Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-08-09 / 158. szám

Székelyföldi vendégek. Július 12-én Hargita megyéből vár vendégeket a Sarkadi Nyug­díjas Egyesület. Az autóbusszal érkező több, mint negyven nyug­díjast 19 sarkadi családnál szállá­solják el. A vendégek megnézik az új sarkadi vásárteret, átmen­nek a gyulai strandra, vasárnap délelőtt közös istentiszteleten vesznek részt a sarkadi belvárosi református templomban. A sar- kadiak a tervek szerint augusz­tus végén viszonozzák a szé­kelyföldiek látogatását. Üvegkiállítás. A debreceni Déri Múzeum gyűjteményéből nyílt üvegkiállítás tegnap Gyu­lán, a Dürer Teremben. A tárlatot dr. Selmeczi László, a Hajdú-Bi- har Megyei Múzeumok igazga­tója nyitotta meg, majd dr. V. Szalai Emőke, a Déri Múzeum osztályvezetője tartott tárlatveze­tést a megnyitó résztvevőinek. A XVII—XIX. századi üvegeket felvonultató gyűjtemény au­gusztus 13-ig tekinthető meg. Kötődni a szülőfaluhoz. Baráti találkozóra invitálta Vésztő polgármestere, Kaszai János a faluból elszármazott, az ország különböző pontjain élő alkotókat. A pénteki eszmecse­rére eljött többek között Pardi Anna költő, Irázi Ökrös Géza és Szilágyi János festőművész, La­katos Menyhért író. Bevezetőül Kaszai János adott tájékoztatót Vésztő mai helyzetéről, gondja­iról, örömeiről. Kifejezte remé­nyét, hogy a település millecen- tenáriumi rendezvényeként lesz lehetőség arra, hogy a Vésztő­höz kötődő művészek alkotásai­ból kiállítást rendezzenek. Felajánlások. A mezőko­vácsházi önkormányzati képvi­selők a legutóbbi rendkívüli ülé­sen az beérkezett támogatást ké­rő szervezetek, egyesületek, egyházak, sportklubok, civil szerveződések és alapítványok javára felajánlották tiszteletdí­jaikat azok járulékaival együtt. Az így felajánlott összeg össze­sen 550 ezer forint, amelyből — a közös döntés értelmében — 22 városi szervezet, intézmény ré­szesül támogatásban. Térségi kapcsolat. Med­gyesegyházán a legutóbbi testületi ülésen döntöttek arról, hogy a település is csatlakozik a polgárőrség munkáját segítő tér­ségi rádió kiépítéséhez. Mint ar­ról írtunk, a rendszer központja Mezőkovácsházán lenne, és a rendőrségi csatorna mellett egy teljesen független frekvencián és a települések rádióin értesíthetik az őrsök és a helybeli polgárőrsé­gek a rendőrkapitányságot. KÖRKÉP Kukoricát és napraforgót is betakarítanak majd a gépekkel Agrimill: béraratás szuperkombáj nokkal Az aratási csúcstechnikát tegnap a gerendást Munkácsy téesz búzatáblájában is bevetették FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Egyenként 18 millió forintért két Claas Dominator Mega— 208-as szuperkombájnt vásá­rolt újonnan az idén a békés­csabai központú Agrimill Rt. A cég eddig elsősorban a ve­tőmagbiztosításról, a termel­tetésről, a felvásárlásról és a feldolgozásról volt ismert, így dr. Bacsa Vendel vezérigaz­gatót az új üzletágról kér­deztük. — Megyénkben a kom­bájnpark igen elavult, és ke­vés gép is áll rendelkezésre. Ezért úgy gondoltuk, mi is be­szállunk a betakarításba — mondta. — Szerződéses ala­pon kistermelőknek, nagy­üzemeknek egyaránt dolgo­zunk bérmunkában. —A kombájnok teljesítmé­nyéről szólna néhány szót? — „Bemelegítésként” 150 hektárnyi őszi árpát arattunk le a kombájnokkal, és most búzából 1000—1200 hektár­ra szerződtünk. Szabad kapa­citásunk azonban még van, tehát kereshetnek bennünket aratási igénnyel kapcsolat­ban. A gépek kalászosokon kívül napraforgó- és kukori­cabetakarításra is alkalma­sak, így nem állunk le a búza­aratás után. Szezonteljesít­ményük egyébként darabon­ként 1800 hektár, és naponta akár70—75 hektárnyi terüle­ten is végigsiklanak. Ezek a kombájnok már a XXI. szá­zad technikáját képviselik, számítógéppel vezéreltek, szalmaszecskázóval ellátot­tak, a fülke légkondicionált, és ha bármilyen meghibáso­dás adódna, a számítógép azonnal leállítja a gépet. Pro­duktumuk 98 százalékos tisz­taságú gabona, és érdekes adat lehet még, hogy magtar­tályuk 60—62 mázsa gabo­nára hitelesített. Nyemcsok Tárgyalnak a tb és a PM vezetői Megkezdődtek a tárgyalások pénteken a társadalombiztosítás és a Pénzügyminisztérium veze­tői között azokról az intézkedé­sekről, amelyek révén módosí­tás nélkül megvalósulhat a tár­sadalombiztosítási alápok ez- évi, az Országgyűlés által elfo­gadott költségvetése. Az egyeztetés azért vált szükségessé, mert a stabilizáci­ós törvénycsomag egyes eleme­it az Alkotmánybíróság meg­semmisítette, illetve másoknál csak a tervezettnél későbbi ha­tályba lépést tartott összeegyez- tethetőnek az Alkotmánnyal. A tb-alapok költségvetésének el­fogadásakor azonban a parla­ment a „Bokros-csomag” ren­delkezéseinek megfelelően szá­molt. A megsemmisített, illetve elhalasztott rendelkezések miatt a társadalombiztosítási alapok költségvetésében 16 milliárd fo­rint előre be nem tervezett hiány keletkezne. László Csaba, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtit­kára a tárgyalásokról az MTI- nek elmondta, hogy azon mind­két fél magas szinten képvisel­tette magát. Számos lehetőséget felvetet­tek mindkét oldalról — mondta az államtitkár, azonban ezekről nem kívánt részleteket elárulni. Hangsúlyozta azt is, hogy a tár­gyalásokon nemcsak az aktuá­lis kérdések kerülnek szóba, hanem általában a társadalom- biztosítás helyzetének alakulá­sa 1995-ben és 1996-ban. Az egyeztetések a továbbiakban szakértői szinteken folyamato­san zajlanak. A megbeszélése­ket a PM helyettes államtitkára hasznosnak nevezte, és szavai szerint „megértésben” zajlot­tak. így se volt jó, úgy se lesz jó... (Folytatás az 1. oldalról) Bontsák le a telken lévő, gazda­ságosan fel nem újítható épüle­tet és a telken az önkormányzat parkot és parkolókat alakítson ki! Úgyhogy az önkormányzat vonja vissza a pályázatot és ha kell, akkor fizesse ki a jóhisze­mű vállalkozók felmerült költ­ségeit. Mindezek után a Gótika Kft. képviselője így fogalmazott: Az elmúlt hónapokban rengeteg munkát fektettünk ebbe a terv­be, de már én is annak örülnék, ha az önkormányzat visszavon­ná az egészet... A vita itt véget ért, a történet természetesen nem... Lovász Sándor 1995. július 8-9., szombat-vasárnap Kinyílik-e a gyárkapu Vésztőn? Meglehetősen lehangoló lát­ványt nyújt Vésztőről Okány fe­lé menet az út jobboldalán lévő, üresen álló épület-együttes. A kissé ütött-kopott tábla tanúsága szerint ez a Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára Vésztői Szövőüzeme, ám a valóság egé­szen más. Kaszai János, Vésztő polgármestere avat be bennün­ket a részletekbe: — Már öt éve, hogy nem fo­lyik semmilyen termelő tevé­kenység az egykori Patex- üzemben. Azóta több kísérlet történt az ingatlan és a rajta lévő üzemépületek értékesítésére, mindeddig sikertelenül. Most a Patex felszámolója, a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. is­mét eladásra kínálta fel, 22 500 000 forint plusz áfa vé­telárért. A határidő a napokban járt le, reméljük, hogy az a kör­nyékbeli érdeklődő, aki újból varrodát szeretne itt létrehozni, pályázott és nyert. Tervei szerint egy éven belül kétszáz nőnek és száz férfinak tudna munkalehetőséget bizto­sítani, ami a közel 25 százalékos munkanélküliségi aránnyal bir­kózó Vésztő számára óriási könnyebbséget jelentene. Per­sze mi minden más olyan vevő­nek is örülnénk, aki az évek óta porosodó épületekbe gépeket hozna, munkalehetőséget te­remtve a vésztői állástalanok­nak. Gila Károly Király kiált a magyar érdekért A békéscsabai Turul könyves­bolt vendégeként tegnap a me­gyeszékhelyen járt Király B. Izabella, a Magyar Érdek Pártja alapítója, és rögtönzött sajtótá­jékoztatót is tartott. Elmondta, hogy Békés megyében is meg kívánják vetni lábukat, és ennek alapja a személyes találkozás, beszélgetés. Hangsúlyozta, hogy pártja a markáns nemzeti vonalat képviseli, de tisztában vannak azzal, hogy egyedül képtelenek az információs get­tót áttörni. Ezért a nemzeti pár­tok összefogására lenne szük­ség, de ehhez nélkülözhetetlen tisztázni alapkérdéseket. Ilyen az államforma, Trianon, az adósságszolgálat, az Európa Unió, a NATO problematikája. Kifejtette: a mai politikának, a gazdasági elképzeléseknek a magyar nép tudatos elnyomorí­tása a céljuk, és amíg az állami főhatalom nem lesz magyar kéz­ben, így is lesz. Felvetésünkre, hogy többen a bőrfejűek pártfo­gójaként tartják számon, a kö­vetkezőket mondta: — A nemzeti érzelmű ifjak nem azonosak a skinheadekkel. A bomberdzseki és a Martens- bakancs a skinhead ideológiával együtt nyugati import. Éppen azok találták ki, akik a kiváltó okokat megteremtették. Ez egy olyan jó üzlet és egy olyan ra­vasz nagypolitika, ahol a fő el­lenségnek módja van újra és újra elrejtőznie. Ny. L. Nemzetiségi tábor Battonyán Immár hatodik alkalommal ren­dezi meg a dél-alföldi nemzeti­ségi tábort a battonyai József Attila Művelődési Központ. A hétfőn, június 10-én 11 órakor kezdődő ünnepélyes tábornyitó­ra mintegy kétszáz általános is­kolás korú szerb, szlovák és ro­mán gyermeket várnak a város­ba. Az egyhetes táborban a ro­mán nemzetiségű fiatalokat há­rom szekcióban foglalkoztatják (anyanyelv, néptánc, zene), a szerbeket kettőben (anyanyelv és néptánc), a szlovákokat pedig egyben (néptánc). A tábor résztvevői — túl a szakmai programokon — meg­ismerkedhetnek Battonya neve­zetességeivel is: ellátogatnak például a nemzetiségek templo­maiba, a Molnár-C. Pál-emlék- házba, az S. O. S.- gyermekfaluba. Szombaton, a tábor utolsó napján közös műsorral kedves­kednek a helyi közönségnek. A siker biztosra vehető, hiszen a felkészítők között megtalálha­tók a nemzetiségi kultúrák olyan avatott ismerői, mint Brczán Krisztifor (Deszk), Rusz Milán (Budapest), Gheorghe Flueras (Arad), Gál László (Elek), Pin­tér Tibor (Békéscsaba). Ménesi György „HA AZ EMBEREK NEGYEDRÉSZ ANNYIT KÖL- TENÉNEK ARRA, HOGY JÓT TEGYENEK MÁSOK­KAL, MINT ARRA, HOGY KÁRT TEGYENEK MA­GUKNAK, NYOMA SE VOLNA A NYOMORNAK.” (Móra Ferenc) Költészet és matematika Egy isteni szikra két szimbóluma Brassóból érkezett fiatalember ül velem szemben a szerkesztői szobában, Bencze Mihály költő, matematikus, a Brassói Éüzetek főszerkesztője, aki a Rátz Lász­ló matematikai vándorgyűlés al­kalmából járt Békéscsabán. Szavaiból kitűnik: nem elve­szett ember, az erdélyi székely- ségre jellemző kemény kitartás­sal vállalja a sorsa által kijelölt küldetéseket. —A barcasági tíz magyar falu egyikében, Hétfalun születtem, — kezdi önvallomását Bencze Mihály. — A Babes-Bolyai Tu­dományegyetem Matematika Karának elvégzése után, 1978- ban Brassó egyik középiskolá­jában kaptam tanári állást. Már odakerülésem évében létrehoz­tam a Gamma nevű matematikai lapot, melyet több, mint egy év­tizedes sikeres működés után, 1989 májusában tiltatott be a Ceausescu-rezsim. Ám a ható­sággal nem ekkor volt ez első összeütközésem. Két évvel ko­rábban, 1987. november 15-én a brassói Ceausescu-ellenes tün­tetésen több diákom részt vett, s ezért akkor engem is meghur­coltak. — Az 1989-es fordulat könnyített-e az erdélyi magyar értelmiség helyzetén? —A kezdeti időszakban min­denképp. Főleg a könyvkiadás terén, 1990-ben például közvet­lenül a nyomdával történt meg­egyezés után bármit kiadhat­tunk. Aztán a következő évben már csak kiadók jelentethettek meg könyveket, füzeteket, lapo­kat, így mi is létrehoztuk a Flu- gur Kiadót. Eddig három ver­seskötetet adtunk ki, most készül a brassói költők antológi­ája, jövőre pedig az én kötetem — Lélekvándorlás címmel — lát napvilágot. Szintén 1991- ben elindítottuk az erdélyi ma­gyar matematikai versenyt, 1992 óta pedig a Kárpát-meden­ce magyar diákjainak is ren­dezünk hasonlót. Két éve Octo- gon címmel angol nyelvű mate­matikai lapot indítottunk. Azaz, ha a körülmények nehezek is, mi nem adjuk fel. —Egyazon énben hogyan bé- kíthető össze a költészet és a matematika? —Úgy vélem, hogy a mate­matika és a vers egy isteni szik­rának két szimbólumban való megnyilvánulása. Ha valaki egy' versen végigmegy, az már mate­matika. A matematikai feladat pedig olyan, mint egy vers, ér­telmezni kell. —Verseiben általában mi­lyen gondolatok foglalkoztat­ják, s hogy látja ma a költészet szerepét? Bencze Mihály: A vers tömény koncentrátum FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER — Költeményeimben az em­beri lét lényegét, és annak lélek­tani vetületeit szeretném meg­fogni. A versnek mindig — így tehát ma is — nagy szerepe van. Szerintem a vers tömény kon­centrátum, melyet minden em­ber lehígíthat a saját fogyasztá­sára. Magyari Barna Személyi szám helyett azonosító? Ismét időszerűnek tartja a sze­mélyi számot helyettesítő, al­kotmányos azonosítórendszerre kidolgozott ötletének bevezeté­sét az a két pécsi szakember, aki már a gyakorlatban is bebizo­nyította, hogy van olcsó és jó megoldás az Alkotmánybíróság által kifogásolt személyi szám helyettesítésére. Dr. Bánfai Imre és Gyimesi László állítják: a több tudo­mányág ismeretanyagának fel- használásával, hosszas kutató­munka eredményeként talált megoldásuk szakmai és jogi szempontból is világszínvona­lú. Eljárásuk — amely egy szá­mítógépes hardver és a hozzá kifejlesztett szoftver együttese — olyan személyi azonosítót ál­lít elő, amely minden tekintet­ben megfelel az Alkotmánybí­róság által támasztott követel­ményeknek. Egy személy alap­adataiból — név, születési hely, idő — a pécsi szakemberek ta­lálmánya minden nyilvántartás­ban garantáltan más és más, de egy rendszeren belül mindig ugyanolyan azonosítót állít elő. így tehát az egyes rendszerek­ben — adóhivatalnál, társada­lombiztosításnál, bankokban — ugyanaz a személy más és más, egymással semmilyen módon össze nem kapcsolható szemé­lyi azonosítót kap. A megoldást már több pécsi székhelyű intézmény, illetve vállalat bevezette, s eddig kifo­gástalanul működött. A pécsi feltalálók szerint eljárásuk be­vezetése korántsem kerülne annyiba, mint amire hivatkozva illetékes helyen elhárították be­vezetését. Az emlegetett milli- árdok helyett néhány százmil­lióból megoldható az alkotmá­nyellenes személyi számot he­lyettesítő azonosítórendszer be­vezetése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom