Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-12 / 161. szám

MEGYEIKÖRKÉP Árvíz a Körösökön, 25 éve (2.) Földiák volt. Ezen a napon hunyt el 1952-ben Gyulán Gal- lowich Tibor labdarúgó, edző, újságíró, szerkesztő. A Nemzeti Sport Klub játékosaként már 17 éves korában az első csapat ka­puját védte. Két évig a Budapesti Atlétikai Klubban is játszott. A Mai Nap és az Esti Kurír című napilapokban jelentek meg sportcikkei. A felszabadulás után az elsők között jeletkezett a sportág újjászervezésére. A Ma­gyar Testgyakorlók Körének az edzője, szövetségi kapitány és a Népsport főszerkesztője. Halála előtti években Győrött, majd Gyulán volt edző. Árvízi menedékhely lett az 1970. május—júniusi árvíz ide­jén az a magasles, melyhez lét­rák, lépcsők és hágcsók vezettek a magasba. A kukoricagóré lé­ceiből kaloda készült — zsineg­gel és drótokkal az ágakhoz erő­sítve. A menedékhely fölé rossz kenderponyva feszült, s alánk pokrócok, paplanok, rossz nagykabátok, s mint a derékalj: párnák... Próbaképpen még a Rex nevet viselő nagy kutyánk is — láncával fogva és húzva felvonszoltatott a magasles-me­nedékhelyre. Beleképzeltük magunkat ab­ba a helyzetbe, hogy alattunk sík tenger a falu, az udvar, a kert, s minden, s a sík vízen csónakok, ladikok, dereglyék úsznak, s a katonák mentik a megmaradot- takat; embereket, állatokat — s az értékeket... Mi is összekészítettünk min­dent, ami könnyen mozgatható, s fogható volt; még a televíziót is, hogyha kell, hogyha jön az árvíz, hogy kapjuk, fogjuk, s visszük fel az árvízi menedék­helyre. Akkor még a régi, közúti „Kérezs-híd” volt meg Doboz­nál. Nagy tarajat hasított a roha­nó ár a híd lábánál, majdnem elérte a híd hasát, s a lábak közét. Az autóbuszok csak a bal oldali hídlábig jöttek Gyuláról és Bé­késcsaba felől, majd indultak vissza. Akinek volt utazási en­gedélye, annak gyalogszerrel kellett ide kijönnie, s átballagnia a „Kérezs” hídjára. Óráról órára, napról napra éltünk és égtünk, félve és szo­rongva — a percet és időt illető­en; figyeltünk mindenre, mely befolyással lehet, ami a jobbra for­dulást hozhatja helyzetünkben. Áztak, átnedvesedtek a tölté­sek, a pocok- és ürgelyukak egy­re szivárogtak; egyre szivárgott belőlük a szennyes víz. Ezeknek is útját állták a bátor, gondos és szorgalmas emberek — szak­emberek... A nagybetűs Sors — 1970- ben — megkegyelmezett Do­boznak, s lakóinak. Elvonult a szennyes áradat — belül marad­va az elázott töltéseken — a leg­nagyobb szerencsénkre. Nem lett szükség az árvízi magasles-menedékhelyre, me­lyet még érdekességként — a gyermekek játszóhelyként használtak. Azután az árvízi magasles­menedékhelyet is lebontották. A kotárka lécei visszakerültek, visszaszegeztettek eredeti helyükre, a szín- és ólajtók sa­rokvasaikon csikorogva fordul­tak — nyíltak és csukódtak. Megnyugodtunk testben és lélekben, hogy elvonult az ár, s nyugodtan dolgozhattunk, al­kothattunk, s alhattunk, ki-ki a saját ágyában és fekhelyén. (Vége) Rácz Sándor Lapkiadói kezdeményezés a magyarországi önszabályozó reklámtanács létrehozására Mi, a magyar nyomtatott sajtó kiadóinak egy csoportja, együtt­működve a Magyar Újságírók Országos Szövetségének és a Magyar Lapkiadók Egyesületé­nek képviselőivel, folyamatosan figyeljük a reklámozás gyakorla­tának alakulását és annak törvé­nyi szabályozását. Úgy látjuk, hogy a fejlett európai országok normáihoz igazodó reklámtör­vény késése nem szolgálja a fo­gyasztók helyes és tisztességes in­formálását, a piacgazdaság és ezen belül a reklámpiac fejlődését. A készülő reklámtörvény igen fontos feladata, hogy kerettör­vényként határozza meg a rek­lámpiac szabályait — hasonlóan több nyugat-európai ország gya­korlatához. Mindez azonban fel­tételezi egy olyan szervezet létre­jöttét, amely gyorsan és rugalma­san képes javaslatokat tenni, dön­téseket hozni és felügyeletet gya­korolni a reklámtevékenység kér­déseiben. Ez az intézmény átfogóan egyesítené magában a reklámpi­ac összes szereplőjének képvise­lőit (a média, a reklámszakma és a reklámozók képviselőit), és ma­gába foglalná az egyes szakmák önszabályozó megegyezéseit, kódexeit is. Számos európai országban már működik ez az önkormány­zat jellegű intézmény, amely a reklámtevékenység gyakorlatát és etikáját felügyeli. Ezekben az országokban az önszabályozó rendszerek kiegészítik az érvé­nyes kerettörvényeket, nem mon­danak ellent azoknak. Mi, a nyomtatott sajtó fent em­lített képviselői felismertük egy ilyen önkormányzat fontosságát. A sajtó képviselői átérzik felelős­ségüket, éppen ezért a kezdemé­nyezésünk teremti meg azt a lehe­tőséget, hogy az új intézménynek sikerüljön tekintélyt szereznie és törvényi elismerést nyernie. An­nak ellenére, hogy a nyomtatott sajtó nem vállalja át a reklámo­zók, hirdetők felelősségét — mégis olyan független etikai, szakmai keret létrehozását java­solja, amely normákat határoz meg és ezzel biztosítja a reklám­felületek hitelét. A sajtó hisz a szólásszabad­ságban. A szólásszabadság alap­ja a lapkiadó gazdasági függet­lensége. A törvényi szabályozás a reklámozás gyakorlatának ke­reteit adhatja meg, de —jellegé­ből fakadóan—nem képes rugal­masan változni az élet igényei szerint. Ezért természetes, hogy az önszabályozó rendszereket ré­szesítjük előnyben és támogatjuk a törvényi túlszabályozással szemben. A magyarországi reklámtör­vény előkészítés alatt áll — a pillanat tehát adott és megfelelő ahhoz, hogy kezdeményezzük az önszabályozó reklámtanács fel­állítását. Szándékunk szerint a követ­kező hónapokban a reklámszak­ma és a hirdetők/reklámozók képviselőinek bevonásával ki­dolgozzuk az önszabályozó rek- lámtanács alapelveit és megte­remtjük az intézmény működési feltételeit. Mi, a nyomtatott sajtó, a ki­adók képviselői és a lapkiadás­ban érintettek jelen nyilatkoza­tunkkal kezdeményezzük a ma­gyar reklámgyakorlat modem, rugalmas, fejlett európai orszá­gok normáihoz igazodó szabá­lyozásának és önszabályozásá­nak kialakítását: az Axcl Springer Budapest és Axel Springer Magyar- ország Kft., az Erasmus Press Kft., a Figyelő Rt., a HVG Rt., a Hírlapkia­dó Rt., a Kisalföld Kiadó Bt., a Kurír Rt., a Magyar Hírlap Rt., a Napi Gaz­daság Kiadó Kft., a Nemzeti Sport Lapkiadó Szolgáltató Kft., a Népsza­badság Rt., a Népújság Kft., a Rea­der’s Digest Kft., a Ringier—H Kft., a Szikra Lapnyomda Rt., a VICO Rt., a Zsaru Rendőrségi Magazin (...) Önszabályozás. Számos ország­ban, így Ausztriában, Belgium­ban, Csehországban, Franciaor­szágban, Görögországban, Hol­landiában, Írországban, Nagy- Britanniában, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svájcban, Svédországban — az ún. Euro­pean Advertising Standards Alli­ance (EAS A) országaiban—már működik ez az önkormányzat jel­legű intézmény, amely a reklám- tevékenység gyakorlatát és etiká­ját felügyeli. Ezekben az orszá­gokban az önszabályozó rend­szerek kiegészítik az érvényes kerettörvényeket, nem monda­nak ellent azoknak. Az önkormányzat, az önsza­bályozó reklámtanács olyan füg­getlen szaktekintély, amelyet a reklámtevékenység három fő szereplője (a reklámszakma, a média és a reklámozók) egyaránt elfogad és felügyeleti, vélemé­nyezési, tanácsadási joggal ruház fel. A döntéshozók és a törvény elismeri létét és egyben átad neki feladatokat. Az önszabályozó reklámta­nács tehát a reklámgyakorlat szabályainak és normáinak be­tartására, a tevékenység önsza­bályozására létrehozott intéz- mény/testület. Ennek működé­sét egy kódex teszi lehetővé. Ez az általános reklámgyakorlat normáinak, etikai elveinek meg­fogalmazása mellett különféle önszabályozó fejezetekre épül, amelyeket az illetékes iparágak dolgoznak ki a reklámszakma és a média ajánlásainak figyelem- bevételével. Természetesen az önszabályozás elve csakis ak­kor érvényesül, ha a rendszert az érintettek dolgozzák ki. Megkérdeztük olvasóinkat Mikor fizetjük vissza az államadósságot? Gera Jánosáé, 41 éves, csaba- szabadi baromfifeldolgozó: Soha, azaz belátható időn belül biztos nem. De szerintem az sem lenne jó, ha még az ál­lamadósság csökkentése miatt is sanyargatnák az embereket. Már így is éppen elég teher van a kisemberek vállán, mindenki okkal panaszkodik. Ahhoz, hogy az adósságból érdemlege­sen törleszthessünk, mindenek­előtt a dolgozók munkakedvét kellene visszaállítani. Ha majd többet, jobbat termelünk, nőni fog az export is. Slezák Lajos, 41 éves, békéscsa­bai tanár: Ha ezt a kérdést december 31-én tették volna fel, akkor a szilveszteri hangulatnak megfe­lelően valami szellemes poén­nal válaszoltam volna. Most vi­szont azt mondom, hogy az ál­lamadósságot valamikor a jövő­ben biztosan kifizetjük. Ám hogy ez ténylegesen mikor kö­vetkezik be, ezt szerintem nem lehet prognosztizálni. Nekem semmi más kívánságom nincs, mint holnap és holnapután is lé­tezhessek. Petrovszki László, 23 éves, két- sopronyi raktáros: Úgy vélem, hogy ennek az országnak még legalább har­minc esztendőre biztosan szük­sége van ahhoz, hogy rendezze adósságait. Meggyőződésem: a törlesztés ütemének felgyorsítá­sához elengedhetetlen volna bi­zonyos termelési fejlesztések végrehajtása, illetve az életszín­vonal további mérséklése. Én azt a nézetet vallom: minél előbb fizessük ki az adósságot, hogy gyermekeink tiszta lappal indulhassanak. Varga István, 49 éves, kaszaperi rokkantnyugdíjas: Azokkal a felvett hatalmas pénzekkel jobban kellett volna gazdálkodni, s akkor most nem lenne ekkora adósságunk. De hát a politikusok általában csak ma­gukkal törődnek, az ország sorsa nem nagyon érdekli őket. A mos­taniak is csak viccelődni tudnak. De mindezek ellenére azt mon­dom: legtöbb húsz éven belül — akár drasztikus megszorítások árán is — az összes adósságot vissza kellene fizetnünk., (Magyari) 1995. július 12., szerda Ötven nap — ötven lap Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori újságokból és megszólal­nak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. Jól halad a megyei kórház rekonstrukciója 23 millió forinttal rendelő épül A több, mint 125 éves gyulai megyei kórházban jelenleg 1357 ágy áll a betegek szolgálatára. 17 klinikai osztályával, kórszö­vettani, kémiai, bacterológiai laboratóriumaival egyike az or­szág legnagyobb kórházainak. Benne, amint azt egy felmérés­ből megtudtuk, 1971 -ben 22 ezer 233 beteget ápoltak, összesen 380 ezer 337 ápolási nappal. A századforduló idején épített pavilonos elrendezésű épüle­tek azonban a mai korszerű gyógyítást nehezítik, ezért került sor a kórház rekonstrukciójára, melyet már megkezdték. Célja, hogy a zsúfolt osztályok és a kiszolgáló egységek bővüljenek, a korszerűtlen épületek és berendezések megszűnjenek, kicseré­lődjenek. A rekonstrukciót a negyedik és ötödik ötéves tervben hajtják végre. Az első öt évben több mint 13 millió forintos költséggel elkészül a központi kazánház. amely gáztüzelésű lesz. Az épület építési munkái már befejezéshez közelednek. Az egyedülálló orvosok elhelyezésére szolgáló, úgynevezett garzonszálló építését a közeljövőben fejezik be több mint négymillió forintos költséggel. Hozzáfogtak már a mintegy 23 millió forintba kerülő rendelőintézet építéséhez is, amely előre­láthatólag 1974 közepén kerül átadásra. A kórház modernizálása, amint arról a napokban meggyő­ződtünk, jó ütemben halad és tájékoztatás szerint a negyedik ötéves tervben mintegy 80 millió forintot fordítanak rá. (Békés Megyei Népújság, 1971. július 12.) így lettem újságíró Én két nagyszerű férfiúnak, két mostani kollégámnak köszönhetem, hogy újság­író lettem. De kezdjük a történések sor­rendjében! Az Orosházi Üveggyárban dolgoz­tam a szervezési osztályon, mint üzem­szervező. Jól éreztem magam, nem kí­vánkoztam máshová. A véletlen azon­ban összehozott megyénk ismert újságí­rójával, Szekeres Andrással. Mindketten egy főiskolára jelentkeztünk. Hamar összebarátkoztunk. Egyszer elébem tette az aznapi Népújságot és rámutatott egy keretes hirdetésre. Ebben a főszerkesztő pályázatot írt ki, újságíró munkatársakat keresett. Jelentkezz, szólított fel. Nem vettem komolyan, nem igazán csigázott fel a hirdetés. A főszerkesztő, dr. Árpási Zoltán azonban igen. Mint a közélet és a politika iránt fogékony huszonéves fiatalember faltam az írásait, a Dőltbetűket. Nyilván sokan emlékeznek erre a népújságbeli sorozatra, amely akkor szokatlan határozottság­gal mondott ki társadalmi igazságokat, tényeket. Engem lenyű­gözött a bátor szókimondás, Tudni akartam, ki ez az ember, aki így ki meri mondani a dolgokat. Gyere, bemutatlak neki — mondta Bandi. Dehogy megyek, meg se tudnék szólalni a főszerkesztő előtt, volt a felelet. Akkor írjál te is, mint Zoli, biztatott a barátom. Megmutatjuk, mit szól hozzá. Ez már tetszett nekem. írtam, kendőzetlenül a felbomló politikai rendszerről, a gazdaságról. Odaadtam Bandinak, olvassa el. Jó ez még pályá­zatnak is, biztatott újságíró cimborám, odaadom a főnöknek, tette hozzá, s jól vállon vert. Telt, múlt az idő, már az egészet el is felejtettem. Különben sem hittem el, hogy a főszerkesztő elolvassa az írásaimat. Tévedtem. Egyszer csak levelet kaptam. Ez állt a papíron: Pályázatát elfogadtam. A részletek megbeszélésére várom.... Dátum, aláírás: dr. Árpási Zoltán. Majd hanyatt estem a megle­petéstől, de mentem, s azóta is megyek. így lettem újságíró, lassan már tízéve. Köszönöm, Barátaim! (Folytatjuk) Papp János OPEL^ Opel-hétvége 1995. július 15-16. — Bemutató autók rendkívüli vásárlási lehetőséggel a készlet erejéig. — Hétvégi vásárlók külön meglepetésre számíthatnak. — Most használja ki lehetőségét és vásároljon OPEL-t. Jöjjön el, s legyen Ön a nyerő! Körös Autócentrum Kft., 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 66. Telefon: (66) 451-855. Szerviz: (66) 442-082.

Next

/
Oldalképek
Tartalom