Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-12 / 161. szám
MEGYEIKÖRKÉP Árvíz a Körösökön, 25 éve (2.) Földiák volt. Ezen a napon hunyt el 1952-ben Gyulán Gal- lowich Tibor labdarúgó, edző, újságíró, szerkesztő. A Nemzeti Sport Klub játékosaként már 17 éves korában az első csapat kapuját védte. Két évig a Budapesti Atlétikai Klubban is játszott. A Mai Nap és az Esti Kurír című napilapokban jelentek meg sportcikkei. A felszabadulás után az elsők között jeletkezett a sportág újjászervezésére. A Magyar Testgyakorlók Körének az edzője, szövetségi kapitány és a Népsport főszerkesztője. Halála előtti években Győrött, majd Gyulán volt edző. Árvízi menedékhely lett az 1970. május—júniusi árvíz idején az a magasles, melyhez létrák, lépcsők és hágcsók vezettek a magasba. A kukoricagóré léceiből kaloda készült — zsineggel és drótokkal az ágakhoz erősítve. A menedékhely fölé rossz kenderponyva feszült, s alánk pokrócok, paplanok, rossz nagykabátok, s mint a derékalj: párnák... Próbaképpen még a Rex nevet viselő nagy kutyánk is — láncával fogva és húzva felvonszoltatott a magasles-menedékhelyre. Beleképzeltük magunkat abba a helyzetbe, hogy alattunk sík tenger a falu, az udvar, a kert, s minden, s a sík vízen csónakok, ladikok, dereglyék úsznak, s a katonák mentik a megmaradot- takat; embereket, állatokat — s az értékeket... Mi is összekészítettünk mindent, ami könnyen mozgatható, s fogható volt; még a televíziót is, hogyha kell, hogyha jön az árvíz, hogy kapjuk, fogjuk, s visszük fel az árvízi menedékhelyre. Akkor még a régi, közúti „Kérezs-híd” volt meg Doboznál. Nagy tarajat hasított a rohanó ár a híd lábánál, majdnem elérte a híd hasát, s a lábak közét. Az autóbuszok csak a bal oldali hídlábig jöttek Gyuláról és Békéscsaba felől, majd indultak vissza. Akinek volt utazási engedélye, annak gyalogszerrel kellett ide kijönnie, s átballagnia a „Kérezs” hídjára. Óráról órára, napról napra éltünk és égtünk, félve és szorongva — a percet és időt illetően; figyeltünk mindenre, mely befolyással lehet, ami a jobbra fordulást hozhatja helyzetünkben. Áztak, átnedvesedtek a töltések, a pocok- és ürgelyukak egyre szivárogtak; egyre szivárgott belőlük a szennyes víz. Ezeknek is útját állták a bátor, gondos és szorgalmas emberek — szakemberek... A nagybetűs Sors — 1970- ben — megkegyelmezett Doboznak, s lakóinak. Elvonult a szennyes áradat — belül maradva az elázott töltéseken — a legnagyobb szerencsénkre. Nem lett szükség az árvízi magasles-menedékhelyre, melyet még érdekességként — a gyermekek játszóhelyként használtak. Azután az árvízi magaslesmenedékhelyet is lebontották. A kotárka lécei visszakerültek, visszaszegeztettek eredeti helyükre, a szín- és ólajtók sarokvasaikon csikorogva fordultak — nyíltak és csukódtak. Megnyugodtunk testben és lélekben, hogy elvonult az ár, s nyugodtan dolgozhattunk, alkothattunk, s alhattunk, ki-ki a saját ágyában és fekhelyén. (Vége) Rácz Sándor Lapkiadói kezdeményezés a magyarországi önszabályozó reklámtanács létrehozására Mi, a magyar nyomtatott sajtó kiadóinak egy csoportja, együttműködve a Magyar Újságírók Országos Szövetségének és a Magyar Lapkiadók Egyesületének képviselőivel, folyamatosan figyeljük a reklámozás gyakorlatának alakulását és annak törvényi szabályozását. Úgy látjuk, hogy a fejlett európai országok normáihoz igazodó reklámtörvény késése nem szolgálja a fogyasztók helyes és tisztességes informálását, a piacgazdaság és ezen belül a reklámpiac fejlődését. A készülő reklámtörvény igen fontos feladata, hogy kerettörvényként határozza meg a reklámpiac szabályait — hasonlóan több nyugat-európai ország gyakorlatához. Mindez azonban feltételezi egy olyan szervezet létrejöttét, amely gyorsan és rugalmasan képes javaslatokat tenni, döntéseket hozni és felügyeletet gyakorolni a reklámtevékenység kérdéseiben. Ez az intézmény átfogóan egyesítené magában a reklámpiac összes szereplőjének képviselőit (a média, a reklámszakma és a reklámozók képviselőit), és magába foglalná az egyes szakmák önszabályozó megegyezéseit, kódexeit is. Számos európai országban már működik ez az önkormányzat jellegű intézmény, amely a reklámtevékenység gyakorlatát és etikáját felügyeli. Ezekben az országokban az önszabályozó rendszerek kiegészítik az érvényes kerettörvényeket, nem mondanak ellent azoknak. Mi, a nyomtatott sajtó fent említett képviselői felismertük egy ilyen önkormányzat fontosságát. A sajtó képviselői átérzik felelősségüket, éppen ezért a kezdeményezésünk teremti meg azt a lehetőséget, hogy az új intézménynek sikerüljön tekintélyt szereznie és törvényi elismerést nyernie. Annak ellenére, hogy a nyomtatott sajtó nem vállalja át a reklámozók, hirdetők felelősségét — mégis olyan független etikai, szakmai keret létrehozását javasolja, amely normákat határoz meg és ezzel biztosítja a reklámfelületek hitelét. A sajtó hisz a szólásszabadságban. A szólásszabadság alapja a lapkiadó gazdasági függetlensége. A törvényi szabályozás a reklámozás gyakorlatának kereteit adhatja meg, de —jellegéből fakadóan—nem képes rugalmasan változni az élet igényei szerint. Ezért természetes, hogy az önszabályozó rendszereket részesítjük előnyben és támogatjuk a törvényi túlszabályozással szemben. A magyarországi reklámtörvény előkészítés alatt áll — a pillanat tehát adott és megfelelő ahhoz, hogy kezdeményezzük az önszabályozó reklámtanács felállítását. Szándékunk szerint a következő hónapokban a reklámszakma és a hirdetők/reklámozók képviselőinek bevonásával kidolgozzuk az önszabályozó rek- lámtanács alapelveit és megteremtjük az intézmény működési feltételeit. Mi, a nyomtatott sajtó, a kiadók képviselői és a lapkiadásban érintettek jelen nyilatkozatunkkal kezdeményezzük a magyar reklámgyakorlat modem, rugalmas, fejlett európai országok normáihoz igazodó szabályozásának és önszabályozásának kialakítását: az Axcl Springer Budapest és Axel Springer Magyar- ország Kft., az Erasmus Press Kft., a Figyelő Rt., a HVG Rt., a Hírlapkiadó Rt., a Kisalföld Kiadó Bt., a Kurír Rt., a Magyar Hírlap Rt., a Napi Gazdaság Kiadó Kft., a Nemzeti Sport Lapkiadó Szolgáltató Kft., a Népszabadság Rt., a Népújság Kft., a Reader’s Digest Kft., a Ringier—H Kft., a Szikra Lapnyomda Rt., a VICO Rt., a Zsaru Rendőrségi Magazin (...) Önszabályozás. Számos országban, így Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Írországban, Nagy- Britanniában, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svájcban, Svédországban — az ún. European Advertising Standards Alliance (EAS A) országaiban—már működik ez az önkormányzat jellegű intézmény, amely a reklám- tevékenység gyakorlatát és etikáját felügyeli. Ezekben az országokban az önszabályozó rendszerek kiegészítik az érvényes kerettörvényeket, nem mondanak ellent azoknak. Az önkormányzat, az önszabályozó reklámtanács olyan független szaktekintély, amelyet a reklámtevékenység három fő szereplője (a reklámszakma, a média és a reklámozók) egyaránt elfogad és felügyeleti, véleményezési, tanácsadási joggal ruház fel. A döntéshozók és a törvény elismeri létét és egyben átad neki feladatokat. Az önszabályozó reklámtanács tehát a reklámgyakorlat szabályainak és normáinak betartására, a tevékenység önszabályozására létrehozott intéz- mény/testület. Ennek működését egy kódex teszi lehetővé. Ez az általános reklámgyakorlat normáinak, etikai elveinek megfogalmazása mellett különféle önszabályozó fejezetekre épül, amelyeket az illetékes iparágak dolgoznak ki a reklámszakma és a média ajánlásainak figyelem- bevételével. Természetesen az önszabályozás elve csakis akkor érvényesül, ha a rendszert az érintettek dolgozzák ki. Megkérdeztük olvasóinkat Mikor fizetjük vissza az államadósságot? Gera Jánosáé, 41 éves, csaba- szabadi baromfifeldolgozó: Soha, azaz belátható időn belül biztos nem. De szerintem az sem lenne jó, ha még az államadósság csökkentése miatt is sanyargatnák az embereket. Már így is éppen elég teher van a kisemberek vállán, mindenki okkal panaszkodik. Ahhoz, hogy az adósságból érdemlegesen törleszthessünk, mindenekelőtt a dolgozók munkakedvét kellene visszaállítani. Ha majd többet, jobbat termelünk, nőni fog az export is. Slezák Lajos, 41 éves, békéscsabai tanár: Ha ezt a kérdést december 31-én tették volna fel, akkor a szilveszteri hangulatnak megfelelően valami szellemes poénnal válaszoltam volna. Most viszont azt mondom, hogy az államadósságot valamikor a jövőben biztosan kifizetjük. Ám hogy ez ténylegesen mikor következik be, ezt szerintem nem lehet prognosztizálni. Nekem semmi más kívánságom nincs, mint holnap és holnapután is létezhessek. Petrovszki László, 23 éves, két- sopronyi raktáros: Úgy vélem, hogy ennek az országnak még legalább harminc esztendőre biztosan szüksége van ahhoz, hogy rendezze adósságait. Meggyőződésem: a törlesztés ütemének felgyorsításához elengedhetetlen volna bizonyos termelési fejlesztések végrehajtása, illetve az életszínvonal további mérséklése. Én azt a nézetet vallom: minél előbb fizessük ki az adósságot, hogy gyermekeink tiszta lappal indulhassanak. Varga István, 49 éves, kaszaperi rokkantnyugdíjas: Azokkal a felvett hatalmas pénzekkel jobban kellett volna gazdálkodni, s akkor most nem lenne ekkora adósságunk. De hát a politikusok általában csak magukkal törődnek, az ország sorsa nem nagyon érdekli őket. A mostaniak is csak viccelődni tudnak. De mindezek ellenére azt mondom: legtöbb húsz éven belül — akár drasztikus megszorítások árán is — az összes adósságot vissza kellene fizetnünk., (Magyari) 1995. július 12., szerda Ötven nap — ötven lap Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori újságokból és megszólalnak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. Jól halad a megyei kórház rekonstrukciója 23 millió forinttal rendelő épül A több, mint 125 éves gyulai megyei kórházban jelenleg 1357 ágy áll a betegek szolgálatára. 17 klinikai osztályával, kórszövettani, kémiai, bacterológiai laboratóriumaival egyike az ország legnagyobb kórházainak. Benne, amint azt egy felmérésből megtudtuk, 1971 -ben 22 ezer 233 beteget ápoltak, összesen 380 ezer 337 ápolási nappal. A századforduló idején épített pavilonos elrendezésű épületek azonban a mai korszerű gyógyítást nehezítik, ezért került sor a kórház rekonstrukciójára, melyet már megkezdték. Célja, hogy a zsúfolt osztályok és a kiszolgáló egységek bővüljenek, a korszerűtlen épületek és berendezések megszűnjenek, kicserélődjenek. A rekonstrukciót a negyedik és ötödik ötéves tervben hajtják végre. Az első öt évben több mint 13 millió forintos költséggel elkészül a központi kazánház. amely gáztüzelésű lesz. Az épület építési munkái már befejezéshez közelednek. Az egyedülálló orvosok elhelyezésére szolgáló, úgynevezett garzonszálló építését a közeljövőben fejezik be több mint négymillió forintos költséggel. Hozzáfogtak már a mintegy 23 millió forintba kerülő rendelőintézet építéséhez is, amely előreláthatólag 1974 közepén kerül átadásra. A kórház modernizálása, amint arról a napokban meggyőződtünk, jó ütemben halad és tájékoztatás szerint a negyedik ötéves tervben mintegy 80 millió forintot fordítanak rá. (Békés Megyei Népújság, 1971. július 12.) így lettem újságíró Én két nagyszerű férfiúnak, két mostani kollégámnak köszönhetem, hogy újságíró lettem. De kezdjük a történések sorrendjében! Az Orosházi Üveggyárban dolgoztam a szervezési osztályon, mint üzemszervező. Jól éreztem magam, nem kívánkoztam máshová. A véletlen azonban összehozott megyénk ismert újságírójával, Szekeres Andrással. Mindketten egy főiskolára jelentkeztünk. Hamar összebarátkoztunk. Egyszer elébem tette az aznapi Népújságot és rámutatott egy keretes hirdetésre. Ebben a főszerkesztő pályázatot írt ki, újságíró munkatársakat keresett. Jelentkezz, szólított fel. Nem vettem komolyan, nem igazán csigázott fel a hirdetés. A főszerkesztő, dr. Árpási Zoltán azonban igen. Mint a közélet és a politika iránt fogékony huszonéves fiatalember faltam az írásait, a Dőltbetűket. Nyilván sokan emlékeznek erre a népújságbeli sorozatra, amely akkor szokatlan határozottsággal mondott ki társadalmi igazságokat, tényeket. Engem lenyűgözött a bátor szókimondás, Tudni akartam, ki ez az ember, aki így ki meri mondani a dolgokat. Gyere, bemutatlak neki — mondta Bandi. Dehogy megyek, meg se tudnék szólalni a főszerkesztő előtt, volt a felelet. Akkor írjál te is, mint Zoli, biztatott a barátom. Megmutatjuk, mit szól hozzá. Ez már tetszett nekem. írtam, kendőzetlenül a felbomló politikai rendszerről, a gazdaságról. Odaadtam Bandinak, olvassa el. Jó ez még pályázatnak is, biztatott újságíró cimborám, odaadom a főnöknek, tette hozzá, s jól vállon vert. Telt, múlt az idő, már az egészet el is felejtettem. Különben sem hittem el, hogy a főszerkesztő elolvassa az írásaimat. Tévedtem. Egyszer csak levelet kaptam. Ez állt a papíron: Pályázatát elfogadtam. A részletek megbeszélésére várom.... Dátum, aláírás: dr. Árpási Zoltán. Majd hanyatt estem a meglepetéstől, de mentem, s azóta is megyek. így lettem újságíró, lassan már tízéve. Köszönöm, Barátaim! (Folytatjuk) Papp János OPEL^ Opel-hétvége 1995. július 15-16. — Bemutató autók rendkívüli vásárlási lehetőséggel a készlet erejéig. — Hétvégi vásárlók külön meglepetésre számíthatnak. — Most használja ki lehetőségét és vásároljon OPEL-t. Jöjjön el, s legyen Ön a nyerő! Körös Autócentrum Kft., 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 66. Telefon: (66) 451-855. Szerviz: (66) 442-082.
