Békés Megyei Hírlap, 1995. július (50. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-11 / 160. szám

1995. július 11., kedd VILÁGTÜKÖR Lengyelország idő előtt visszafizet I milliárd dollárhi­telt július 17-én a Nemzetközi Valutaalapnak, hogy ezzel is könnyítsen adósságszolgálatán - jelentette be hétfőn Witold Kozinski, a lengyel jegybank alelnöke. A szakértő azt nyi­latkozta, hogy megnövekedett kemény valuta-tartalékából Lengyelország korábban akarja rendezni adósságainak egy részét. Vége a közős német-francia fellépésnek az európai poli­tikai színpadon - vélekedett a keddi Kohl-Chirac csúcsta­lálkozót megelőző elemzésé­ben a Die Welt című berlini újság. A lap szerint az új fran­cia elnök más utat kíván járni, mint a német kancellár: az Eu­rópai Unió jövőjét illetően szinte valamennyi kérdésben távol állnak egymástól az el­képzeléseik. Horvát szélsőséges csopor­tokat támogatott Jugoszlávia szétszakítása érdekében Klaus Kinkel német külügyminiszter, amikor a nyolcvanas évek ele­jén a német hírszerzést irányí­totta - állítja egy német újság­író most megjelent könyvében. Megfigyelők szerint azonban a súlyos vád megalapozottságát erőteljesen megkérdőjelezi az a tény, hogy a szerző a Szövet­ségi Hírszerző Hivatal egy ko­rábbi, szerb származású vezető tisztségviselőjének kijelentései­re hivatkozik. II. János Pál pápa a nők egyenjogúságának és emberi méltóságának teljes elismerését sürgette a világ nőihez küldött levelében. A hétfőn közzétett levél hangsúlyozza, hogy az ENSZ szeptemberben Peking- ben sorra kerülő nőkonferenciá­ja jó lehetőség arra, hogy vala­mit törlesszen a világ a nőkkel szembeni történelmi mulasztá­saiból. Letartóztattak egy volt vá­rosi hivatalnokot hétfőn a szöuli áruházi katasztrófával kapcsolatban: azzal vádolják, hogy 130 ezer dollár csúszó­pénzt fogadott el, és annak fe­jében szemet hunyt az épület szerkezetében végrehajtott vál­toztatások felett. Oroszország készen áll arra, hogy újból fegyvereket szállít­son Romániának - jelentette ki Oleg Szoszkovec miniszterel­nök-helyettes hétfőn Moszk­vában, miután hazaérkezett romániai látogatásáról. Szosz­kovec hangsúlyozta Moszkva elkötelezettségét arra nézve, hogy „modernizálja azt a szov­jet haditechnikát, amellyel Románia bír”. Közös hadgyakorlatot kez­dett az Egyesült Államok és Dél-Korea haditengerészete. A magyar miniszterelnök elfogadta a Kínába szóló meghívást Közel férkőznénk a távoli Kelethez Csiang Cö-min, a Kínai Népköztársaság háromnapos hivata­los látogatáson Magyarországon tartózkodó elnöke hétfőn bonyolította le hivatalos programját. A vasárnapi keszthelyi látogatás után az államfő a magyar vezetőkkel folytatott megbeszéléseket. A hétfői program nyitánya­ként Horn Gyula kormányfő a szállásán kereste fel Csiang Cö-mint. A kínai államfő tolmácsolta Li Peng kor­mányfő üdvözletét a magyar miniszterelnöknek, egyben kínai látogatásra szóló meg­hívást adott át Horn Gyulá­nak. A meghívást a magyar kormányfő köszönettel elfo­gadta. Az eszmecsere után ünne­pélyes külsőségek között, ka­tonai tiszteletadással fogad­ták Csiang Cö-mint a Parla­ment előtt, a Kossuth Lajos téren. Ezután a vendég és a vendéglátó Göncz Árpád köz- társasági elnök tárgyalóasztal­hoz ült az Országházban. Kína és Magyarország köl­csönös elsőbbséget biztosít egymásnak a gazdasági kap­csolatokban - foglalta össze Csiang Cö-min elnökkel foly­tatott megbeszéléseinek lé­nyegét Göncz Árpád. A kínai és a magyar államfő egyaránt barátinak és eredményesnek ítélte a találkozót. Csiang Cö- min kiemelte: jelenleg mind­két ország a reform útján jár; Kína a szocialista piacgazda­ságot igyekszik megvalósítani. A tanácskozáson Göncz Ár­pád kiemelte, hogy az euro-at- lanti térség mellett Magyaror­szágnak fontos a kapcsolatépí­tés a csendes-óceániai régió­val, főként Kínával. A megbeszéléseken szó esett arról is, Magyarország több kínai projektbe akar be­kapcsolódni és kiemelt jelen­tőséget tulajdonít a járműipari együttműködésnek. Csiang Cö-min, miután be­fejezte megbeszéléseit Göncz Árpáddal, találkozott Gál Zol­tánná1, az Országgyűlés elnö­kével. A kínai államfő ezután megkoszorúzta a Magyar Hő­sök Emlékművét a Hősök te­rén. Este Göncz Árpád díszva­csorát adott a vendég tisztele­tére. Barátinak és sikeresnek nevezték találkozójukat fotó: feb/diósi imre Több mint száz halottja van az ostromnak Védtelenek a védett övezetek A szerbek nem törtek be Szrebrenicába, bár hétfőn is folyta­tódott e kelet-boszniai muzulmán beékelődésnél a szarajevói kormány és a boszniai szerbek közötti összecsapás - jelentet­ték be hétfőn Szarajevóban az ENSZ szóvivői. A Szrebrenicától délre fekvő Zsepából és környékéről is foly­tatódó harcokról érkeztek jelen­tések Belgrádba. Hétfőig feltéte­lezhetően több mint száz ember­életet követeltek a szrebrenicai ENSZ-védelmi övezet ellen na­pok óta tartó szerb támadások. Hírmagyarázatunk: Az ENSZ Biztonsági Taná­csa 1993 májusában a bos- nyák lakosság megmentésére Bosznia-Hercegovina terüle­tén hat védett övezetet jelölt ki, ezek köré UNPROFOR (ENSZ oltalmi erők) állásokat telepí­tett. A hat körzet: Szrebrenica, Zsepa, Gorazsde, Tuzla, Sza­rajevó és Bihács körzete. Az elmúlt két évben a bosz­niai szerbek mindannyiszor semmibe vették az ENSZ- véd­nökséget, és támadták a védett övezeteket. Szrebrenicát, a 40 ezer lakosú muzulmán várost a múlt hét közepe óta ostro­molják. A 400 holland ENSZ- katona közül, akik a környéken teljesítenek szolgálatot, 32-t elhurcoltak. Július 10-én, hétfőn kezdték ostromolni a másik muzulmán beékelődést, Zsepát, amelynek menekültekkel együtt körülbe­lül 20 ezer lakosa van. A 120 ezres lélekszámú Gorazsde, amely 60 kilométerre keletre fekszik Szarajevótól, állan­dóan a területszerzők támadá­sainak van kitéve. E bosnyák települések meg­szerzése azért szerepel a szerb stratégia céljai között, mert mindegyik szerb többségű te­rületen és a Szerbiát Boszniá­tól elválasztó Drina-folyó mentén fekszik. Elfoglalásuk­kal, a muzulmán lakosság el­űzésével etnikailag tiszta, egy­befüggő terület jönne létre Szerbia határa mentén. Orbán Györgyi Olcsón adtuk a fegyvert Megszólal a kalasnyikovok vásárlója „Magyarok fegyverezték fel Horvátországot” címmel tért vissza hétfői számában a belgrádi Politika című lap az 1991-ben nyilvánosságra ke­rült magyar-horvát géppisz­tolyszállítási ügyre. Az újság ismertette azt az inter­jút, amelyet a zágrábi Globus című hetilap közölt Martin Spegelj tábornokkal, aki négy évvel ezelőtt a fegyvervásárlá­sokat intézte Magyarországon. Spegelj a horvát lapnak el­mondta, hogy 1990. október 5-én utazott Budapestre Zdravko Mrsic akkori külügy­miniszter társaságában. A fegyvervásárlási tárgyalásokat egyedül folytatta. A Technika vállalat képviselője darabon­ként 280 márkát kért a kalas- nyikovokért - mondta Spegelj. A tábornok azt állította, hogy korábban 700 márkát, sőt még annál is többet fizettek egy géppisztolyért. Spegelj akkori tárgyalásain 30 ezer darab ka- lasnyikovot és más fegyvert is megrendelt. Összesen 11 millió márka értékű fegyvert vásárolt Magyarországtól. Spegelj méltatta az akkori miniszterelnök, Antall Józsej szerepét az ügylet lebonyolítá­sában. Kifejtette, meggyőző­dése szerint egyenesen ő ren­delte el, hogy alacsony áron ad­janak el kalasnyikovokat Hor­vátországnak, és annyit, amennyit megrendel. _____________Hírháttér_____________ Ú jabb Greenpeace-akció Akár féléves börtönbüntetés, és tetemes pénzbírság is fe­nyegetheti azokat a Green- peace-aktivistákat, akik - a párizsi hatóságok tilalmát fi­gyelmen kívül hagyva - az elmúlt hét végén hajójukkal megközelítették a Mururoa- szigetcsoport körzetét. A szigorú ellenlépés nem is váratott magára sokáig. A francia haditengerészet kom­mandósai rövid úton megszáll­ták a környezetvédelmi szer­vezet vízi járművét, a Rainbow Warrior II-t, s letartóztatták a fedélzeten tartózkodó több mint két tucat személyt. A Mururoa-korallzátony ha­gyományosan a francia haderő nukleáris kísérleteinek körzete, így érthető módon nem először vált a mostanihoz hasonló ak­ció helyszínévé. A Greenpeace sem először kerül összeütkö­zésbe a hatóságokkal: a francia titkosszolgálat emberei az első Rainbow Warriort épp egy atomkísérlet-ellenes demonst­rációtól elrettentendő süllyesz­tették el néhány éve egy új-zé- landi kikötőben. Utána jó ideig úgy tűnt, csökkent a környezetvédő mozgalom és a hivatalos Párizs közti ellentét, mivel a franciák Mitterrand elnök döntése nyo­mán csatlakoztak az 1992 óta érvényben levő atomrobbantási moratóriumhoz. Alig pár hete azonban, hogy az új államfő, Chirac bejelentette: szeptem­bertől ismét kísérletekbe kez­denek. Kérdéses, elegendő lesz-e a Greenpeace-akció a robbantások megakadályozásához. Tény, a földrajzilag érintett dél-csendes- óceáni térség számos állama is kifejezte felháborodását a párizsi lépés miatt. Más megfigyelők pedig arra emlékeztetnek, hogy amikor a Greenpeace a közel­múltban egy olajfúrótorony ten­gerbe süllyesztési terve miatt a Shell cég ellen hirdetett bojkottot, nem sokan jósoltak volna nekik sikert. Végül mégsem a multina­cionális Góliát, hanem a kis, kör­nyezetvédő Dávid győzött. Szegő Gábor Fogorvos élezte ki a szemfogát Drakula Angliában Ha Justin Walker kivillantja éles szemfogát, kellemes bor­zongás fogja el a feleségét. A 18 éves fiatalasszony kifeje­zetten szépnek tartja a ches- terfieldi Drakulát. A 23 éves brit férfi mindenre hajlandó, csak hogy minél in­kább hasonlítson bálványára, az egykori román grófra. A fogor­vosnak szeme sem rebbent, amikor Justin megrendelte nála a félelmetes fogakat. Elhe­lyezte a kívánt koronákat, majd élesre csiszolta őket. A „műtét” egy vagyonba került, ráadásul vigyáznia kell az an­gol rémnek, nehogy saját nyelvébe harapjon. A házaspár előszeretettel he- verészik egy kétszemélyes ko­porsóban, mházatuk színe is per­sze csakis fekete lehet. Nemrég született gyermekük is fekete ti­pegőt visel. A drakulai idilli egy macska és két patkány (Fester és Vlad) teszik teljessé. Elaludt a spanyol gépkocsivezető. Egy pillanatnyi kihagyás és máris árokba for- i tűit egy hazafelé tartó turistabusz Dél-Franciaországban. A fáradt sofőr okozta szerencsét­lenségnek 22 halottja van. fotó: feb/reuters Pillantás az amerikai filmipar kulisszái mögé Kis halak és nagy halak Hol vannak már azok a régi szép és izgalmas idők, amikor a kis független filmgyártó cégek teljes anyagi biztonságukat, létüket kockáztatták egy-egy film elkészítésével? Aztán, ha beütött a siker, máris tervezhették a következő filmet, ha meg a krach, hát jött a csődgondnok. A kis halak többsége mára részben vagy egészben feladta önállóságát, és csatlakozott va­lamely nagy stúdióhoz. Az egyik legsikeresebb (ko­rábban) független gyártó, a New Line társaság (ők készítet­ték a Rémálom az Elm utcában, és a Tini Nindzsa Teknőcök című filmeket) elfogadta a CNN-es Ted Turner ajánlatát. A minőségi alkotásairól ismert Miramax (A bal lábam, Zongo­ralecke) nemet mondott ugyan a gigászi Paramountnak, de be­állt a Disney zászló alá. A Mi­ramax alapító testvérpárja, Harvey és Bob Weinstein nyolcvanmillió dollárral gaz­dagabb a szerződéskötés óta, de hol van már a függetlenség?! „Annyira költséges lett a filmkészítés, hogy egymilliárd dolláros alaptőke nélkül neki sem lehet állni egy forgatás­nak” - panaszkodik Alan Horn, a kisszámú, független minik egyike, a Castle Rock elnöke. O aztán tudja: kénytelen volt eladni a Becsületbeli ügy és a Tűzvonalban gyártási jogait, és csak nézte, amint mások meg­gazdagodnak e filmekből. Ugyanakkor nem szabad el­felejteni, hogy a „házasságok” révén a kis stúdiók nagy lehe­tőségekhez is juthatnak. Ki gondolta volna, hogy a New Line egyszer majd Julia Ro­bertset tudja szerződtetni, aki­nek a megszokott gázsija 12 millió dollár? Vagy Meg Ryani nyolcmillióért? Vagy Bruce Willist 16 és fél millióért? Már­pedig a sztárok nevére mennek be a nézők a moziba. Ez történt a „maszkos” Jim Carrey legújabb filmje eseté­ben is. „Mindenki megszólt, mert hétmilliót adtunk neki - meséli Robert Shaye, a New Line alapító-elnöke. - Aztán a film kétszázmilliót hozott. Egész jó üzlet volt.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom