállósított vízműrendszer Medgyesegyházán Megkérdeztük olvasóinkat Havonta mennyi pénzből lehet megélni? Gál László, 36 éves, békési vállalkozó: Mi négyen vagyunk, s a megélhetésre havonta minimum százezer forintot biztosan el- költünk. Minden napról napra drágább — csupán lakásunk rezsije tíz-tizenkétezer forint —, a jövedelmek viszont nem mindenütt követik arányosan az inflációt. Sajnos, nagyon sokan kevés pénzből élnek. Itt Békésen is jó pár olyan többtagú család van, amelynek havi összjövedelme alig éri el a huszonötezer forintot. Kiss Csanád, 22 éves, békéscsabai tanár: Az élet egyre drágább. Szerintem ma Magyarországon a puszta megélhetésre személyenkét minden hónapban legalább harmincezer forint kellene. Sajnos, ennyi nekem se nagyon jön össze, csak kivételes alkalmakkor tudok ennyit keresni. Főleg az élelmiszer és a benzin árát tartom túlságosan magasnak. Utóbbi azért is érint kellemetlenül, mert munkám során naponta szükségem van gépkocsira.. Kovács Katalin, 20 éves, füzesgyarmati varrónő: Az a fiatal, aki a szüleinél lakik, havonta húszezer forintból biztosan meg tud élni. Még én is ilyen szerencsés helyzetben vagyok. Nem kell költenem sem lakásra, sem vízre, gázra, villanyra, hanem minden hónapban háromezer forintot adok a szüleimnek s ezzel ez le van tudva. A megélhetési gondok nagy részét tehát a szüleim vállalják. Ha ez nem így volna, nekem is sokkal több pénz kellene. Tari József, 43 éves, vésztői segédmunkás: Megítélésem szerint ez nagyban függ attól, hogy melyik településen él az illető. Itt Vésztőn havonta tízezer forintból is ki tudok jönni, hisz albérletet nem kell fizetnem, az élelmezésbe pedig besegít a kert is. Bruttóban tizenhatezret keresek, s így ez elég. Ha viszont valamelyik nagy városban laknék, csupán a létfenntartásra legalább húszezret kellene költenem. (Magyari) Ötven nap — ötven lap Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori újságokból és megszólalnak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. Fejedelmi vendég a Várszínházban Szerencsés volt a Gyulai Várszínház hatodik évadjának nyitódarabjaként Jékely Zoltán Fejedelmi vendég című történelmi vígjátékát választani. Egyrészt, mert magyar történelmi vígjátékot még nem játszottak a hatszázéves gyulai végvár udvarán, másrészt, mert éppen az, hogy vígjátékról van szó, rendezőnek-színésznek a megszokottól eltérő feladatokat szab, és ha öt év alatt a megszokás a veretes, történelmi drámákra esküdött, jó egy kis frissítés: nézzük a történelmet a másik oldaláról! Jékely Zoltán nem véletlenül nyúlt vissza Erdély történelmi múltjába, számára Erdély a szülőfölddel egyenlő. Verseire indulásától, mind mostanáig nagy inspiráló hatással van az erdélyi népköltészet... Nagyszerű vígjáték lehetősége bontakozhatott ki a szerző előtt, s miután egy francia kalandor-diplomata, Abbé Reverend erdélyi beszámolóját is áttanulmányozta, amelyben újabb adalékokat talált az ál-Zrínyi fogarasi csínyéhez; a mű megszületett. És, högy ősbemutatójának színhelye éppen a gyulai végvár lett, az előadás ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy előnyére vált... Miszlay István rendezte az előadást. Elgondolása — a várszínházi játékok céljával egyezően — ezúttal is az volt, hogy történelmi múltunk egy érdekes — kivételesen — komikus epizódját hitelesen életre keltse. Biztos kézzel találta meg azokat a helyzeteket, amelyek a legtipikusabban fejezik ki a szereplők és a valóság viszonyát, a legkisebb rezdüléstől a nagy kitörésekig ívelve. Ez a törekvés biztosítja aztán, hogy a figurákban és azok egymásra hatásában rejlő komikus tartalom.általában a lehetőségek határáig kibontakozik, megteremtve a hangulat derűjét, mely vígjáték esetében nélkülözhetetlen... (Békés Megyei Népújság, 1969. július 10.) / így lettem újságíró írhatnám, hogy amióta az eszemet tudom, újságíró akartam lenni, s már az óvodában kitűntem a folytonos kérdez- getésemmel, s az állandó firkálásommal. De nem így volt. Vagy legalábbis nem másként, mint egy normális óvodás esetében. Egyvalamire emlékszem határozottan, hosszú éveken át balett-táncos szerettem volna lenni. Végül az ELTE magyar—történelem tanári szakán kötöttem ki. Tanár lettem, vagy ahogyan szegény nagymamám kétségbeesetten sóhajtotta, a nemzet napszámosa. Mint oly sok végzős, lelkesen merültem alá, átadva magam a tanítás csodáinak és gyötrelmeinek. S miután az utóbbi győzött, életem egyik nagy szerelméhez (a másikat nem árulom el), a színházhoz szegődtem. A napszámosság maradt, azzal a különbséggel, hogy most a kultúráé lettem Thália oltárán, jobban mondva mögötte. (A félreértések elkerülése végett NEM művészeti alkalmazottként!) , Aztán egyszer csak szóltak, nem lenne-e kedvem egy akkor alakuló női magazinhoz szegődnöm. Izgatott a feladat, így elvállaltam. Az induló hetilapnál mindennel kellett foglalkoznom. Igazi mély víz volt. írtam, szerkesztettem, olvastam, sőt időnként még hirdetéseket is szerveztem. Igazi őrület volt. Miután páromat a hivatás Békéscsabára szólította, egy évi ingázás után döntöttem és leköltöztem. Az első időkben külső munkatársként írtam a megyei lapba, majd üresedés lévén státuszt kaptam. A napszámosság — mily furcsa az élet — maradt, ezúttal az olvasók szolgálatában. (Folytatjuk) Muzslai Katalin Az orosházi Temető u. 2. sz. alatti ILOVSZKY TÜZÉP ajánlata Rendkívüli újdonságok: — kiskunhalasi EURÓ-THERM nyílászárók kiváló hő- és hangszigetelésűek (ablakok, erkélyajtók minden típusban). — EB—60—19-es födémbéléstest könnyített kivitelben. Készül: habosított és granulált kohósalak felhasználásával, reklámáron: 88 Ft/db. — Feltolható padlásfeljáró 18 500 Ft/db. Az árak az áfát tartalmazzák! A fentieken kívül szolid áron beszerezhető: eternitcső 15, 20, 25, 30 cm-es üvegcserép, üvegtégla, cementkötésű faforgácslap, betoncső, 5-féle járdalap, kerítésoszlop, nútos betonoszlop lappal, kerítésdrót, kéménybéléscsövek tartozékokkal, ereszcsatorna, YTONG, Hungária Wienerberger-, Jamina-, Velux-termékek gyári áron teljes választékban, falburkoló csempe, padlólap nagy áruválasztékban, egyes típusok 20—30%-os engedménnyel. Különleges új típusú műanyag lambériák, hajópadló, fa lambéria, E jelű gerenda minden típusban, A és AD jelű áthidalók teljes választékban, hullámpala (magyar, orosz, román), hullámpalacsavar stb. Várjuk kedves vásárlóinkat! Telefon: (68) 312-368, (68) 413-051. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7—16 óráig, szombaton 7—12 óráig. ILOVSZKY BÉLÁNÉ, TÜZELŐ- ÉS ÉPÍTŐANYAGKERESKEDŐ, Orosháza, Temető u. 2. sz.
