Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-05 / 155. szám

1995. július 5., szerda a A kormányfő későbbre halasztja szabadságát MSZP: egész nyáron munka HAZAI TŰKOR Tb-tartozások a behajtás és a végrehajtás rögös útján A gazdag vállalatok rossz fizetők 207 milliárd forint a társadalombiztosítás „kinnlevősége”, ezzel a csillagászati összeggel tartoznak az egészség- és nyugdíj-biztosítási pénztárnak a járulékfizetésre kötele­zett magánszemélyek és cégek. A nem fizetők között meg­találhatók korábban tönkrement kisvállalkozók, csődbe került és megszűnt vállalatok, illetve a tb-tartozást az utolsó fizetni valók közé soroló nagyvállalatok is. A társadalombiztosítás szer­vei korábban azt javasolták, hogy 50%-os adósságrende­zés után legyen elengedhető, leírható kinek-kinek a tarto­zása, a parlamentben azon­ban nem kapott zöld utat az előterjesztés. Most augusz­tusban megkezdődik á tb- tartozások azonnali behajtá­sának módszeres alkalma­zása.- Nem teljesen új eljárás­ról van szó - mondja Simsa Péter, az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnöke.-A tb-törvény módosítása már két évvel ezelőtt lehető­séget adott arra, hogy az adós cégek banki folyószámláiról leemelhető legyen a tartozás. Ezt a módszert kívánják ez­után következetesebben al­kalmazni a tb szervei. Az azonnali inkasszót az ál­lami tulajdonú cégekre is ki­terjesztik. Ha meggondoljuk, hogy egyedül a MÁV Rt.-nek 7 milliárdnál nagyobb a tarto­zása, a hátralékok behajtása 10 milliárdok visszaszerzését ígérheti. Behajtó cégek, illetve specializált szakemberek munkáját is igénybe veszik az adósság csökkentéséért. Ter­mészetesen a behajtásra, a fog­lalásra csak végső esetben ke­rülhet sor. A procedúrát megelőzi, hogy először a megyékben dolgozó tb-apparátusok minő­sítik az adózók helyzetét és szükség esetén ennek alapján vesznek igénybe külső szakér­tőket, akik megkísérlik felderí­teni és áttekinteni a munkál­tató körülményeit. Ezt köve­tően kerülhet sor a keményebb pénzügyi eljárásokra. Gon­dolni kell arra is, hogy az adó­sok átutalásai esetleg „úton lehetnek”, a kényszerintézke­déseknél ezt feltétlenül figye­lembe kell venni. A tb-adósságok zömükben régiek, az adósok helyzete sokszor igen nehéz, nemegy­szer kilátástalan. Gyakran igen csekély a valószínűsége, hogy tartozásukat teljes egé­szében rendezni tudják. A tb- nyilvántartásban 1,3 millió számla szerepel, 800 ezer a gazdálkodó szervezet - nagyságrendben a Tungsram- tól az egyéni kisvállalkozó­kig - s a teljes körből mint­egy 300 ezer számlavezető „gyűjtött be” az elmúlt esz­tendőkben tekintélyes tb-hát- ralékot. Ezt a tartozástöme­get kell megfelelő feldolgo­zás után csökkenteni.-Távlatban hozzátartozik a tb-tartozások kezeléséhez, hogy szükséges lenne a járu­lék mérséklése, reálisabbá, megfizethetőbbé tétele - mondta végezetül Simsa Pé­ter alelnök. Politikusok nyári vakáción Azonnali kérdések és válaszok - parlamenti szünetben Valószínű, hogy a parlament nyári szünidejét megszakítja majd egy rendkívüli ülés, amelyen a pótköltségvetést módo­sítják. Augusztus végén pedig már összeülnek a bizottságok, hogy előkészítsék az őszi feladatokat. Hol és mivel tölti a csonka vakációt - tettük föl az „azonnali kérdést” néhány ismert politikusnak. íme, az „azonnali válaszok”: Lotz Károly közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter:- Néhány napja még ab­ban bíztam, hogy lesz két hét szabadságom; ma már tudom, hogy egy hét sem lesz. Dr. Szabó György népjóléti miniszter:- Ezúttal a minisztériumban töltöm évi rendes szabadsá­gomat, dolgozom. Fodor Gábor művelődés- ügyi miniszter:- Itthon vakációzom, még­hozzá örömteli várakozással és nagy izgalommal, mert na­pokon belül apa leszek. Keleti György honvédelmi miniszter:- Az egész nyarat munkára szánom. Magyar Bálint országgyű­lési képviselő:-Megpróbálom szabadsá­golni magam néhány napra, s fölfedezni a Börzsöny csend­jét, nyugalmát. Gál Zoltán az országgyűlés elnöke:- Fárasztóak voltak az el­múlt hónapok, szeretnék leg­alább 2 hetet eltölteni valame­lyik szomszédos országban. Mert ha itthon maradok, biz­tos, hogy semmi sem lesz a pihenésből. (koós) 34 ezer „gólya” kezd szeptemberben Ma kezdődnek és július 17-éig tartanak az egyetemeken és a főiskolákon azok az egyeztető értekezletek, amelyek megál­lapítják az egyes intézmények idei felvételi ponthatárait. Szorosabb együttműködés szük­séges a kormány, a frakció és a pártelnökség között - állapí­totta meg keddi ülésén az MSZP országos elnöksége. Az ülésen részt vevő Horn Gyula kormányfő-pártelnök jelezte, hogy későbbre ha­lasztja július közepétől terve­zett szabadságát. Megállapodtak abban, hogy - a kormányhoz és a frakcióhoz ha­sonlóan - a pártelnökség is fo­lyamatosan dolgozik. Az egészségbiztosítás és a nyugdíjjárulék szétválasztását javasolja a Szabad Demokraták Szövetsége. A párt elgondolása szerint már a jövő év január el­sején életbe léphetne az az új rendszer, amelyben meghatáro­zott összegű egészségbiztosí­tási, illetve jövedelemarányos nyugdíjjárulékot fizetnének a munkáltatók. Az új szisztéma szerint az egészségbiztosítási járulék a jö­vőben fix összegű lenne, mér­téke pedig 3-5 ezer forint között A növekvő népszerűség köte­lez. így véli a Független Kis­gazdapárt Országos Elnöksége, amely ennek jegyében hozta meg keddi döntéseit. A kormányzati feladatokra való felkészülés jegyében szakmai kabinetrendszert alakí­tanak ki, amely adott esetben képes lesz egy esetleges válasz­tási győzelem után hivatalba állni. Most az a feladata, hogy kidolgozza a konkrét kormány­zati teendők sorát. Minden szakmai kabinetnek legalább 50 szakembert kell megnyernie, Interreg II-Phare - ez a neve an­nak a támogatási programnak, amelyet az Európai Unió alig egy éve indított el, s amelynek révén hazánk 65 millió ECU-t, azaz mintegy 10 milliárd forintot hasz­nálhat föl fejlesztési célokra a kö­vetkező években. Baja Ferenc környezetvé­delmi és területfejlesztési minisz­ter tegnapi sajtótájékoztatóján el­mondta: a tekintélyes összeg fel- használására - a magyar-osztrák területrendezési és -fejlesztési bi­zottság programjával összhang­ban - ígéretes tervek készültek. Ezek között szerepel például a Szentgotthárd-Heiligenkreuz tér­ségi közös ipari park, több közúti és gyalogos-kerékpáros határátke­A tervek szerint már a jövő héten megkezdődik és egész nyáron tart a konzultáció az MSZP-frakció költségvetési és gazdasági munkacsoportja, valamint a pénzügyi tárca kö­zött a jövő évi költségvetés és az államháztartási reform ki­dolgozása érdekében. Au­gusztus végén a frakció két­napos tanácskozáson tekinti át a kormányzat hároméves gazdasági elképzeléseit, és a jövő évi költségvetést. mozogna. Számításaik szerint az ilyen arányú fizetési kötelezett­ség a mainál kisebb terhet róna a munkaadókra, különösen a ma­gas bért fizetőkre. Jelentősen nö­vekednének viszont az állam ter­hei, mert a gyerekek, a munka- nélküliek és a csupán szociális jövedelemből élők után a köz­ponti költségvetésből, illetve a központi alapokból kellene fi­zetni a járulékot. A nyugdíjjárulék esetében a a munkáltatók 20, a munkavállalók pedig 10 százalékot fizetnének. akik a nemzeti jövőkép kialakí­tásán fáradoznak majd. Ezenkí­vül létrehozzák a Nemzeti Szö­vetséget, amelyhez minden olyan párt csatlakozhat, amely a nemzeti gondolatot helyezi politikájának középpontjába. A csatlakozási szándékukat eddig jelző pártokat és szervezeteket nem nevezték meg. A párt következő sajtótájé­koztatóján egyébként bemutat­kozik majd az a politikus is, aki jelenleg ugyan még más párt­hoz tartozik, de a kisgazdákat fogja segíteni. lőhely kiépítése, továbbá a Bécs és Győr térségét egyaránt felölelő fejlesztési koncepció kidolgozása. A pénz konkrét fölhasználásá­ról a sajtótájékoztatón elmondták: az anyagi eszközök 80 százalékát az infrastruktúra fejlesztésére, a fennmaradó 20 százalékot termé­szet- és környezetvédelmi cé­lokra, illetve szakemberek oktatá­sára, továbbképzésre fordítják. A program területileg Győr- Moson-Sopron, Vas és Zala me­gyét érinti; a tervek realizálását 75 százalékban az EU finanszírozza, a fennmaradó körülbelül 2 milli­árd forintot költségvetési támoga­tásból és az érintett önkormányza­tok, vállalatok pénzéből kell elő­teremteni. Bakos Károly, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanácsosa elmondta, hogy elő­ször az egészségügyi, majd sorrendben a gazdasági, a ter­mészettudományi, az agrár, a bölcsész, a jogász s végül a ta­nár- és a tanítóképző szakokon határozzák meg a felvételhez szükséges pontok minimumát. Emlékeztetett arra, hogy a törvény szerint minden olyan jelentkezőt fel kell venni, aki eléri a felvételi pontszámot. Az idén 86 ezer jelentkező közül mintegy 34 ezer első­évest fogadnak a főiskolák és az egyetemek. Keretszámok - a felsőoktatás fejlesztéséről szóló országgyűlési határozati javaslat értelmében - elsősor­ban a jogi, a gazdasági, vala­mint a bölcsészkarokon bő­vülnek. így ezeken a szakokon várhatóan az eredetileg meg­hirdetettnél több „gólya” kezdheti meg tanulmányait. Az előző évekhez hason­lóan az idén is a művészeti, a gazdasági és a jogi főiskolá­kon, illetve egyetemeken volt a legnagyobb túljelentkezés. A művészeti ágakban átlagosan 10, a gazdasági szakokon 4-5, a jogi és államigazgatási karo­kon 5-6 pályázó közül vesz­nek föl egyet. FEB Ötmilliós bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Uniszerv Kft.-re, mert a fogyasztókhoz eljuttatott küldeményekben nem létező árut reklámozott és áráról később valótlan tényt ál­lított. Több mint egyórás találkozó zajlott le tegnap Bokros La­jos és Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője kö­zött. A pénzügyminiszter be­számolt a szocialista politi­kusnak a stabilizációs cso­magot érintő alkotmánybíró­sági döntés nyomán kidolgo­zott elképzeléseiről, amelyek sorsáról a kormány csütörtö­kön dönt. Elmarad a sztrájk az áram- szolgáltatóknál, mert megálla­podás született a privatizáció részleteiről, egyebek között ar­ról, hogy külön alapot képez­nek az elbocsátandók támoga­tására. A privatizációs bevéte­lek 5 százalékából foglalkozta­tási alapot hoznak létre. Háromnapos látogatásra Magyarországra érkezik Csiang Ce-min, a Kínai Népköztársa­ság elnöke. Szombattól Göncz Árpád köztársasági elnök meg­hívásának tesz eleget, s az ő 1994. szeptemberi távol-keleti útját viszonozza. A PDSZ szeretné elérni, hogy az érettségi vizsgával és a Nemzeti Alaptantervvel kap­csolatos kérdések kerüljenek ki a művelődési miniszter közvet­len hatásköréből. Úgy véli, hogy a NAT-ot érintő kérdé­sekben sokkal szélesebb körű konszenzus alakulhatna ki, ha a diákok és a szülők képviselőit is magában foglaló Közoktatás­politikai Tanács foglalkozna velük. AIDS-ellenes kampány kez­dődik a napokban a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet kez­deményezésére. A szervezők elsősorban a 18-30 év közötti fiatalok figyelmét szeretnék felhívni az AIDS-veszélyére, mert a Magyarországon is­mert mintegy 500 HIV-pozi- tív döntő többsége 30 éves kora előtt fertőződött meg a halálos vírussal. Az ózdi gyermekrablók pere hétfőn kezdődik. A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Fő­ügyészség emberrablással vá­dolja Horogh Tímea 8 éves ózdi kislány elrablóit: Takács Zoltán, Pohóczky Pál, Po- hóczky Péter és Kocsis László ózdi lakost. Bevonják a papír 50-eseket. Már csak a jövő év június 30- áig marad törvényes fizetőesz­köz ez a bankjegy. Az 50 forin­tos bankót a hasonló címletű pénzérmék váltják fel. Csökkentené a terheket az SZDSZ Már a választások utánra készülnek a kisgazdák Szakmai kabinetrendszer Phare-úton Európa felé Magda Marinko szereti a gyerekeket és a kutyákat... Az utolsó napra „leleplezést” ígér A Magda Marinko és társai el­len indított büntetőper tizedik napján már több tucat tanúval­lomás összefüggéseit kell em­lékezetben tartania a bíróság­nak. Nyolc ember halálának és kirablásának körülményeit igyekeznek tisztázni. Varga Zoltán tanácsvezető bíró figyelme azonban lanka­datlan. Ä keddi tárgyalásra el­sőként beidézett tanút, W. Brankóné szőregi lakost folya­matosan nyugtatgatnia kellett, mert az asszony a tárgyalóte­rembe lépve reszketett a féle­lemtől. Végül is beszámolt mindarról, amit Magda Marin- kóról, fia egyik barátjáról tud. Elmondta, hogy a vádlott gyakran megfordult a házukban és mindig tisztelettudó és ked­ves volt hozzá. Megemlítette azt is, hogy a különlegesen vad kaukázusi juhászkutyájuk - amelyet zárt területről egyéb­ként ki sem mernek engedni - Magda Marinkóhoz azonnal hozzátörleszkedett. Magda nem félt a kutyáktól, s állítólag az ál­latok hallgattak is rá. W. B.-né, majd fia is tanúsí­totta, hogy Magda Marinko a szegedi gyilkosságot megelőző estén legalább tíz óráig mozi­ban volt egy társasággal. (Tehát kérdésessé vált, hogy láthatta-e őt ugyanakkor egy másik tanú a gyilkosság helyszínének köze­lében.) A fiatalember, W. A. el­mondta azt is, hogy a szegedi cukrásznak és családjának iszonyú halála után Magda ezt mondta: „De a gyerekeket mi­ért kellett kivégezni?” Állítólag a vádlott nagyon szerette a gye­rekeket, s mindig könnyes lett a szeme, amikor felidézte volt fe­lesége és fia halálát. Ők koráb­ban Franciaországban autóbal­eset áldozatai lettek. A külsejében egyre szoli­dabb Magda Marinko - akinek „aktuális elmeállapotáról” a bíró kérésének megfelelően újabb orvosi szakvélemény ké­szül - a tanúvallomásokkal kapcsolatban képes felidézni a legapróbb részleteket, ám a gyilkosságok ügyében továbbra is mindent tagad. Közölte pél­dául a bíróval, hogy őt is „ki akarták nyírni”, s mint mondta, mindent elsöprő leleplezést tar­togat a tárgyalás utolsó napjára. A Colonia Biztosító bevezette a számítógépes kárbecslést. A fényceruzá­val működő számítógépen bejelölhető az autó károsodásának mértéke és a gép megadja a ja­vításhoz szükséges alkatrészek adatait. fotó: feb/diósi imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom