Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-04 / 154. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. július 4., kedd FölMÍinh valt. Ezen a napon hunyt el 1928-ban a békéscsabai születésű Bartóky József író, földművelésügyi államtitkár. A jogi doktorátus után 1890-tól Békés vármegyében szolgabíró, főjegyző', majd a földművelés- ügyi minisztériumban miniszter tanácsos, 1910-tól 1918-ig ál­lamtitkár. Kezdeményezte a munkásházépítési akciót, meg­szervezte a mezőgazdasági mun­káspénztárt és munkásközvetí­tést. 1918-ban nyugalomba vo­nult és szépirodalmi működést fejtett ki. Az irodalomban tanító­meséivel tűnt fel. Tagja a Kisfa­ludy és a Petőfi Társaságnak. Ki virágzott az út. Déva- ványa és Ecsegfalva között van egy útelágzás, ahonnan Túrkeve felé indul az út. A nemrég el­készült, úgynevezett gabonási út az országos közúthálózathoz tarto­zik. A felújítás költségét részben az utat használó környékbeli tulajdo­nosok, szövetkezetek, üzemek, ön- kormányzatok adták össze. Az út azonban ki virágzott. Közepén több­felé gyomnövény eresztett gyöke­ret. A ügyben megkerestük Pap Tibort, Dévaványa polgármeste­rét, aki elmondta, az önkormány­zat feladata, hogy jelezze a közúti igazgatóságnak a kialakult hely­zetet, az intézkedés már az ő ha­táskörükbe tartozik. Van orvosuk. Régóta húzó­dó gondja oldódott meg a körös- nagyharsányiaknak július elején. Dr. Hayder Karin iraki származá­sú orvos személyében ismét van háziorvosa a falunak. Zárjegy nélkül. A Vám-és Pénzügyőrség jelentése szerint az elmúlt héten összesen 44 eset­ben, 1 029 366 Ft értékben történt szabálysértés. Változatlanul nem tanulnak a különböző esetek kap­csán a jövedéki tevékenységet gyakorlók. I. Gy. gyulai vállalko­zó egy szanazugi üdülőben működtetett büféjében zárjegy nélküli italokat árusított. Az eljá­rás során lefoglalásra került 41 516 Ft értékű különféle ital, a veszélyeztetett adó mértéke pe­dig több, mint 24 000 Ft. Kalászból koszorú — versenyben Szép—megyénkben az utób­bi években éledező — hagyo­mányt kíván továbbvinni a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vezető- és Tovább­képző Intézete: a búzakoszo- rú-készítést. Az intézet „Kalászos gabo­natermesztés ’95” címmel or­szágos tanácskozást szervez a nyár végén, augusztus 31— szeptember 1 -jén Gödöllőn, az agráregyetemen, egybekötve az „AGRIUNIV ’95” elneve­zésű mezőgazdasági kiállítás­sal. A tanácskozást azzal a cél­lal rendezi meg az intézet, hogy a hazai búzatermelőket segítse az európai élvonal elé­résében. A tanácskozáshoz kapcsolódóan hirdetik és ren­dezik meg a búzakalászkoszo­Ez az aratókoszorú 1993- ban készült Kardoskúton ARCHÍV FOTÓ rú-, aratókoszorú-versenyt és bemutatót, mégpedig két for­dulóban. Az első körben me­gyei szinten vetekednek a búza- koszorú-készítők — a tovább­képző intézet a megyei földművelésügyi hivatalokat kérte fel e versenyek szervezésé­re. A legjobbak vesznek majd részt az országos versenyen és bemutatón, ahol szakmai zsűri minősíti a koszorúkat. A díjkiosztással egyide­jűleg nyílik meg az „AGRIU­NIV ’95” Gödöllői Mezőgaz­dasági Kiállítás, így széles­körű nyilvánosságot kap ez a hagyományteremtő bemutató, amelyen remélhetően látha­tunk majd Békés megyei népművészeti alkotásokat is. T. I. Elkelt a szarvasi lovaspálya Szarvason közel öt éve áll üresen és gazdátlanul az arborétum utcá­jában lévő lovaspálya. Az épület­nek ennyi ideje nincs gazdája. Amióta az utolsó bérlő elhagyta a területet, az ingatlan állaga folya­matosan romlik, ami mozdítható azt már régen ellopták róla, min­dent széthordták, amit lehetett, s csak derékig érő gaz díszeleg a telken. Az önkormányzat több esetben próbálkozott bérbeadá­sával, de érdemi pályázó nem je­lentkezett. Eladni nem akarták— mondván — az értékesítésre szánt terület az arborétum köz­vetlen szomszédságában, a Kö­rös partján áll. Ez Szarvas város idegenforgalmi terveiben, mint önkormányzati hasznosítású terület szerepel. Módosult azonban az állás­pont a testület legutóbbi ülésén. A sokadjára kiírt pályázat, amely ismét a lovaspálya bérle­ményére szólt, elbírálásra került. Május 31-éig, a pályázat beadásának határidejéig egyet­len vállalkozó gazdasági társa­ság akadt, a szarvasi székhelyű Innoflex Műszaki Fejlesztő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. A cég két alternatívát ter­jesztett a testület elé. „A” válto­zatként 50 ezer forintot ígért évi bérleti díjként. A „B” megoldás szerint 3 milliót adna érte akkor, ha eladná az önkormányzat. Mindkét változat esetén a kft. felújítaná a lepusztult épülete­ket, sőt 200 személyt befogadó kempinget és motelt is kialakíta­na a Körös-parton. A képvise­lőknek előbb arról kellett dönte­niük, elfogadják-e az egyetlen pályázót. És ha igen, akkor a bérlemény vagy az eladás mel­lett döntsenek-e. Hosszas vita után az Innoflex Kft. pályázatát tartalmasnak, értékelhetőnek ítélték. 14 képviselő gondolta úgy, hogy tárgyalni kell Tóth Imrével, a kft. ügyvezetőjével. Később, nem kis vita után úgy döntött a testület, hogy eladják a pályázónak a lovaspályát. Emellett kilencen voksoltak, há­rom tartózkodás és három ellen- szavazat mellett. Az árban azon­ban változás történt. Az Innof­lex nem három-, hanem ötmillió forintot kell hogy fizessen majd a lovaspályáért. P. J. Méregbe gurult a betörő A sarkadi T. J. nem volt elég óvatos. Senki előtt sem titkolta, hogy a hét végét távol tölti ottho­nától, így aztán olyan fülekbe is eljutott az „értékes” információ, ahová nem kellett volna. Az „il­letéktelen” fülek gazdája ugyanis T. J. távolléte alatt ab­lakbetörés módszerével beha­tolt annak lakásába. Ott aztán összetörte, éles tárggyal össze­vagdosta a bútorokat, lakberen­dezési tárgyakat, a nyílászárók­ból kitörte az üvegeket, összefa­rigcsálta a farészeket, megsózta, megpaprikázta a szőnyegeket, szétszórta a tojásokat és egyéb élelmiszereket. A televíziót a felismerhetetlenségig össze­zúzta. A rongálással és lopással okozott kár megközelíti a há­romszázezer forintot. Hamarosan megkerült az el- követőj. E. L. már nem kezdő a „szakmában”. Zsenge fiatal ko­rában jelentős tapasztalatokat szerzett a „börtöniskolában”. E. L. egyébként T. J. szom­szédságában él, és mint mondta,' egyáltalán nem haragszik a szomszédjára. (Mi lett volna, ha haragszik?) Mosolyogva emlé­kezett vissza a történtekre: „Piás voltam. Tudtam, hogy odavan­nak. Pénzre, valutára mentem, de nem találtam, ezért begurul­tam. Hogy mit csináltam mér­gemben, már nem emlékszem pontosan.” A sértett és családja viszont még sokáig kénytelen emlékez­ni a történtekre, mert értékeiket évtizedek alatt szedték össze, és pótlásuk sem lesz könnyebb. Arra, hogy E. L. kártérítse őket, nem számíthatnak, mert ilyesmi nem „szerepel” a betörő-szom­széd elképzelései között. • • Otven nap — ötven lap Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori újságokból és megszólal­nak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. Elítéljük az amerikaiak gengsztertámadását Röpgyűlések a kötöttárugyárban Július 2-án a reggeli szünetet használták fel a békéscsabai Kötöttárugyár KISZ-fiataljai, hogy dolgozótársaikkal együtt blokkonkénti röpgyűléseken tiltakozzanak az Amerikai Egyesület Államok Hanoi és Haiphong elleni barbár légitáma­dások miatt. B. P.-nak, a gyár KISZ-titkárának vezetésével felhívást szövegeztek meg, melyet az üzem több mint 700 dolgozója előtt ötvenes-hatvanas csoportonként ismertettek. Felhívásukban hangoztatják: „Hisszük, hogy tiltakozásunk nem marad ered­ménytelen, s végül is a békést szerető milliók összefogása mielőbb megfékezi a barbár agresszorokat. A röpgyűléseken mindenütt elítélték az Egyesült Államok légierejének példátlan provokációit. Együttérzésüket kifejező táviratot küldtek a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagy- követségének Budapestre. (Békés Megyei Népújság, 1966. július 3.) így lettem újságíró Mindenről a Bogdán Laci tehet. Ha ő tíz évvel ezelőtt nem mondja azt, hogy szerinte nem illünk össze, most talán boldog család­anya lennék, s élném a pedagógusok áldoza­tos életét valahol Szeged belvárosában. De mondta. Emlékszem, verőfényes szeptemberi dél­után volt, és nem értettem az egészet. Valami olyasmit motyogott, hogy én túl rendes va­gyok, és ez így nem mehet tovább. Csak a szám szélét harapdáltam, nehogy elbőgjem magam. Aztán eltelt egy fél év, és valami zenés szórakozóhelyen újra találkoztunk. Úgy tűnt, örült, hogy meglátott. „Hogy vagy?” — üdvözölt. Kérdésére valami megdöbbentőt szerettem volna mondani, de semmi se jutott eszembe, így*csak egy „kösz”-t préseltem ki magamból, és igyekeztem elnézni a feje fölött. Bő válaszomtól nekibátorodott, és elmondta, mennyire megváltozott az utóbbi hónapokban, és tulajdonképpen szeretne már megállapodni. „Te hogy vagy ezzel?” — kérdezte. És ekkor olyan meghök­kentő dolog jutott eszembe, hogy magam is megdöbbentem, amikor kimondtam: „Ááá, én nem. Tudod, elköltözöm Szeged­ről. Egy napilaphoz hívtak dolgozni”. Tátva maradt a szája. Pukkadj meg, gondoltam, és a nyomaték kedvéért még hozzá­tettem: „Újságíró leszek, to’d!?”. Sajnos, az egészből csak annyi volt igaz, hogy szerettem volna az lenni, és a Békésben élő szüleimtől hallottam, hogy otthon a Népújság tudósítókat keres. De ezen az estén még csak a Laci megnyúlt arcára tudtam gondolni. Folyton rám jött a vigyorgás, amikor felidéztem magamban a meglepetéstől eltorzult ábrázatát. Borzasztóan büszke voltam, hogy életem első nagy hazugságának ilyen hatása kerekedett. A „lelki tusa” csak napokkal később ért utol. Hogy lehet egy szavahihető, rendes, becsületes pedagógus ilyen álnok, gálád hazudozó!? Marcangoló lelkiismeret-furda- lásomra mentő ötletem támadt: és mi lenne, ha ez az egész igaz lenne!??? Miért ne—gondoltam —, hiszen minden csak rajtam múlik. Az én akaratomon... És... akartam. Egyre jobban. (Folytatjuk) Magyar Mária Megkérdeztük olvasóinkat A nő kezdeményezheti-e a szerelmi viszonyt? Jövedelempótló támogatás feltételekkel Adám Eászlóné, 28 éves, mező­kovácsházi munkanélküli: Persze, hogy kezdeményez­heti, hisz ma már nem dédnagy­mamáink korában élünk. Szerin­tem, ha egy nőnek tetszik egy férfi, nő létére nyugodtan tegye meg az első lépéseket. Úgy kell gondolkodnia: próba szerencse. Amennyiben „megjátssza” a fé­lénket, és nem kezdeményez, le­het, hogy a nagy őt örökre elsza­lasztja. Ám az sem jó, ha egy nő nagyon rámenős. Tehát sohasem szabad kellemetlenül tolakodni. Drágán György, 25 éves, bán­kúti kőműves: Ha egy nőnek megtetszik egy férfi, akkor ma már nyugodtan kezdeményezhet. Mostanában egyre több olyan szerelmi kap­csolat jön létre, ahol az első lé­péseket éppen a nő teszi meg. Én a hölgyek kezdeményezését egyáltalán nem ítélem el. Ez a dolog is a női és férfi egyenjogú­ság egyik ékes bizonyítéka. Sőt a nők Magyarországon többség­ben élnek, így a szerelem terén ők vannak hátrányban. Horváth János, 18 éves, békés­csabai tanuló: Lehet, kissé konzervatívnak tűnik amit mondok, de szerintem egy nő sohasem kezdeményez­het. A hölgyeknek mindig meg kell várniuk, hogy a férfi tegye meg az első lépéseket. Amennyi­ben nekem az utcán tetszene meg egy ismeretlen lány, először le­szólítanám. Ha a szimpátia köl­csönös lenne, rövid időn belül felkeresném a szüleit, és tőlük kémék engedélyt arra, hogy jár­hassak a lányukkal. Király Anita, 15 éves, dévavá- nyai tanuló: Az emberek és a kor is válto­zott a múlt század óta, ma már a nőnek is joga van egy szerelmi kapcsolatot elindítani. Ha vélet­lenül egy ilyen eset kitudódik, már nem beszélik úgy ki, mint régen. Ám persze a lányoknak mindig az a jobb érzés, amikor nekik udvarolnak, nem pedig ők tesznek hasonlót. Szerencsére még mindig a fiúk kezdeménye­zése a gyakoribb. (Magyari) Együttgondolkodásra, egyfajta ötletbörzére gyűltek össze tegnap délelőtt a mezőkovácsházi körzet polgármesterei a munkaügyi hi­vatal városi kirendeltségén. A résztvevők Bartha Lajosné kiren­deltségvezető és munkatársai közreműködésével vették szám­ba a jövedelempótló támogatás­ban részesülők — új kormány­rendeletszerinti—foglalkoztatá­sának lehetőségeit. Mint hallottuk, a kormány 3 milliárd forint céltámogatást adott a jövedelem-pótló támo­gatásban részesülők munkába állítására. A rendelkezések ér­telmében az 1995. július 1-je előtti jövedelmpótló támogatás­ban részesülőknek—ha a támo­gatás folyamatosságát biztosíta­ni akarják — 1996. szeptember végéig 90 nap munkaviszonyt kell szerezni. Ha ezt nem tudják igazolni, akkor elveszítik jogo­sultságukat a támogatás további folyósítására. Az előírt munka- viszony megszerzéséhez nyújt segítséget a munkaügyi köz­pont, amely a céltámogatás me­gyére leosztott 157 millió forint­jából a legtöbbet, 33 milliót Me- zőkovácsháza térségének adott. Ennek oka, hogy ebben a térség­ben van a legtöbb (közel 2700) jövedelempótlásban részesülő. Mint az a tegnapi tanácskozáson is kiderült, a 90 napos munkavi­szony megszerzésében — saját érdekeiket is figyelembe véve — a legtöbbet az önkormányza­tok tudnak tenni a közhasznú munkavégzés feltételeinek megteremtésével. Ezért a követ­kező napokban minden július 1- e előtt jövedelm-pótló támoga­tásra felvett személyt megkeres­nek az önkormányzatok képvi­selői és ajánlatot tesznek külön­féle munkákra. Amennyiben az érintett visszautasítja a lehető­séget, úgy kizárja önmagát a to­vábbi támogatásból. A központi intézkedés célja: minél több tá­mogatásban részesülőjuthasson munkához, így jelentős anyagi teher szabadul fel az önkor­mányzatnál. A szándék és segí­tőkészség a munkaügy és az ön- kormányzatok részéről adott, a megvalósulása csupán az érin­tetteken múlik. H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom