Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01-02 / 152. szám

MÉS MEGYEI HÍRLÁP MEGYEIKÖRKÉP 1995. július 1—2., szombat-vasárnap Föltlinh volt. Ezen a na­pon hunyt el a gyulai születésű Dobos István repülő, a legjobb magyar pilóták egyike. Aszta­losmesterséget tanult, majd repülőgépesítéssel próbálko­zott, híressé pilótaként vált. Magyar gépépítők gépein repült. Az I. világháborúban pilóta, majd berepülő pilóta volt. A Tnácsköztársaság alatt Szamuely Tibort szállította, ezért a Horthy-korszak alatt mellőzésben volt része. A Ma­gyar Aero Szövetség kizárta tagjai sorából, a légitársasá­gok nem alkalmazták. Végül gróf Wenckheim József ma­gánpilótája lett. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület egy M—19 típusú repülőgépének próbarepülése közben lezu­hant és meghalt. Veteránautó-fesztivál. Veterán autók találkozója lesz három napon át megyénkben. A mintegy negyvenöt hazai tulaj­donban lévő autómatuzsálem mellett bemutatkozik a nagykö­zönségnek még jó néhány kül­földi gépcsoda is. Ma a megye- székhelyen, a Körösi Csorna Sándor Főiskola sportcsarno­kában, másnap, vagyis vasár­nap Orosházán, az Eötvös Téri Általános Iskolában, július 3- án, hétfőn a szarvasi sportpá­lyán vonulnak fel a seregszem­lére benevezett veteránautók. Tárcsalevél IH nehéztárcsához 3600 Ft + áfa IH könnyú'tárcsához 2880 Ft + áfa és egyéb méretekben a SSÄ5 /XcRÖ-nál, Békéscsaba, Szarvasi út 103. (A híd lábánál.) Telefon: (66) 453-543. Sarkad város egészségügyéért A Semmelweis-nap alkalmá­ból egészségügyi és szociális intézményekben dolgozó ve­zetőket és munkatársakat kö­szöntött tegnap a sarkadi ön- kormányzat. Tóth Imre pol­gármester röviden összefog­lalta, hogy az utóbbi négy és fél év alatt a nehéz gazdasági körülmények ellenére milyen eredményeket ért el a város az egészségügy és a szociális ágazat területén. Mint mond­ta, városi működtetésbe került a tüdőgondozó állomás, önálló in­tézmény lett a központi orvosi rendelő, kialakult a háziorvosi rendszer, egyre több a vállalkozó orvos. A rendszerváltás óta mint­egy 12-13 millió forintot költöt­tek a város egészségügyi fejlesz­Nagy Imréné J)r Szabó IA>.zló tésére. Ennél is többet tudtak fordítani a szociális ágazatra, hi­szen a gondozóház felépülését beleszámolva mintegy 65 millió forintot kaphatott ez a terület. Az ez évi tervek között szerepel egy krízisotthon létesítése, egy ma­gángyógyszertár és orvosi rende­lő kialakítása a város teleki részén. A tegnapi Semmelweis ünnepségen köszöntöttek két nyugdíjba vonulót, Juhász Róza és Sárközi Mihályné bölcsődei dolgozókat, juta­lomban részesítették dr. Ba- gyinka Zsuzsannát, a közpon­ti orvosi rendelő vezetőjét és dr. Míves Piroskát, a tüdőgon­dozó vezetőjét. Átadták a Sar­kad Város Egészségügyéért kitüntetéseket is, amelyet ezúttal ketten, dr. Szabó László, a köz­ponti orvosi rendelő orvosa és Nagy Imréné védőnő vehettek át. Mindketten több mint harminc éve dolgoznak a város egész­ségügyéért. —ria A miniszter úr nem jött... ...de ez nem kisebbíti az eredményeket Pataki István, a város polgármestere adta át a Békés Városért kitüntetést Szöllősi Ferenc (a képen balra) rendőr-törzszászlósnak FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Mint minden esztendőben, így az idén is bensőséges hangula­tú volt a Békési Mezőgazdasá­gi Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet tegnapi tanévzáró ünnepsége. Dísz­vendégként hívták és várták Kuncze Gábor belügyminisz­tert, aki a parlamenti elfoglalt­ságaira hivatkozva lemondta békési látogatását, s levélben üdvözölte a tanintézet diákjait, tanárait és technikai dolgozóit a 93. tanévzáró alkalmából. Először Pataki István, Bé­kés polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Mint mondotta, az iskola idestova egy évszáza­da a városnak, a megyének és a régiónak képez magas szinten mezőgazdasági szakembere­ket. Ezután Kissné dr. Balogh Ibolya igazgató lépett a mikro­fonhoz. Bevezetőben elmond­ta: mától a városatyák hozzájá­rulásával a békési „Mezgé” megyei intézményként működik tovább. A mostani tanévben új képzési formaként indult két osztállyal a gimnázi­um közbiztonsági tagozata. Az új tanévben egy sporttagozatos osztály is megkezdi működését. Az igazgatónő ki­tért a különböző tanulmányi versenyekre, melyeken mind megyei, mind országos szinten szép sikereket értek el az iskola hallgatói. A tanévzáró ünnep­ség végén kitüntetéseket és ju­talmakat adtak át. A belügymi­niszter dicséretben és jutalom­ban részesítette Kissné dr. Ba­logh Ibolyát, az iskola igazga­tóját, Bartyik János tanárt, Mester Péter és Pataki László igazgatóhelyetteseket, tárgy- jutalomban részesült Bereczki Anita és Kovács Márta, az is­kola két tanulója. Az ORFK és megyei főkapitányi dicséret­ben és jutalomban részesültek öten. Az elismeréseket dr. Gál László rendőr ezredes, megyei főkapitány nyújtotta át. Ugyancsak az ünnepségen nyújtotta át Pataki István pol­gármester a „Békés Városért" kitüntetést Szöllősi Ferenc rendőr törzszászlósnak, a bé­kési Rendőrkapitányság közle­kedési és közrendvédelmi osz­tálya helyettes vezetőjének. A földművelésügyi miniszter ál­tal adományozott elismerő ok­levelet és a szolgálati emlékér­met Nagy György né gyakorlati oktatásvezető és Prorok Már­ton tanár vehette át. A szolgála­ti emlékérem kitüntetésben és iskolai elismerésben tizenket- ten részesültek. $z. A. Megkérdeztük olvasóinkat Mikor szórakoztak legutoljára? Majoros Imre, 41 éves, nagyla- posi munkanélküli: Nagyon kicsi település ez, így itt semmilyen lehetőség sincs a szórakozásra. Tizenöt éve, 1980-ban nősültem. Amíg nem voltam házas, motorral vagy kerékpárral be-bejártam Gyomára szórakozni, de az utóbbi években egyszer sem voltam. Manapság számomra a tévé jelenti az egyetlen kikap­csolódást. Elsősorban a kaland­filmeket szeretem, de ha csak tehetem, a Híradót is szinte min­den este megnézem. Prjevara József, 56 éves, szarvasi rokkantnyugdíjas: Huszonkét éves koromig a barátaimmal én is rendszeresen eljártam szórakozni. Aztán megnősültem, és azóta nem voltam sehol. Egy ideig az ott­honi munka kötötte le minden időmet, később nem futotta szórakozásra. Most is havi tíz­ezer forintból élek. Ez még lét- fenntartásra is kevés, nemhogy szórakozni lehetne belőle. Ha pedig olykor egy-két sört ve­szek, akkor már kenyérre sem telik. Szabóné Váradi Pálma, 23 éves, békéscsabai gyesen levő anyu­ka: A legemlékezetesebb szóra­kozásom talán egy hónapja volt. Lakodalomban voltunk együtt az egész családdal. Könnyen feloldódtunk, a táncba még a kislányom — pedig csak most lesz hároméves — is bekapcso­lódott. Ilyenkor nyáron, a hétvé­geken kikapcsolódni Szanazug- ba járunk. Hétköznapokon pe­dig olvasással és tévénézéssel igyekszem szórakoztatni ma­gam. Vozár János, 67 éves, kétsopro- nyi nyugdíjas: Tudják, itt vidéken — főleg nyáron — nem sok idő jut a szórakozásra. Már lassan egy éve, tavaly szeptemberben volt a fiam lakodalma, akkor mulat­tam igazán utoljára. Még táncol­tam is. Mostanában, ha egy kis szabadidőm van, lepihenek. Es­ténként pedig — amennyiben esetleg még marad erőm a ki- kapcsolódásra — előveszem az újságot, vagy bekapcsolom a te­levíziót. Ötven nap — ötven lap Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori újságokból és megszólal­nak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. Szép orosz beszéd Békés, Szolnok és Pest megye pedagógu­sait tanítják szovjet tanárok Békéscsabán Hazánkban az orosz nyelvszakos általános és középiskolai tanárok ennek a szaknak kitűnő képviselői, minden szempont­ból kifogástalanul látják el feladatukat, nem kis részüknél azonban a kiejtéssel még probléma van, ami természetesen kihat tanulóikra is. Az iskolareformnak a nyelvtanítással kap­csolatos irányelvei világosan rámutatnak arra, hogy nem elég az idegen nyelvtudást grammatikailag, írás és olvasásilag jól meg-* tanítani, legalább éppen olyan fontos a helyes kiejtés elsajátítá­sa is. Ennek elősegítése érdekében a Művelődésügyi Minisztéri­um idén nyárra szovjet pedagógiai főiskolás és egyetemi tanáro­kat lát vendégül hazánkban, akik kéthetes tanfolyamokon tanít­ják a helyes kiejtéssel még problematizáló, illetve azt még tökéletesíteni akaró orosz szakos magyar kollégáikat a szép orosz beszédre. Békéscsabán június 29-én, hétfőn a Rózsa Ferenc Gimnázi­umban kezdődött egy orosz nyelvhelyességi tanfolyam, mely­nek 55 résztvevője — általános iskolai és gimnáziumi tanárok — Békés, Szolnok és Pest megye iskoláiból érkeztek ide. Öt fiatal szovjet tanár, tanársegéd vállalta a velük való foglalko­zást. Legtöbbjük moszkvai és akad köztük, aki már Kubában és Indonéziában is tanította hasonló célú tanfolyamokon a szép orosz beszédet. A tanulás, társalgás természetesen mindkét részről oroszul folyik. Az oktatók sok könyvet, sokféle olvasni­valót és temérdek szemléltető eszközt is hoztak magukkal. Ezeket a tanfolyam végén a hallgatók közt szétosztják. A szovjet nevelők itteni programját a szervezők úgy tervez­ték, hogy a kedves vendégeknek jut idejük megyénk életének megismerésére is. (Békés Megyei Népújság, 1964. június 30.) így lettem újságíró A sztorit a maga teljes igazságával most mesélem el először, megtiszteltetés, hogy éppen az Olvasóknak. Érettségi táján egy­hangú szavazással néhány hónapos tanu­lási szünetet rendeltem el magamnak, s úgy döntöttem, csak a következő évben felvételizek valahol. Munkát kellett tehát keresni, ami már akkoriban sem volt könnyű. Tizennyolc évesen az embernek hihetetlenül praktikus a szemlélete, ezért egy szép tavaszi reggelen a buszból, amely minden nap behozott a város szívé­be, és éppen a Népújság előtt állt meg, ráböktem a szerkesztőségre. „Hoppá! Itt lenne jó dolgozni!" — villant meg a felismerés bennem, hiszen a buszmegállótól a munkahelyem körülbelül tíz másodpercre lenne. Amikor lustább vagyok, tizenöt. Az ügy valami érthetetlen okoknál fogva nyolc hónapot késett, s csak a következő esztendő elején kaptam az ajánlatot: jöhetek a szerkesztőségbe titkárnőnek. Úgy tettem, mint aki nyeregben van, és diktálni kezdtem a feltételeket: „Oké, ha a munka mellett tanulhatok." Ne nevessenek, akkor még ebbe is belementek. (Az egész utólag úgy tűnik, mintha csak arra vártak volna, hogy az a 19 éves kis fruska jönne már végre a szerkesztő­ségbe dolgozni. Pedig biz’ Isten, nem így volt!) Nem lennék őszinte, ha nem vallanám be, a buszmegállói megvilágosodást nem táplálta volna valami más is. Az az állandóan nyugtalan, pezsgő világ, ami még akkor is tud pe­zsegni, amikor nem akarjuk. A hírek, történések utáni csillapít­hatatlan éhség, emberek, sorsok, életek megismerésének vá­gya, írás, utazás, fotózás. Amit együtt úgy is mondhatnánk: szolgálat. Ez a varázs vagy rabul ejti az embert, mint visszaeső bűnözőt a tömlöc, vagy ne akarjon újságíró lenni. Én akartam. Kösz, buszmegálló! (Folytatjuk) László Erzsébet Július 10-éig még megveheti, július 14-én megnyerheti! 3 000 000 Ft értékű Renault Lagúnát nyerhet, ha megvásárolja sorsjegyünket az alábbi helyeken: »- Békés Megyei Hírlap hirdetésfelvételi irodájában, Békéscsaba, Munkácsy M. u. 4. >- Gyulai Várszínház jegypénztárában, Gyula, Várkert >■ A Békés Megyei Hírlap ügynökségi irodáiban és a terjesztőidnél. XLiiÚFÚ — Magyari)

Next

/
Oldalképek
Tartalom