Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-19 / 167. szám

ipfe MEGYEI HÍRIAP MEGYEIKÖRKÉP 1995. július 19., szerda Az Élésker Kft. 4 milliós nyereményakciót indított Mi van a kosárban? Az Élésker Kft. mindegyik boltjában megtalálható egy szeren­csekosár. Felvételünk Orosházán készült FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Földinh volt. Ezen a napon hunyt el 1946-ban Széli László Mór agrárvegyész. Kémiai és gyógyszerészeti doktori okleve­let szerzett. 1898-ban a magyar­óvári vegykísérleti állomás ve­gyésze, majd a Gazdasági Aka­démián tanársegéd. 1901-tól 1933-ig, nyugdíjazásig a debre­ceni gazdasági tanintézetnél a kémia, borászat, természettan és mezőgazdasági technológia ta­nára. Az I. világháború alatt a mezőhegyesi Állami Birtok me­zőgazdasági gyárait vezette. Hagyományőrzés. A méhkeréki művelődési házban július 23-án, vasárnap este 7 órá­tól rendezik a Nyisztor György Hagyományőrző Táncegyüttes estjét. Fellép a szegedi Topogó együttes, a helyi általános iskola együttese, valamint a helyi Nyisztor György Hagyományőr­ző Táncegyüttes. Zárva az óvoda. Az előző évek gyakorlatához hasonlóan, elsősorban takarékossági okok miatt ez év nyarán is bezárt az óvoda Körösnagyharsányban. A gyulai Élésker Kft. „Sze­rencsekosár” elnevezéssel nagy­szabású vásárlói nyereményakci­ót indított június 10-én. Novák Ernő kereskedelmi ügyvezető a részletekről a következőket mondta: — Az Élésker Kft.-nek a me­gye öt városában 15 üzlete van — Békéscsaba: 100. sz. Százas ABC, Andrássy út 5.; 101. sz. KIÉG ABC, Andrássy út 65.; 104. sz. KAZINCZY ABC, Ka­zinczy u. 10.; 106. sz. FÉNYES ABC, Lencsési út 114/1. Gyula: 202. sz. SZUPERMARKET, Kossuth L. tér 5.; 203. sz. BUD- RIÓ ABC, Budrió ltp. 969.; 220. sz. PARADICSOMI ABC, Te­mesvári út 173. Orosháza: 301. sz. HUBA ABC, Huba u. 1.; 302. sz. PIACTÉRI ABC, Könd u. 36.; 303. sz. DÓZSA ABC, Dó­zsa u. 16.; 304. sz. SZŐLŐ ABC, Avaru. 37. Szarvas: 401. sz. VÁ­SÁRTÉRI ABC, Dr. Mellich J. u., 402. sz. KÖZPONTI ABC, Szabadság tér 28. Békés: 501. sz. FŐTÉRI ABC, Széchenyi tér 2.; 502. sz. ADY ABC, Ady Endre u. 12. — amelyek minde­gyikében megtalálható egy sze­rencsekosár, mostani nyeremé­nyakciónk jelképe. Ezeket is ter­mészetesen kisorsoljuk a de­cember 6-ai húzáson, de ennél lényegesen jelentősebb, nagy­ságrendekkel nagyobb nyere­ményeink lesznek, összesen 4 millió forint értékben! A két fő­díj egy Suzuki Sedan és egy Su­zuki Swift személygépkocsi lesz, de kisorsolunk 200 000 fo­rintos utazási utalványt, video­kamerát és még sok mindent. —Kik vehetnek részt az Élés­ker Kft. kciójában? — Mindazok, akik a már fel­sorolt üzleteink valamelyikében 1000 forint felett vásárolnak 1995. június 10. és 1995. november 30. között. Ha valaki többször vásárol ennyiért, akkor értelemszerűen több szerencseszelvényt kap, te­hát megnőnek nyerési esélyei. —Mit kell tenni a vevőknek az ezetforintos vásárlás fejében át­vett szelvényekkel? — A szelvény hátoldalát ki kell tölteni — feltüntetve a nevet, lakcímet és irányítószámot — majd az üzletekben lévő urnába be kell dobni. Fontos ugyanis, hogy kizárólag a kitöltött szelvé­nyek vesznek részt a sorsoláson. Egyébként a tőpéldányokra a pénztárosok rátűzik a vásárlások tényét igazoló pénztárblokkokat, így valóban csak azok várhatnak Fortuna kegyére, akik megfelel­tek a Szerencsekosár akciónk fel­tételeinek. Tallózás a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók 1994. évi bevallás adataiban II. Hihetünk-e az egyéni vállal­kozói bevallásoknak? Az egyéni vállalkozói beval­lások kitöltöttsége minden év­ben komoly nehézségek elé ál­lítja adóhatóságunkat. A beval­lás adatokra ugyanis nemzet- gazdasági szinten is komoly in­formációs igények jelentkez­nek. Hangsúlyozzuk, hogy csak a helyes, jó adatokra. A nagy­ságrendileg hibás, félig kitöltött bevallások viszont rengeteg kárt okozhatnak és torz információ­kat eredményeznek. Kétségte­len, hogy az egyéni vállalkozók sincsenek könnyű helyzetben, hiszen a bevallás nyomtatvá­nyok évről évre változnak, illet­ve igen nagy a változás az egyé­ni vállalkozói körön belül. Évről évre ezrek vágnak bele az egyé­ni vállalkozásba és szembesül­nek az adózással kapcsolatos előírásokkal. Az egyéni vállalkozások sú­lyát jelzi, hogy 1994-ben a be­vallott bevételük meghaladta a 28,5 milliárd forintot. Ezt a be­vételt közel 18 ezer adóalany bevallása tartalmazta. így az 1 főre jutó átlagbevétel elérte az 1,6 millió forintot. A legnagyobb összegű bevételt egy ügynökként bejelentkezett egyéni vállalkozó mutatta ki, 360 millió forintot meghaladóan. A vállalkozások többsége (9 ezer fő) azonban 500 ezer forint alatti bevételt mutatott ki, sőt 2300 vállalkozás bevételt nem, csak költséget szerepeltetett be­vallásaiban. Az egyéni vállalko­zók között a „legnépszerűbb” szakma a kereskedelem, illetve az egyéb tevékenység, mely ma­gába foglalja az ügynöki és a mezőgazdasági tevékenységet. Az egyéni vállalkozók a be­vételt meghaladó, 29,9 milliárd költséget vallottak, így ezen adóalanyi kör összességében 1,4 milliárd veszteséget muta­tott ki. Természetesen a megyei szintű és összes egyéni vállalko­zóra vonatkozó veszteség egyenlege mögött igen eltérő tendenciák húzódnak meg. A 8800 jövedelmet kimutató vál­lalkozásnak, ugyanis elvileg személyi jövedelemadót kellett fizetnie. Ázért csak elvileg, mi­vel lehetőség volt különböző korrekciós tényezők figyelembe vételére. így fordulhatott elő, hogy a legmagasabb (21,8 mil­lió forint) jövedelmet kimutató egyéni vállalkozó csupán 70 ezer forint adóköteles jövedel­met állított be az szja-evallásá- ba. Előző évről áthozott 21,2 millió forintos veszteségét ugyanis korrekciós tényezőként kezelhette. Az 1994. évre vonat­kozó szja-törvény ismerte a mi­nimumadó intézményét, ami le­egyszerűsítve azt jelentette, hogy a veszteséges vállalkozó­kat akarta bekényszeríteni a közteherviselésbe. Mint oly sok jogalkotói szándék, ez is némi­leg másként realizálódott a gya­korlatban. A veszteséget kimu­tató vállalkozónak ugyanis a be­vétel adatból kellett kiindulnia a minimumjövedelem számításá­nál. Itt is lehetőség volt bizo­nyos korrekciókra, ami azt ered­ményezte, hogy több milliós be­vétel a töredékére csökkent. így az szja-bevallásokba valóban minimális jövedelmek kerültek. Annyira minimális, hogy el sem érte a 110 ezer forintot. Azt már mindenkinek a fantáziájára bíz­zuk, hogy miként lehet megélni 80—100 ezer forintos jövedel­mekből. (Folytatjuk) Dobrocsiné dr. Czira Anna osztályvezető, APEH Békés Megyei Igazgatósága, Békéscsaba Megkérdeztük olvasóinkat Mennyi fizetést adnának a minisztereknek? Dombi Ildikó, 30 éves, békéscsa­bai kulturális szervező: Ha én határozhatnám meg a miniszterek fizetését, akkor egy hónapig a mindenkori minimál­bért kapnák. A második hónap­ban pedig a közalkalmazotti tör­vénynek megfelelően, végzett­ségük és életkoruk alapján bérez­ném őket. Amennyiben a harma­dik hónapban még nem monda­nának le, akkor attól kezdve ha­vonta százezer forintot kapná­nak. A maihoz képest az egyéb juttatásaikat is csökkenteném. Idős Győri János, 73 éves, vész­tői nyugdíjas: Én a legmagasabb nyugdíj összegét adnám havonta a mi­nisztereknek. Ha pedig valame­lyik miniszter kimagaslóan dol­gozik, akkor a havi hatvanezer forintot is megkereshetné. De szerintem a politikusok most sem politikusi munkájukért kapják a nagy pénzeket, hanem beosztá­sukat kihasználják, s még több jól jövedelmező másodállásuk is van. Ám ezeket a mellékjövedel­meket én mind megszüntetném. Somogyi Gyula, 36 éves, szeg­halmi vállalkozó: Teljesítmény alapján bérez­ném a minisztereket. Végzett­ségüknek és szolgálati évüknek megfelelően lenne egy alapfize­tésük (mondjuk a hazai átlagbér 1,3-szorosa), s ha jól dolgoznak, akkor erre kapnák a mozgóbért. így amelyik minisztérium ered­ményesebben tevékenykedik, ott a miniszter is lényegesen jobbban keresne. Különben mi mindig ag­rár ország voltunk, így ma is in­kább ezt a szektort támogatnám. Varga Gábor, 51 éves, tarhosi traktorvezető: Szerinten nincs jól, hogy ma a miniszterek ilyen irreálisan sokat kereshetnek. Ha az ország nehéz anyagi helyzetben van, akkor eb­ből nekik is jobban ki kellene venniük a részüket. Tudom, az iskolát meg kell fizetni, de akkor is sokatkeresnek. Én havonta úgy százezer forint körüli összeget adnék egy miniszternek. Ha ki­ugró teljesítményt mutat fel, ak­kor esetleg ennek a dupláját. (Magyari) Otven nap — ötven lap Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori újságokból és megszólal­nak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. • • Ülést tartott a Várszínház társadalmi vezetősége Vasárnap délelőtt a művelődési központban tartotta szokásos évi ülését a Várszínház társadalmi vezetősége. Részt vett ezen Illyés Gyula író, Czimer József dramaturg, Bőgel József, a Kulturális Minisztérium színházművészeti osztály főmun­katársa... Havasi István városi tanácsos, népművelési felügyelő tar­tott tájékoztatást, amelyben elmondotta, hogy ez az összejö­vetel jubileuminak számít, hiszen az 1967-ben létrehozott vezetőség tizedik alkalommal tartja ülését. Néhány adatot említett a Várszínház eddigi törénetéből. Az elmúlt héten, szombaton színre került Illyés-mű huszonötödik bemutatója volt a színháznak, amely 196 előadást ért meg eddig, kilenc hangversenyt és hat folklórműsort rendeztek. A nézők száma meghaladta a 105 ezret. Természetesen ebben nincs benne a több millió néző, akik a képernyőn láthatták a Várszínház előadásait. Elismeréssel szólt arról az 1968-ban elhatározott célkitűzésről, hogy a gyulai vár adjon otthont mai kortárs magyar írók drámai alkotásainak... Sík Ferenc, a Várszínház művészeti vezetője kifejezte reményét, hogy a gyulai Várszínház a magyar színészi élet egyetemes részévé válik. Több érdekes elgondolását is ismer­tette a jelenlévőkkel, többek között színész-közönség talál­kozók megrendezését, a Sinkovitséhoz hasonló több előadói estet. Mindezek szervesen kiegészítenék a várszínházi előa­dásokat és élénkebb színházi előadásokat és élénkebb színhá­zi életet alakítanának ki Gyulán. Ismertette a terveket a következő színházi évadról és ennek kapcsán több neves író és rendező került szóba... (Békés Megyei Népújság, 1976. július 20.) így lettem újságíró Gyerekkoromban nagy érdeklődéssel hallgattam Szepesi György rádióközvetí­téseit a labdarúgó mérkőzésekről. Az orosházi földes utcán pedig órákig rúgtuk a labdát a többi gyerekkel, nos elsősorban innen ered a sportszeretetem. Később az Orosházi Határőr Dózsa ifjúsági labdarú­gócsapatában szerepeltem. Az orosházi középiskola befejezése után Debrecenbe kerültem az Agrártudo­mányi Egyetemre, ahol a Dózsa stadion­jában még megcsodálhatta Varga Pistáék remek kézilabda­játékát. Az egyetemen a tanulás mellett a helyi Egyetemi Élet munkatársa lettem, Gőz József irányítása mellett számos cikkem jelent meg a lapban. A diploma megszerzését követő­en Békésen kezdtem a termelőszövetkezetben dolgozni, de nem mondtam le arról, hogy újságíró legyek. Ezért jelentkez­tem 1981 őszén a Népújság főszerkesztőjénél, dr. Enyedi G. Sándornál azzal, hogy szeretnék sportújságíró lenni. O azt mondta, ha lesz lehetőség szól, de tudja fiatalember: „Előbb ismerkedjen meg az újságírás alapjaival”. így kerültem 1982. februárjában gyakornoknak a laphoz, majd az évek múltával sorra jártam a különböző rovatokat — belpolitika, gazdaság- politika, hír. Időközben elvégeztem az újságíró iskolát, majd a gazdaságpolitikai újságíráson belül elsősorban a mezőgaz­dasággal és élelmiszeriparral foglalkoztam éveken át. Ezen a területen több országos pályázaton vettem részt — sikerrel. A nagy sajtóhagyományokkal rendelkező szülővárosom, Oros­háza hívott 1989-ben haza, hogy évtizedes hallgatás után szeret­nék elindítani a helyi lapot. Az Orosházi Napló felelős szerkesz­tője lettem, ahol a rendszerváltás idején sok buktató után sikerült stabilizálni a hetilapot. A pályán elindító újsághoz, a Békés Megyei Hírlaphoz 1991 áprilisában kerültem vissza — immáron a régi álom megvalósulásaként a sportrovathoz. Azóta kedvenc témáimmal foglalkozhatok nap mint nap. Verasztó Lajos Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata lakóházépítés céljából árverésen kívánja értékesíteni a következő építési területet: hrsz.: 75 területe: 906 m’. A telek beépíthetősége: 30%. Alkalmas többlakásos társasház építésére. A terveket a városépítészeti irodával és az építési csoporttal egyeztetni kell. Az építésnek rendezésiterv-akadálya nincsen. A telek teljesen közművesítettnek számít, a vezetékek az utcában talál­hatók, a bekötővezetékek költsége a vevőt terheli. A telek kikiáltási ára: 8000 Ft/m2 Az árverésen részt vevőknek az árverés megkezdéséig a polgármesteri hivatal pénztárába letétbe kell helyezni az alapár 10%-át. Ezen összeg beszámít a vételárba annál, aki a legmagasabb árat ajánlja meg. A többi résztvevő a letétbe helyezett pénzt visszakapja. Aki jogosult szerződéskötésre, de nem él a lehetőségével, a letétbe helyezett pénze bánatpénzként működik. Az árverés időpontja: 1995. július 27-én 11 óra. Helye: polgármesteri hivatal 1. sz. tárgyaló, Békéscsaba, Szent István tér 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom