Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-05 / 155. szám

$KÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. július 5., szerda Cégfotó Körösmenti Szövetkezet, Vésztő Vésztőn már 1949-ben működ­tek szövetkezetek, a mostani jogelődjei 1960—62 között ala­kultak. 1981 -ig legtöbbször veszteséges volt az egyesített termelőszövetkezet. Az 1981- ben elkezdett radikális átszerve­zés hatására, melynek során a veszteséges ágazatokat felszá­molták, sokat javult a közös gaz­daság helyzete, gazdálkodásuk nyereségessé vált. A rendszerváltást követően átalakultak, új vezetést válasz­tottak. A cég új neve: Körös­menti Mezőgazdasági, Terme­lő, Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezet lett, elnöke Kincses Zsigmond. A szövetkezet jelen­leg mintegy 4800 hektár bérelt területen gazdálkodik. Felépíté­sét tekintve hat gazdasági társa­ság működik, köztük a növény- termesztés, a sertéstenyésztés, a szállítás. Igen jelentős a szövet­kezet termeltetési tevékenysé­ge, tavaly mintegy száz új föld- tulajdonossal kötöttek szerző­dést napraforgó termesztésére, amelyet ők értékesítettek. En­nek az együttműködésnek több formája van, a szerződő dönti el, melyiket választja. Ez évben 150 termeltetővel van írásos megállapodásuk. Tavaly sikerült ismét üzembe helyezniük a több éve üresen ál­ló sertéstelepüket is, 420 Hunga- ro-seghers fajtájú anyakocát te­lepítettek, ezek szaporulatát ér­tékesítik. Sokat jelent a betakarí­tásban, hogy az idén vásárolni tudtak négy Messey-Ferguson típusú dán kombájnt, ami napja­ink csúcsgépének számít. Gila Károly Beruházások: 1993- ban: 458 000forint 1994- ben: 28 176 000 forint 1995- ben: 81 373 000forint Több tehén, több anyakoca, előhasi koca és malac / Élénkülő érdeklődés a jószágtartás iránt Delel a jószág —a szarvasmarhaállomány növekedést mutat megyénkben A szarvasmarhaállomány nem csökken tovább me­gyénkben, sőt, érdeklődés mutatkozik a fejlesztésre. A Békés Megyei Földműve­lésügyi Hivataltól kapott tá­jékoztatás adatai szerint hét híján négyszázan nyújtottak be pályázatot a szakminisz­térium idén április végén megjelent rendelete nyomán állattenyésztési támogatás­ra. Ebből háromszázan, te­hát a többség a szarvas- marhatartáshoz igényelt tá­mogatást, kilencvenhárman pedig sertéstartáshoz kértek anyagi segítséget. A megyében tehát a szarvasmarha iránt mutatko­zik mostanában nagyobb ér­deklődés a jószágtartók köré­ben. Az elmúlt évi támogatás hatására folyamatosan növek­szik a tehénlétszám — az Ál­lattenyésztési Kft. informáci­ói szerint júniusban további 50 új tehenet vettek hivatalos nyilvántartásba. A megyei FM-hivatal az elmúlt hónap­ban 69 támogatási kérelmet bírált el, és ebből elfogadott ebből 44-et: 40 magángazda és 4 nagyüzem pályázatát. E támogatással a megyében összesen 403 vemhes üszőt ál­lítanak be, mintegy nyolcmil­lió forintos támogatással. A sertéságazat helyzetét jól mutatják a KSH Békés Me­gyei Igazgatóságának adatai: összességében az állatlétszám az idén március 31-én keve­sebb, mint 1994. szeptember 30-án — annak 93,6 százalé­ka, ebből az anyakoca viszont több, 108 százalék, az előhasi koca sokkal több, 165,9száza- lék, a malac 120,3 százalék a tavaly szeptemberihez képest. Kevesebb ugyanakkor az 50 kg feletti hízósersés: 72,3 szá­zalék az említett időponthoz képest. Főként az egyéni gaz­dálkodók állítottak be nagy számban anyakocákat: 118,1 százalékos a létszámemelke­dés. Ami a takarmányárakat il­leti, néhány júniusi adat: egy mázsa kukorica 1000—1250 forint, a korpa 850—1000 fo­rint/ mázsa, a hízótáp 1870— 2136 forint/mázsa, a kocatáp 1600— 2450 forint/mázsa volt, a lucemaszéna mázsán­ként 800—950 forint között változott. T.I. Házikertünk növényei Értékes kerti növényünk a petre­zselyem, amelynek mind a gyö­kerét, mind a lombozatát alkal­mazzuk ételeink elkészítésénél. A növény a Földközi-tenger partvidékén fekvő legtöbb euró­pai és afrikai országban vadon is tenyészik. Fogyasztása Görög­ös Olaszországból indult ki. A rómaiak vitték később Germáni­ába, ahol mint konyhai fűszernö­vény gyorsan elterjedt. Értékeit évszázadokra visszamenőleg is­merte és ismeri az emberiség. N agy C-vitamin tartalma (10 mb 160 mg) 100 g gyökér: 30 mg/100 g többszörösen megha­ladja az uborka és a paradicsom C-vitamin tartalmát. Ezen kívül tartalmaz karotint, E-vitamint, B 1, B 2 és B 6 vitaminokat. Az ásványi anyagok közül tartal­maz nátriumot, káliumot, kalci­umot, vasat és foszfort. Ezek az anyagok az emberi szervezet számára létfontosságúak, rend­szeres fogyasztása feltétlenül in­dokolt. A friss leveleket szárít­hatjuk, így valamelyest veszít értékéből, tartósíthatjuk sóval, de többféle zöldséggel előké­szítve kiválóan tárolható fa­gyasztással. Ez főként a téli vita­minszegény időszakban kerül­het asztalunkra. Nálunkatavaszi termesztése elterjedt, pedig ha­zai viszonyaink között február­tól szinte a vegetációs idő végéig minden hónapban vethető. A nyári vetéseket feltétlenül ön­tözni kell. Tusjak Jánosné Piaci zöldség- és gyümölcsárak Békéscsaba Békés M.-berény Budapest Miskolc Szeged Tojás Ft/db 10,­9,­9.­10­8,50 9,— Újburgonya Ft/kg 50,— 40,— 40,— 65,— 60,­65,— Sárgarépa Ft/cs 40,— 40.— 40,— 80,— 50,— 50,— Gyökér Ft/cs 50,— 40,— 50,— 80,— 70,— 55,— Vöröshagyma Ft/cs 60,— 50,— 30,— 98,­70,— 70,— Fokhagyma Ft/kg/fej 120,­30,— — 220,— 200,— 180,— Fejes káposzta Ft/kg 20,— 20,— 30,— 60,— 30,— 35,— Kelkáposzta Ft/kg 30,— 25,— 40,­60,— 40,— 45,— Karfiol Ft/kg 40­30,­40,­70,­50,­55,— Uborka Ft/kg 40,­30,— 30,— 100,— 50,— 70,— Gomba Ft/kg 240,— 240,— 260,— 250,­250,— 240,— Citrom Ft/kg 140,— 120,— 150,— 140,­150,— 130,— Narancs Ft/kg 140,— — 160,— — 150,— 160,— Banán Ft/kg 100,— 110,— 120,— 110,— 130,— 110,— Alma Ft/kg/db 80,­50­— 90,— 240,— 180,— Zöldpaprika Ft/db 10,— 10,— 15­15,— 24,­18,­Paradicsom Ft/kg 150,— 160,— 100,— 220,— 180,— 160,— Zöldbab Ft/kg 60,­40,— 80,— 70,— 90,— 80,— Csereszenye Ft/kg 150,— 120,— — 160,— 160,— 110,— Meggy Ft/kg 120,— 120,— 120,— 120,— 140,— 100,— Karalábé Ft/db 8,­6,— 10­40,— 15,— 15,— Tök Ft/kg 30,­25,— 50,­100,— — — Görögdinnye Ft/kg 150,— 140,— — — — — Sárgadinnye Ft/kg 250,— 150,— — Őszibarack Ft/kg 240,— — — 240,­— — Málna Ft/kg 500,— 300,— — 400,— — 550,— Ribizli Ft/kg 200,— — — — — — Egres Ft/kg 120,— — — 140,— 300,­250,— A Gyulai Húskombinát felvásárlási árai A Gyulai Húskombinát Rt. az alábbi árakon vásárolja a vágósertése­ket: Alapár ÁFÁ-sár Kompenzációs felárral 1.95—140 kg közötti súlyban Ft/kg Ft/kg Ft/kg nagyüzemi vágósertés 156,00 174,72­nagytermelői vágósertés 145,00 162,40 154,57 kistermelői vágósertés 142,00­151,37 II. 140 kg feletti szalámisertés 142,00 159,04 151,37 III. 150kg feletti TF koca 142,00 159,04 151,37 A Gyulai Húskombinátfelvásárlói valamennyi helységben megtalál­hatók. Értékesítési szándékukat jelezzék feléjük. Egyes termékek és szolgáltatások visszatekintő éves fogyasztói átlagárai Forint Kód Reprezentáns Mérték­1978 1987 1990 1991 1992 megnevezése egység Szeszes ital, dohányáru 19002 Sopianae cigaretta, multifilteres, rövid, 20 db csomag 7,80 15,30 28,40 37 47,20 Ruházkodási cikkek 33243 Gyermek tréningruha, kívül tiszta szintetika, 146—152 db 185 560 893 1107 1476 Háztartási energia 50601 Földgáz, vezetékes 10 m1 16,60 28,70 41,80 62,30 82,90 Egyéb cikkek, üzemanyagok 51004 Élelmiszerek Kisméretű, tömör falazó­tégla, 25x 12x5,5 cm-es, telepi eladás esetén Edb 1770 4310 9470 12670 12830 10601 Sertéspárizsi kg 46 77 129 128 161 11101 Pasztőrözött tej, műanyag zacskóban vagy papírdoboz­ban, 2,8% zsírtartalom liter 5 7,60 18,10 20,80 25,10 11301 Tejföl, 20% zsírtartalom, 0,21 műanyag pohárban db 5 6,90 18,30 20 24,30 12301 Napraforgó étolaj, 11-es műanyag flakonban liter 22 36,20 55,50 71,70 76,20 13002 Finomliszt kg 4,60 8,20 12,50 21,70 24,20 13201 Fehérkenyér kg 3,60 8,50 14,80 22,70 31,80 13501 Normál kristálycukor kg 14,70 25,40 35,30 46,40 49,30 17001 Omnia pörköltkávé, 100g-os csomag 33,50 56 57 62 65,10 Szolgáltatás 65101 Szabványméretű levél, bel­földre (vidékre) 250 g-ig db 1 4 8 12 15 65116 Belföldi távirat (normál) legkisebb díj, 5 szövegszóig db 6 12 30 50 65 Egyéb cikkek, üzemanyagok 54102 Autóbenzin (szuper) 92 oktánszámú 1 6,50 20,90 35,30 54,10 64,20 55001 Népszabadság lOdb 8 18 67 105 130 55047 Rádió-Tv újság lOdb 30 90 90 125 158 A gazdasági kamarák hivatása A Békés Megyei Hírlap több alkalommal tájékoztatta olvasóit a megyei gazdasági kamarákkal kapcsolatos megnyilatkozásokról. A Hírlap június 17—18-i számá­ban L. E. monogrammal „Kézműves kamara kényszer­helyzetben?” című interjú bevezető soraival teljes mér­tékben egyetértek. Igazat adok a megyei kézműves kamara elnökének, Németh Bélának, amikor a „rend­kívüli nehéz helyzetünk”-re hivatkozik. Nem osztom véleményét viszont a tekintetben, hogy a gazdasági kamarák működésének nincs teljes egészében rende­zett jogszabályi háttere. E kérdésnél csak a Polgári Törvénykönyvnek az 1993. évi XCII. törvénnyel vég­rehajtott módosítására hívnám fel a figyelmet, amely a közhasznú társaság és a köztestület szervezésére vonat­kozó lehetőségeket teremtette meg. A Ptk. ezen módo­sítása nyitott utat a gazdasági kamarákra vonatkozó jogszabály létrehozásához. A „nehéz helyzet” előidézője az lehet, hogy a me­gyei gazdasági kamarák első lépésként saját szerveze­teik kiépítésére, tisztségviselőik megválasztására töre­kedtek. Az érintettek zöme—főleg a kis- és középvál­lalkozók — nem kaptak kellő információt, többek között a gazdasági kamarai tagsági viszony keletkezé­séről, a tagsággal járó jogokról és kötelezettségekről. Feltehetően a személyi önkormányzat alakításához va­lójogukat sem ismerik. Ugyanis a vállalkozók a kötele­ző kamarai tagság mellett, saját maguk is létrehozhat­nak általuk meghatározott működési feladatokkal, saját önkormányzattal rendelkező szervezeteket. A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. tör­vény rendelkezései folytán a gazdasági kamaráknak együtt kell működniük azokkal a társadalmi szerveze­tekkel is, amelyek konkrét szakmai segítséget tudnak nyújtani a feladataikkal összefüggő célokkal kapcso­latban. A törvény általános rendelkezéseiből kiemel­ném azokat a csomópontokat, amelyekben a megyei gazdasági kamarák a vállalkozók érdekében igénybe vehetik a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Békés Megyei Szervezetének segítségét is. Ezek a csomópon­tok a következők: — A gazdasági kamaráknak feladata a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó műszaki fejlesz­tés elősegítése, innovációs célok megvalósítása külö­nösen abban az esetben, ha ezek nem állnak összhang­ban az egyes vállalkozás szereplőinek pénzügyi koc­kázatvállalási lehetőségeivel. — A gazdasági kamaráknak elő kell mozdítaniuk tagjaik iparjogvédelemmel összefüggő tevékeny­ségüket, e téren együtt kell működniük a társadalmi szervezetekkel. — A gazdasági kamaráknak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról tájé­koztatásokat kell adniuk tagjaik részére, ennek érdeké­ben gazdasági, műszaki, jogi és iparjogvédelmi infor­mációkat kell gyűjteniük és rendszerezniük. —Fontos feladatuk a gazdasági kamaráknak, hogy figyelemmel kísérjék az iparjogvédelmi és szerzői jogok érvényesülését. Lehetőségük van arra, hogy tagjaikat e jogok megsértése esetén határozatban fi­gyelmeztetésben részesítsék és e figyelmeztetést az etikai szabályzatnak megfelelő módon nyilvánosságra is hozzák. Meggyőződésem, hogy a megyei gazdasági kama­rák, a vállalkozók és a szakmai társadalmi szervezetek egymásra vannak utalva. Indokolt lehet tanácsadó szolgálat létrehozása a megyei gazdasági kamarák részére. Arról is meg vagyok győződve, hogy a megyei gazdasági kamarák tevékenysége nem öncélú, hanem a megye versenyelvű piacgazdaságának egyik legfonto­sabb kialakító, megtartó és fejlesztő szerepét fogja betölteni mind a vállalkozók, mind a fogyasztók meg­elégedésére. A Hírlap június 21-i számában megjelent „Nehéz helyzetben az iparkamara” című cikkben dr. Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke által elmondottakat azzal egészíteném ki, hogy ne csak az „elnökségi tagok” ismerjék jobban tevékeny­ségüket, hanem a kamarai tagok is. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a tisztségviselőkön kívül a tagok is megismerik a kamarai törvényt és előírásait értelmezni is tudják. Csakis az alapoktól elindulva lehet a tagságot megnyerni. Priskin István iparjogvédelmi szakértő, a MIÉ Békés megyei szervezetének elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom