Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-04 / 154. szám

o tRFKF.S MF.GYFI HtRIAP SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE Szarvas város címere Az oldalt írta és szerkesztette Papp János, a képeket Lehoczky Péter készítette Hírek Falugazdász. Csabacsű- dön, Kardoson és Örménykúton Rafaj János lett a régi-új falugaz­dász. Rászorultaknak. Az ör­ménykúti képviselő-testület a mozgáskorlátozottak helyi egyesületének 5000 Ft támoga­tást nyújtott. MSZP-gyűlés. A szocialista párt szarvasi szervezete július 6- án 18 órakor városi gyűlést tart. A rendezvény helye Szabadság út 36. Jó kír. Várhatóan július 10-e után birtokba vehetik a csaba- csűdi idősek a korszerű és befe­jezéséhez közeledő öregek ott­honát. Anna-bál. Szarvason július 15-én 19 órai kezdettel Anna- bál lesz az Árpád Szálló díszter­mében. Éjfélkor bálkirálynő- választás, a jó hangulatot egész este a Fantázia zenekar biztosít­ja. Beiskolázási segély. Az örménykúti képviselő-testület jóváhagyta az idei költségvetési tervben szereplő beiskolázási segélyek kifizetését. E szerint az óvodások 800, az általános isko­lások 1500, a középiskolákban tanulók 2000 Ft-ot kapnak. Nyugdíjasoknak. A Szarvasi Nyugdíjas Érdekvédel­mi Egyesület július 5-én, szer­dán 15 órakor tartja soros össze­jövetelét a vasipar éttermében. Vendég: Bleyer Jenő, a Nyugdí­jasok Érdekvédelmi Egyesületé­nek országos elnöke. Sörfesztivál. Szarvason a szabadstrand környékén július 14-től 16-ig Dreher sörfesztivált szerveznek. A rendezvényen fellépnek hazai sztárzenekarok és helyi rockzenészek. A progra­mot játékos vetélkedők és egyéb látványosságok színesí­tik. Létszámleépítés a túlélés záloga Példamutatás, szigorított gazdálkodás Dr. Sutyinszki Ist\’án, Kardos polgármestere előbb saját nad- rágszíjján szorított, majd a kép­viselő-testület egyetértésével az önkormányzati intézmények pénzügyi gazdálkodását szigo­rította meg. A polgármester úr tavaly decemberben főállásban 60 000 Ft-os fizetést kapott, az idén saját kérésére a képviselő- testület a bérét 45 000 Ft-ra mó­dosította, csökkentette. A mun­kát nem főállásban, hanem tár­sadalmi polgármesterként látja el, július elsejétől pedig társada­lombiztosítási járulékot nem az önkormányzat, hanem a polgár- mester fizet saját munkabére után. Tehát nem vizet prédikál és bort iszik, hanem saját magán is takarékoskodik dr. Sutyinszki István. Az önkormányzat saját pénzügyi gazdálkodásának ja­vítása, korszerűsítése érdeké­ben felülvizsgálta létszámgaz­dálkodását és dologi kiadásait. A vizsgálat, melyet megelőzött a pénzügyi ellenőrző bizottság információfelmérése is, az 1994. évi költségvetési, illetve zárszámadási adatokra, vala­mint a munkahelyi vezetők vé­leményére alapozták. A szigo­rítás elkerülhetetlen, s bizony, mint minden gazdasági intéz­kedés, személyi konzekvenciá­kat is maga után von. A községi általános iskolában és óvodá­ban 5 személy munkaviszonyá­nak megszüntetését határozták el. A megtakarítás egy sze­mélyre vetítve, éves szinten 750 000 Ft. Ennyi ugyanis a bér és a bérteher. Áz iskolában a létszámcsökkentés osztályok összevonásával és a napközi megszüntetésével jár együtt. Összevonásra kerül az első és a harmadik, illetve a második és a negyedik osztály. A napközi­szolgáltatást kevesen vették igénybe, gyakorlatilag itt csu­pán „gyermekmegőrzés” tör­tént. Az ebédeltetés megmarad, mert a pedagógusok ezt társa­dalmi munkában elvállalták. Az iskolakonyha egyelőre to­vábbüzemel, ám nem kizárt, hogy az ebédet a későbbiekben máshonnan szállítják majd. Az önkormányzat tisztában van az­zal, hogy a kardosi szülők egy része nem nézi jó szemmel az iskolai összevonást. Ám min­denképpen figyelembe kell venni a település szűkös anyagi helyzetét, a várható kiadásokat, az inflációt. A polgármesteri hivatalban egy szellemi és egy fizikai dol­gozó munkahelye szűnik meg. Tervezik a dolgozókkal egyet­értésben a heti munkaidőt 36 órában megállapítani, amely az érintetteknél 9%-os bércsökke­nést jelent. Amennyiben a kér­désben nem jön létre egyezség, úgy további egy dolgozó elbo­csátásával kell számolni. Az egészségügyben egy fizikai dol­gozót fognak nélkülözni a jövő­ben. Az orvostól megvonják a vezetői pótlékot és a gépkocsi­átalányt. A rendelőben maxi­málják a telefonköltséget. Az alapdíj feletti szolgáltatási díjat az ott dolgozóknak be kell fizet­ni a polgármesteri hivatal pénz­tárába. A szigorítások összessé­gében az idén, számolva a vég- kielégítések és a felmondási idő kifizetésével, mintegy 1 millió forint megtakarítást jelentenek. 1996-ban a megtakarítás eléri a 3,5 millió forintot. Városok kézfogása Alice Morell, Bellefosse polgármester asszonya köszönti dr. Demeter Lászlót, a szarvasi delegáció vezetőjét. A turisztikai lehetőségek feltá­rása és tapasztalatok gyűjtése szülte azt a gondolatot, hogy Szarvas város öttagú delegáció­ja, dr. Demeter László polgár­mestervezetésével ellátogassan Franciaországba, pontosabban Bellefosse-ba. Ez a kis falu, melynek mindössze 150 lakosa van, a turisták kedvenc látoga­tóhelye, turisztikai központ. A település polgármester asszo- nya Alice Morell, az Európa Ta­nács faluturizmussal foglalko­zó szakának tagja. Járt Magyar- országon is. Itt-tartózkodása so­rán felkereste Szarvast, ahol megismerkedett Tessedik Sá­muel hagyatékával, s rögtön párhuzamot vont falujának lel­készével, tanítójával, Oberlen­nel. Az ő Tessedik Sámueljük­kel. Ekkor merült fel a polgár- mester asszonyban a kapcso­latfelvétel gondolata, s így ka­pott meghívást a szarvasi dele­gáció. A kapcsolatfelvétel -konkrét eredményeket is ho­zott. Megállapodás született, hogy lefordítják egymás anya­nyelvére a két egyházi személy műveit. Elhatározták, amennyi­ben a szarvasi önkormányzat hozzájut a jelenleg állami tulaj­donban lévő, és az ÖKI kezelé­sében álló Tessedik-tanyához, akkor az Európa Tanács Alice Morell közreműködése révén felvállalja a felújítás költségét, amely 8-10 millió forint lehet. A szarvasi delegáció megte­kintette azokat a létesítménye­ket, amelyek lehetővé teszik Bellefosse számára, hogy sze­zonban 10-15 ezer turistát tud­jon fogadni, elszállásolni, ét­keztetni. Van mit irigyelni tőlük. S külön egy érdekesség, amivel dr. Demeter Lászlóék találkoztak, hogy itt él Kossuth Lajos egyenesági leszármazott­ja, Kossuth Anna. Búcsúzóul a szarvasiak ven­déglátóikat meghívták augusz­tus 20-ára, arra a testvérvárosi találkozóra, amelyre mind a hat külföldi testvérváros is meghí­vást kapott. 1995. július 4., kedd Eretnek gondolatok A szegénységet, a pénztelenséget megszokni le­hetetlen. Elkerülhetetlen azonban ilyen körülmé­nyek között azt a keveset beosztani ami van, s néha az is előfordul, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek se a döntéshozónak, se a következmények elviselőjének nem jó. Kardos döntött. Olyat lépett, mely elkerül­hetetlen volt, s amely hosszú távon enyhít valamelyest a település helyzetén. Követésre méltó bátorság. E példából továbbkövetkeztetve jutott eszembe néhány gondolat. Sokszor látjuk, s tudjuk mit kellene lépni, hogyan kellene dönteni egy termelő, vagy gazdálkodó szervezet hatékonyabb működtetése érdekében. Am nem tesszük, mert nem a racioná­lis érvekre, hanem az érzelmeinkre hallgatunk. Mások is így tesznek, s félve nyúlnak például a létszámleépítéshez, sajnál­va azt (okkal), aki állás nélkül maradhat, még akkor is, ha egyébként munkájával nem elégedettek. Inkább alacsonyabb szinten tartják a béreket, lemondanak a jutalomról, megpró­bálnak valamiféle egyenlősdit érvényesíteni, mert úgy hiszik, ezt diktálja a humánum. Nagy tévedés. Amelyik intézmény nem tud differenciálni, nincs ereje a kevésbé jól dolgozótól, munkáját nem a kívánt szinten végző munkavállalótól meg­szabadulni, az lehet, hogy ezzel az egy emberrel jót tesz, ha továbbfoglalkoztatja, de veszélyezteti az összes többi helyze­tét. Ily módon nem tudja kellőképpen megfizetni az átlagon felüli teljesítményt, nem tud elég hatékonyan gazdálkodni, s a kelleténél több létszámot tart, mint amennyi a feladat elvégzé­séhez szükséges. A gondolat eretnek, mert a munkanélküliség fokozódása mellett arról írni, hogy bátran építsük le a felesleges vagy alacsony teljesítményre képes munkaerőt, talán oktalanság. Pedig ezzel is meg kell barátkozni. Különben egymás szájából vesszük ki a falatot, egyformán kevés jut majd mindenkinek. S a teljesítmények összemosódása lehetetlenné teszi a kiemel­kedők elismerését. Márpedig vegyük tudomásul, a piacgaz­daságban a munkaerőpiac is jelen van. Legalábbis illene, hogy érvényesüljön. Nőtt a lopások száma Örménykút község sem dicse­kedhet azzal, hogy az elmúlt idő­szakban javult volna a falu köz- biztonsága, derült ki mindez abból a beszámolóból, amelyet Varga Pál rendőrfőtörzsőrmesterkészített. A Szarvasi Rendőrkapitány­ság körzetéhez tartozó Örmény­kúton a betöréses lopások száma emelkedett. 1993-ban három, míg tavaly tíz ilyen esetre derült fény. A tettesek leginkább a helyi Petőfi szövetkezet kárára követ­ték el tettüket. Ehhez hozzásegí­tette őket az is, hogy a szövetkezet szétszórt vagyontárgyai őrizet­lenül kínálják magukat a tolvajok számára. Persze olyan is előfor­dult, hogy az éjjeliőr mellől tulaj­donítottak el „ügyes” bűnözők három akkumulátort. Természe­tesen a lopások nem korlátozód­nak csupán a közösségi tulajdon­ra, sajnos az értékelt időszakban magánszemélyektől is loptak. Vi­gasz talán annyi, mindig meglett a tettes. A helyiek sérelmezik, hogy a lakossági éberséget nem nélkülöző körzetimegbízotti munka sem elég hatékony. A he­lyi rendőr ugyanis nagyon sok esetben Szarvas város területén teljesít szolgálatot, s nem a helyi rendet vigyázza. A közlekedési helyzet már sokkal jobb képet mutat. Ör­ménykút fekvésénél fogva kevés áthaladó forgalomra számíthat. Ám tavaly két ittas járművezetőt is megbüntetett a rendőr, akik nem helybeliek, hanem átutazók voltak. Egyértelműen megálla­pítható, az örménykútiak betart­ják a közlekedés szabályait, s egész év alatt mindösszesen két helybeli ellen kezdeményeztek szabálysértési eljárást. Az egyik szabálytalan személyszállítás, a másik engedély nélküli vezetés miatt volt vétkes. A közbiztonság elfogadható, amely alapvetően a területen működő bűnmegelőzési 'és va­gyonvédelmi csoportnak köszön­hető. A statisztika kedvéért érde­mes megemlíteni: két garázda­ság, egy verekedés és egy egyéb szabálysértés miatt kellett a helyi körzeti megbízottnak intézkedni. Kondorosi segítség Az önkormányzat ebben az évben is megpróbál segíteni a szülők beiskolázási gondjain. Felvették a kapcsolatot a békéscsabai Csepeli Papír diszkontáruházzal. A tárgyalások eredményeként az áremelés előtt meg tudják vásárolni a mintegy 150 ezer forint értékű általános iskolai füzetcsomagokat. Turizmus a szakember szemével Úgy tűnik, környezetünkben, így a Körös-mentén Szarvastól Gyo- maendrődig erőteljesen igyekez­nek a turizmust fejleszteni. A szarvasi önkormányzat felkérésé­re szakemberek egy csoportja elemzi, hogyan kellene hozzá­kezdeni a szolgáltatásnak ehhez a szeletéhez. Befolyásolja a lehető­ségeket a pénztelenség, s az a tény, hogy a város eddigi idegen- forgalmi elképzelései az expóhoz igazodtak, amely mint tudjuk, zá­tonyra futott és hamvába döntötte a terveket is. Dr. Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Égyesület elnöke kér­désünkre elmondta: a statisztikai hivatal kimutatása szerint Szarvason évente 1500 turista fordul meg. Természetesen a szám valótlan, mert a jelenlegi adótörvények mellett nagyon ke­vesen vallanak be valós tényeket. Becslések szerint tízezer felett kell számolni a Szarvason meg­forduló turistákat. Megközelítő­leg legalább ennyien töltenek el egy éjszakát a városban. — Nincs valós információ, ezért igazi fogódzó nem kínálko­zik a turizmust és az idegenforgal­mat kutató számára. S mindjárt el is értünk az első, s talán legna­gyobb problémához, az informá­ciós rendszerhez. Ilyen nincs Szarvason és környékén. Megle­pődve tapasztaltuk, hogy Nagy­szénástól Szarvason, Békésszen- tandráson, Túrke vén keresztül Gyomaendrődig nyolc lovas ta­Tanulmányt készíttet a város, hogy kiaknázza mindazokat a természeti adottságokat, amelyek az ide érkező pihenni vá­gyók kényelmét, kiszolgálását lehetővé teszik nya létezik, 3-tól 14 különböző minségű lóig, s ezek nem tudnak egymásról, semmilyen kapcso­latban nincsenek egymással. Pe­dig a Körös gátrendszere, s az említett tanyák összekapcsolód­hatnának, s akár még túrákat is lehetne szervezni. Emellett na­gyon sok minden van e térségben, de szétszórtan — vázolta fel a tényeket dr. Lengyel Márton. A másik fő probléma a szak­ember szerint, hogy a szolgáltatás nem jut el a piacig. Meg kellene keresni a külföldi partner cége­ket, s bemutatni nekik a Körösök menti turisztikai, pihenési lehető­ségeket. Elengedhetetlen e tér­ségben a kistérségi együttműkö­dés, melyet az önkormányzatok összefogása oldhat meg. A jó­szándék mindegyikben megvan, hangsúlyozta dr. Lengyel Már­ton, de nem tudják mit kell csinál­ni, s ezért próbál az egyesület se­gíteni. A végleges tényfeltárás, s javaslattétel ez év végére fogal­mazódik meg. BAROMFITERMELŐK FIGYELEM! A szentesi Gold M Baromfifeldolgozó Kft. 1995. július 15-éfől kezdődően emeli a felvásárlási árát és változtat a jelenleg használt termeltetési konstrukción. Várjuk természetes személyek, gazdálkodó szervezetek érdeklődését, szerződéskötési szándékát. Érdeklődni lehet a (63) 312-022-es telefonszámon Arató Sándor mezőgazdasági főosztályvezetőnél vagy Musitz László termeltetési vezetőnél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom