Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-03 / 153. szám

CSABAI NAPLÓ Városunk közlekedésbiztonságáért A napokban a legnagyobb gondot a városi rendőrkapitányságnak az egyre növekvő kamion- forgalom okozza. A sor már a Dobozi úton áll, ahol az egyirányúvá vált úttesten forgalomirá­nyító lámpa segítségével irányítják a forgalmat. A probléma megoldása meghaladta a városi rendőrkapitányság erejét, ezért más területekről, más városokból is kellett a helyszínre vezényelni rendőröket. 1995. július 3., hétfő Szókészletünk védelmében A régebbi évtizedek beidegződései, az akkor rögződött fogalmak, nevek, meghatározások olykor még mindig visszaszállnak tudatunk­ra. Az efféle esetek ma már gyakran mulatsá­gosak, s sokan csupán a poén kedvéért élnek vele. Nemrég például az egyik csabai útke­reszteződésben hallottam, amint a gépkocsi utasa odaszólt a vezetőnek: ,,állj, mert a lámpa épp olyan, amilyennek még néhány éve a jövőt láttuk, vörös”. Am néhányszor kevésbé szellemes (és végképp nem nevette­tő) esetekkel is találkozom. Amikor a történelmi Magyaror­szág egykori területeiről érkezik delegáció Békés megyébe mindig nagy érdeklődéssel kísérem az ezzel kapcsolatos infor­mációkat. Sajnos egyre többször döbbenten kell tapasztal­nom, hogy mennyire nem ismerjük saját történelmünket. A székely polgármestert „lerománozzuk”, a csallóközi magyart szlováknak tituláljuk, Révkomáromot csupán Komárnóként emlegetjük, Zrenjaninnal kapcsolatban egyetlen egyszer sem használjuk a Nagybecskerek elnevezést, és így tovább... Az utóbbi évtizedekben jópár generáció nőtt fel úgy, hogy határon túli magyar településneveket csupán akkor hallott, amikor irodalomórán Arany, Ady vagy Kassák életrajzát tanulta. Az őnyelvezetükben Eperjes könnyen örökre Presov, Pozsony örökre Bratislava, Újvidék örökre Növi Sad, Bánffy- hunyad örökre Huedin maradhat. Ha így lesz, mindannyiunk kincse, szókészletünk válhat szegényesebbé, s a történelmünk hiányossá. Kína után a kenguruk földjére Egy „aerodinamikus” portréja Békéscsaba város címere Az oldal anyagait Antal Gyönygyi, László Erzsébet, Magyari Barna, Nyemcsok László és Szabó Tibor írta. A fotók Lehoczki Péter és Such T amás munkái. Oldalszerkesztő: Magyari Barna Hírek Pozsgay Békéscsabán. A Petőfi utcai Turul könyvesbolt­ban lassan immár hagyománnyá válik, hogy közéletünk egy-egy nevesebb személyiségét látják vendégül. Legközelebb július 6.- án Pozsgay Imrével találkozhat­nak az érdeklődők, délután egy órakor a könyvesboltban, majd há­rom órával később pedig a KDNP Kiss Ernő utcai székházában. Indulás Ozsdolára! Szatmári János polgármester ve­zetésével Doboz testvérközsé­gébe, az erdélyi Ozsdolára készül egy képviselőkből, vál­lalkozókból és gyerekekből álló csapat. A küldöttség július 11-én indul egyhetes látogatására. Az ozsdolaiak dobozi vizitje au­gusztus közepére várható. Kitüntetések odaítéléséről. A Békéscsabai közgyűlés által alapított helyi kitüntetések odaí­télése előtt a kisebbségi önkor­mányzatoktól is javaslatot kell kérni a képviselők tegnapi dönté­se alapján. így ki kell kérni a ki­sebbségi önkormányzatok véle­ményét a „Békéscsabáért”, a „Bé­késcsaba díszpolgára”, a „Békés­csaba sportjáért” és a „Békéscsa­ba Kiváló Pedagógusa” kitünte­tés adományozásakor. Anyakönyvi hírek Békéscsaba Házasságkötések: Petrovszki Márta és Tóth Attila, Ne- keczki Nikolett és Kovács Krisztián, Duna Márta és Jenei György, Winter Mónika (Mezőberény) és Weigert Márton (Mezőberény), Marti Ilona (Szeghalom) és Szentpéteri Tamás (Köröstarcsa), Bánfi Ilona (Szabadkí­gyós) és Ágoston Ferenc (Kunágota), Torzsa Éva (Vésztő) és Juhász János (Vésztő), Szántó Marianna Ilona (Vésztő) és Dányi Róbert (Zsadány), Nagy Ildikó (Csorvás) és Kiss Attila (Orosháza), Budai Julianna (Mezőbe­rény) és Hajdú József (Mezőberény), Nóvé Erika (Mezőberény) és Liska Zoltán (Mezőberény). Születések: Csapó János és Gyarmati Titanilla leá­nya Arabella (Mezőberény), Gulyás Lajos és Püski Ilona Gyöngyi fia Ri- chárd Lajos, Nádaski Pál és Germerodt Rita leánya Eliza Rita, Balogh Zoltán és Szabó Krisztina fia Dániel, Bo- tyánszki Éva és Szász János leánya Renáta, Haltai Attila és Orosz Tünde fia Attila, Pásztor János és Kárpáti Krisztina leánya Bojána, Szabó Róbert és Kelemen Edit leánya Vivien, Veress Attila és Fátyol Rita fia Richárd, Kri- zsán Pál és Pocsai Judit leánya Klau­dia, Botás Mihály és Hajdú Edit leánya Beatrix, Taró János és Tobai Ildikó leánya Nikolett, Kis János és Vári Má­ria fia Nándor István (Murony), Kis And­rás és Szakmári Erika leánya Enikő (Bé­kés), Krajcs János és Kovács Krisztina Edina fia Gábor (Újkígyós), Lédig Zoltán és Szűcs Julianna leánya Nóra (Mezőbe­rény), Szilágyi Ferenc és Stephán Judit fia Vemer Kevin (Okány). Halálesetek: Fábián András (1944, Csárdaszállás), Kmetykó György (1911, Mezőbe­rény), Prorok Józsefbe Földesi Ilona (1938, Mezőberény), Hajdú Imre (1924, Vésztő), Durkó Lajos István (1938, Vésztő). A csütörtöki közgyűlés vendége volt néhány órára Marik András alezredes, városi rendőrkapitány és Bokor Gyula őrnagy, a városi Balesetmegelőzési Bizottság ügyvezető elnöke. A közgyűlés az ő jelenlétük­ben tárgyalta a várost érintő leg­fontosabb közlekedésbiztonsági problémákat. Beszámolójában Marik And­rás elmondta: — Az egyik legnagyobb gon­dot a város földrajzi helyzetéből adódó nehézségek jelentik. A Nyugat-Európában dolgozó, fő­ként török vendégmunkások átu­tazása, az egyre növekvő kamion forgalom komoly nehézségek elé állítja kapitányságunkat. Problé­ma az is, hogy a belvároson halad keresztül az országos hálózatban első illetve másodrendű útvonal­Magyarország legnagyobb őr­lőüzemében, a békéscsabai Ist­ván malomban idén áprilisban kezdték el az épület tatarozását, felújítását, az ablakok cseréjét, és a Károlyi és Társa Kft. július végére ígéri a munkálatok befe­jezését. A 17 millió forintos re­konstrukció része annak a folya­matnak, melyet a tulajdonos, az Agrimill Rt. végez. A részletek­ről Gyenge Mihályt, az Agrimill műszaki osztályvezetőjét és Jan­kó Bálint malomvezetőt kér­deztük. — A régi tulajdonos, a Békés Megyei Gabonaforgalmi Vállalat a malom fejlesztésére kevés ener­giát és pénzt fordított — kezdték. — Az Agrimill viszont növelte a kapacitást, új német hengerszék­sort állított be, beszereztünk Büh­ként kijelölt és egyben a legfor­galmasabb 44-es és 47-es főútvo­nal. A forgalom biztonságának növelése , a forgalmi útvonalak szétválasztása érdekében jelző­lámpákat telepítettünk a Szarva­si—Kazinczy, a'Szarvasi—Sza­bolcs, a Bartók—Tulipán utca ke­reszteződésében. Folyamatban van több lámpa telepítése a Bar­tók Béla úton, kerékpárút épül a Szent István téren, a Mezőmegye- rig terjedő útszakaszon és a Do­bozi út egy részén. Megkezdődött a városközpont forgalomtechni­kai felülvizsgálata az Andrássy úti sétálóutcás szakaszának egy­értelműbb és biztonságosabb for­galmi rendjének kialakítása. 1994-es évet figyelembe véve számszerűleg ugyan növekedett a személyi sérüléses balesetek szá­ma, az arányait tekintve azonban ler, automata nedvesítő készülé­ket, mikroadagolókat, Toyota tar­goncákat, és egy új, elektromos hídmérleggel is gyarapodtunk. A technológia rekonstrukciójára, fejlesztésére a jövőben is nagy figyelmet fordítunk. — A jelenlegi felújítás nem zavarja a termelést? — Szó nincs erről, a termelés folyamatos üzemmódban zajlik, éjjel-nappal, szombaton és va­sárnap is őriünk. A jó búzából, korszerű technológiával előállí­tott békéscsabai lisztre nagy a kereslet szerte az országban. A kapacitás 12,5 tonna/óra, és az idén csúcsot is döntünk, hiszen 100 ezer tonna gabonát őriünk meg a malomban. Megtörtént a felvásárlás előtti szemle is, így felkészülten várjuk az új búzát. inkább javulásról lehet beszámol­ni. A személy i sérüléses balesetek okai között első helyen szerepel az elsőbbség meg nem adása, de sajnos városunkban is előfordul­nak az úgynevezett „discós” bal­esetek is. A felmérések szerint város a legveszélyesebb pontjai a következők: a Szarvasi út, a Bar­tók Béla út, az Orosházi út, Luther utca, Lencsési út, a Dobozi út, a Jókai út és a Gyulai út. Összességé­ben az eltelt idősza adatai azt jelzik, hogy változatlanul szükség van to­vábbi erőfeszítések megtételére, fő feladatnak tekintjük a halálos kime­netelű balesetekhez vezető szabály- sértések megelőzését, a fő közleke­dési utak forgalombiztonságának ellenőrzését. A beszámolót a közgyűlés számtalan kérdés megválaszolása után elfogadta. Miért kevesebb a tanuló? A június 29-ei közgyűlésen az oktatási kérdéseknél egy képvi­selő szóba hozta, hogy jelentő­sen kevesebb tanulót vettek fel idén a Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskolába. Megkér­deztük Dávid Ferenc igazgatót, a tervezett négy osztály helyett most miért csak ötvenötén irat­kozhatnak be. Az igazgató elmondta, hogy a jelentkezések után a tanulmá­nyi eredmények alapján két osz­tályba kerültek be a tanulók. Az 55 főn túl kilencen jutottak vol­na be az általános közlekedési szakra. Nekik felajánlották az autószerelő, illetve az autóvilla­mossági képzést, néhány szülő azonban ezt visszautasította. A többi tanuló pedig a tanulmányi eredménye miatt esett ki. Dávid Ferenc a fő gondnak azt tekinti, hogy az oktatási bizottság gyor­san lépett: május 10-e, a felvéte­lik lezárása után az iskola pót- felvételit nem hirdethetett. Te­hát ősszel a korábbi négy he­lyett két osztályt, egy gépjármű- technikait és egy gépjárművil­lamosságit indít a „Kemény”. „Ez teljesen természetesen jött, el sem tudnám képzelni, hogy más­sal foglalkozzak” — mondja Ko­vács Krisztián arra a kérdésemre: hogyan jött rá, hogy érdekli a fizi­ka. Krisztián idén végzett a békés­csabai Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskolában gépjármű­technikusként (autószerelőként). A négy év munkájáért, sikeres versenyekért a tantestület a Ke­mény Gábor emlékplakettel tün­tette ki a tanévzárón. Az általános iskolában előbb a technika, majd a fizika ébresztette fel kíváncsiságát. A fakultációk és Kovács László tanár munkája megyei második helyezést hozott számára. A középiskola már az országos mezőnybeni szereplés­hez segítette hozzá az Országos Középiskolai Tanulmányi Verse­nyen, a Mikola Sándor és az Eöt­vös Lóránd fizikai versenyeken. „A fizikát sokkal jobban szere­tem,mintamatematikát. Afiziká- nak a stílusa egészen más. De a fizika nincs meg matematika nélkül, muszáj, hogy azt is vala­mennyire tudjam.” Ez a muszáj persze nem erőltetés. „A fizika köré ami húzható a matematiká­ból, az az amit jobban szeretek.” Forrásnak tekinti Mekis László tanárának óráit, s az azt követő szüneteket, „meg hát itthon ami­hez hozzáférek feladatokhoz, azokon szívesen rágódom”. A mechanika és az atomfizika szép­ségei mellett egyre inkább az ae­rodinamika érdekli. A technika és a fizika tehát mára párhuzamosan része életének. „Fölmerült, hogy autótervező vagy repülőgéptervező szaki­rányban tanuljak tovább, az aero­dinamika is ebbe a körbe tartozik. Az autók technikai része is foglal­koztat, de most más tetszik: mi­lyen apró kis finomításokkal lehet csökkenteni a légellenállást.” És elmagyarázza, mi az az aerodina­mika. Erről még sok mindent ta­nulhat majd ősztől a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedés­mérnöki Karán, ahová már har­madikos korában felvették. Egy erdélyi táborban ismerke­dett meg Varga Istvánnal, aki a Békéscsabán 1993-ban indult Fi­zikai Diákolimpiái Előkészítő Szakkörben Krisztiánt fizikai problémákkal segítette. Dr. Sza­bó János pedig a kísérletezésben. Az itt szerzett plusz tudással ta­valy kijutott a pekingi diákolim­piára. A megjelent 44 ország több mint 200 versenyzője közül elmé­letből bekerült a legjobb húszba, a magyar csapat pedig 13. lett. A feladatmegoldással elégedett, vi­szont — mint mondja —, a kísér­letek gyakorlására alig jutott idő a felkészüléskor. Ezért sajnálja, hogy a gyakorlati feladatok nem sikerültek olyan jól. „Idén is si­került bekavarodni az olimpiai csapatba. Az osztálytársaim ezt jóformán természetesnek ve­szik.” Az idei diákolimpiát Can­berrában rendezik meg, július 5. és 12. között Krisztián tehát Ausztráliával is ismerkedik. Kosáry Domokostól, a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől nemrég vette át a Fáy András díjat. Krisztián, ha éppen nem az íróaztal fölött rágódik fizikai problémákon, szívesen horgászik, vagy nagy­szüleinél pihen. SzaT A felújítástól függetlenül a termelést folyamatos üzemmódban végzik Demokratikus napfény. Július elején járunk, s kör­nyékünkön mindenütt tombol az igazi nyár. Nagy a kánikula a békéscsabai piacon is. A napfény nagyvonalú, és főleg demokra­tikus, belőle a vevőknek és az árusoknak, a fiataloknak és öregek­nek, a tömött erszényűeknek és a szerény jövedelműeknek egyformán jut. István malom: felújítás folyamatos üzemmód mellett Csúcs ez az őrlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom